Petőfi Népe, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-17 / 193. szám
1996. augusztus 17., szombat 7. oldal A Honfoglalás 1100. Évfordulójára Ezeregyszáz éves hazánkban millenniumát ünnepli az oktatás Az európai műveltség építőivé váltunk A püspöki kar elnökének nyilatkozata az ezeréves magyar iskoláról A honalapítás 1100. évfordulója másik ünneppel is összekapcsolódik: ezeréves az idén a magyarországi oktatás, Pannonhalmán alapíttatott az első iskola. Az ünnepi alkalomból kértük dr. Seregély István egri érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét, méltassa az iskolateremtés jelentőségét, válaszoljon kérdéseinkre. Seregély István: Türelemre van szükségünk.-Meghatározta-e, és ha igen, miként befolyásolta a magyarság sorsát, az ország fejlődését a hazai oktatás megindulása?- Amikor a magyarok 1100 évvel ezelőtt mai hazánk földjére érkeztek, nem tudjuk, miként képzelték el jövőjüket. Tény azonban: életrevaló népként felismerték, hogy az akkor már fél évezrede Európát civilizáló kereszténység felé kell orientálódniuk. A kereszténység ugyanis viseli az eszményt hordozó ember megannyi fogyatékosságát. Jézus Krisztus tekintélyével az emberi boldogulás Isten akarta útját hirdeti kezdettől fogva, és hirdette akkor már évezrede. Szent István ennek a keresztény Európának tagjává tette nemzetét, fennmaradását megalapozta, és becsületet szerző helyet teremtett számunkra. A tanulás és az ember Kereszténynek lenni tudásra és fegyelmezett életre való törekvést jelent, kezdettől fogva. Ennek a zsidó-keresztény múltra visszatekintő bibliás meggyőződésnek lett következménye, hogy Jézus Krisztus egyháza mindig a jobb és értékesebb jövő szolgálatában állt. A nemzedékről nemzedékre megújuló emberiség mindenkor a tanítás és nevelés felé fordult. így nyilvánvaló volt, hogy a kereszténység felvétele a keresztény közoktatás kezdete is, minden országban, nálunk is. A szerzetesi és káptalani iskolák a körülmények adta lehetőséghez mérten az új keresztény népeket, minket is, az európai műveltség építőivé tettek. Nincs szándékomban tagadni az emberi élettől elválaszthatatlan hiányosságokat, amelyek minden emberi tevékenységben, a keresztény tevékenységben is megvoltak és megvannak, de évszázadokon át az egyház volt Európában és nálunk is az oktatási feladat ellátója, szorgalmazója. Templomai is ezt szolgálták, iskolái is ezért alakultak. Nem hiszem, hogy ennek jelentőségét külön méltatni kellene. De kérdésére még pontosabban válaszolva: Európa többi országában az egyház által létrehozott iskolák és egyetemek - mások ugyanis nem voltak kezdetben sehol - döntő szerepet töltöttek be a mai értékes, szellemi és erkölcsi viszonyok megalapozásában. Ha mi ennek az Európának élő tagjai lettünk és tudtunk maradni, akkor a magyar keresztény oktatásnak nem volt másokénál alábbvaló szerepe ebben a folyamatban. Mi az európai, latin írást sajátítottuk el. Az egyház közvetítette hellén-római kulturális örökséget vettük át. Fogalmi gazdagodásunk a többi európai keresztény nép szellemiségéhez igazodott. Mi a Nyugat- Európában érvényesülő erkölcsi élet és kultúra továbblépésén fáradoztunk. Erkölcsisé- günk, tudományosságunk, művészetünk, irodalmunk, zenénk kontinensünk kultúrájának része lett. Ki vonhatja kétségbe, hogy ezt nem ugyanazon - más országokban is érvényesülő - keresztény műveltségszolgálat hozta létre. A meggyőződés ereje- Milyen szerepe volt az egyházi oktatásnak történelmünk további századaiban ? Elsősorban az erkölcsiséget illetően kérdezem.- Nem kell külön igazolnom, hogy az ember fizikai és szellemi egység. Az ember saját sorsának kovácsa. Ebből következik, hogy hatékony tevékenységet, amíg ember születik erre a földre, csak belső meggyőződés irányíthat. Ez a belső életirányítás az ember erkölcsi magatartása. Ez a magatartás addig szolgálja a javát, amíg megfelel az ember e világi és örök rendeltetésének. A kereszténység a teremtő megszabta rendeltetésünk meggyőződését ültette el a keresztény népek, így a mi népünk lelkében is. Belőle fakadt az a jóra törekvő és rosszat mindig javító erkölcsiség, amely ma is egyedüli lehetősége az emberi boldogulásnak. Megtaláltuk helyünket- Mi nem voltunk és - szeretném hinni - ma sem vagyunk alábbvalóbbak egyetlen más népnél sem. Igaz, hogy többre sem tarthatjuk magunkat. De múltat megbecsülő és jövőért életét adó európaiságunkban megálltuk a helyünket. S a keresztény oktató-nevelő szolgálatnak biztos, hogy nálunk is döntő szerepe volt ebben.- Van-e ilyen szerepe a keresztény oktató-nevelő szellemiségnek, iskolának a pluralista mai társadalomban?- A világ rendje, amely előttünk kezdettől érvényesült és utánunk is meglesz, nem változott. Ha a kereszténység ennek a világrendnek szószólója, akkor ma is ugyanaz a célja, hogy minden új nemzedéket felkészítsen a jövő építésére, az emberiség előrehaladásának szolgálatára. A pluralista társadalom nem áll ki a világ rendjének vizsgálata és szolgálata mellett, és a gátlástalan individualizmus - szabadság címén - az egyénre akarja bízni sorsa alakítását, megfeledkezve a felelősségről, amely a többi ember iránt és földünk iránt is kötelez bennünket, mint a Teremtő társait. S ha keresztény optimizmussal tagadom is, hogy az ember elpusztíthatja magát és világát, állítom, hogy csak azoknak lesz jövőjük a földön, akik visszaigazítják életüket ennek a világnak Isten akarta rendjéhez. Nem kevesen vannak, főleg a kereszténység kezdeteihez viszonyítva, akik ennek a keresztény szemléletnek alapján állnak és élnek. Ők tovább szorgalmazzák a jövendő nemzedék ilyen szellemű felkészítésének szolgálatát. Ma is sokan vannak, akik keresztény iskolába akarják küldeni gyermekeiket, még azok is, akik önmaguk már csak sodródni tudnak a közönyös és fáradt Európa szellemiségével. A lehetségesnél kisebb létszám csak azokat aggasztja, akik az emberiség sorsát szociológiai felmérésekből prognosztizálják. Nehézségek árán Az egyház azonban nem szociológiaképződmény, hanem a teremtő, a világot céljához mindenképpen elvezető Úristen népe. Azok a keresztények, akik erről meggyőződtek, mint említettem, belülről indíttatva élnek ma is jövőt és örökkévalóságot építő életet.- Milyen nehézségekkel küzd ma az egyházi oktatás? Mi a lehetőségük a magyar egyházi iskoláknak?- Biztos, hogy a saját iskoláinkban, nevelésünkben felhalmozódott hibák éppen úgy szerepet játszottak a keresztény közoktatás és nevelés visszaszorulásában világszerte, mint a külső emberi tévedések. De jobbnak mondható-e, amit más alapokon nyújtani tud helyette a társadalom? Ezért először is vállaljuk a magyar közoktatás mindenkit érintő terheit. Továbbá nem reklámozzuk sem jobb felszereléssel, sem jobb nevelői erőkkel, még kevésbé jobb anyagi körülményekkel iskoláinkat. Sőt, sajnos mindennek az ellenkezője igaz. Tudjuk, hogy az egyház egyetlen anyagi forrást sem kapott visz- sza, hívei önkéntes támogatása pedig arányosan csökken az életszínvonallal. Hittel, bizalommal Nem ez az első próbatétele 2000 év óta a világban, ezer év óta hazánkban a keresztény oktatásnak. Ha népünk életrevalósága időtállónak bizonyul, akkor a keresztény oktatás ki fogja bírni a mai nehézségeket.-Lesz-e jövője az egyházi oktatásnak a magyarság második évezredében?