Petőfi Népe, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-12 / 290. szám
1997. december 12., péntek Gazdasági Tükör 7. oldal Változó agrártámogatások A szubvenciók mind nagyobb hányada kerül a termelőkhöz A jövő évben 117 milliárd forint jut a központi költségvetésből az agrárgazdaság támogatására. Egyes területeken csökken, másutt viszont bővülni fog az állami hozzájárulás mértéke, és számos új támogatási forma bevezetésére is sor kerül. Araszoló árak. A fogyasztói árak novemberben az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal, az előző év novemberéhez viszonyítva pedig 18,2 százalékkal emelkedtek - jelentette a KSH. Az év első tizenegy hónapjában átlagosan 18,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 1996 azonos időszakában. Hasznos vendéglátás. Az adóbevételek 12,7, a GDP 9 százalékát az idegenforgalom adja - hangzott el a Magyar Szállodaszövetség csütörtöki tanácskozásán. A turizmus fejlődését jól érzékelteti, hogy az ország szállodáiban október végéig 4,5 millió vendég 15 millió éjszakát töltött. Dohány és hagyma. A makói térségben az utóbbi években labilissá vált a hagyma értékesítése. Ezért a helyi agrárszakemberek javasolják a gazdáknak: vegyék föl a vetésforgóba a dohányt. Nincs olyan kórokozója, amely a hagymát veszélyeztetné, s hagyománya is van a térségben: az 1700-as évektől az első világháborúig sokan jó haszonnal termesztették. BÉT: hétezer pont alatt az index Hat százalékkal zuhant csütörtökön a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. A BUX záráskor 6.958,40 ponton állt. 446,93 ponttal alacsonyabban szerdai értékénél. A részvényforgalom erős volt, megközelítette a 11,5 milliárd forintot. A Földművelésügyi Minisztérium az 1998-as esztendőben 41 milliárd forintot kíván felhasználni a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek piacra jutásának elősegítésére, versenyképességük javítására. A megszokott támogatási formák azonban kisebb-nagyobb mértékben átalakulnak. Az egyik ilyen jelentős változás, hogy az eddiginél kevesebb termék piacra jutását fogják támogatni, az exportszubvenciók döntő többségét pedig pályázat útján nyerhetik majd el a kereskedők. Ugyanakkor a korábbinál lényegesen nagyobb szerepet kapnak a költségek csökkentését valamint a versenyképesség, a minőség javítását ösztönző kompenzációk. Ennek révén elérhetőnek látszik az a sokak által régóta áhított cél is, hogy a támogatások mind nagyobb hányada jusson közvetlenül a termelőkhöz. Átalakul a termelési támogatások rendszere is. A szaktárca az ideinél mintegy ötven százalékkal nagyobb összeget, csaknem 32 milliárd forintot kíván erre a célra fordítani. Az agrártámogatási rendszerbe beépítik a közelmúltban bevezetett tőkepótló hitelt, amelynek elsőrendű célja, hogy javítsa a termelők forgótőkeellátottságát. Bővülni fognak az állattenyésztés minőségi fejlesztését megalapozó konstrukciók, és növekszik majd az integrátorok útján igénybe vehető állami hozzájárulás mértéke is. A következő esztendőben a földművelésügyi kormányzat anyagi segítségére számíthatnak a fiatal, pályakezdő agrár- vállalkozókon kívül azok a gazdálkodók is, akik termelő típusú társulást vagy szövetkezést hoznak létre. A kedvezőtlen adottságú térségekben élők közül változatlanul támogatást kapnak azok a gazdálkodók, akik az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeket mezőgazdasági célokra hasznosítanak. A nem biztosítható elemi károkat elszenvedett termelők is számíthatnak az állam segítségére. Jövőre tovább - körülbelül 30 milliárd forintra - emelkedik az árutermelés versenyképességének javítását megalapozó beruházások támogatására fordítható összeg. Az ideinél nagyobb keret áll majd a gazdálkodók rendelkezésére a már meglévő termelő- kapacitások korszerűsítésére, a termények, termékek helyi tárolását és feldolgozását szolgáló beruházásokra is. Előnyt élveznek majd a kedvezőtlen termelési adottságú térségekben valamint az ország északkeleti régióiban megkezdődő fejlesztések is. Az élelmiszer-ipari beruházások közül a szaktárca támogatja a fűszerpaprika feldolgozását célzó fejlesztéseket, befektetéseket. Elsőbbségük lesz az exporttermékekre előírt higiéniai feltételeket megvalósító beruházásoknak. A malomipari fejlesztések és a haszonállat-eledel gyártása mellett kedvezményezi a tárca az olyan gabonatárolók korszerűsítését is, amelyeket közraktározásra alkalmassá tesznek. A minisztérium arra törekszik, hogy az eddiginél differenciáltabban ösztönözze az elöregedett ültetvények pótlására szolgáló szőlő- és gyümölcstelepítést, illetve a törzs- ültetvények létesítését. Bizonyos feltételekkel a szőlőültetvények rekonstrukciója is támogatható lesz. Újvári Gizella Agrárgazdasági költségvetési előirányzatok (millió Ft) Megnevezés 1997 1998 Piacra jutás támogatása 42 300 41 000 Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás 20 980 31 760 Erdőkárok felszámolásához nyújtott támogatás 200 250 Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás 1300 1400 Melioráció és öntözésfejlesztési beruházások 2000 1900 Mezőgazdasági alaptevékenység beruházás 22 000 29 720 Erdei vasutak működtetése 65 65 Jóléti és parkerdő fenntartása 85 85 Termőföld minőségvédelme 1320 1400 Állattenyésztési feladatok 500 550 Halgazdálkodási tevékenység 500 250 Vadgazdálkodás 598 600 Kapcsolódó egyéb feladatok. Agrárinformatika, farm és egyéb szakmai gyakorlatok támogatása 250 200 Erdészeti közcélú feladatok 3420 3500 A VILÁG PIACAIN Az exportőr importál A nemzetközi piacokon tonnánként 1-2 dollárral emelkedtek a búzajegyzések, emögött azonban - az Agrograin elemzői szerint - nem egy hosszabb távú tendenciaváltozás húzódik meg, hanem csupán egyetlen üzletkötés. Egyiptom ugyanis tendert hirdetett a hét végére 1998. januári szállítással, és ez már a hét közepén a Brüsszelben tartott exporttenderen is éreztette hatását. A jóváhagyott vételi ajánlatok alapján tonnánként 142,50 dolláros ár volt kiszámolható, s feltehetően ez volt az egyik oka annak, hogy az egyiptomi döntéshozók a januári szállításra vonatkozóan hajlandóak voltak mintegy 3 dollárral többet fizetni. Ennek eredményeként a vételár ismét 140 dollár fölé került, a 200 ezer tonnás európai származású árunál 141,80-142, míg a 100 ezer tonnás amerikai búzára 142,90-142,95 volt a vételár. Az argentin termés megjelenéséig a nyers napraforgó- olaj piaca Közép-Európában szilárd maradhat, mivel a régió tradicionális exportőrei közül Magyarország után Románia is rövidesen importra szorul. Egyedül ukrán olaj kapható a piacon, ám ez is csak korlátozott mennyiségben, mivel az ottani termés is kisebb lett a vártnál. Wágner Katalin A Budapesti Árutőzsde hírei 0 A keddi-szerdai tőzsdenapon a kukorica enyhe hosszban van, az étkezési búza és az Euro-búza árai esnek, az árpa legközelebbi, márciusi határideje enyhén nőtt. • A napraforgó márciusi határideje 4,00 forinttal emelkedett, úgyszintén a ’98 szeptember 50 200 forinton zárt. ♦ Lásd részletesebben az Interneten: http://wvvw'..szik,szi.hu/--ballai Áru/Hó Elszámolóár Kukorica (Ft/t) Március 14 500 Május 15 600 Étkezési búza (Ft/t) Január 27 200 Március 27 400 Takarmánybúza (Ft/t) Augusztus 23 900 Takarmányárpa (Ft/t) Március 17 100 Napraforgó (Ft/t) Március 56 600 Vételi Eladási ajánlati ársáv 14 000-14 600 15 400-15 600 27 200-27 300 27 400-27 700 23 500-23 900 16 500-17 000 56 600 14 500-14 800 15 050-15 800 27 200-28 000 27 400-28 000 23 900-24 250 17 150-17 300 Üzletkötés 14 500-14 600 15 050-15 600 27 200-27 600 27 400-27 700 23 900 EUROP-vágósertés I. (Ft/kg) Január 256,00 EUROP-vágósertés II. (Ft/kg) Január 254,00 250,00 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Az egyéni és a társas vállalkozók járulékai A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló, 1997. évi LXXX. törvény 1998. január elsején lép hatályba. A törvény meghatározza, hogy alkalmazásakor ki minősül egyéni illetve társas vállalkozónak, és hogy melyek azok a társaságok, amelyeket társas vállalkozásnak kell tekinteni. Egyéni vállalkozónak az minősül ebben a tekintetben, aki- vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy,- a külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai, szakpszichológusi, magán-állatorvosi, gyógyszerészi stb. magán- tevékenységet folytató természetes személy,- az egyéni ügyvéd,- az egyéni szabadalmi ügyvivő,- a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó. Társas vállalkozónak minősül- a betéti társaság bel- és kültagja,- a közkereseti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony, hanem tagsági jogviszony keretében,- a szabadalmi ügyvivő társaság tagja- az ügyvédi iroda, gépjárművezető-képző munkaközösség, oktatói munkaközösség tagja. Társas vállalkozás:- a közkereseti társaság (a gmk és ajogi személy felelősségvállalásával működő gmk is),- a betéti társaság,- a korlátolt felelősségű társaság,- a közhasznú társaság,- a szabadalmi ügyvivői társaság,- a gépjárművezető-képző munkaközösség,- az oktatói munkaközösség,- az ügyvédi iroda. A törvény alapján (a továbbiakban ők a biztosítottak) a kötelező társadalombiztosítás kiterjed a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozóra is. A törvény meghatározza, hogy kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét sajátjogú nyugdíjasként végzi. A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után 1998. január 1-jétől 39 százalékos társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A társadalombiztosítási járulék alapja: a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér. Járulékalapot képező jövedelem: 1. A személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni. 2. A foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított, továbbá a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban foglalkoztatott külföldi személy esetén azok a foglalkoztató által adott juttatások, amelyek az 1. pontban foglaltaknak megfelelnek. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. A biztosított társas vállalkozó, ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozik, 1998. január 1-jétől 7 százalékos, vagy magánynyugdíjpénztár esetében 1 százalékos nyugdíjjárulékot és 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, de ide nem értve az szja-törvény szerinti természetbenijuttatást azzal, hogy azt legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni. Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, ajáru- lékfizetési felső határt a biztosítási időtartammal arányosan kell meghatározni. Ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaságnak is személyesen közreműködő tagja, az előírt legkisebb összegű járulékot évente egy alkalommal történő választása szerint egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozónak a választásáról a tárgyév január 31. napjáig írásban kell értesítenie azokat a vállalkozásokat, amelyeknek tagjaként biztosításra kötelezett. A kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó után fizetendő baleseti járulék A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után 10 százalékos baleseti járulékot köteles fizetni. A járulék alapja a személyes közreműködésért fizetett jövedelem. A baleseti járulékot a tagsági jogviszony megszűnését követően kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni. Az egyéni vállalkozók biztosítása és járulékfizetése Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége- a vállalkozói igazolvány átvétele napjától annak visszaadása napjáig,- az egyéni ügyvéd, szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság első napjától annak megszűnése napjáig,- közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat első napjától annak utolsó napjáig tart. Jelentős változás, hogy az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége nem függ az előző évben elért jövedelmétől. A biztosított egyéni vállalkozó a személyes munkavégzés címén e tevékenysége keretében költségként elszámolt összeg (vállalkozói kivét), átalányadózó esetében az átalányadó alapját képezőjövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér ösz- szege után 1998. január elsejétől 39 százalékos társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Az egyéni vállalkozó, ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozik, január elsejétől 7 százalékos, vagy magánnyugdíjpénztár tagjaként 1 százalékos nyugdíjjárulékot és 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot kötelesfizetni. Nem köteles fizetni az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével sem tb-járulékot, sem nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot arra az időtartamra, amikor- táppénzben, gyermekgondozási segélyben, ápolási díjban részesül és nem folytatja ez iái ’ att vállalkozói tevékenységét,- katonai vagy polgári szolgálatot teljesít,- fogvatartott,- külföldön munkát vállalóként vagy ösztöndíjasként megállapodás alapján fizet nyugdíj-biztosítási járulékot,- valamint azon egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is áll, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat és keresőképtelen. Az egyéni vállalkozó havonta a tárgyhót követő hónap 10. napjáig köteles a tb-járulékot, a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot befizetni. Az az egyéni vállalkozó, aki kiegészítő tevékenységként végzi vállalkozását, 10 százalékos baleseti járulékot köteles fizetni. A járulék alapja megegyezik az egyéni vállalkozókra vonatkozó járulékalappal. Változik a jövedéki törvény Az 1998. január l-jén életbe lép az új jövedéki törvény. A kávé és a pap- rikajövőre már nem számít jövedéki terméknek, ám a zárjegyet továbbra is alkalmazni kell. Január l-jétől a jövedéki termékek után nem fogyasztási adót, hanem jövedéki adót kell majd fizetni. A törvény részletesen szól arról, hogy ki, mikor köteles a jövedéki adót megfizetni, mit jelent az adóraktár intézménye, kinek, milyen feltételekkel kell jövedéki biztosítékot nyújtania, mikor jövedéki engedélyes a kereskedelmi tevékenység, melyek a nyilvántartás szabályai, és mit ellenőriz majd a vámhatóság. A törvény összhangban van az Európai Unió szabályaival, éppen ezért elsősorban a termékkört illetően változik. A jogszabály hatályba lépésétől kezdődően a jövedéki törvény hatása alá tartozó termékek forgalmazásáról az adóbevallást a vámhatóságnak kell benyújtani. A jövedéki adó fizetésének kötelezettsége is a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörrel és illetékességgel felruházott szerveivel szemben áll majd fönn. Mindez arra szolgál, hogy segítse a feketekereskedelem visszaszorítását, a piac „letisztítását". Budapesten adóügyekben a 16-os és a 18-as számú vámhivatal lesz az illetékes eljáró hatóság, országszerte pedig összesen 21 helyen intézik az adóval kapcsolatos teendőket. Fontos, hogy az ám származását igazolni kell, s pontosnak kell lennie a vevőnyilvántartásnak. Ez főként a nagykereskedőkre vonatkozik. Jövedéki engedélyre néhány kivétellel, a legtöbb termékre továbbra is szükség lesz. A különféle dohánytermékekre a jövőben úgynevezett adójegy kerül, amely igazolja a jövedéki adó megfizetését és amelyre rá lesz nyomtatva az a kiskereskedelmi ár, amelytől az árusító üzletek nem térhetnek el. A cigaretta tehát ezentúl egységes áron lesz kapható, függetlenül a vásárlás helyétől. A Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága tájékoztatót adott ki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló, november elején elfogadott törvényről. Ezeket az információs füzeteket a megye- székhelyeken működő vámszerveknél megtekinthetik az érdeklődők, de hivatalból meg is küldik a jövedéki termékeket forgalmazó cégeknek.
