Petőfi Népe, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-17 / 193. szám
6. oldal 1996. augusztus 17., szombat A Honfoglalás 1100. Évfordulójára Legenda és valóság Ópusztaszeren Hosszú, fárasztó autóút után érkezem a Kecskemét és Szeged között fekvő kétezer lelkes településre, Pusztaszerre. Fellobogózott parkot, „magyarkodó” feliratokat keresek, hisz ezen a szemet gyönyörködtető helyen ringott Magyarország bölcsője. De errefelé nincsenek efféle külsőségek. verjenek, megpihenjenek. A história szerint a honfoglalást a mai Pusztaszer környékén fejezték be. Csodálatosan szép a Feszty- körkép. Ha az idegenvezető Az emlékpark külsejében is megújult. FOTÓ: feb/kallus Helyettük egy jókora elektromos kapuba botlom. Az egyenruhás biztonsági őr csak sajtóigazolványom felmutatása után enged a Nemzeti Történeti Emlékpark belsejébe, majd a lel- kemre köti: a híres körépületben, a Rotundában is keressek kísérőt. A világ egyik képző- művészeti csodáját, a Feszty- körképet ugyanis nem lehet „akárhogy” megnézni. Tíz év munkája A Rotunda bejáratához vezető emelkedőn baktatva akaratlanul is körbetekintek az illatozó parkon. De hisz ez maga a csoda! Nagy László, az emlékparkot működtető közhasznú társaság ügyvezető igazgatója készségesen mesél arról, milyen nehézségek közepette kezdődtek, majd - a hetvenes években - hogyan folytatódtak itt az ásatások:-Volt értelme a magyar állam és Csongrád megye anyagi erőfeszítéseinek: a régészek nemcsak időszámításunk előtti eszközökre, sírokra bukkantak, hanem feltárták egy honfoglalás kori település maradványait is. Az eredmények „bűvöletében” született az ötlet: nemzeti emlékhelyet kellene itt létesíteni, ahol kiállíthatnánk az akkor még restaurálás alatt álló Feszty-körképet is.-Ügy tudom, hogy a kép java a II. világháborúban elpusztult.-A kétharmada, de nem a java. Zömmel az égboltot ábrázoló részek semmisültek meg. A tíz évig tartó konzerválás, majd a lengyel szakemberekkel elvégeztetett helyreállítás azonban olyan jól sikerült, hogy noha 2,7 millió dollárt mutatott a végszámla, megérte az árát. Javasolja, győződjek magam is igazáról. Kísérőt is kerít.- Sok látogatónk arra számít, hogy egy szögre akasztott, nagyméretű képet mutatunk majd - mosolyodik el Ági, az idegenvezetőm, amikor a körképhez vezető csarnok bejáratánál várakozunk. Nincs soron kívüli belépés, előzetes bejelentkezés után félóránként százhúsz kíváncsiskodót engednek csak be a terembe. - Látná a kifelé jövők arcát! Mindenkit lenyűgöz Feszty remekműve. Még az is megnyugszik tőle, aki idegesen, napi gondoktól gyötörve érkezett. Az áhítat terme Nyílik a vasrács. Fegyveres őr vezet bennünket a körépület emeletére. Ott aztán a háttérbe húzódik, hisz csak zavarná az áhítatot. Mert a körkép nyújtotta élvezetre alig akad szó. A múlt század végén készült, 120 méter kerületű, 15 méter magas alkotás különleges hatása abban rejlik, hogy a szemlélő a képbeli események színhelyén, a voloczi völgyben érzi magát. Itt léptek az új haza területére eleink, hogy aztán tábort nem mondaná, nem derülne ki: a festett kép egy mesterséges kördobogóban folytatódik, így az arra „varázsolt” gyep, az oda dobott fejsze, az ott csobogó patak mind-mind a kép részének tűnik, holott attól tisztes távolság választja el. A vágtató lovak dübörgését, a vonuló szekerek zaját, a sebesült szláv harcosok nyögését, a rabul ejtett nők sikolyát különleges hangeffektusok teszik „élővé”. Mint ahogy a világítás is az eredetihez teljesen hasonló fényviszonyokat adja vissza. A terem hőmérsékletét és páratartalmát számítógép szabályozza.