Petőfi Népe, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-17 / 193. szám
Az űj Kenyér ünnepén az asztalnál!- Szeretnénk együtt ünnepelni a vásárlóinkkal - ismerteti a közeljövő terveit Palásti József, a cég társtulajdonosa. - Ezért augusztus 20., az új kenyér ünnepének tiszteletére a Siker hálája nevű játékunkkal köszöntünk mindenkit, aki a P & P termékeit fogyasztja. A boltokban ugyanis egy-egy szerencsekártyát kapnak a vásárlóink, akik ezel a kártyával ingyenes kóstolón vehetnek részt - Félegyházán a Kiskun Napok ideje alatt a mezőgazdasági szakközépiskolában, Kecskeméten pedig a Hírős Hét fesztiválon, a Kossuth téren felállított minipékségeinkben. Aki pedig a kártya sorsjegy részét a kóstoló helyszínén leadja, egy sorsoláson vesz részt, melynek a fődíja egy külföldi utazás. A Palásti & Pólyák Pékáru Bt. így köszönti augusztus 20-át. Megdöbbentő viszont, hogy egyesek pont erre az időpontra időzítik a kenyér meggyalázását. Mert mi másnak nevezhető az, ha az 52 forintos lisztből készült kenyeret valaki 59 forintért árulja? A pékmesterek köszöntik vásárlóikat Leosztott lapokkal, filléres alapokon Pékpóker Eleink a búzát Életnek hívták. De meg lehet-e élni ma a kenyérből? A rendszerváltozás kezdetén sokan a sütőiparban láttak megélhetési lehetőséget. Azonban az egykori állami pékségek legtöbbje önmagát privatizálta és helyzeti előnnyel indult a kezdő vállalkozókkal szemben. Saját káron lehet a legtöbbet okulni, erre jöhettek rá a jászszentlászlói B & C Kft. alapítói is, akik hat éve indították el vállalkozásukat. A tanulóévek alaposan megedzették őket, hiszen kiderült, hogy kemény harc folyik a piacokért, de a hitelek megszerzése és ledolgozása sem egyszerű feladat. Rengeteg buktató mellett, még a szakmával is meg kellett vívni a harcukat, hiszen az alapítók közül senki sem értett induláskor ehhez a mesterséghez. Mindezek ellenére talpon maradt ez a kis sütőipari vállalkozás. Naponta kell bizonyítani hozzáértésüket és az évek során maguk is igyekeztek szakemberekké válni.- Nem volt könnyű eddig eljutni, de az meglepő, hogy éppen olyanoktól is érkeznek még mindig a pofonok, akik „ezer éve”, apáról fiúra szállva művelik ezt a szakmát - kesergett Horpáczi Gábor, a cég ügyvezetője. - Pedig szerintünk az alapvető céljuk a pékekből lett vállalkozóknak és vállalkozókból lett pékeknek is ugyanaz: olyan termékekkel megjelenni, amelyek piacképesek és minőségileg is megállják a helyüket, amelyekért reális árat lehet kérni és kapni. De úgy tűnik: a tisztességes piaci verseny még várat magára. A B & C Kft. jelenleg harminc személyt foglalkoztat, akik mintegy hatvanféle terméket állítanak elő. Jászszentlászlót és környékét látják el elsődlegesen termékeikkel, most tervezik saját szakboltok létesítését is. Az Élet él és élni akar. Sokan mégis politikai ügyet akarnak csinálni, még a kenyérárából is. Pedig ez nem jó szemlélet, hiszen nem szabad, hogy a piacot a politika szabályozza. A piacról a vevőknek, a megrendelőknek kell dönteniük, akiknek a bizalma nélkül nem tudnának működni az olyan kis cégek sem, mint a B & C Kft. A megyében 180 helyen: Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Lajosmizse, Kunszállás, Fülöp- jakab, Bugac, Bugacpuszta- háza, Helvécia, Orgovány, Ja- kabszállás, Petőfiszállás, Pál- monostora, Gátér és Városföld boltjaiban kaphatók a kunszállási Palásti & Pólyák Pékáru Bt. termékei. Sőt a kecskeméti Centrum Áruházban és a városban még hat másik helyen, szaküzletszerű termékbőséggel és kiszolgálással fogadják a vásárlókat. A dinamikusan fejlődő vállalkozás mintegy 80 millió forintos beruházással ősszel a megyeszékhelyen egy újabb üzemmel bővül - ötven új munkahelyet teremtve ezzel. ff PH * mm ii w * Jf A Cseh Pékség ma már fogalom Minőség és frissesség a solti pékség erénye A Kecskeméten már fogalommá vált Cseh Pékségben az ünnepek másnak nyugalmat, pihenést adó napjaiban sincs megállás. Az ünnepek után ugyanis rendre hétköznapok jönnek, s a Cseh Pékség az év 365 napjában gondoskodik arról, hogy ott legyen a kecskeméti, lajosmizsei családok asztalán a mindennapi betevő. A családi vállalkozás tízéves múltra tekint vissza, s ennyi idő elegendő is volt arra, hogy a Csáky utcai Cseh-féle házikenyér vagy a Klapka utcai péksütemények ismertté és kedvelné váljanak a hírős városban. A családi vállalkozás közgazdász végzettségű tagja, Cseh László úgy véli - s ebben jószívvel adhatunk igazat neki a pék munkája - alkotás. Gyakran 50- 60 fokos hőségben, éjszakánként sütik a pékek az asztalra való ízletes kenyeret, amelynek külsőre és zamatra is meg kell felelnie a vásárlók elvárásainak. Vannak, akik a hagyományos, vastag héjú, jól eltartható házi kenyeret szeretik. Ők a Cseh Pékség Csáky utcai sütőüzeme melletti boltban vásárolhatnak, ahol szerdánként a nyugdíjasoknak 12 forintos kedvezménnyel adják a kenyeret. Mások a kisebb, köny- nyebb, ropogós kenyeret keresik. Nekik sütnek a Cseh Pékség Klapka utcai és a lajosmizsei üzemében. Mások a péksüteményeket kedvelik, számukra kínálják az ízgazdag, látványnak is szép túrós buktát, mákos patkót, a messze földön híres Cseh-po- gácsát és a kalácsokat, kuglófokat. Áraik megfizethetőek, versenyképesek. Emeltek, persze, összességében 10-15 százalékot az áraikon, de drágult a liszt is, s növekedtek a költségeik is. S ne feledjük - mondja Cseh László -, hogy a kenyér is piaci áruvá vált. De amennyire természetes ez, annyira rossz is. Hiszen a kenyér tisztelete, becsülete is elveszett, s augusztus 20., az új kenyér ünnepe sem a régi már. De éppen ez ad erőt, hitet a péknek - fordít a szón Cseh László. - A jő pék, aki mestere hivatásának, most tudja megmutatni, hogy mire képes. Pedig nehéz helyzetben van, manapság nem kapja meg azt a társadalmi megbecsülést, ami pedig járna neki. De hálásak a vásárlók! A Cseh Pékség termékei nem száradnak a boltok polcain. A kecskeméti, a lajosmizsei és a környékben élő polgárok keresik termékeiket, mivel hétköznapokon és ünnepek idején is szeretik a Cseh-féle ízeket. A délelőtti órákban Soltra érkezőket kellemes illatfelhők emlékeztetik az Aranykulcs tér környékén: itt az ideje az étkezésnek. A tér melletti Friss Sütőipari és Kereskedelmi Kft. péksége teljes kapacitással gyártja az éhsécjűzo, ízléses és ízletes termékeket: kenyeret, péksüteményt és egyéb sütőipari terméket. A helyi lakosság és az átutazók kedvenc reggeliző- illetve bevásárlóhelye a pékség melletti szaküzlet, ahova tényleg frissen érkeznek a termékek. Az öt éve működő kft. igazgatója, Máté Miklósné Zsóka asz- szony bizakodó és terveket sző az új kenyér ünnepén.