Petőfi Népe, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-24 / 249. szám
1995. október 24., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 5. oldal A tej csak hűtve extra minőségű Ki felszámol, ki fejleszt kus sejtszáma pedig nem lehet több négyszázezernél. Az ilyen minőségű tejet a bácsbokodi sajtüzem literenként 31 forintért veszi át. Az első osztályú tejért 29, a másodosztályúért 24, a harmadosztályúért 22 forintot fizetnek. Húsz forintot adnak az osztályon kívüli tejért, melynek csírája és szomatikus sejtszáma is meghaladja az egymilliót. Azoknak a feldolgozóüzemeknek, felvásárlóknak, akik az FM rendeletében meghatározott ajánlott árnál többet fizetnek a termelőknek a tejért, árkiegészítés jár. Ez ebben az évben az extra tejnél literenként 1,50, az első osztályúnál egy forint. Az árkiegészítés nem külön jut el a termelőkhöz, tulajdonképpen ez teszi lehetővé például az extra minőségnél a 30 forintnál magasabb ár tartását. Pásztor Erzsébet Magas árak a nagykőrösi Dömötör-napi vásárban Kevesebb az eladható kukorica Még egy fillért sem fizettünk vissza Csekély mértékben ugyan, de növekszik az állattartási kedv, ami részben az állami támogatásnak köszönhető. A növekedés azonban inkább a sertésállománynál tapasztalható. A nagyüzemi tejtermelő tehenészetekben az állomány szinten- tartására törekszenek a gazdálkodók, kevés helyen növelik az állományt. A háztájiban is tapasztalható némi fejlődés, bár sok gazda éppen felszámolja tehenészetét. A rendeletek szerint a tej ára a minőségtől függ. A bácsbokodi sajtüzem kizárólag mikrobiológiai szempontból minősít - tudtuk meg Hídvégi Attilától, az üzem egyik munkatársától. Nem kezelik külön a nagyüzemi és a háztáji tejet, mindkettőnek ugyanolyan minőségi követelményeknek kell megfelelni. A nagyüzemekből szármajó tejjel nincs gond, fejés után A vártnál kisebb kukorica-terméshozamnak csak egyik oka a kedvezőtlen időjárás, az is közrejátszott benne, hogy a szükségesnél kevesebb műtrágyát és fémzárolt vetőmagot kaptak a földek. Az idén az 1,1 millió hektáros vetésterületről várhatóan mintegy 4,1-4,5 millió tonna kukoricát takaríthatnak be a termelők, nagyjából annyit, mint tavaly. Igaz, júniusban még a hektáronként 6 tonnás termés sem volt elképzelhetetlen, de közbeszólt az időjárás, amely meglehetősen megviselte a kukoricatáblákat. Míg az ország keleti részében, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szol- nok megyében a vártnál kevesebb - hektáronként átlagosan 4 tonna körüli - termés várható, addig a Dunántúlon a kukoricahozam hektáronként akár az 5 tonnát is meghaladhatja - nyilatkozta lapunknak Uhercsák András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosa. A felvásárlási árakról elmondta: a 9600 forintos garantált ár megfelelő biztosíték a termelőknek. A piaci árak természetesen magasabbak ennél, tonnánként 10-11 ezer forint körüliek, de az árutőzsdén még ennél is többet, 13 000-13 600 forintot is kínálnak októberi szállításra. A szakemberek mintegy 11,5 millió tonna exportárualappal számolnak. A tonnánkénti 1200 forintos exporttámogatás ösztönzően hatott a kereskedőkre, jól el lehetett adni a terményt a külpiacon. A szubvenció azonban augusztus 31-ével megszűnt. A kukoricakivitel sorsa most elsősorban attól függ, milyen árat tudnak a külföldi partnerek ajánlani ahhoz, hogy támogatás nélkül is megérje exportálni. Újvári Gizella • • Önkormányzatok bankválasztása Az OTP az önkormányzati finanszírozás változásáról (1. rész). Az OTP Bank vezetése felkészült arra, hogy jövő évtől a kincstár létrehozásával változik az önkormányzatok finanszírozása. A pénzintézet vezetése szerint a nettó finanszírozási rendszerre való átállás negatív hatással lesz ugyan a bank jövedelmezőségére, ez azonban nem éri el a tervezett nyereség egy százalékát sem. Mindazonáltal a bank vezetése hangoztatja: ha a tervezett államháztartási reform során az önkormányzatok szabad bankválasztását esetleg korlátozzák vagy megszüntetik, az nemcsak az önkormányzatok jogos érdekeit sérti, de számos ponton az