Petőfi Népe, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-24 / 300. szám

6. oldal Petőfi Népe 1996. december 24., kedd Új Petőfi-kiállítás és országos emlékünnepség Kiskőrösön A Petőfi-szülőházra néző irodá­jában kértem dr. Oláh Pált, az 1984. december 31-én alapított, kiskőrösi székhelyű Petőfi Sándor Társaság elnökét idei tevékenységük rövid összegzé­sére. — Ebben az évben is össze­fogtuk a hazai és külföldi Pe- tőfi-emlékhelyeken kibonta­kozó hagyományápolást. Ked­vezően fogadták a Petőfi-em- lékhelyek a Kárpát-medencé­ben című több száz oldalas, színvonalas könyvünket. A kö­tet szerzői megkísérelték a he­lyi Petőfi-kultuszok tárgyszerű bemutatását. A bemutatott 20 emlékhely közül 7 Bács megyei település. Jól sikerült a Petőfi nevét viselő középiskolák or­szágos találkozója, és vala­mennyi meghirdetett pályáza­tunk. Idei találkozónkon jelen­tették be Petőfi eddig ismeret­len kéziratainak a megtalálását.- Mit terveznek 1997-re?- Az év utolsó napján emlé­kezünk a költő születésének 175. évfordulójára, két esz­tendő múltán halálának 150. évfordulójára. Az ezekhez kap­csolódó rendezvényeket össze­hangoljuk a 2000-ig tartó nem­zeti ünnepségsorozatba. Arra törekszünk, hogy az események egyik meghatározó és befogadó közege az ifjúság legyen.- Hallhatnánk kicsit részle­tesebben várható programjaik­ról?- Hároméves programot dolgoztunk ki. 1998 januárjá­ban Szolnokon kerül sor a szakmunkásképző és szakisko­lák országos vers- és próza­mondó versenyének a döntő­jére, Mezőberényben találkoz­nak a Petőfiről elnevezett kö­zépiskolák, márciusban pedig a fővárosi Petőfi Irodalmi Múze­umban lesz az évfordulós tu­dományos tanácskozás.- Megyei vonatkozású ter­vek?- Jövőre Dunavecsén talál­koznak a Petőfi-emlékhelyek képviselői. Új, a költő teljes életét bemutató állandó kiállítás nyílik Kiskőrösön. Állami ün­nepséggel idézik fel 1997. de­cember 31-én és 1998. március 15-én Petőfi emlékét szülővá­rosában. Társulatunk elnöksé­gének döntése értelmében 1999 márciusában Kiskőrös ad ott­hont a középiskolások Petőfi vers- és prózamondó verseny döntőjének, a meghirdetett képzőművészeti pályázatra be­küldött alkotások bemutató tár­latának. Heltai Nándor Nagy Tolt az öröm a Bajai Városi Kórház csecsemő- és gyermekosztályának kis betegei körében. A csöppségek rögtön letelepedtek az asztalkák köré, és kézbe vették a játékokat, melyeket Kavalecz Béláné főtörzsőrmester és Telek Zoltán százados hozott a Bajai Katonák Érdekvédelmi Szervezete nevében. A 120 ezer forint értékű adományban szerepelt egy vi- deokészülék kazettákkal és egy mikrohullámú sütő is. fotó: Gál Zoltán Fennakadtak az árkon Részjegy nélkül tilos bemenni? Ismét bevált a határőrök számí­tása. A gyakori gépkocsilopá­sok jugoszláviai „mentőútvo­nala” évek óta a déli zöldhatár volt. A határőrség minden esz­közzel igyekszik ezt az átmen­tést megakadályozni. A többi között ezt a célt szolgálja az úgynevezett műszaki árkolás is, amely a határ mentén húzódik alattomos akadályként a vil­lámgyorsan menekülni szándé­kozó kocsitolvajoknak. December 19-én éjjel fél ket­tőkor is két körözött járművet, egy Mitsubishi Pajerot és egy Nissan terepjárót akartak éppen átvinni a zöldhatáron. Lakos­sági bejelentés eredményekép­pen azonban a szolgálatban lévő határőr-rendőr járőr a nyomukban volt. A tolvajok nagy siettükben fennakadtak az árkon. A rendőrségi vizsgálat során azután újabb fontos nyomra bukkantak a bűnüldözők, őri­zetbe vették Cs. Sándor tompái lakost, aki ellen alapos a gyanú, hogy rendszeresen átsegített lopott járműveket a szomszéd országba. Igazgatóválasztás Nagykőrösön A nagykőrösi közszolgáltató közgyűlése Patonai Sándort nevezte ki a cég ügyvezető igazgatójának, igazgatósági el­nök pedig Szathmáry Gyula lett. Mindketten a cég többségi tulajdonosának, az önkormány­zatnak a delegáltjai, Kalocsa László, az előző ügyvezető vi­szont a dolgozói alapítványt képviseli. Az igazgatósági el­nök 45 ezer, a tagok 30 ezer, a felügyelő bizottság elnöke 20 ezer, a bizottság tagjai 10 ezer forint tiszteletdíjat kapnak. A Bácska Ipari Szövetkezet előző, jánoshalmi közgyűlésére nem engedtek be egy üzletrész­tulajdonost. A szövetkezet an­nak rendje és módja szerint meghirdette a közgyűlését - éppen lapunk hasábjain keresz­tül és meghívta oda a tagokat és az üzletrész-tulajdonosokat. A meghívottak össze is gyűltek, köztük Tóth Imre is, aki bár néni rendelkezik részjeggyel, azért üzletrészt birtokol a szö­vetkezetből. Tóth Imre bizony­talan volt abban, hogy részjegy tulajdonlása nélkül bemehet-e a közgyűlésre, felvilágosítást kért a szövetkezet elnökének egyik munkatársától. A választ meg is kapta, miszerint csak a részjeggyel rendelkezők vehet­nek részt a gyűlésen. Tóth Imre szerint ez törvénytelen és anti­demokratikus döntés volt. Megkérdeztük a szövetkezet elnökét, hogy miként fordulha­tott ez elő. Ádám János szerint a közgyűlés előtti forgatagban tévedés történt, ami abból ered­hetett, hogy akinek nincs rész­jegye, az nem szerepel a jelen­léti íven. Tóth úrnak csak tulaj­donrésze van, ezért nem lehe­tett rajta az íven a neve. Az el­nök a közgyűlést követően bo­csánatot kért az elküldöttől. Tóth Imre a bocsánatkérés tényét meg is erősítette, de hoz­záfűzte, hogy ezzel igazából nem lehet helyre tenni a dolgot. Véleménye szerint megenged- hetetlenek az ilyen tévedések. Bombariadó az InterCityn Az ónos esőben Ali nagyon keményen dolgozott. Nagyon rosszul kezdődtek a karácsonyi ünnepek a Buda­pestről Szegedre közlekedő In­terCity tegnapi utasainak. Egy ismeretlen telefonáló ugyanis közölte: a vonaton bomba van. A vasutasok értesítették a rend­őrséget, a szerelvényt Kecske­méten megállították, az utaso­kat csomagjaikkal együtt le­szállították, s a vonatot kihúz­ták az állomásról. Az utasok kedélyét az is borzolta, hogy az a gyors, amelyre felszállhattak volna, egy órát késett. A kocsik átkutatását Konfár Imre főtörzsőrmester, a városi kapitányság járőrszolgálati al­osztályának munkatársa Ali, a robbanószer-kereső kutya se­gítségével végezte. A munka több órát vett igénybe, már csak azért is, mert Ali a kocsik alatt lévő akkumulátorok szagát érezve jelezte, hogy valami na­gyon gyanúsat talált. A szemerkélő ónos esőben dolgozó rendőrök bosszúságát fokozta, hogy amíg ők az elrej­tett bombát keresték, valaki ki­szúrta az állomás előtt álló jár­őrkocsi jobb első kerekét. Pót­kerék nem volt náluk, mert an­nak a helyén Alit szállították. Egy másik rendőrautó sietett a segítségükre. Lapzártakor a vonat átvizs­gálásával nem végeztek a rend­őrök, az InterCity Kecskeméten vesztegelt. - galambos ­Egymillió forint felett jövőre nem éri meg készpénzzel fizetni Eltűnt egy ápolt A megyei önkormányzat pszi­chiátriai és fogyatékos betegek otthonából eltűnt a 38 éves Farkas Attila, aki december 17- én 13 órától engedéllyel kime­nőre távozott. A Kiskunfélegy­háza, Délibáb utca 40. szám alatti lakos azóta sem érkezett vissza. A rendőrség kéri, aki bármit tud az eltűnt személyről, tegyen bejelentést a 07-es tele­fonon. A férfi 170 cm magas, sötét, rövid barna hajú, erősen barna bőrű. Vastag szemüvege van. Eltávozáskor félhosszú, fekete, orkános télikabátot, fe­kete kötött sapkát, középzöld szövetnadrágot, világos edző­cipőt viselt. A kormány a feketegazdaság visszaszorítása, a bevételek lát­hatóvá tétele érdekében jövőre korlátozza a készpénzforgal­mat. S annak érdekében, hogy az érintettek önként alkalmaz­zák az előírásokat, a jövő évtől hatályos adójogszabályok 1 millió forint feletti értékhatár fölött, készpénzzel történő fize­tés esetén, az áfarendszerben a beszerzés előzetesen felszámí­tott adójának levonását nem te­szik lehetővé. A társasági adó­törvényben ugyancsak egysé­gesen, a személyi jövedelem- adózásban pedig az egyéni vál­lalkozók esetében az adóalapot a beszerzés értékének 20 száza­lékával növelni kell. A kormány rendelkezett ar­ról is, hogy az egy ügylethez (egy szerződéshez) tapadó va­lamennyi fizetést össze kell vonni az értékhatár figyelése­kor. Az adóügyi díszpreferen­ciák szempontjából készpénzfi­zetésnek az a fizetési mód mi­nősül, amelynek közvetlen kö­vetkezményeként pénzintézet­nél vezetett számla jóváírása vagy terhelése egyik félnél sem történik. így a szankciók a pénz direkt