Petőfi Népe, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-06 / 56. szám

6. oldal Petőfi Népe 1996. március 6., szerda Geraldine Chaplin apjáról, családjáról és a világról A nagy komédiás leghíresebb lánya hangját, érzem, ahogyan tar­tott...- Mennyi idős volt akkor az apja?- 56 vagy 57 lehetett. Én vol­tam a legelső a nyolc gyerek G eraldine Chaplin apjá­hoz hasonlóan mozisztár lett, a Chaplin-palánták közül a legsikeresebb. Nyilván nagyon sokat tud világhírű ap­járól és - érzékeny művészlélek lévén -■ még többet megérezhe- tett apja belső életéből. Az interjú 7 órára volt meg­beszélve, de már nyolc is el­múlt, és Geraldine Chaplin se­hol. Ilyenkor fogalmazódik meg az emberben: „hiába, egy primadonna mindent megte­het”... Hát még ha Chaplin lá­nya is az illető! De még mielőtt végképp tévutakra sodorna az előítélet, betoppan a gyönyörű­séges és sikeres színművésznő - és dúl-fúl. Elakadt egy közle­kedési dugóban, majd szétrob­ban az idegességtől.- Ott álltam az autók tenge­rében, mozdulni sem tudtam. Dühös voltam, de leginkább azért, mert gyűlölöm megvára­koztatni az embereket. - Ez bi­zony nem a szokásos, lezser sztárattitűd, a „majd várnak rám” mentalitás.- Milyen az élete Charlie Chaplin leányának? A gyerekek szeretetét min­denképpen „megörököltem” apámtól. Sok gyerek van az én életemben is: kettő saját, kettőt örökbe fogadtam és kettő az első férjemé, Carlos Sauráé. Gyakotíatilag mind a hatot én nevelem, miután elváltunk, Carlos gyerekei is velem ma­radtak. Kicsit zavarosak ezek a gyerekügyek, nem?-Tulajdonképpen csak az a meghökkentő, hogy szemközt ülök egy tucatnyi filmben látott gyönyörű sztárral, és az a sike­rei helyett a gyerekeiről mesél. Biztosan nagyon jó anya...-Nem tudom, lehet. Talán könnyebbé tudom tenni az éle­tüket.- Csak nem főz is rájuk?- Hát persze, ki más tenné? Carlos Saura, aki filmrendező volt, vagy Patricio Castilla, aki ugyan már 17 éve az élettár­sam, de azért a konyhába még­sem merészkedik. Én is vásáro­lok be. Tavaly nyáron, vakáció idején tízen ültünk az asztal kö­rül, de voltak olyan nyarak, amikor huszonhatan voltunk. Minden áldott nap.- Hihetetlen. Geraldine Chaplin, a háziasszony, a csa­ládanya, akiről mindeddig csak annyit lehetett tudni, hogy film­színésznő, és nem is akármilyen Film a híres apáról. Rendezte: Richard Attenborough. A Doktor Zsivágóban Omar Sharif volt a partnere. dött, és ezért hol túlzóan diétá­zott, hol pedig szélsőségesen sokat evett, szó szerint felfalt mindent, amit csak talált. Egy­szer, amikor együtt ültünk az asztal körül - apám már nagyon öreg volt, testi bajai miatt meg­keseredett, és szinte senkihez sem szólt -, anyámnak „elege lett” és ráripakodott Juanára: „Édes lányom, ezt nem lehet kibírni! Vagy nem eszel sem­mit se, vagy mindent felzabálsz az asztalról!” Ez volt az a pilla­nat, amikor apám egyszer csak megszólalt: „Juana, azonnal menj a szobádba!” Mindany- nyian meglepődtünk, és mi, lá­nyok elsírtuk magunkat. Az örömtől. Apám akkor már két év óta nem szólt senkihez! Tör­ténetesen ez volt az a nap, ami­óta Juana teljesen megváltozott, „meggyógyult”. De ez volt az a nap is, amikor utoljára hallot­tam apám hangját. Milyen fur­csa, ezek voltak az utolsó sza­vai.-És Geraldine Chaplin mit gondol a mai világról?- Személy szerint én nem panaszkodhatom. Optimista vagyok, ami saját sorsomat és az életemet illeti. De rettenete­sen pesszimista, ha a világ so­rára gondolok.-Mivel foglalkozik mosta­nában?-Tavaly öt filmet forgat­tam. Egyet Jodie Fosterrel, a többi filmet viszont szinte is­meretlen partnerekkel. Azok kockázatosabb vállalkozások. De szeretem a kockázatot. A művészet maga igen kockáza­tos műfaj.-Mindig színésznő szeretett volna lenni?- Arról álmodtam, hogy tán­cosnő leszek. Tanultam, s a professzionális szintig eljutot­tam ugyan, de akkor apám fel­rázott: „Vagy biztos vagy ma­gadban és abban, hogy jobb vagy Margót Fontaine-nél, és akkor előbb-utóbb ezt mások is el fogják hinni. Vagy...” Nos, rájöttem, hogy csak egy vagyok a sok profi táncos között, és műfajt váltottam.- Nem volt nehéz filmszí­nésszé válni - az Ön nevével?-Ellenkezőleg. Az a szere­tet, amely az emberekben meg­nyilvánult Charlie Chaplin iránt, megkönnyítette a karrie­remet. Persze soha nem is ha­sonlítottak hozzá. Ő komédiás volt, én színésznő, filmszí­nésznő lettem. Ferenczy Europress sikerekkel. Beszélhetnénk egy kicsit az apjáról?- Természetesen, Imádok róla mesélni.-Meghökkentő. Mások, más nagyságok gyermekei kifejezet­ten ódzkodnak az ilyesmitől. Ha éppenséggel nem gyűlölik sor­sukat. Nyomasztja őket a világ­hírű név.- Én sosem voltam így.-Melyik a legkorábbi em­léke Charlie Chaplinről?- A legkorábbi gyakorlatilag a legelső kép gyerekkoromból: hároméves voltam, Kaliforniá­ban éltünk. Aludtam, és apám a karjában vitt ki a kertbe. Ésett a hó, ami arrafelé nagyon ritka, és arra ébredtem, hogy apám hangját hallom: „Látod, kicsi lány, ez a hó!” Máig hallom a A halhatatlan figura. és szabályosan nem tudtak be­telni egymással.- Milyen volt az isteni Chap­lin a hétköznapok során? A nagy nevettetokről gyakran mondják, hogy a magánéletben savanyúak, de méginkább be­fele fordulók.- Apámmal másképpen volt. Imádta, ha sokan vannak körü­lötte. Bohóckodott, improvi­zált, rengeteg ötlete volt. Imá­dott szórakoztatni bennünket és természetesen tudta is, hogyan kell.- Mégis sokan mondják, hogy szigorú ember volt.- Ez valami más dolog. Per­sze hogy nem mindig bohócko­dott. Velünk, gyerekekkel pé- dául igen következetes volt. Tudni akart minden lépésünk­közül, akiket anyám szült. Apám 54 éves volt, amikor ösz- szeházasodtak. Erős, jóképű és bármennyire is furcsa: nagyon fiatal. Anyám apja, Eugene O’Neill, a Nobel-díjas drámaíró szörnyűségesen ellenezte a há­zasságot. Azzal fenyegette meg lányát, hogy soha többé nem láthatja, ha hozzámegy Chap­linhez.-Miért mosolyog, miközben ezt meséli?-Mert emlékszem egy le­vélre, amit később megtalál­tam. Nagyapám írta a lányának, amelyben kijelentette(!), hogy a lánya márpedig nem fog hoz­zámenni egy 54 éves csepűrá- góhoz, aki ráadásul biztosan hazudott is. Merthogy nyilván sokkal öregebb annál, mint amennyit mond. Az esküvő után írt is egy levelet: „Mr. és Mrs. Chaplin! Soha többé nem látnak engem.” Soha többé nem is találkoztak egymással.-Szabad megtudnunk vala­mit arról, hogy milyen volt a kapcsolat a szülei között 36 év korkülönbséggel?-Talán meglepő, de mind­ketten úgy viselkedtek, mint a tinédzserek. Imádták egymást A nyári vakációk egy ritka, nyugodt pillanatát Punta Del Estén, ezúttal „konyhai tennivalók” és gyerekek nélkül. Cannes-i díjkiosztói Nanni Morettivel kaptak közösen díjat. ről, kivel megyünk, kivel jö­vünk, Nagyon fontosnak tar­totta tanulmányainkat, gyakran ismételgette: „szolid karrierre van szükség”.- Mit értett ezen?- Hogy legyünk orvosok, ügyvédek vagy építészek, de semmiképpen se színészek. Én egyszer arra emlékeztettem, hogy ő sohasem járt iskolába, de hiába. „Ti bizony tanulni fogtok!” - hangoztatta.- Mikor beszélt apjával utol­jára?-Ez egy nagyon szomorú emlékem. Az egyik húgom, Ju­ana sok problémával küszkö­Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy apró emberke. Óriási cipőben és mindig keményka­lapban, több számmal nagyobb nadrágban és több számmal kisebb zakóban örökítette meg a filmvászon, mindig elmaradhatatlan sétapál­cája társaságában. Addig-addig csetlett-botlott, amíg milliókat megnevettetve és elgondolkodtatva a filmtör­ténet örökös Pantheonjának egyik főhelyére kacsázott be. Charlie Chaplinnek hívták. Az idősebb generációknak magát a mozgót, a mozit jelentette, Charlie Chaplin neve szinte azonosult a filmmel. Modern idők, A diktátor, A kölyök, kinek-kinek melyik film ugrik be. De milyen lehetett az élete - a mozivászon mögött? Tudjuk: négyszer nősült, összesen tíz gyermeke született. Ám nagyon keveset lehet tudni életének hétköznapjairól. Magánéleté­nek titkait féltékenyen őrizte. Egyik lányából sikeres, világhírű filmszí­nésznő lett. Geraldine Chaplin szívesen beszél legendává vált apja életéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom