Petőfi Népe, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-12 / 61. szám

ismét fölszálló ágban a Pintér Sfűvek Nevezetes esztendő volt az 1989-es. A többi közt azért, mert a még szocialistának mondott Magyarország mi­niszterelnöke, Németh Miklós ekkor avatta föl egy ma­gánvállalkozó vadonatúj gyárát. A közelgő új korszak emberét Pintér Józsefnek hívták. A keceli milliomos, majd milliárdosként országszerte ismert vállalkozó, akarva-nem akarva, a Nyugatnak mutogatott kirakat­ban találta magát. Lám, nálunk is sokra viheti a polgár, a kisvállalkozó, ha ügyes és szorgalmas. Az egykori autójavító kisiparos valóban sokra vitte. Leleményes volt. A gyárát például nem építtette, ha­nem maga építette föl, vagyis saját munkásaival. És így sokkal olcsóbb volt, és szebb, jobb lett. Gazdagodása akkor még országszerte csodálatot váltott ki, ado­mánykérő levelek ezreit hozta neki a postás. (Ha jo­gosnak vélte a kérést, mindig a bukszájába nyúlt.) Persze, ha voltak drukkerei, támadtak Irigyel is. Fő­leg azért, mert Pintér József romantikus alkat: nagy álmai vannak. Az Idénre tervezett világkiállításra szu­permagas toronykomplexumot akart építeni Kecelen. Megcsinálta volna? Az expót lefújták, így a kérdésnek nincs értelme. Viszont az Irigyel köszörülték rajta a nyelvüket. Pedig a terv reális volt - csak akkor még szokatlanul nagy. Az is lehet, hogy Pintér úrnak nem jött volna össze a torony. De ennek a megtervezett s csupán makett for­máig eljutó toronynak nagy Jelentősége volt hamvába holtan is. Megpiszkálta sok-sok kis- és nagyobb vállal­kozó fantáziáját. A nem mindennapi ötlet azt is inspi­rálta, aki nem hitt benne. S az Indukált energia beépült sok-sok vállalkozásba. Még azok esetében is, akik esetleg ellenségei voltak Pintér Józsefnek. Mert a gyá­rával és a meg nem épült toronnyal ő tette föl a mércét a térségben, mégpedig magasra. A mérce pedig maga Pintér József lett, kimondatla­nul. Bács-Klskunban minden vállalkozó hozzá mérte magát, hozzá akart hasonlóvá válni, őt akarta lepipálni - ha tudatában nem is volt ennek. A helikopterét nagy- zolásnak tekintették - aztán mások Is azzal kezdtek röpdösnl a megyében. Pintér József vállalkozói karrierje az előző rendszer gazdasági környezetében startolt. Útjának az a szaka­sza simább volt. Az új rendszer, a kialakuló kapi­talizmus döccenőkkel lepte meg. 1993-ban válságos helyzetbe jutott a Pintér Művek. A vállalati körbetarto­zások Idejét éltük. Néhányan végrehajtást kértek a mű­vek ellen. Árvereztek Kecelenl Azonban mostanában arról hallani: Ismét fölszálló ágba jutott a Pintér Művek. A gyár törzsépülete mellett hatalmas új csarnok áll, jelezve: a tulajdonos nem adta föl. Családi tragédiát, betegséget mért rá a sors, mégis győztesen került ki az üzleti válságból. Pintér űr járása elárulja, hogy még nem heverte ki autós balesetét. Évek óta betegállományban van, ma is kórházi vizsgálat vár még rá Kecskeméten.-Hogyan élte meg, ami­kor a hitelezők nekiláttak, hogy szétcincálják, amit al­kotott? - kérdem tőle.- Mi tagadás, akkoriban sötét gondolatok is megfor­dultak a fejemben. A legfá­jóbb talán nem is az volt, hogy végrehajtók tették be ide a lábukat. Nagyobb po­fon volt az, hogy a bajban hátat fordítottak a barátok. Némelyik még rúgott is egyet belém. Pedig-pedig a jobb időkben nagyon tudták ám, hogy hol lakok...- Mi vezetett a krízishez?-Akkoriban mindenki tar­tozott mindenkinek. Fizetés­képtelenné váltam, mert a kintlévőségeim nem folytak be időben. Aztán végül is többeket ki tudtam fizetni még az árverés előtt, máso­kat pedig nem. Ha nekem Pintér József: - Az egyik már régi bölcsesség: bajban ismeri meg az ember a barátját. A másik üzleti tanulság. Rádiótelefon-torony. időben fizetnek, nem áll elő ez a helyzet. Az én adósaim állami válla­latok voltak, amelyeket perelni re­ménytelen. Sokat nehe­zített a dol­gomon, hogy néhá­nyan kifeje­zetten er­kölcsileg akartak lejá­ratni. Emiatt ugyanis egy csomó munkától elesett a Pintér Mű­vek. A bal­esetem is nagyon rosszkor tör­tént. Egy időre kapi- Egy fogadáson, tány nélkül maradt a hajó. Ettől egyesek vérszemet kaptak, azt hitték, most átharaphatják a torko­mat. De tévedtek. Még egy momentum köz­rejátszott a válság kialakulá­sában. 