Petőfi Népe, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-23 / 45. szám
Mások másképp csinálják Ön milyennek ítéli a magyar nyugdíjreformokat a nemzetközi gyakorlattal összehasonlítva? - kérdeztük Charles Kovácsot, Central European Operations Inc. ügyvezető igazgatóját.- Szeretném előrebocsátani: minden állami biztosítás tulajdonképpen adó, tehát maga a nyugdíjjárulék fizetése is egyfajta adózást jelent. Például Amerikában a social security rendszerében a munkáltató és a munkavállaló egyaránt a fizetés 7,5 százalékát fizeti az állam részére. Lehet, hogy más országokban ezek a befizetések magasabbak, de a kereseti arányokhoz és a későbbi nyugdíjak értékéhez viszonyítva a magyar adatokhoz hasonló arányokat kapunk. Tehát általánosan igaz, hogy az állam által folyósított nyugdíjak csak a minimális megélhetést fedezik. Az egyénnek semmiféle jogbiztonsága nincs az állammal szemben, a társadalombiztosítás állami feladatait ezért el kell különíteni a biztosítási szektor tevékenységétől. A nyugdíjpénztár intézménye sajátságosán magyar képződmény. Más országokban biztosítótársaságok és nyugdíjalapok működnek, amelyeket általában pénzintézetek, illetve néha a szakszervezetek szerveznek. Függetlenül a körülményektől a nyugdíjrendszerek működése a világ számos helyén aktuális probléma. A szakemberek a jelenség okait az aktív átlagéletkor csökkenésével illetve a biológiai életkor növekedésével magyarázzák, úgy vélik, nem lehet figyelmen kívül hagyni sem a családszerkezet változását, sem pedig az elmúlt évtizedekben globálisan megnőtt munkanélküliséget. Kelet-Európábán ugyanezek a válságjelek láthatóak, amit még az országok szegénysége is tetéz, s a nyugdíjrendszer gyorsabb változtatását sürgeti. Itt már nem lehet az adók és a járadékok további emelésével, az általános szociális szolgáltatások továbbszűkítésével vagy a nyugdíjkorhatár további emelése útján hatékony eredményeket elérni. Kelet-Európábán tovább kell lépni: a nyugdíjrendszer magánosítása látszik az egyetlen gyógymódnak.- Ön szerint mi hozhat valódi változást?- Fontosnak tartom, hogy az állampolgárok megértsék: számukra nem az állam, hanem a magánvagyon, a megtakarítások biztosítják leghatékonyabban a nyugodt hátteret. Ezt hívjuk öngondoskodásnak. Amerikában adókedvezmény formájában ösztönzik az egyéni megtakarításokat. A délamerikai példa hasonlítható talán a legjobban a közép-európai helyzethez, mert Chile és Magyarország GDP-je hasonló nagyságú, illetve nagyon hasonló a két ország korábban alkalmazott nyugdíjrendszere. Chilében 14, Argentínában 3 éve alakultak ki a magánnyugdíjalapok. Ezek a pénzintézetek elősegítik a pénzügyi felhalmozást: várhatóan a nyugdíjba vonuláskor az állampolgárok számottevő vagyonnal rendelkeznek majd. Tehát a magánnyugdíjalapok segítik a polgárosodás folyamatát egy stabil középosztály megteremtésével. Ezekben az országokban az emberek már sikeresen megtanulták, hogy mit jelent a pénz és azzal hogyan bánjanak..- Magyarországon politikai alku volt a jelenlegi nyugdíjrendszer kialakítása. Ón szerint mire kell figyelnünk a nyugdíjpénztár-választás során?- Először is figyeljünk arra, hogy ne írjunk alá semmi olyan kötelezettséget, amelyet nem értünk. Másodszor: meg kell vizsgálnunk, hogy ki áll az alap vagy a nyugdíjpénztár mögött. Ha egy bank nevével erkölcsi felelősséget vállal, valószínűleg az anyagi felelősséget is vállal a pénztárral szemben - bár erre a törvény nem kötelezi. Mi történik a befektető pénzével, ha a pénztár csődbe megy? A nemzetközi tapasztalatok alapján a nyugdíjpénzintézetek csődje nagyon ritka esemény, de ha mégis megtörténik, a kötelezettségeket általában más pénzügyi intézmények, vagy az állami felügyeleti szervek vállalják magukra. Harmadik szempontként kérdezzünk meg a nyugdíjpénztár által tervezett működési költségeket. Vizsgáljuk meg, hogy mekkora összegek kerülhetnek várhatóan a számlára. Ezért fontos a