alkotmányba is ütközik. Aki ismeri a történelmet, az tudja, hogy államadósságot még soha nem fizettek vissza - állítja Kopátsy Sándor közgazdász, akinek meggyőződése, hogy harmincmilliárd fölötti bruttó adósságunkat a hitelezőknek előbb-utóbb „kezelniük” kell. Ma a világ, s főleg Latin- Amerika és Kelet-Európa országainak együttes tartozása meghaladja a kétezermilliárd dollárt, s Magyarországra ennek alig másfél százaléka jut - mondja Kopátsy Sándor. Korántsem mi vagyunk tehát a legnagyobb adósok, Peru vagy akár a szomszédos Ukrajna nálunk sokkal nehezebb helyzetben van. Egészében olyan hatalmas összegről van szó, amelyről nyilvánvaló, hogy soha nem fizethető vissza, ám hogy mi legyen vele, arra a hitelezőknek is megoldást kell találniuk. A következő évtizedek egyik legnagyobb feladata lesz az európai társadalmak számára, hogy a régi adósságokat rendezzék. Tehát nem csak rólunk van szó, de a mi nehézségeinkkel nekünk kell megbirkóznunk. Birkózunk is - állítja KoVastagra tömött bukszával kellett útra kelnie annak a gazdának, aki Nagykőrös Dömötör- napi vásárában szándékozott tehenet venni. Az igazán szép, 26- 35 liter tejhoiamú jószágok árát immár nem futotta ki a másfél százezer forint. A fiatal, harmadik fias teheneket általában 160- 190 ezer forint között tartották, az első fiasokat borjaikkal 130- 140 ezer forintért számították meg. Az 1 -1,5 hónapos bikaborjak 31-34 ezerért, a 2,5 hónapos körüliek 40-45 ezerért keltek el. Üszőkből kevesebbet hajtottak fel, a 8-10 hónapos korúak 55- 65 ezer forintért cseréltek gazdát. A lóvásárban a fiatal, 3-5 éves kocsislovak 110-130 ezer forintért elkeltek, az éves csikóElkelt a kaposvári cukorgyár 1,1 milliárd forint névértékű, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tulajdonában lévő részvénycsomagja, s ezzel ez az első a hazai répafeldolgozók közül, amelyet teljes egészében privatizáltak. A 40 szápátsy Sándor -, csakhogy valamiről nem beszélünk. Árról, hogy valójában mi még egyetlen fillér külföldi adósságot és kamatot nem fizettünk vissza. Mindig kaptunk annyi” újabb' kölcsönt, hogy fizetni tudtunk a- korábbi hitelezőnek. Ha a szomszédunknak tíz éve még csak másfél millió forint adóssága volt, s most van hárommillió, bajosan állítható, hogy mást sem csinál, mint törleszt. így van valahogy az ország is. Egyszer be kellene már vallanunk, hogy meztelen a király. Ez lenne a megoldás. Aki a történelmet valamelyest ismeri, tudja, hogy államadósságot még soha nem fizettek vissza. Másik lehetséges kiút szorító gondjainkból a gazdaság mozgásba hozása. Minden olyan monetáris politika, amely a termelés szűkítésével akar pénzügyi egyensúlyt teremteni, a lakosságot sújtja. Az általános takarékoskodás a termelés a piac beszűkülésével jár, veszteséghez vezet; a veszteséges gazdálkodó szervek nem fizetnek adót, ami hiányzik az államkasszából. A további következmények könnyen kiszámíthatók, illetve máris érzékelhetők. d. g. kát 90-100 ezer forintért adták. A gondjukviselt, nagytestű magyar fuvaroslovakért több helyen megadták a 160-180 ezer forintot. A versenylovakat főleg a kupecek csereberélték egymás között. Ezek ára 220-240 ezer között mozgott. Az olaszok átalányban vették a vágólovakat, kilóra számítva kb. 250-280 forintért. Az 5-7 éves szamarak ára 30-35 ezer forint között alakult. Az előző vásárhoz képest sokkal több malacot árultak. A 8-10 hetes fehér húsfajták ára 4500 és 6000 között váltakozott. A 70-80 kilós süldők 16-18 ezerért keltek. Drágult a juh, a 70-75 kilós vágóbirkákat 13-14 ezerért adták a juhászok. M. J. zaléknyi tulajdonrészt megtestesítő részvénycsomagból 666 millió forint névértékre a mezőgazdasági termelők, 441 millióra pedig a dolgozók tehettek ajánlatot. A vételár 15 százalékát készpénzben, a többit kárpótlási jegyekben kell kifizetni. 400 millió márkás beruházás Autógyár építését tervezi az Opel Lengyelországban. A gyár a tervek szerint 1998- ben kezdi meg működését - jelentette a csütörtöki Handelsblatt. Az újság szerint az Opel a lengyel ipari minisztériumhoz írott levelében közölte ezt a szándékát. A General Motors német leányvállalata 400 millió márkát tervez beruházni. Donyecki bányászok péklapáttal A donyecki szénmedence bányászai ezentúl nem csupán a szénfejtés, hanem a kenyérsütés és a vajköpülés mesterfogásait is gyakorolni fogják. A Juzsnodonbasszkaja-1 akna körül települt bányászfalu az utóbbi két évtizedben várossá nőtte ki magát, de „tanyaként” éli korántsem komfortos életét. A bányászok úgy döntöttek, a szűkén csordogáló központi támogatáson kívül maguk is előmozdítják a városka fejlődését: az Egyesült Államokból összeszerelhető házakat, Francia- országból pedig tej- és péküzemet rendeltek, amelyben a szorgos bányászkezek a vállalati éttermen és iskolákon kívül a helyi lakosság számára is termelnek. Újra kaphatók Trabantok Ismét kaphatók Trabantok a zwickaui gyárban, méghozzá a „legfrissebbek”, négyesztendősek. A páratlan vételi lehetőség feltehetően az utolsó, mivel az utolsó - 1991-ben gyártott - mondhatni „trabantmohikánok” várják tulajdonosaikat. A Reuter jelentése szerint 19 ezer 444 márkába kerül egy ilyen „protrabant”, azaz csaknem 2 millió magyar forintba. Bár ezek már Volkswagen- motorral vannak ellátva, drágaságuk ritkaságukkal indokolható. Olajrekordra számít Kuba az idén Rekordszintű olajkitermelést jövendöl az idei évre Kuba, amely meglehetősen szegény energiahordozókból - jelentette a Reuter. 1995-ben a kitermelés várhatóan eléri az 1 millió 450 ezer tonnányit - mondotta Manuel Marrero kubai olajipari szakértő. Hozzátette, hogy a külföldi befektetők feltárási munkálatainak köszönhetően ugrásszerűen emelkedhet a kubai olajkitermelés. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Hiányzó inasévek Azok, akik ma még az iskolapadot koptatják, holnap felelősségre vonható felnőttek lesznek. Ám csak az kérhető számon rajtuk, amire megtanították őket. Ha a tanulóévek idején értelmetlennek és céltalannak érzik azt, amit csinálnak, az bizonyára meglátszik majd azon, ahogy a munkahelyükön dolgozni fognak. Ezeket a szempontokat is mérlegelniük kell a jogalkotóknak, amikor döntenek a szakképzési törvényről. A megszűnőben lévő gyárak, üzemek már jó ideje nem tudnak ipari tanulókat fogadni. A szakmák gyakorlati oktatását jórészt vállalkozók végzik. Nem mindegy azonban, hogy milyen színvonalon. Állami feladat lenne olyan oktatási központokat kiépíteni az ország különböző pontjain , ahol a legmodernebb technológiákkal ismerkedhetnének meg a tanulmányaikat folytató diákok. Ehhez azonban megfelelően képzett, s a mesterséget kitünően ismerő oktatókra van szükség. A versenyképesség érdekében sürgősen változtatni illenék az eddigi gyakorlaton, tehát, hogy az asztalos- vagy épp a fodrásztanuló ne csak téher legyen a mestere számára, hanem lássák benne a szakma reményteljes folytatóját is. Mindehhez azonban legelőbb a vállalkozókat, a mestereket kellene érdekeltté tenni. Mert állami támogatás híján is kell valaki, aki megőrzi a szakmák becsületét, gondozza a felnövekvő generáció sorsát. Bozsó Bea Magánkézben a kaposvári cukorgyár Űrhajósok étkeztetésére készültek ezek a konzervek. Moszkva egyik külső kerületében van az üzem, de nem nyereséges, és lehet, hogy hamarosan megszűnik, fotó: feb-REUTERS A háztájiból érkező tejet másként minősítik a feldolgozóban. azonnal hűtőbe kerül. A háztáji tejek begyűjtése a községekben folyik. Helyi gazdák vagy polgármesteri hivatalok működtetik a tejházakat, az üzem kezelésében három egység van. A tej csak a tejházban kerül a hűtőbe, ahol a többi gazda által szállított tejet együtt, elegytej- ként minősítik. Lehetőség van azonban arra, hogy nagyobb állománnyal rendelkező egyéni termelők (napi 300 liter) áruját külön minősítsék. Ezek a gazdák saját hűtőt üzemeltetnek, ami behozza az árát, ugyanis akár tíz forinttal is többet kaphatnak a tejük literjéért. A mikrobiológiai minősítés során meghatározzák a csíraszámot és a szomatikus sejtszámot, az eredmények alapján sorolják osztályba az árut. Az extra tejjel szembeni követelmény, hogy a csíraszám ne haladja meg a százezret, szomati-