módon történő átadása, belföldi postautalvánnyal tör­ténő jóváírása, illetve postai küldemény utánvételezése ese­tében merülhetnek fel. A kormányrendelet 1996. december 30-án lép hatályba. Az adóügyi szankciók az adó­törvények rendelkezései szerint 6 hónap múlva, 1996. június 30. után teljesített kifizetések esetén alkalmazandók. Egy minimális területnagyság alatt nem lehet nyereségesen termelni Hogyan gazdálkodik egy gazdajegyző? Ilyen-olyan módon, de lezárult egy esztendő a mezőgazdaság­ban is. Kinek-kinek saját ta­pasztalatai döntik el, hogyan tovább? Kíváncsiak voltunk, milyen összegzést készít egy működő gazdaság birtokosa, akinek - pozíciójánál fogva - feltehetően még nagyobb rálá­tása is lehet a folyamatokra. Gáspár Istvánt kerestük fel, Ha­las gazdajegyzőjét.- Hogy sikerült ez az év?- Nem voltunk vesztesége­sek, de nyereséget sem vettünk fel. Egy családi káeftét alakítot­tunk, a közvetlen rokonság fo­gott össze mezőgazdasági ter­melés-értékesítésre. Közös megegyezéssel döntöttük el, hogy egyelőre nem osztunk osztalékot, hanem a képződött nyereséget visszafordítjuk a gazdaságba. Három évvel ez­előtt indultunk, első lépcsőben szántóföldi növénytermesztés­sel kenyérgabonát, takarmányt termesztünk, a továbbiakban ugyanis tervezzük állattenyész­téssel bővíteni a profilunkat.- Mekkora területen gazdál­kodnak?- Családi tulajdonban száz hektár földünk van, a többit bé­reljük, így jön össze az a két­száz hektárnyi terület, amely képes arra, hogy egy ekkora vállalkozás tagjait eltartsa, de legalább is némi kiegészítő jö­vedelmet biztosítson mindany- nyiunknak. Indulásképpen csa­ládonként száz-százezer forint­tal léptünk be, amiből az évek során létrehoztunk egy három­négymillió forintot érő saját gépparkot. Főként erőgépeket vásároltunk és szántóföldi mű­velésre alkalmas eszközöket, az ekétől a vetőgépekig. Ez volt talán a legfontosabb, mert a gazdálkodók rendkívül kiszol­gáltatottak, ha a jelenlegi gépi szolgáltatást veszik igénybe. Iszonyúan drága a bérmunka. Mi csak a betakarításban szoru­lunk rá, de tervezzük a hiányzó gépeket is folyamatosan besze­rezni.-Igénybe vettek valamilyen támogatást vagy hitelt?- A hitel szóba sem jöhet. Olyan kamatfeltételek vannak, amelyek mezőgazdasági terme­lésből visszafizethetetlenek. Indultunk egy beruházási tá­mogatási pályázaton egy 600 négyzetméter alapterületű mag­tárral. A bekerülési költség harminc százalékára - maxi­mum másfél milliós mértékig - kaptunk támogatást, amit a jövő év első félévéig realizálnunk kell. Ez a másik nagyon fontos feltétele a talpon maradásnak ma a mezőgazdaságban. Hogy tudniillik ne kényszerüljön rá a termelő, hogy azonnal áruba bocsássa a terményt. A beszer­zés, értékesítés az a terület, ahol a bizonytalanság, a vissza­élések kiszolgáltatottá teszik a gazdákat. Ezt a terménytárolót a későbbiekben felszereljük da­rálóval, keverővei, hogy az ál­latok számára biztosítani tudjuk a takarmányt saját erőből.- A saját tapasztalatai birto­kában hogyan tudja segíteni gazdatársait, mint gazda­jegyző?- Evek óta rendszeresen tar­tunk például a gazdaságunkban fajtabemutatót. Kukoricater­mesztéssel, Pionir-vetőmagok- kal foglalkozunk - nem annyira konkurenciaképpen a Kiskun GT-vel, inkább azért, hogy a lehetőségek szélesebb körét bemutassuk. Ugyancsak a gaz­dákat segítendő, saját majo­runkban szervezem a sertések felvásárlását, elszállítását in­gyenes szolgáltatásként a mélykúti gazdajegyző bará­tommal közösen.-Milyen perspektívát lát a mai magyar mezőgazdaság előtt?- Arról már beszéltem, hogy bizonyos nagyságrend alatt nem lehet nyereségesen ter­melni. Ez is azt igazolja, ami nekem meggyőződésem, hogy igenis szükség van a szövetke­zésekre. Azokra a bizonyos dán típusú szövetkezetekre gondo­lok, amelyekben megmarad a tulajdonosi érzés, de a terme­lés-feldolgozás teljes vertiku­mában lehet társulni.-Tud ebben közreműködni gazdajegyzőként?- Lényegében feladatunk is ez. Összefogással kialakítani a térség arculatát, profilírozni a termelést, hogy minőségre való törekvéssel diktálni lehessen a piacon. H.T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom