Petőfi Népe, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-12 / 61. szám
8. oldal 1996. március 12., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Egyre többen akarnak csatlakozni A gázközművagyon eladására szövetkeznek Atomerőmüvek Amerikában Az amerikai atomerőművek 673 milliárd kilowattóra energiát termeltek tavaly, öt százalékkal többet, mint 1994-ben. A teljes amerikai energiatermelés tavaly 3 százalékkal 3396 milliárd kilowattórára növekedett. A nukleáris energia ezen belül 20 százalék körül alakult. Az Egyesült Államok atom- erőművi parkja messze a legnagyobb a világon: 109 működő blokkal rendelkezik. A második helyen Franciaország áll 54, majd Japán 50 blokkal. A legnagyobb olajhajó A világ legnagyobb tenger alatti szénhidrogén-lelőhelyének, a becsülhetően 735 millió hordó olajat és 232 milliárd köbméter földgázt rejtő északi-tengeri Asgard mezőnek a kiaknázásához kereken 400 millió dolláros szerződést írt alá a svájcisvéd ABB konszern a norvég Statoil olajtársasággal. Ennek keretében az Asea Brown Boveri megépíti a norvégok számára a világ legnagyobb kitermelő hajóját, melynek hossza 276 méter, szélessége 45 méter és mélysége 26 méter lesz. Szindikátusi hitel A Zagrebacka Banka, Horvátország legnagyobb magán pénzintézete 130 millió svájci frank szindikátusi hitel felvételéről írt alá megállapodást. A hitelből idegen- forgalmi terveket, nyersanyagimportot finanszíroz. Bács-Kiskun megye öt települése - Apostag, Szalkszentmár- ton, Solt, Dunaegyháza és Du- navecse -, valamint a megyei önkormányzat szövetkezett az állam által átadott gázközművagyon értékesítésére. A Dégáz Rt.-ben többségi részesedéssel rendelkező francia tulajdonos a közelmúltban kinyilvánította szándékát a települési önkormányzatoknak átadott vagyon megvételére. Az értékesítési tárgyalások már folynak. A tárgyalások koordinálásával megbízott Szabó József apostagi polgármester elmondta, hogy az érdekszövetséghez egyre több önkormányzat jelezi csatlakozási szándékát. A környező települések közül Soltszentimre és Fülöp- szállás szeretné, ha a társulásban képviselnék érdekeit. Ösz- szesen több mint tíz önkormányzat nyilatkozott eddig hasonlóképpen. A szervezkedés a Kissé szokatlan formában, vodkában, gabonában és vajban kapták meg fizetésüket az ukrajnai Csemovci megye egyik járásának középiskolai tanárai: a pedagógusoknak már tavaly november óta nem folyósítottak bért, így szívesen beleegyeztek a „természetben” való fizetésbe. Az ITAR-TASZSZ a járási vezetéstől ügy értesült; a pénzügyi válság nem csupán az oktatást sújtja, hanem a helyi szeszgyár is adós maradt a járási költségvetéssel szemben, megyehatárokon is átnyúlik. A Békés megyei Vésztő polgár- mestere levélben fordult az apostagi polgármesterhez, egyeztetést javasolva az ügyben. Szabó József szerint valószínűleg két hét múlva létre is jön a találkozó. Nem kizárt, hogy előbb-utóbb Csongrád megyei települések is bekapcsolódnak a szövetségbe, amelynek célja, hogy a Dégáz francia többségi tulajdonosának minél magasabb áron próbálja meg értékesíteni az állam által átadott gázközműva- gyont. Az áfa nélküli bekerülési értékkel számolva Apostag 23,6 millióval érintett az ügyben. Ha sikerül jó áron eladni a gázva- gyont, az a jelenlegi szűkös anyagi kondíciókkal rendelkező önkormányzatoknak komoly pénzügyi segítséget jelenthet. W. Király Ernő amely viszont éppen a tanároknak nem tudott bért fizetni. A körbetartozást végül úgy oldották meg, hogy a tanórák ellenértékét vodkára „konvertálták”. Ezzel szemben Lemberg (Lvov) megyében máig sem látnak megoldást a tartozás rendezésére: nem találnak ugyanis „megfelelő” adóst, így tovább késik a bérfizetés. A tanárok emiatt, a bányászok példáját követve, figyelmeztető sztrájkba kezdtek. Leonyid Kucsma elnök utasítást adott a bérek kifizetésére. Vodkával fizetett tanárok Válogatott keret A PANORAMA ablak nem csuj)án rendkívül jól alkalmazkodik az ön elképzeléseihez, az épület, a lakás stílusához, a nyílások méretéhez, alakjához, nem csupán kíméli az ön pénztárcáját, biztosítja önnek a garantáltan egyenletes minőséget, megkíméli Önt a mázolás, karbantartás fáradtságaitól és költségeitől, megőrzi Önnek otthona melegét és megvédi Önt a külvilág zajától. Ráadásul egy izgalmas választás lehetőségét nyújtja önnek CL Q panoramas* | 3704 Kazincbarcika, Rf, 434 Tel.: 48/12-281 • 1068 Budapest, Lövölde tér 6. Tel./Fax: 322-1296 3600 Eger, Dobó tér 10. Tel./Fax: 36/411-424 • 3525 Miskolc, Széchenyi u. 48.1. em. Tel./Fax: 46/411-985 Manilában vidám tyúkok várják, hogy megvásárolják őket. Pedig áldozati tyúk lesz belőlük az újgazdagok építkezésein, ugyanis a hiedelem szerint az épület alapozásába eresztett tyúkvér megerősíti az építendő házat. fotó: feb-reuters Az izraeli ipar kivitelének egynegyede A drágakövek legdrágábbika Óriási vagyonok rejtőznek a tel-avivi Rámát Gan előváros komor gyárépületeinek lepusztult homlokzata mögött. A többemeletes épületek sötét folyosóin, a nehéz vasajtók mögött Izrael első számú exportcikkét őrzik: a gyémántot. A drágakövek legdrágábbika az évi 4 milliárd dollárt megközelítő exporttal az izraeli ipar teljes kivitelének egynegyedét adja. Az évi 3,6 milliárd karát- nyi gyémánt adásvétele és feldolgozása a világ vezető gyémántközpontjává tette a zsidó államot. Az iparág mintegy 20 ezer főt foglalkoztat. Fő exportpiacai az Egyesült Államok, Japán, Hongkong és Belgium, de növekszik a gyorsan fejlődő távol-keleti országok, Szingapúr, Thaiföld és Korea jelentősége is. Az izraeli gyémántipar a műszaki fejlesztés révén próbál meg lépést tartani az egyre erősödő kölföldi konkurenciával. Sok izraelinek főként az olcsó bérű India szálka a szemében. A ceremóniamester hízott malaca Díszvacsora előtt célszerű egy kanálnyi olvasztott vajat vagy olajat lenyelni, csak úgy magában. Ez szépen körbevonja a gyomrot belülről, s akkor nem árt meg az a sok ital. amit bizonyos helyzetekben muszáj meginni. Ez ragadt meg bennem abból az előadásból, amit a külügyminisztérium protokollfőnöke tartott évekkel ezelőtt az újságíróiskolán. Mondott ő még sok mindent, de valahogy ez a mozzanat élte túl a jótékony feledést, talán mert olyan meggyőzően praktikus tanács. Pedig tudom, hogy nagy dolog ez a protokoll. Egyidős az emberiség történelmével, csak kevésbé korszakolható és az éhínségek, kolera- és pestisjárványok sem mértek rá kivédhetetlen csapást. Ő a nagy túlélő. Volt egy időszaka a történelemnek, amikor bizonyos baloldali filozófusok ideája szerint létrejött társadalmi formációban megtagadták a protokollt. Svájcisapkában illett megesküdni, cejgnadrágban átvenni a kitüntetést, a Parlament folyosóin csak úgy cuppogtak a gumicsizmák. Nehéz, vérzivataros idők voltak azok, de a protokoll ennek ellenére élt és virágzott. Csak épp átalakult. Olyany- nyira, hogy maguk a protokoll- tagadók se vették észre, hogy új ceremóniarendszert alkottak, méghozzá minden korábbinál merevebbet. Aki nem tartotta be, azért másnap hajnalban jött a fekete, lefüggönyözött autó. Aztán évekig elmélkedhetett egy hűvös, zárt helyen a viselkedéskultúra változandóságán. Nemrég láttam egy könyvet a boltban, akkora volt, hogy gyöngébb ember csak két kézzel tudta fölemelni, s nem tartalmazott mást, mint a jelenkori protokolláris - diplomáciai és társaságbeli - regulák vázlatos áttekintését. Hiába, ez külön tudomány. Azt, hogy átível a történelmi korokon, azt tudjuk. Hogy objektív