-A világ harmadik legjobban sikerült körképének tartják a miénket, de az égbolt megfestésében senki sem tudta túlszárnyalni Fesztyt - büszkélkedik az igazgató. Ötféle kiállítás Rövid sétára indulunk az 55 hektáros parkban. A Rotundában ötféle kiállítás fogadja a hazai és külföldi vendégeket, közöttük a királyok panoptikuma, de hamarosan megnyílik a Promenád 1869 című viselettörténeti bemutató is. Ági jóvoltából megnézhettem, mi készül a kis- és nagyvárosi utcarészlet díszletei között. Az életnagyságú, korhű ruhákba öltöztetett bábuk itt szinte életre kelnek. Mintha tényleg megszólalna a katonazenekar, elsuhanna mögöttem biciklijén a kisinas, kinyitná boltját az esemyőkészítő. Az utcai kandeláberek fényerősségének szabályozásával az éjszakák és nappalok váltakozását is „leutánozzák” majd. Állítólag ehhez hasonló kiállítást sehol sem találunk Európában. De Ópusztaszer egyéb meglepetéseket is tartogat. A Ro- tundától kicsit távolabb, a horgásztó partján elterülő skanzent, benne a kismesterek beA körkép látogatók ezreit vonzza. mutatóit, a világmagyarok házát, az erdő templomának csodás épületegyüttesét.- Van itt minden, ami egy egész napos, örömteli családi kiránduláshoz kell - mondom az igazgató úrnak, amikor újra találkozunk. - Mindent láttam?- A „vigalmi negyedre” - a lovaspályára, a sportlétesítményekre, a kempingre, a csárdára már nem futotta az időből - mondja Ági. Kulturális vállalkozás A korábban múzeumi fennhatóság alatt működő objektumot alaposan átszervezték. A jegyárusítás maga volt a káosz, hosszú sorok kígyóztak a pénztárak előtt, ma számítógép segítségével jegyzik elő a látogatókat. Igényesen megtervezett belépőket gyártottak.-Évente 350 000 embernek kellene jegyet váltania ahhoz, hogy ha nem változnak az energia- és egyéb költségek, eltartsuk magunkat. Idén azért vészeltük át könnyebben ezt a helyzetet, mert a millecentená- riumi pályázatokon elnyert 30- 40 millió segített. Mint megtudtuk, a látogatók 60-70 százaléka diák és nyugdíjas. Az előbbiek történelmi ismereteik bővítésére, az utóbbiak nosztalgiázásra használják fel az itt töltött órákat. Nekik kedvezményes, 300 forintos jegyet kínálnak. Népek találkahelye A megőrzés és a továbbfejlesztés - ez a két cél ad újabb energiákat az igazgatónak.-A népek tisztes találkahelyévé szeretném tenni Ópusztaszert - mondja az igazgató. - Olyan találkahellyé, ahol az itthoni magyar, az Erdélyből, a Vajdaságból vagy a Kárpát-Ukrajnából érkezett hazánkfia ugyanúgy jól érzi magát, mint a nyugati turista. A park hetven dolgozójával igyekszem megértetni, hogy nekünk a vendég a legfontosabb, természetesen azért is, mert bevételeink gyarapítása létérdekünk.- Mi minden hiányzik még az ópusztaszeri nemzeti parkból? - vetem közbe.-Hotel és nagyméretű parkoló kellene, de a sportpálya bővítése is időszerű volna. A bennünket körülölelő tájvédelmi körzet egyébként számtalan lehetőséget rejt magában. A kerékpáros, a lovas és a vízi turizmus fellendítése távolabbi céljaink között szerepel. A vadregényes Tisza 8 kilométerre innen kanyarog, vétek nem élni a lehetőséggel. Prospektusok, szóróanyagok kellenek, hogy minél többen láthassák: hol született Magyarország. Takács Mariann Az alkotmány hús-vér valóság „És mivel minden nép saját törvényei szerint él, ezért mi is Isten akaratából országunkat igazgatván a régi és új császárok példáját követve, törvényhozó elmélkedéssel meghatároztuk népünk számára: miképpen éljen tisztességes és békés életet...” Ezek a mondatok Szent István első törvénykönyvének előszavából valók. 1001-ből. Beszélgetésünket dr. Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével is ezzel kezdtük.- Ön hogyan értelmezi augusztus 20. jelentését és jelentőségét?-Az ünneplés készsége és szándéka hozzátartozik az emberi minőséghez. Nagyon szegény az a kultúra, amelynek nincsenek ünnepei, tehát nincsenek hagyományai. Augusztus 20-a többértelmű ünnep. A jog szerint ezen a napon alkotmányos államiságunkat ünnepeljük. Ez elválaszthatatlan Szent István szellemiségétől és művétől. A történelem iróniája, hogy akkor vált az államalapító Szent István ünnepe az alkotmány ünnepévé, amikor alkotmányosságról szó sem lehetett. Én mégis úgy érzem, hogy a mai napon az alkotmány előtt is tisztelegni nem a múlt folytatása, hanem a rendszerváltás legkézzelfoghatóbb eredményének ünnepe. 