szerződések elolvasása, amelyben megjelenik, hogy a költségek stagnálnak, vagy folyamatosan emelkednek. Negyedszer: vizsgáljuk meg, hogy milyen hozam várható a pénztártól, s az milyen befektetői stratégiát követ. Fontos szempont az is, hogy milyen gyakran kapunk tételes elszámolást. Amerikában átlag negyedévente küldenek értesítést az ügyfelek részére. Hasznos lenne ennek a gyakorlatnak az itteni bevezetése is. Az információ fontos, mert ez biztosítja, hogy egy befektető a választott pénzintézet munkáját és egyéni megtakarításának alakulását nyomon követheti. A biztosítás 3 béralku rasza Már a kisebb cégek is adnak támogatást Az önkéntes nyugdíjpénztárak alapítói között egyaránt találhatunk cégeket, ágazati munkaadói szövetségeket, szakszervezeteket, s persze ezeknek a legkülönfélébb kombinációit is. Egyre általánosabb gyakorlat, hogy a munkaadók kiegészítik a dolgozók nyugdíjpénztári befizetéseit, amelyek mindenkori összege a béralku tárgya. Sok esetben követi az inflációt is. Arra is van példa, hogy a tagdíj-kiegészítés a béren kívüli juttatások egyik alternatív módon választható formája. A nyugdíjpénztári befizetés támogatása a béren kívüli juttatások részét képezi a legnagyobb hazai üzemanyag-forgalmazónál. A 14 ezer dolgozóból 11 ezren tagjai az önkéntes nyugdíjpénztárnak. A tagdíj havi ötezer forint, amiből a cég négyezer forint befizetését magára vállalja. Minden dolgozónak van ugyanis egy kerete, amelynek a felhasználásáról maga dönthet, így egyebek között nyugdíjpénztári tagdíjként, üdülési támogatásként, étkezési hozzájárulásként, albérleti segélyként vagy tanulmányi ösztöndíjként is igénybe veheti. A tervek szerint hamarosan önkéntes és magánnyugdíjpénztárrá alakítják át a mostani önkéntes nyugdíjpénztárat. A szakszervezettel és az üzemi tanáccsal kötött megállapodás szerint a mindenkori tagdíjkiegészítés inflációkövető, és annak pontos összege az éves béralku tárgya az Egis Rt.-nél, ahol a 2600 dolgozóból 2072- en tagjai az egyik nyugdíjpénztárnak, amelynek egyben alapítója is a gyógyszeripari cég. A vállalat tavaly havi 1400 forintot, idén pedig már havi kétezret fizet tagdíjkiegészítésként a dolgozóknak. A nyomdászszakmában két nyugdíjpénztár is működik. Ezeken belül külön nyilvántartási számmal vannak elkülönítve az egyes nyomdaipari cégek dolgozói. A munkavállalóknak legalább havi ezer forintot kell tagdíjként fizetniük, amihez a munkaadók további háromezer forintot tesznek hozzá. Ez általában fix összeg, s nincs összefüggésben az egyéni befizetéssel vagy a munkabérrel. Vannak a szakszervezetek által alapított nyugdíjpénztárak is, amelyek nonprofit szervezetként működnek, céljuk nem lehet nyereségtermelés. Az viszont, hogy az intézményt érdekvédelmi szervezet működteti, növeli annak társadalmi elismertségét, tekintélyét, az infrastruktúra biztosítása pedig csökkenti költségeit. Nem titkolt céljuk, hogy a kollektív szerződésekbe a béren kívüli juttatások között szerepeljen a munkáltatói hozzájárulás. Egyre inkább szempont, hogy a munkaszerződések ne csak az aktív, hanem a nyugdíjas évekre vonatkozó elkötelezettséget is tartalmazzanak a munkáltató részéről. Mintegy 17 ezer taggal alapította meg a MÁV három reprezentatív szakszervezete az önkéntes kiegészítő vasutas nyugdíjpénztárat, majd úgy döntöttek, hogy a kiegészítő pénztár keretein belül létrehozzák a kötelező magánpénztárat is. A MÁV vezetése már közölte: támogatják a pénzintézet működtetését - mondta lapunknak Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének társelnöke. Azt is kikötötték, hogy nem keveredhetnek az önkéntes és a magánpénztár számlájára befizetett pénzek. A költségeket úgy csökkentik, hogy a magánpénztárat a kiegészítő pénztár infrastruktúrájára, személyi állományára „telepítik”. Árra számítanak, hogy a legerősebb nyugdíjpénztár lesz az övék, és a mintegy 60. ezer vasutas dolgozó nem kerül a kötelező magánpénztárak