Petőfi Népe, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-12 / 291. szám

kezdőknek és profiknak Elég a burgonya, kevés az alma A legfontosabb téli tárolásé terményekből kitartanak az el­raktározott készletek az új termésig, egyetlen kivétel az alma, amelyből a Földműve­lésügyi Minisztérium infor­mációja szerint az indokoltnál is kevesebb gyűlt be. A hiányt déligyümölccsel pótolják a ke­reskedők. Az alma ára így várhatóan tovább emelkedik majd, kilója akár a 200 fo­rintot elérheti. A korábbi 1,2 millió tonna évi átlaggal szemben az idén - a tavaszi fagyok, a nyári aszály és a néhány éve kivágott ültetvé­nyek terméskiesése miatt - csupán 300 ezer tonna termett, s ennél jóval többre lenne szükség. Somogybán a tavalyinál több burgonya termett az idén, a 4 ezer hektárról összesen 60 ezer tonna termést takarítottak be. A burgonya egy részén már túl is adtak, kilónként 35- 40 forintos áron. Az előrejel­zés szerint az árak tavaszra va­lamelyest emelkednek majd, de a tavalyi drágaság nem tér vissza. A szomszédos Fejér me­gyében jelenleg az étkezési burgonyáért kilónként legfel­jebb 30 forintot, a vetőburgo­nyáért 50-58-at kémek. A legnagyobb gyümölcste­rülettel rendelkező Szabolcs­Szatmár-Bereg megyében az idén mindössze 3-4 ezer tonna almát tároltak. Két évtizede nem volt ilyen rossz termés. A szakemberek nemcsak a ter­méscsökkenéssel magyaráz­zák a hiányt, szerintük megol­datlan a hűtőházak finanszíro­zása, működtetésükhöz nincs kellő mértékű pénzügyi fede­zet, s a tőkehiány egyre jobban visszaszorítja az egyébként is kockázatos tevékenység válla­lását. A nyírségi kertészek nem teljesen osztják azt a né­zetet sem, miszerint a kevés termés a tavaszi fagy és a nyári aszály rovására írható. Úgy vélik: a kertek leépülése az időjárásnál jóval nagyobb bajt jelentett, s okoz majd a további években is. Bács-Kiskun megyében úgyszintén kevés az alma, mindössze 20 ezer tonnányi termett. Ráadásul az idén a vi­szonylag magas léalmaár kö­vetkeztében sokan idő előtt túladtak a gyümölcsön. Az in­duló, 40-60 forintos kilónkinti ár már a múlté, a boltokban most 80-100 forintot is elkér­nek a jó minőségű almáért. A téli tárolású hagymából az idén országszerte 2 ezer hektárral vetettek többet, mint tavaly, s ez is hozzájárult ah­hoz, hogy mostanra eladatlan készletek halmozódtak fel. Nyugat-Európában ugyanis nyomottak az árak, a keleti pi­acon pedig nem tudnak fizetni ezért a terményért. Egyik je­lentős termőterületén, a Jász­ságban sokan felkészületlenül és silány vetőmagot használva vágtak bele e növény termesz­tésébe. A rossz vetőmagból kelt hagyma most bosszulja meg magát, mert csak rövid ideig tartható el, téli tárolásra alkalmatlan. Várhatóan az idei tapasztalatokból okulnak a gazdák, s jövőre a felvevőpiac tényleges igényéhez igazítják a vetésterületet. A túltermelés miatti biztos piac hiányát a Bács-Kiskun megyei gazdaságok is megér­zik. A termés még a tavalyit is messze alulmúló, kilónkénti 16 forintos áron sem eladható. Ugyancsak kínálati piac ala­kult ki káposztafélékből, ami az árakon még nem igazán ér­ződik. E szántóföldi zöldség előállításának ráfordításai oly­annyira megnövekedtek, hogy kilónként 10-12 forintos fel- vásárlási ár mellett is még csak