-Jövendöléssel nem foglalkozom, mert már ismételten ráfizettem. Futurológus sem vagyok, csak hívő ember, aki immár lejáró élete sok viszontagsága között mindig igazolva látta hitét, meggyőződését. Erre hivatkozva vallom, hogy bárkinek, aki tudva, hogy keresztény, vagy nem tudva, de Isten világrendjével együtt munkálkodva él ezen a földön, annak van jövője. Megjegyzem, az emberek nagy többsége élete nagy részében mindig a természetébe írt helyes életvitelhez igazodva élt és él. Ma, a mindig csak szélsőségesnek és rossznak fórumot adó tájékoztatás rendítette meg a jövőbe vetett bizalmat bennünk, ma élőkben. Például jóllehet milliónyi emberrel találkoztam életemben, hála Istennek, embert ölni csak a tévében láttam. Az egyházi oktatás és benne a magyar egyházi oktatás a jövőt építő erőnek és bizalomnak hirdetője. Célja, hogy ennek megvalósítására neveljen, remélem nálunk szerencsésebb nemzedékeket, nyomorúságos évszázadot megélt hazám és népem számára. Kérem, segítsék ezt a törekvést, ha szeretik hazánkat, ha szeretik Magyar- országot. Deregán Gábor Honfoglaláskori életmódtábor Honfoglaláskori életmódtábort szervezett a napokban a Lakiteleki Népfőiskola. A zöldövezetben elhelyezett jurtasátorok idén ötven gyermeknek adnak otthont augusztus 20-ig. A táborozás ideje alatt a táborlakók megismerkedhetnek a honfoglaláskori életmóddal, különböző fegyverek használatával, étkezési és ruházkodási szokásokkal. A tábor célja többek között az is, hogy a résztvevők alaposabban megismerjék a magyar nép történelmét. Magyar világkórus Kecskeméten, az evangélikus templomban tegnap tartott hangversenyén a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából lépett először - egyhetes próbák után - közönség elé a Magyarok Világkórusa. Különvonat a virágkameválra A MÁV augusztus 20-án kü- lönvonatot indít Debrecenbe-a virágkameválra. A vonat Kiskunfélegyházáról 5 óra 10 perckor, Kecskemétről 5 óra 32 perckor indul. Bibliakiállítás Kalocsán Egyházi, megyei és városi vezetők a kiállításon. Péntekig várja az érdeklődőket a kalocsai művelődési központban csütörtökön megnyitott bibliakiállítás. A Szent István- napok alkalmából olyan, a 13. században készült kódexek is a tárlókba kerültek, amelyeket legutóbb száz évvel ezelőtt, a millennium évében láthatott a nagyközönség. Felvételünkön dr. Dankó László kalo- csa-kecskeméti érsek mutatja azt a Bibliát, amelyet a pápától kapott ajándékba. K. T. Ev végéig lobog a zászló Kalocsán úgy döntöttek a városatyák, hogy a Szent István- napok, valamint a csütörtöki ülés miatt kihelyezett nemzeti lobogót csak jövőre veszik le a városházáról. Búkor Ferenc javaslatával mindenki egyetértett. A millecentenárium évében ez a legkevesebb, amit Kalocsa városa megtehet. Tágas belső terek az új könyvtárban Az új könyvtár tágas helyiségeiben és rendezett polcain könnyű lesz az eligazodás. A Katona József Könyvtár - miután 99 évig működött a kecskeméti városháza helyiségeiben - tegnap ünnepélyesen is birtokba vette új épületét Kecskeméten. A Mátrai János és Major György tervei szerint kivitelezett építkezés munkálatai nem egészen három évig tartottak, a költségek csaknem elérték az egymilliárd forintot. Az új könyvtár - melynek fenntartója jelenleg a Bács-Kiskun megyei önkormányzat - tervezése 1986-ban fejeződött be, de pénzhiány miatt a kivitelezés csak 1993 decemberében indulhatott meg. A generálkivitelező a Bácsépszer Rt. volt. A ráfordított összegből 580 millió forintot biztosított az állami költségvetés, 94 milliót a Bács- Kiskun megyei önkormányzat, 262 millió forintot pedig a könyvtár építésére létrehozott alapítvány, melyet szintén a megyei önkormányzat hozott létre 1990-ben. Az új könyvtár 65 főfoglalkozású könyvtáros szakalkalmazottal kezdi meg működését, több mint 100 millió forintos évi költségvetéssel, csaknem félmillió darabos gyűjteménnyel. A fenntartáshoz fele-fele arányban járul hozzá a megye és Kecskemét város, akik a közeljövőben várhatóan intézményfenntartó társulást hoznak létre. — bfl —