létező, elpusztíthatatlan és valami rokonságban lehet a világszellemmel, azt is tudjuk. Most már csak azt lenne jó tudni, hogy végül is mi értelme van. Sokáig hamvas tudatlanságomban, sötétben tévelyegve azt hittem, hogy semmi. Aztán egy nap nagyapám - lehettem úgy tízéves - igen lakonikusan megmagyarázta. Érvrendszerének egy balkezes pofon adott nyomatékot. Az történt, hogy ebédnél gyorsan arra a székre ültem, amelyik előtt az asztalon már gőzölgött a húsleves. Erre az öregtől kaptam egy pofont, letolt a székről s maga ült oda. - Mért kaptam ezt, nem mindegy, hogy hova ülök? - kérdeztem sírva. - Tudja mindenki, hogy hol a helye! - jegyezte meg tömören két szürcsölés között. Itt a lényeg! Mindenki tudja, hogy. hol a helye! Ahhoz például, hogy valaki király, nem elég az alkotmányos monarchia, sok minden kell hozzá. Hogy mást ne mondjak: udvar. Sőt, udvartartás. Udvartartás nélkül a király olyan, mint a katona puska nélkül, szájára veszi az egész monarchia. Ázt gyanítom, hogy a protokoll a királyi udvarokból, mint kiapadhatatlan forrásból bugyog elő szakadatlan, s a patakok széles folyammá egyesülnek a hétköznapok síkján. Nincs az az ügyvezető igazgató, önálló vállalkozó, de sőt, családfő, aki ne próbálná kopírozni a királyi ceremóniarendet, ha az a kérdés merül föl, hogy kinek hol a helye. Mikszáth írt erről egy emlékezetes novellát. Az elszegényedett nemesi család csak évente egyszer tudott ebédet adni a kiterjedt rokonságnak, ám éppen ettől volt becses az esemény. Egy évig attól függött a famíliák közti rangsor, hogy az ülésrendben mi volt a beosztás az ebéden. Folyamatos harc dúlt, sértődés, rokoni villongások. A ház asszonya jó érzékkel mindig a ceremóniamesterre (ők jószágigazgatónak nevezték) bízta az ülésrend elkészítését, mígnem megelégelte a békességre vágyó férfiú. Körlevelet küldött a családokhoz, hogy az fog az asztalfőre ülni, aki a legnagyobb malacot küldi neki ajándékba. A kibontakozó versenynek gátat szabott a szopós malacok átlagos növekedési üteme. Ennek folytán vásárolni kényszerültek, minél nagyobbat. Mígnem híre jött, hogy Debrecenben egy három és fél mázsás „kismalaca” van valakinek, s nagy titokban minden uraság odakocsizott. Csakhogy az Aranybikában összetalálkoztak, mindahány sertésvásárló. Mitévők legyenek? Elkártyázták a pénzt, aki nyert, övé a disznó, meg az asztalfő. Mit bizonyít ez a történet? Egyrészt azt, hogy a protokoll minden időkben és a társadalmi lét minden szintjén visszahat az emberek életére, másrészt meg azt. hogy nincs az a csavaros eszű furfangos dzsentri, aki annak ellenére, hogy a dús fantáziájú Mikszáth találta ki, ellen tudna állni a prokoll ősi szorító erejének. Meg aztán jobban is esik a libacomb ott elöl ülve. Nagyon jól tudom én, hogy a protokoll kissé misztikus, ezoterikus tudományának csak a felszínét kapirgálom, mert hiszen ma az üzleti életben soha nem látott burjánzásnak indult, ugyanis jó a táptalaj. A címek, rangok, a nekik megfelelő rek- vizítumok és a hozzájuk igazodó viselkedési normák át- meg átjárják az üzleti életet, sokszor tőkeként is működve. Ismerek egy céget, ahol összesen tíz alkalmazott van, abból hét valamilyen igazgató. Már csak, hogy legyen mit kiírni az ajtóra, meg az aláírás alá. Pénzük az még nincs, de majd lesz - mondják -, a forma már megvan. Biztos vagyok abban, hogy a protokoll mai tudósai, a rendezvényszervezők, ceremóniamesterek tudatában vannak történelmi szerepüknek, akár országos, diplomáciai szinten, akár egy magánvállalkozó háztartásában fejtik ki meghatározó tevékenységüket. Én nem tudom, hogy fizet most ez a pálya, de az említett jószágigazgató óljában röfögő disznó is igazolja: érdemes jól csinálni. Hámori Zoltán