a nullánál tartanak a ter­melők. A káposztatermelésben nagy hagyományú tájkörzet­ben - Tiszakécske környékén - a tárolt káposztát savanyí­tással próbálják eladhatóbbá tenni. A minőség érdekében kockáztat a Kage Ahhoz, hogy a tervezett értéke­sítéshez szükséges nyers­anyagmennyiséget megfelelő minőségben biztosítani tudja, ellentétben az Országos Fű- szerpaprika Terméktanács által tavaly elhatározott és megvaló­sult terület- és mennyiségcsök­kentéssel, a Kage Rt. az ideinél 35 százalékkal nagyobb terüle­ten termeltet fűszerpaprikát. Ennek érdekében 30 forintos első osztályú garantált árban már meg is egyeztek a gazdák többségével. Tette ezt a papri­kafeldolgozó annak ellenére, hogy még nem tudni: jövőre mennyi lesz az export szubven­ciója. Pedig ez a kérdés igen ér­zékenyen érinti a kalocsai vál­lalkozást, hiszen termékeinek kétharmad részét exportálják. Mint dr. Lakatos Lajos, a Kage vezérigazgatója elmondta: elő­zetes információk szerint a tá­mogatás maximált mértéke jö­vőre dolláronként 20 forint lesz, 50-60 százaléka az idei­nek. Nekik ennél több kellene ahhoz, hogy a pénzüknél le­gyenek. Ám ha nem is kapnak többet, termelőiknek megadják a garantált árat - jelentette ki a vezérigazgató -, mert szüksé­gük van az árualapra. A vállalkozás ezúttal a bi­zonytalanság kontójára állapo­dott meg termelőivel. Csak ab­ban reménykedhetnek, hogy a piac méltányolja majd termé­keik jó minőségét, a cég meg­bízhatóságát. Egyébként a tapasztalatok azt mutatják, sem a hamisítási botrány, sem a (legális) belföldi kereslet visszaesése nem ártott a kalocsai fűszerpaprikának.- almási ­Nagydíjat nyertek Nagydíjat nyert egy München­ben rendezett nemzetközi ifjú­sági találmányi versenyen két esztergomi szakközépiskolás, Honti Ákos és Pataki Szilárd. A Hell József Károly Szakközép- iskola tanulói által készített szélturbinát 33 országból érke­zett csaknem 100 alkotás közül találta a legeredetibbnek a szakzsűri. A két fiatalember „művén” a hagyományostól el­térő módon a szélkerekek nem függőleges irányba, hanem víz­szintesen forognak, s jól hasz­nosítják az ingyenes energiát. Iskolaszövetkezet A kecskeméti ÁFEOSZ Keres­kedelmi, Közgazdasági Szak- középiskola és Kollégium isko­laszövetkezetei hoz létre. A ta­nulók képzésében hasznos szö­vetkezet alakuló közgyűlését holnap, 13-án 13 órakor tartják. Halkínálat karácsony előtt A ponty vezet a listán Bácsalmáson a ponty kilóját 290 forintért adják. A karácsonyi ünnepi vacsora fő fogása ma is változatlanul a hal. Egyre inkább kedveltek a fa­gyasztott tengeri halakból ké­szült ételek - tájékoztatta la­punkat dr. Balázs László, a Ha­lászati Terméktanács igazga­tója, akit a hazai halellátásról kérdeztünk. Az idén mintegy 2300-2400 tonna hal kerül a karácsonyt megelőző hetekben a piacokra és az üzletekbe. Ebből a meny- nyiségből 1800 tonna a ponty, a többi busa (50-100 tonna) és más halféle: süllő, törpeharcsa, kecsege, csuka, pisztráng, ká­rász. Az árakról szólva a termék- tanács igazgatója elmondta, hogy a hal fogyasztói ára a fő­városban és megyénként vál­tozó: a háziasszonyok 290 és 310 forint között juthatnak a ponty kilójához. Bácsalmáson a karácsonyi asztalra való halászléhez a ponty kilóját 290 forintért lehet beszerezni. A törpeharcsát 220, a harcsát 550 forintért kínálják. A busa és a kárász olcsóbb - bár nem igazán halászlének való -, kilója 150 forint. Sava­nyú káposztát száz forintért le­het kapni, ugyancsak száz fo­rint a savanyított hasábkáposzta is. Aki a Bácskában szokásos halászlé mellett pulykát is sze­retne készíteni a karácsonyi asztalra, az egész bébipulyka kilóját 502 forintért veheti meg. Olcsóbb pulykasültet is lehet választani, ugyanis a felső comb 377, az alsó comb 242, a szárny 229 forintba kerül ki­lónként. A gazdakörök társelnökének véleménye Az aszálykárok rendezése alkotmányellenes Az Alkotmánybírósághoz for­dulnak az aszálykárok rendezé­sében tapasztalható diszkrimi­náció miatt - jelentette be Pé­csett tartott sajtótájékoztató­ján Jakab István, a Gazdakörök Országos Szövetségének társ­elnöke. A kártalanításban ugyanis csak azok részesülnek, akik hitelt vettek fel - tette hozzá -, akinek viszont nem volt meg az a százötven vagy akár kétszáz százalékos fede­zete, ami a hitelhez szükségel­tetett (s a gazdák jelentős része tartozik e körbe), tartalékai fel­élésére kényszerül, kimerítve ezzel a további beruházások ke­reteit is. Emiatt többen már az őszi vetést sem tudták elvé­gezni. A Gazdakörök Országos Szövetségének társelnöke ugyanitt kifejtette: szövetkezés nélkül nem tudnak a termelők hosszú távon eredményesen működni. I Zöldmezős beruházások Újabb öt, úgynevezett „zöld- I mezős” beruházás valósul I I meg 1996-ban Székesfehér-1 i| :! várott. A település - amely a | nyugat-európai szakértők sze­rint egyike a világ tíz leg- j erőteljesebben fejlődő térsé­gének - változatlanul nép­szerű a külföldi befektetők között. A „zöldmezős” beru­házást megvalósító cégek az | idén kétezernél több új mun­kahelyet teremtettek, s jövőre várhatóan ugyanennyi állás- lehetőséget kínálnak majd az átadásra kerülő új üzemek. 1 I I Rába-földgázmotor I I Földgázmotor-premiert tart a Rába Magyar Vagon- és 1 I Gépgyár Részvénytársaság | ma Budapesten. A Közleke­déstudományi Intézet ad he- § lyet a szakmai programnak, | amelyen kétféle, tiszta föld- gázüzemű motor példányait I mutatják be első ízben. Az egyiket a holland Deltec, a másikat az ausztrál Transcom | céggel fejlesztették ki. Óriásraktár alapkőletétele | A német Rewe cég új élelmi­szer-üzletláncot épít ki Ma­ll gyarországon, ennek első lé- | péseként hétfőn Alsónémedi | határában lerakták a hálózatot | I majdan ellátó órási raktárház alapkövét. Öt hónap alatt vas­beton szerkezeti elemekből I egy 21 ezer négyzetméteres bázis épül, s ez látja majd el I zöldséggel, gyümölccsel, tej­termékkel a diszkontboltokat. Külföldiek ingatlanszerzése | A devizakódex január elsejé-1 I I tői módosítja a külföldiek in­gatlanszerzésére vonatkozó rendelkezéseket. Megváltozik az ingatlanszerzés engedélye­I ® zési eljárása. A külföldi jogi vagy magánszemély a termő­földnek nem. minősülő ingat­lan tulajdonjogát - az öröklés kivételével - az ingatlan fek- I vése szerint illetékes fővárosi, | illetőleg megyei közigazga- I tási hivatal vezetőjének enge- | délyével szerezheti meg. Pénztárgépek I Január 1-jétől bővül a kö­telező pénztárgép-használók köre, s ez év végétől megszű- § | nik a beszerzési kedvezmény. | | A PM hétfői tájékoztatása | szerint kötelező lesz a pénz­tárgépek alkalmazása vala- | mennyi kereskedelmi üzlet- I körhöz tartozó üzletben, ki­ll véve - július 1-jéig - az I üzemanyagtöltő állomásokat. 