1993-ban kellett el­kezdeni a korábban fölvett hitelek törlesztését.- Mennyire rúgott az ösz- szeg, ami hiányzott akkori­ban a Pintér Művek bank­számlájáról?- Egymilliárdos nagyság­rendet értek el együttesen a követelések. Volt ötvenegy százalékos kamatú hitelem is, a kamat nagyobb volt a tőkénél.-Milyen tanulságot szűrt le a vésztjósló történések­ből?-Az egyik már régi böl­csesség: bajban ismeri meg az ember a barátját. A másik üzleti tanulság. A jövőt min­dig úgy kell tervezni, hogy a legrosszabb eshetőséget kell alapnak tekinteni, nem a legjobbat. Azt kell azután fi­nomítani, így a váratlan for­dulatok elkerülhetők.- Mibe tudott elsőként ka­paszkodni ott, a gödör al­ján?-Abba, hogy a hiteleket én mindig a gyárba, gé­pekbe, új technológiákba tók ezek. A Ganz gépgyárral mi nyertük el a Paksi Atom­erőmű ideiglenes hulladék- tárolójának fontos munkáit. A Pintér Művek készíti a fű­tőelemek tárolásához szük­séges kazettákat, a betöltő fedélzetet. Robotokat, cél- berendezéseket is gyártunk Paksra. Bekapcsolódtunk a hadiiparba, tavaly már szállí­tottunk külföldre radarokat. Az idén újabb hatvan darab­ahol Margaret Thatcher brit kormányfő is részt vett. fektettem be. Tehát a meg­fogyatkozott rendeléseknek eleget tudtam tenni, sőt rö­videsen új partnerekre is ta­láltam. És ráhajtottunk. Ta­nulni kezdtem a kapitaliz­must... Az embereimet to­vább képeztük. Bevezettük az ISO 9002-es minősítési rendszert, így könnyebben jutottam külföldi munkákhoz. Tavaly már elérte az árbevé­telünk az egymilliárd forintot. Egymillió tonna anyagot használtunk fel, csúcstech­nológiák alkalmazásával.- Milyen munkái vannak mostanában a Pintér Mű­veknek?- Még 1994-ben jöttek be a profilunkba a Pannon és a Westel rádiótelefon-tornyok. Azóta több százat gyártot­tunk, 30-tól 90 méteresig. Szerte az országban látha­ra van svéd megrendelé­sünk. A lakókocsi is fontos termékünk volt a múlt év­ben, és az idén is az. Egyébként az idei élő meg­rendeléseink értéke megha­ladja az egymilliárd forintot. A fővállalkozásainkat, a szerkezeti és forgácsoló munkáinkat még nem is em­lítettem.- Mekkora létszámmal dolgozik a Pintér Művek?- Százötvenen vagyunk, jelenleg is nagy a túlórázás, dolgozunk szombat, vasár­nap. De hatszáz fő dolgozik a kezünk alá az alvállalkozó­inknál, akiket nagyon meg­válogatunk.- A hatalmas új csarnokra miért volt szükség?- A paksi munka, monda­nom sem kell, magasan kva­lifikált, nagyon szigorúak a technológiai előírások. Egyes alapanyagokat pél­dául csak az előírt hőmér­sékleten lehet tárolni. Sza­badban tilos. A tél vagy a nyár ne szólhasson bele a munkánkba, ezért kellett a nagyobb tér.-Jelenleg milyen a Pintér Művek pénzügyi helyzete?- Stabilnak mondható. Még pár hónap és a tartozá­saink utolsó, kisebb tételeit is rendezzük. Soha ennyi munkája nem volt még a Pin­tér Műveknek, mint az idén, tehát megvan a fedezet. Pintér József a tervek szerint a következő he­tekben, hóna­pokban több­ször jár külföl­dön a Göncz Árpádot elkí­sérő üzletem­bercsoport tag­jaként. Március 25-én Egyip­tomba követi az elnököt vállal­kozó társaival. A Baltikum ápri­lis 29-től kerül sorra, Görögor­szágban pedig május 28- ától nyílik módja tárgyalá­Egyedi gyártmány japán megrendelésre. sokra. Kezdettől állandó tagja a csoportnak. Azt mondja, a válságból való ki­lábalásban sokat segítettek az ilyen utakon szerzett üz­leti ismeretségek. A megpróbáltatások mel­lett örömök is érték az utóbbi években a keceli nagyvállal­kozót. Csaba fiáéknál Márk után megszületett Csilla, a második unoka. S most már a család valamennyi felnőtt tagja a művekben dolgozik. Felesége belső ellenőr, me­nye pedig közgazdasági te­rületen kapott feladatot. A Pintér Művek az avatás idején, 1989-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom