Petőfi Népe, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-21 / 194. szám
1996. augusztus 21., szerda Hazai Tükör 5. oldal A nemzet méltóan ünnepel Emlékezések a fővárosban A mai Magyarország nem a múlt sérelmeivel foglalkozik. A jövő követelményeit tartja szem előtt. Arra törekszik, hogy közös akarattal és együttműködési szándékkal, hosszú távra megnyugtatóan rendezze kapcsolatait szomszédaival. Ezzel egyidejűleg megkülönböztetett figyelmet fordít belső feladatainak következetes megoldására, mert ez a feltétele, hogy a lehető legrövidebb időn belül csatlakozhasson a fejlett európai országok közösségéhez. Teszi ezt azzal a meggyőződéssel, hogy ez felel meg nemzeti érdekeinek, a határokon belül és kívül ez szolgálja legjobban a magyarság érdekeit. Ez volt a millecentenáriumot köszöntő, s az államalapító István király emlékét idéző ünnepségek központi gondolata. Az ország vezetői ezt az üzenetet fogalmazták meg - az ünneplő polgárokhoz, a közös sorsra ítélt szomszédokhoz és a nagyvilághoz. Az egyházi események azt a törekvést tükrözték, hogy erősíteni kell a hitet, amely a magyarságot megtartotta a Kárpát-medencében, a kereszténységben, és sorsát Európához kötötte. Az ellenzéki pártok - a kormánypolitika bírálatát hangoztatva - a Szent István-i intelmek szellemében újabb államalapításra buzdítottak. H istóriánk jeles dátumait, a millecentenáriumot és a magyar államiság jeL képévé emelkedett István-napot sokrétű ünnepi program tette emlékezetessé. A négynapos ünnep egyik központi rendezvénye a honfoglalás 1100. évfordulója emlékbizottságának parlamenti emlékülése volt. A patinás falak között - a parlamenti pártok, a tudományos és kulturális élet jelesei előtt - Horn Gyula miniszterelnök, Magyar Bálint kultuszminiszter, Fodor Ist\’án, a Nemzeti Múzeum főigazgatója és Gerő András történész mondott beszédet. Honvéd díszelgő egység, történelmi zászlók, ősi magyar dallamok adtak hangulatos keretet a budai várban, Szent István szobránál tartott állami ünnepségnek, ahol az államfő, Göncz Árpád arra figyelmeztetett: a múltba - legyen az dicső vagy nehéz emlékezetű - nem vezet visszaút, de minden méter előrehaladásért meg kell küzde- nünk. Magas állami és kormánykitüntetések átadására is sor került a kettős ünnep alkalmából. Si- mándi József, az Operaház magánénekese a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal elismerést vehette át. Az érdemrend különböző fokozatainak kitüntetettjei - a tudományos, kulturális és államélet kiválóságai - között volt Gazsó Ferenc szociológus, Esztergályos Cecília színművész és Pataki Ferenc fejszámoló művész is. Kiváló művész címmel tüntették ki többek között Béres Ilona színművészt és Lendvay Kamilló zeneszerzőt. Érdemes művész lett többek között Csákányi Eszter, Eszenyi Enikő' és Kulka János színművész. A hagyományoknak megfelelően augusztus 20-án a Kossuth téren felvonták a köztársaság lobogóját, majd 295 fiatal katonatiszt tett esküt a történelmi csapatzászlók előtt. Roppant nézősereget vonzott a Hősök terére vasárnap a millecentenári- umi fesztivál gálaműsora - olyan közreműködőkkel, mint Michel Legrand együttese, a magyar könnyűzenei élet legnépszerűbb sztárjai vagy a 100 tagú cigányzenekar. Hétfőn, hasonló érdeklődés mellett a hatalmas tér etno- és folklórfesztiválnak adott otthont. Az impozáns színpadon csaknem száz színész és táncos előadásában elevenedett meg oratorikus táncjáték formájában a Csoda- szarvas legendája, majd tíz kárpát-medencei népcsoport táncosai gondoskodtak a kellemes hangulatról. Esztergomban is rangos ünnepségek voltak, már csak azért is, mert ez első királyunk szülővárosa, Gézát itt avatták fejedelemmé, s István fejére is itt került a szent korona. A megemlékezések fénypontja a festői Várhegyen volt, ahol felavatták az ősi vár felújított részeit és megnyitották a Nemzeti Múzeum XIV-XVIII. századi haranggyűjteményét bemutató kiállítást. Mint az ünnepi szónok, Göncz Árpád bejelentette: a Géza és Szent István emlékét őrző palota helyreállítása 2000-ben befejeződik. Az ünnepek krónikájához tartozik, hogy az évfordulók alkalmából a hitélet több új hajlékát is fölavatták. Budapesten Paskai László bíboros, prímás, érsek ünnepélyes szentmise keretében szentelte föl a Magyar Szentek templomát, amely a Vatikán, továbbá hazai és külföldi hívek anyagi támogatásával került tető alá. Heves újtelepi városrészén Seregély István egri érsek, a püspöki kar elnöke avatott föl háromtornyos, egyhajós új templomot. Százhalombattán Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök szentelte föl a város főterén emelt katolikus templomot. Kőszegen a református gyülekezet vehette birtokába az új templomépületet, Budakeszin pedig Hegedűs Lóránt és Tőkés László püspök jelenlétében helyezték el a Határon Túli Magyarok Emléktemplomának alapkövét. Noha a kormánykoalíció megbocsáthatatlan történelmi bűnt elkövetve lemondta a világkiállítást, noha az ünnep előkészítésében lelki tunyaságot, kapkodást is tanúsított, ám a nemzet, határainkon belül és kívül, falvak, kis- és nagyvárosok sokaságában a honfoglaláshoz, Szent Istvánhoz méltóan, időben értékálló egyéni és közösségi teljesítmények felmutatásával ünnepelt - fejtette ki Le- zsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke kedden Lakitelken, a Templomtéren rendezett ünnepségen. Utalva az 1100 éves történelmünk vészhelyzeteire, arra, hogy az önmagában soha meg nem hasonlott nemzet, ha olykor az utolsó pillanatban is, de megerősödött lélekben és a szükséges anyagi javakban, leszögezte: ez a jövő- Magyarország nincs kényszerpályán, bár gyakran lehet hallani a televízióban miniszterektől és a miniszterelnök úrtól is, hogy nincs más mozgásterünk, a világ meghatározta, merre kell mennünk. Ez nem igaz, nekünk másfelé kell mennünk - mondta Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke vasárnap Baján. A Munkáspárt rendezvényén mintegy ötszázan hallgatták a szónokot. Thürmer Gyula hangsúlyozta, hogy pártja más Magyarország méltóságteljesen, de visszafogottan ünnepli a honfoglalás 1100. évfordulóját - írja keddi számában a Li- bération című francia napilap, hozzátéve: messze vannak a száz évvel ezelőtti, millenniumi ünnepségek ragyogó fényei. A Libération felidézi az 1896-os ünnepségeket, azt, hogy akkor adták át a budapesti földalattit, Európa első metróját, s a Városligetben egy hatalmas kiállítást rendeztek; ugyanakkor vázlatosan beszámol az elmúlt száz év fontosabb eseményeiről, Trianonról, a II. világháborúról, s az ezt követő, 40 évig tartó szovjet uralomról. Magyarország 1990-ben vált ismét szabaddá, s az 1100. évforduló alkalmat adott ezen újra megtalált identitás megünneplésére, az Európához tartozás hangsúlyozására - írja a lap. „Eredetileg 1996 egy nagy világkiállítás éve lett volna, Bécs és Budapest közös rendezésében. Azonban gazdasági okok miatt az osztrákok egy népszavazás nyomán lemondtak a dologról: márpedig Bécs nélkül a világkiállítás súlyos pénzügyi terhet jelentett ben sem történhet másként, mivel - megítélése szerint - a veszélytudat hatalmas tartalékerőt szabadíthat fel. Lezsák Sándor részletesen taglalta, hogy kormányzópártként milyen hibákat követett el az MDF a rendszer- váltás utáni négy esztendőben. „Megbűnhődtük tétovaságun- kat, a kicsinyes pártviszályokat, szembenéztünk tévedéseinkkel, rossz döntéseinkkel, megtisztultunk, egységessé váltunk, újult erővel szervezkedünk” - hangoztatta. Az MDF elkészíti a hazai és nemzetközi, politikai és gazdasági valósággal egyeztetett, a közeli és távoli jövőt is meghatározó cselekvési programját - mondta el, leszögezve, hogy pártja ma nem a baloldalon lévőket tekinti ellenfélnek, hanem a rossz kormányzati politikát. politikát kínál, minta parlamenti pártok, mert meggyőződése szerint nem igaz, hogy a korszerűség egyenlő a tőkésrendszre átvételével, a nyugat-európai receptek másolásával. A korszerűség ma a hatékony termelés és a társadalmi igazságosság egységének megteremtése. Ez az út járható, sőt, ha nem akarunk társadalmi robbanást, ha nem akarunk polgárháborút, akkor csak ez az út járható - jelentette ki Thürmer Gyula. volna Budapestnek, s így az egész tervet eltemették, míg csak fel nem bukkant az 1100. évforduló megünneplésének gondolata” - idézi fel az eseményeket az újság. „Éz az ünneplés a Magyar- országról alkotott kép terjesztését, az ország turisztikai vonzerejének fenntartását szolgálja, s ennek keretében az idei évben különböző események százait tartották országszerte.” „A kezdet kezdetén nagyon ambiciózus program időközben lecsökkent” - írja a Libération, felidézve a vereckei szoborállítás elmaradását, vagy a budapesti dunai színpadról történt lemondást. „Ám e gikszerek ellenére a magyar főváros nemzeti színekbe öltözött... az első, száz évvel ezelőtt épített metróvonalat restaurálták, akárcsak a Hősök terén lévő szobrokat. Mindez visszafogott, minden szélsőségtől mentes ünneplést jelent. Nehéz is lenne másként cselekedni, amikor a kormány gazdasági megszorító programja az idén hét százalékkal csökkenti a reálbéreket” - szögezi le a neves francia újság. Kétezer négyzetméter történelem Szakmai szempontból és látványként is egyedülállóan nagyszabású vállalkozás a Nemzeti Múzeum legújabb kiállítása, amely - mint címe is mondja - István királytól a millenniumig kíséri végig történelmünket. Az augusztus 19-én megnyílt tárlat a magyar múlt megannyi becses ereklyéjével várja látogatóit: érthető hát, hogy sokan várakoztak a bejutásra. A kiállítás két nagy részből áll: az első a honfoglalástól a törökök kiűzéséig, a második a Rákóczi-szabadságharctól a millenniumig terjedő korszak legjellemzőbb emlékeit, dokumentumait, ereklyéit mutatja be. Mint megtudtuk, a 2000 négyzetméteren elhelyezkedő gyűjtemény kedvéért a Nemzeti Múzeum egy részét teljesen felújították. A korábbi állandó tárlat anyagát új szerzeményekkel egészítették ki: most állítják ki először például Szent István fehérvári szarkofágjának másolatát. Szabó János művészettörténész érdeklődésünkre elmondta: minden teremben egy-egy történelmi korszak bemutatására vállalkoznak, múltunk nagyjainak személyes tárgyait helyezve előtérbe. Kiállították Szent László király Zágrábban őrzött palástjának másolatát, vagy azt a mellényt, amit Batthyányi Lajos egykori miniszterelnök viselt kivégzésekor. Látványosak a korai történelem nemesfém tárgyait tartalmazó vitrinek, a XIV. századi lovassági fegyverek, vagy Mátyás és Jagelló korának domborművei, az Esterházy család híres kincstárának darabjai, a XVII. századi magyar főurak eddig nyilvánosság elé nem került nagyméretű arcképei is. A látogatót magával ragadja a történelmi kollekció gazdagsága. A Csodaszarvas legendája elevenedett meg csaknem száz színész és táncos előadásában a budapesti Hősök terén. fotók feb/láng-m. andrás Az évfordulóról francia szemmel Az ország nincs kényszerpályán Ford Leasing Móczás Autóház 6500 Baja, Szegedi út 11. Telefon: 79/325-626 • Szalay Autóház Kft. 6000 Kecskemét, Katonatelep. Telefon: 76/471-447 • Hovány Kft. 6000 Kecskemét, Szent László krt. 20. Telefon: 76/487-300 • Uni-Service Kft. 6400 Kiskunhalas, Széchenyi u. 87. Telefon: 77/422-177 Jól lenyomtuk a Ford Transit Amikor ennyire lenyomtuk a Ford Transit árát, elsősorban a vállalkozókra gondoltunk. Ha már ilyen kedvező ára van a Ford Transitnak, miért ne lehetne még kedvezőbb a lízingkonstrukció is? Most kapjon észbe! Ford Transitot Ráció lízinggel!