1989-ben valóban létrejött egy jogállami alkotmány és az Alkotmánybíróság, amely nemcsak a törvényeket, hanem még azok értelmezését is alkotmányos keretek között tartja. Az alaptörvény élő joggá vált. Ebben az országban a 20. század utóján végre létezik egy olyan legfelső fórum, amely a törvény- hozással és a kormánnyal szemben is ki tudja kényszeríteni az alapvető normák tiszteletben tartását. Arra is méltán lehetünk büszkék, hogy a magyar alkotmánybíráskodás az európai emberi jogi gyakorlatot honosítja meg idehaza. Ez a szándék - ne hangozzék túlzásnak - hasonló a Szent István-i gondolathoz.- Úgy tűnik, hogy Kelet-Eu- rópában szükségszerű az olyan bíráskodás, amely meggátolja, hogy a hatalom eszközzé váljon az éppen uralkodó párt kezében. Ez éretlenség?- Nem véletlen, hogy az alkotmánybírák az Aranybullát viselik hivatali jelvényükként a nyilvános üléseken. Lassan 800 évvel ezelőtt, ez volt az első dokumentum, amely megvonta a királyi a hatalom korlátáit és felsorolta a jogokat. Ehhez hasonlít az Alkotmánybíróság feladata, amikor a hatalom korlátozásának új hagyományát teremti meg. Egy új kormány hirdethet elődjével homlokegyenest ellenkező programot, de csak annyira lehet más, amennyit az alkotmány enged. Bozsó Bea Bor-Kalán honfoglaló vitéz leszúrja lándzsáját, ezzel jelzi, hogy a földet magának, s övéinek foglalta le. Ä szobrot a millecentenárium alkalmából Nagykőrös város közönsége állíttatta fel a múzeum előtti parkban. A műalkotás Varga Imre szobrászművész munkája, aki a nagykőrösiek iránti barátságból, s az ünnep eszméje iránti elkötelezettségből végezte a feladatot önköltségi áron. A pénzszűkében lévő város ugyanis nem tudta támogatni a szobor - valamint a tegnap már bemutatott hétalakos szoborcsoport - felállítását, melynek költségeit egy alapítvány teremtette elő. A honfoglalási emléknap A honfoglalási emléknapon - augusztus 19-én, hétfőn - kibővített ünnepi ülést tart a Parlamentben a Millecentenáriumi Emlékbizottság. A tanácskozást a hazai politikai és közélet, a Budapesten akkreditált diplomáciai testületek képviselőinek, továbbá 150 millecentenáriumi rendezvényszervezőnek a jelenlétében Göncz Árpád köz- társasági elnök nyitja meg délelőtt fél 10-kor. Ezt követően Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója, Gerő András történész, Hóm Gyula miniszterelnök, az emlékbizottság társelnöke és Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Európa és Magyarország történeti, valamint jelenbéli kapcsolatairól fejtik ki gondolataikat. Minderről Deme Péter, a Millecentenáriumi Emlékbizottság miniszteri biztosa tájékoztatta pénteken a Magyar Nemzeti Mú- zemban a sajtó képviselőit. Az emléknap délutánján - 2 órakor - Hóm Gyula kormányfő és Kosáry Domokos történész, az MTA volt elnöke megnyitja a „Magyarország története (István királytól a millenniumig)” című állandó kiállítást a Nemzeti Múzeumban - tudatta az újságírókkal Gedai István, az intézmény főigazgatója. Középkori templomrom Hol található a képen látható templomrom? Bács-Kiskun megyében nagyon kevés olyan épület található, amely a ' török hódoltságot megelőzően épült. Egyrészt azért, mert a középkori háborúk rengeteg dúlással jártak, s éppen ezt a vidéket pusztították legjobban. Másrészt azért, mert a megfelelő kövek hiánya abban az időben is csak nagy erőfeszítések árán, az építőanyag költséges ideszállításával tette lehetővé - feltehetően kevés számú - kőépület emelését. Felvételünkön egy eredetileg gótikus templom maradványa látható, Bács-Kiskun megye egyik legjelentősebb középkori műemléke. Kérdésünk: hol található? Olvasóink válaszait Csonka torony jeligére kérjük. B.F.I.