- Vállalkozásunkat olyan „Ugorjunk a mélybe" alapon kezdtük meg, kevés pénzzel és nagy önbizalommal. Szakmai tapasztalataink ugyan megvoltak, de kis hazánkban, sokakkal együtt, meg kellett tanulnunk: milyen is az a vállalkozási forma. Sokat tanultunk saját kárunkon is és sokat dolgoztunk azért, hogy sikerült fokozatosan fejleszteni a céget. A hagyományos sütőipari termékek mellett cukrásztermékeket és zsemle- morzsát is készítünk üzemünkben. Termékeinket megtalálják Haifától Dunaújvárosig, és a kitűnő minőség érdekében naponta többször is szállítunk. Általában ötven helyi lakosnak biztosítunk munkát, ők az állandó és hűséges kollégák. A kft. lényegében családi vállalkozás, de két pékmester a tagja.- Milyen terveik vannak a közeljövőben?- A piac megköveteli, hogyfejlesszük az üzemet. Ez a jelenlegi helyen nem oldható meg, ezért az önkormányzattól vásároltunk egy 6000 nm-es telket a főút mellett, és ott építjük fel új telephelyünket, a pékséget, cukrászdát és a morzsaüzemet. Ez jelenlegi gazadsági helyzetünkben nem lesz gyors beruházás, de bele kell vágnunk. Még hosszú időn keresztül szeretnénk ellátni a környéket a vevők által megkedvelt termékeinkkel. Egy kis üzem Pirtóról: Király Pék Négy éve működik Plrtón egy viszonylag kis pékség. Király István és felesége azt mondja: nem kezdenék újra, ha előre tudnák, mivel jár a vállalkozás beindítása. Jelenleg tizennyolc alkalmazottal naponta húsz mázsa kenyeret sütnek.- Az eredeti szakmám is pék - kezdi a bemutatkozást Király István. - A vállalkozás beindítása komoly tőkét igényelt és rengeteg munkát. A konkurencia nagy. Szállítunk sok településre a környéken. Termelésünk nagy részét a kenyérfélék teszik ki..Péksüteményeket is gyártunk, de erre kicsi a kapacitásunk. Inkább az alföldi, a házi, a félbarna kenyereinket ismerik a vevőink, de sütünk pogácsát, zsemlét és kiflit is, és ha van rá. kapacitás, néha édessütemény is kikerül a kemencéből.- A kenyeret - még ha száz forint is - mindenki megveszi - veszi át a szót Király Istvánná. - Igazából a péksüteményeket nehéz eladni, azt már kétszer is meggondolják az emberek, hogy megvásárolják-e. A pékáru nem olcsó. De az előállítása sem. A pékségben éjszaka folyik a munka, az embereket ezért is meg kell fizetni. Nem beszélve az energia-, üzemanyag-, alapanyag- és egyéb költségekről, amelyek egyfolytában emelkednek.- Ott követték el a hibát a pékek, hogy túl sokáig nem emelték az árakat, pedig indokolt lett volna - mondja Király István. - A végén nemhogy egy kis tartalék, de haszon sem képződött. Pedig ha tönkremegy egy kemence, az huszonkétmillió forintnál kezdődik. Most sem kapok sofőrt. Harmincezer forintért senki sem akar eljönni. A cég tisztes megélhetést biztosít, de meggazdagodni nem lehet belőle. Kiskőrösön van egy házunk, négy éve - amióta beindult a pékség - ugyanolyan állapotban van. Ha volt egy kis pluszpénzünk, azt fejlesztésre költöttük. Fejleszteni kell, mert különben becsukhatjuk a boltot. Az emberek a pénzükért minőségi árut várnak. Fejedelmi ízek Kécskéről Lovas József, a tiszakécskei Fejedelmi Pékáru vezetője csak néhány éve foglalkozik a kenyerekkel és a péksüteményekkel. Korábban tanár volt. Egykori munkahelyét nap mint nap látja, hiszen a sütőüzemmel szemben, az út másik oldalán van. Lovas Józsefet - többek között - arról kérdeztük, hogyan látja a pékségek, a szakma helyzetét.- Egyre többször lehet hallani, hogy indokolatlanul magas a kenyér ára. Bizonyos összehasonlításban ez igaz is. Magas, ha a nyugdijakat, az átlagfizetést nézzük. A gyártáshoz és a szállításhoz felhasznált energia- és üzemanyagárakhoz képest nem magas. Ahhoz képest pedig, hogy nyugati gépeket kell vásárolnunk a gyártáshoz, hogy nyugati autóval szállítunk, a kenyérár alacsonynak mondható. Már csak a piaci viszonyok miatt sem lehet igaz, hogy magasan tartják a pékek és a kereskedők az árakat. Gondoljunk csak bele! A pékségek nagy része harmincnegyven százalékkal többet tudna gyártani. Nincs kihasználva a kapacitás, mert a piacon túlkínálat van. Ilyen körülmények között igencsak meg kell gondolnia a péknek a legkisebb áremelést is. A pékségek figyelik egymást, és nagyon óvatosan emelnek. A tavalyi évben még hónapról hónapra lehetett érzékelni, hogyan apad az emberek pénztárcája, vagy éppen mikor van fizetés. A kereslet ingadozott. Az idén azonban a keresletben jelentős visszaesést tapasztalunk. Megszűnt az az idő, amikor a kenyérsarkakat takarmányozásra használták, vagy a fél vekniket a kukázók szedték össze. Cégünk, a Kécske Sütőipari Kft. Fejedelmi Pékség ’93-ban kezdte meg működését. Ötven alkalmazottal nyolcféle kenyeret és harmincfajta péksüteményt gyártunk. Á kenyérféléket hagyományos kovászos technológiával gyártjuk. Ez és a kőkemencék biztosítják a kenyér igazi ízét, aromáját. A héjasabb, házi jellegű kenyerek gyártását helyezzük előtérbe. Társaságunk közel harmincöt település kétszáztíz üzletét látja el friss pékáruval. Címünk: 6060 Tiszakécske, Erkel fasor 6. Telefon: 06- 60/389-339 és 76/441 -695. Kalocsa és környéke legnagyobb kenyérüzeme Karamell Sütő Kft. A kenyér formázása az egyik legfontosabb művelet. A kalocsai Karamell Sütő Kft. a városban és környékén a legnagyobb sütőipari vállalkozás. Vezetője, Argat József harminc éve dolgozik a pékszakmában.- Az utóbbi időben sókat esett szó a kenyér árának emeléséről, amiért az emberek - a megfelelő tájékoztatás hiánya miatt - sokszor esetleg a pékeket hibáztatják. Egy ilyen létszámú vállalkozás, mint a miénk, tisztességes megélhetést biztosít. A 13-15 százalék körüli nyereség azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy multimilliomosok vagyunk. Tudomásul kell venni, hogy volt egy 17 százalékos lisztáremelés, ami után mindenki várt, és csak másfél hónapra rá emeltük a kenyér árát. Ez a másfél hónap másfél millió forint veszteséget jelentett. A kenyérár-ügyben elindult országos kampányt csak műbalhénak tudom tekinteni. A villany, a víz és a többi dolog árának emelésén nem háborodnak fel, csak pont a kenyérén? A lisztáremelés is érdekes dolog. Reggel bemondja a rádió, hogy csökken a búza világpiaci ára. A munkahelyemen pedig az asztalomon a liszt árának emelkedéséről szóló papír vár. A Karamell Sütő Kft. közel száz fővel üzemel. Három műszakban dolgozunk, naponta 70 mázsa kenyeret állítunk elő. Kecelre, Solt- vadkertre, Kiskőrösre és számos helyre - kétszáz boltba - szállítunk. Ötéves a kiskőrösi Multipék Kft. Mélykúti ember egyen mélykúti kenyeret! Öt éve vásárolták ki a sütőipartól azt az üzemet, a- melyben ma a kiskőrösi Multipék Kft. működik. A jubileummal büszkélkedő céget vezetője, Tapolcsányi István mutatta be. Cégünk Kiskőrös környékén harminc kilométeres körzetben látja el kenyérrel a boltokat. Nyolcvan fővel dolgozunk, hetvenféle terméket gyártunk, két műszakban. Évente tizenöt tanulót is képzünk. Nehéz mostanában a pékek élete. A pénz, amit keresünk, a meggazdagodáshoz kevés, a szerény megélhetéshez pedig sok. Hogy az elmúlt időszakban lezajlott kenyérár-mizéria mögött milyen taktika áll, nem tudjuk. Mi egyszerű emberek vagyunk, a munkánkkal törődünk. Azóta egyébként - augusztus tizenkettedikétől - megint emelték a liszt árát. így nem lehet a kenyér árát száz forint alatt tartani. A liszt pedig csak egy dolog. Ősztől jön a nagy energiaár-emelés. Egyre inkább azért küzdünk, hogy talpon maradjunk. Az áremelkedések nem tőlünk függnek. Ha az alapanyagot vagy az energiahordozókat emelik, nekünk is követni kell, mert különben veszteséget termelünk. Cégünknek van boltja, így pontosan látni, hogy az emberek egyre kevesebb pékárut - főleg a péksüteményre igaz ez - és más ételféleséget tudnak megvenni. Cikkünk címében idézett gondolat vezérelte Veizer Istvánt, hogy hat évvel ezelőtt pékséget nyisson Mély- kúton. A pékség az új kenyér ünnepén jubilál, ugyanis 1990. augusztus 15-ón kezdték a próbasütést, és Szent István napján már teljes kapacitással működtek a kemencék.- Kettős jubileumot jelent nekünk az augusztus - meséli Veizer István, a családi vállalkozás vezetője -, ugyanis a vegyeskereskedésünk is augusztusban nyílott, ennek már kilenc éve. Az üzlet jól működött, de én nem tudtam elviselni, hogy egy ekkora községben ne legyen pékség. A gondolatot tett követte. Ma már Bajától Tompáig 19 településen kaphatók a Veizer-pékség termékei. Pékségünk kapacitása a duplájára nőtt, fő termékeink a fehér és a házi jellegű kenyér^ korszerűbb táplálkozás hívei megtalálhatják nálunk a többmagvas, a rozs- és a rozsjellegű kenyeret is. Tizenötféle péksüteményünk közül talán a legkedveltebb a kunsági csokis kuglóf, a kakaós kalács, de kelendők a leveles tésztából készült süteményeink is. Talán azért kedvelt a Veizer-féle kenyér, mert mi kovásszal dolgozunk: a pékség fejlesztésének fo iránya a hagyományos technológiához való visszatérés. További terveim is vannak a pékség korszerűsítésére, de a jelenlegi szorított kenyérárak miatt nem biztos, hogy sikerül megvalósítani. De abban bízom, hogy a kenyér ára körül kialakult politikai és sajtó- kampány lezárul, az árharc megszűnik. Bízom abban, hogy a pékek ösz- sze tudnak fogni, és csak a vásárlók érdekeit szolgáló egészséges konkurenciaharc marad meg köztünk. Szükség lenne erre az összefogásra, melynek véleményem szerint a fogyasztók is hasznát látnák. Veizer Pékség és Vegyeskereskedés Mélykút, Zrínyi utca 1. Telefon: 77/460-287 í