hatókörébe. Borsik szerint ma nem kell nagy nyomást gyakorolni a munkáltatókra, hogy az önkéntes pénztárakhoz hasonlóan a kötelező pénztárakba is adjanak támogatást. A tapasztalatok is mutatják: számos cégnél felismerték, hogy kisebb költséget és kevesebb bonyodalmat okoz, ha támogatják a pénztárak létrejöttét, hiszen a pályakezdőknek 1998. július 1-jétől kötelező lesz belépni. A munkáltatók már a bértárgyalásokon is úgy gondolkodtak: a nyugdíjpénztár támogatása jövedelemnövekedést jelent. A MÁVn szokásos 1 százalék helyett 3 százalékot fizet be a nyugdíjpénztárba a dolgozói után. Hogyan válasszunk PÉNZTÁRAT? Nincs könnyű helyzetben az a személy, aki el kívánja dönteni, hogy a közel 300 pénztár közül hová adja be belépési nyilatkozatát. Az alábbi kérdésekre adott válaszok segíthetnek eldönteni, hogyan válasszunk pénztárat. 1. Van-e tevékenységi engedélye a pénztárnak? 2. Ki lehet a pénztár tagja, milyen esetekben utasíthatja el a pénztár a belépési nyilatkozatot? 3. Milyen szerveződési elvek alapján működik a pénztár? A. Hogyan érhető el a pénztár, rendelkezik-e országos hálózattal? 5. Mennyi a pénztárban a minimális tagdíj? Van-e lehetőség ezen felüli befizetésre? Hogyan alakul a befizetések rendszeressége és módja? 6. Hogyan alakul az alapok közötti felosztás a tagdíjbefizetés, valamint a tag tagdíjon felüli befizetése esetén? 7. Ki a pénztár szolgáltatást nyújtó szerve, vagyonkezelője, letétkezelője, nyilvántartás-vezetője? 8. Milyen intézményi háttér garantálja a pénztár folyamatos működőképességét? 9. Hány fő a pénztár létszáma, és milyen tervei vannak a létszámalakulást és annak ütemezését illetően? 10. A pénztár milyen hozamot tervez, s milyen elvek alapján alakította ki befektetési politikáját? 11. Hogyan alakul a pénztár szolgáltatási rendszere? 12. Van-e belépési díj, illetve más pénztárba történő átlépéskor milyen költségek terhelik a pénztártagot? 13. A pénztár alapszabálya milyen támogatható tagsági köröket ismer el? 14. Milyen lehetőséget biztosít a pénztár a tagdíjfizetés szüneteltetésére? 15. Kik a pénztár tisztségviselői (igazgatótanács, ellenőrző bizottság, ügyvezető)? 16. Mekkora a pénztár vagyona? 17. Az adó- és társadalombiztosítási szabályok milyen kedvezményeket biztosítanak a pénztártagok számára a befizetés, illetve a szolgáltatások vonatkozásában? 18. Milyen gyakorisággal és milyen formában történik a tagok rendszeres tájékoztatása? 19. Hány munkáltatóval kötött szerződést a pénztár (esetleges referenciák megjelölésével)? 20. Milyen elvek alapján és milyen időközönként történik a pénztárban a hozamok felosztása a tagok egyéni számlájára? 21. Hogyan érvényesül a pénztáraknál az önkormányzatiság elve, milyen szervezeti keretek biztosítják betartását? 22. Tagja-e a pénztár valamilyen pénztárakat tömörítő szövetségnek, alapnak? 23. Jelölhet-e a pénztártag kedvezményezettet a szolgáltatások igénybevételére? Buda pest N yu g díjpén/tárák Ha öreg leszek, nagy lábon fogok élni A lehető „legnagyobb láb ” eléréséhez Önnek arra a nyugdíjpénztárra van szüksége, amelyik rendszeres befizetéseit a legnagyobb biztonsággal és a leghatékonyabban képes gyarapítani. Magas nyugdijának záloga a Budapest Nyugdíjpénztárak hatékonysága. A Budapest Önkéi tes Nyugdíjpénztár vagy a Budapest Kötelező Magánnyugdíjpénztár tagjaként az alábbi előnyöket élvezheti: befizetéseit a Budapest Alapkezelő Rt., az ország egyik legsikeresebb befektetési alapkezelője gyarapítja; belépési díj nincs és az első bfizetést sem terheli többletlevonás; 1befizetéseinek 96%-a kerül jóváírásra egyéni számláján; biztonság garanciája, hogy az alapítók a General Electric csoportnak, a világ legnagyobb tőkecsoportjának tagjai; Ol Budapest Bank 75 fiókjának bármelyikében beléphet és befizetéseket teljesíthet. aktiéi a Részletes tájékoztató füzetünket megtalálja a Budapest Bank fiókjaiban. Internet cím: www.bpalap.hu Beléphet a Budapest Bank Rt. rómaiban