1 Szerkeszti! A. Tóth Sándor BUI Gates, a Microsoft alapítója, a világ egyik leggazdagabb embere nemrégiben a londoni Természettudományi Múzeumban járt. Egy ősszámítógépet vizsgált meg közelebbről. Az 1847-ben kitalált Babbage a világ első komputere. fotó: feb-reuters Üzleti leckék Vállalkozni akar? Üzletet, mű­helyt, vendéglőt nyitna? Mi­előtt pénzért és engedélyért in­dulna, vegye számba: kik le­hetnek majd vásárlói, üzletfe­lei. Kezdő vállalkozóknak szánt kiadványt jelentetett meg a na­pokban a Nők Világbankja el­nevezésű nemzetközi egyesület hazai tagszervezete. A 10 lecke az üzleti tervezésről című könyv hasznos tanácsokat ad a leendő vállalkozóknak. Ajánlja például: figyeljék meg, milyen nehéz egy-egy ki­sebb vendéglőben úgy meg­szervezni a közlekedést, hogy a konyhából kijövő pincérek ne ütközzenek egymásnak. Lát­szólag apróság, de minden vál­lalkozó szembe kerülhet ilyes­mivel, akár egy esztergamű­helyben is. Ha autómosót szeretne nyitni, előtte ajánlatos megfi­gyelni a közelben működő ve- télytársakat is. d. g. Bács-Kiskun Megyei Kézműves Kamara Decemberi hírek Szervezeti kapcsolattartás: a Bács- Kiskun Megyei Kézműves Kamara alelnökének, Pivon József úrnak a kezdeményezésére az Ipartestüle­tek Országos Szövetségének tiszt­ségviselői és a Magyar Kézműves Kamara tisztségviselői a vállalko­zók érdekében kialakítandó közös érdekképviseleti stratégia témakö­rében egyeztető megbeszélést tar­tottak 1995. december 6-án Tisza- kécskén. A tervezett együttműködés egyik legfőbb területe lesz a vállalkozókat érintő jogszabályok előkészítése, kezdeményezése, melyre a jövő­ben előre kialakított rendszer sze­rint fog sor kerülni. Szabó Tibor, a Magyar Kézműves Kamara elnöke, dr. Kaszás Mária, a Magyar Kéz­műves Kamara főtitkára, Szűcs György, az IPOSZ elnöke, Szabó István, az IPOSZ országos ügyve­zető igazgatója a résztvevők felké­résére vállalták, hogy a két szerve­zet együttműködésének konkrét fel­tételeit részletesen kidolgozzák. Az egyeztető megbeszélésen részt vettek még: Juhász József, dr. Rácz Sándor, Fodor Ervin, a Magyar Kézműves Kamara alel- nökei, Kefter József, a Budapesti Kézműves Kamara elnöke, dr. Nádai László, Tornyi László, az IPOSZ alelnökei, dr. Major Tibor, az IPOSZ szervezési főosztályve­zetője, Abonyi Géza, a Bács-Kis­kun Megyei Kézműves Kamara elnöke, Jőzsa László, a Bács-Kis­kun Megyei Kézműves Kamara el­lenőrző bizottsága elnöke, Tóthné dr. Nyíri Katalin, a Bács-Kiskun Megyei Kézműves Kamara titkára. A további fejleményekről a köz­véleményt tájékoztatjuk. Az etikai bizottság hírei A bizottság 1995. december 8-án megtartott ülésén megtárgyalta öt megyei lakos panaszbejelentését és az alábbi döntéseket hozta:- Két esetben helyt adott a pa­naszos kérelmének és a vállalko­zót figyelmeztette, illetve a jogosu­latlanul felvett előleg visszafizeté­sét rendelte el.- Két esetben a döntést elna­polta és a tényállás kiegészítésére szakértőt rendelt.- Egy esetben a kérelem telje­sítését elutasította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom