Petőfi Népe, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-24 / 249. szám

1995. október 24., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 5. oldal A tej csak hűtve extra minőségű Ki felszámol, ki fejleszt kus sejtszáma pedig nem lehet több négyszázezernél. Az ilyen minőségű tejet a bácsbokodi sajtüzem literenként 31 forin­tért veszi át. Az első osztályú tejért 29, a másodosztályúért 24, a harmadosztályúért 22 fo­rintot fizetnek. Húsz forintot adnak az osztályon kívüli tejért, melynek csírája és szomatikus sejtszáma is meghaladja az egymilliót. Azoknak a feldolgozóüze­meknek, felvásárlóknak, akik az FM rendeletében meghatá­rozott ajánlott árnál többet fi­zetnek a termelőknek a tejért, árkiegészítés jár. Ez ebben az évben az extra tejnél literenként 1,50, az első osztályúnál egy forint. Az árkiegészítés nem kü­lön jut el a termelőkhöz, tulaj­donképpen ez teszi lehetővé például az extra minőségnél a 30 forintnál magasabb ár tartá­sát. Pásztor Erzsébet Magas árak a nagykőrösi Dömötör-napi vásárban Kevesebb az eladható kukorica Még egy fillért sem fizettünk vissza Csekély mértékben ugyan, de növekszik az állattartási kedv, ami részben az állami támoga­tásnak köszönhető. A növeke­dés azonban inkább a sertésál­lománynál tapasztalható. A nagyüzemi tejtermelő tehené­szetekben az állomány szinten- tartására törekszenek a gazdál­kodók, kevés helyen növelik az állományt. A háztájiban is ta­pasztalható némi fejlődés, bár sok gazda éppen felszámolja tehenészetét. A rendeletek szerint a tej ára a minőségtől függ. A bácsbo­kodi sajtüzem kizárólag mikro­biológiai szempontból minősít - tudtuk meg Hídvégi Attilától, az üzem egyik munkatársától. Nem kezelik külön a nagy­üzemi és a háztáji tejet, mind­kettőnek ugyanolyan minőségi követelményeknek kell megfe­lelni. A nagyüzemekből szármajó tejjel nincs gond, fejés után A vártnál kisebb kukorica-ter­méshozamnak csak egyik oka a kedvezőtlen időjárás, az is köz­rejátszott benne, hogy a szük­ségesnél kevesebb műtrágyát és fémzárolt vetőmagot kaptak a földek. Az idén az 1,1 millió hektá­ros vetésterületről várhatóan mintegy 4,1-4,5 millió tonna kukoricát takaríthatnak be a termelők, nagyjából annyit, mint tavaly. Igaz, júniusban még a hektáronként 6 tonnás termés sem volt elképzelhetet­len, de közbeszólt az időjárás, amely meglehetősen megvi­selte a kukoricatáblákat. Míg az ország keleti részé­ben, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szol- nok megyében a vártnál keve­sebb - hektáronként átlagosan 4 tonna körüli - termés várható, addig a Dunántúlon a kukori­cahozam hektáronként akár az 5 tonnát is meghaladhatja - nyi­latkozta lapunknak Uhercsák András, a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetségének (MOSZ) ta­nácsosa. A felvásárlási árakról el­mondta: a 9600 forintos garan­tált ár megfelelő biztosíték a termelőknek. A piaci árak ter­mészetesen magasabbak ennél, tonnánként 10-11 ezer forint körüliek, de az árutőzsdén még ennél is többet, 13 000-13 600 forintot is kínálnak októberi szállításra. A szakemberek mintegy 1­1,5 millió tonna exportárualap­pal számolnak. A tonnánkénti 1200 forintos exporttámogatás ösztönzően hatott a kereske­dőkre, jól el lehetett adni a ter­ményt a külpiacon. A szubven­ció azonban augusztus 31-ével megszűnt. A kukoricakivitel sorsa most elsősorban attól függ, milyen árat tudnak a külföldi partnerek ajánlani ahhoz, hogy támogatás nélkül is megérje exportálni. Újvári Gizella • • Önkormányzatok bankválasztása Az OTP az önkormányzati fi­nanszírozás változásáról (1. rész). Az OTP Bank vezetése felkészült arra, hogy jövő évtől a kincstár létrehozásával válto­zik az önkormányzatok finan­szírozása. A pénzintézet vezetése sze­rint a nettó finanszírozási rend­szerre való átállás negatív ha­tással lesz ugyan a bank jöve­delmezőségére, ez azonban nem éri el a tervezett nyereség egy százalékát sem. Mindazon­által a bank vezetése hangoz­tatja: ha a tervezett államháztar­tási reform során az önkor­mányzatok szabad bankválasz­tását esetleg korlátozzák vagy megszüntetik, az nemcsak az önkormányzatok jogos érdekeit sérti, de számos ponton az al­kotmányba is ütközik. Aki ismeri a történelmet, az tudja, hogy államadósságot még soha nem fizettek vissza - állítja Kopátsy Sándor közgaz­dász, akinek meggyőződése, hogy harmincmilliárd fölötti bruttó adósságunkat a hitele­zőknek előbb-utóbb „kezel­niük” kell. Ma a világ, s főleg Latin- Amerika és Kelet-Európa or­szágainak együttes tartozása meghaladja a kétezermilliárd dollárt, s Magyarországra en­nek alig másfél százaléka jut - mondja Kopátsy Sándor. Ko­rántsem mi vagyunk tehát a legnagyobb adósok, Peru vagy akár a szomszédos Ukrajna ná­lunk sokkal nehezebb helyzet­ben van. Egészében olyan hatalmas összegről van szó, amelyről nyilvánvaló, hogy soha nem fi­zethető vissza, ám hogy mi le­gyen vele, arra a hitelezőknek is megoldást kell találniuk. A következő évtizedek egyik legnagyobb feladata lesz az európai társadalmak szá­mára, hogy a régi adósságokat rendezzék. Tehát nem csak ró­lunk van szó, de a mi nehézsé­geinkkel nekünk kell megbir­kóznunk. Birkózunk is - állítja Ko­Vastagra tömött bukszával kel­lett útra kelnie annak a gazdá­nak, aki Nagykőrös Dömötör- napi vásárában szándékozott te­henet venni. Az igazán szép, 26- 35 liter tejhoiamú jószágok árát immár nem futotta ki a másfél százezer forint. A fiatal, harma­dik fias teheneket általában 160- 190 ezer forint között tartották, az első fiasokat borjaikkal 130- 140 ezer forintért számították meg. Az 1 -1,5 hónapos bikabor­jak 31-34 ezerért, a 2,5 hónapos körüliek 40-45 ezerért keltek el. Üszőkből kevesebbet hajtottak fel, a 8-10 hónapos korúak 55- 65 ezer forintért cseréltek gaz­dát. A lóvásárban a fiatal, 3-5 éves kocsislovak 110-130 ezer forintért elkeltek, az éves csikó­Elkelt a kaposvári cukorgyár 1,1 milliárd forint névértékű, az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. tulajdonában lévő részvénycsomagja, s ezzel ez az első a hazai répafeldolgo­zók közül, amelyet teljes egé­szében privatizáltak. A 40 szá­pátsy Sándor -, csakhogy va­lamiről nem beszélünk. Árról, hogy valójában mi még egyet­len fillér külföldi adósságot és kamatot nem fizettünk vissza. Mindig kaptunk annyi” újabb' kölcsönt, hogy fizetni tudtunk a- korábbi hitelezőnek. Ha a szomszédunknak tíz éve még csak másfél millió forint adós­sága volt, s most van hárommil­lió, bajosan állítható, hogy mást sem csinál, mint törleszt. így van valahogy az ország is. Egyszer be kellene már val­lanunk, hogy meztelen a király. Ez lenne a megoldás. Aki a tör­ténelmet valamelyest ismeri, tudja, hogy államadósságot még soha nem fizettek vissza. Másik lehetséges kiút szorító gondjainkból a gazdaság moz­gásba hozása. Minden olyan monetáris politika, amely a termelés szűkítésével akar pénzügyi egyensúlyt teremteni, a lakosságot sújtja. Az általános takarékoskodás a termelés a piac beszűkülésé­vel jár, veszteséghez vezet; a veszteséges gazdálkodó szer­vek nem fizetnek adót, ami hiányzik az államkasszából. A további következmények könnyen kiszámíthatók, illetve máris érzékelhetők. d. g. kát 90-100 ezer forintért adták. A gondjukviselt, nagytestű ma­gyar fuvaroslovakért több he­lyen megadták a 160-180 ezer forintot. A versenylovakat főleg a kupecek csereberélték egymás között. Ezek ára 220-240 ezer között mozgott. Az olaszok átalányban vették a vágólovakat, kilóra számítva kb. 250-280 forintért. Az 5-7 éves szamarak ára 30-35 ezer forint között alakult. Az előző vásárhoz képest sokkal több malacot árultak. A 8-10 hetes fehér húsfajták ára 4500 és 6000 között váltako­zott. A 70-80 kilós süldők 16-18 ezerért keltek. Drágult a juh, a 70-75 kilós vágóbirkákat 13-14 ezerért adták a juhászok. M. J. zaléknyi tulajdonrészt megtes­tesítő részvénycsomagból 666 millió forint névértékre a me­zőgazdasági termelők, 441 mil­lióra pedig a dolgozók tehettek ajánlatot. A vételár 15 százalé­kát készpénzben, a többit kár­pótlási jegyekben kell kifizetni. 400 millió márkás beruházás Autógyár építését tervezi az Opel Lengyelországban. A gyár a tervek szerint 1998- ben kezdi meg működését - jelentette a csütörtöki Han­delsblatt. Az újság szerint az Opel a lengyel ipari miniszté­riumhoz írott levelében kö­zölte ezt a szándékát. A Gene­ral Motors német leányválla­lata 400 millió márkát tervez beruházni. Donyecki bányászok péklapáttal A donyecki szénmedence bá­nyászai ezentúl nem csupán a szénfejtés, hanem a kenyérsü­tés és a vajköpülés mesterfo­gásait is gyakorolni fogják. A Juzsnodonbasszkaja-1 akna körül települt bányász­falu az utóbbi két évtizedben várossá nőtte ki magát, de „tanyaként” éli korántsem komfortos életét. A bányá­szok úgy döntöttek, a szűkén csordogáló központi támoga­táson kívül maguk is előmoz­dítják a városka fejlődését: az Egyesült Államokból össze­szerelhető házakat, Francia- országból pedig tej- és pék­üzemet rendeltek, amelyben a szorgos bányászkezek a válla­lati éttermen és iskolákon kí­vül a helyi lakosság számára is termelnek. Újra kaphatók Trabantok Ismét kaphatók Trabantok a zwickaui gyárban, méghozzá a „legfrissebbek”, négyesz­tendősek. A páratlan vételi lehetőség feltehetően az utolsó, mivel az utolsó - 1991-ben gyártott - mond­hatni „trabantmohikánok” várják tulajdonosaikat. A Reuter jelentése szerint 19 ezer 444 márkába kerül egy ilyen „protrabant”, azaz csak­nem 2 millió magyar forintba. Bár ezek már Volkswagen- motorral vannak ellátva, drá­gaságuk ritkaságukkal indo­kolható. Olajrekordra számít Kuba az idén Rekordszintű olajkitermelést jövendöl az idei évre Kuba, amely meglehetősen szegény energiahordozókból - jelen­tette a Reuter. 1995-ben a ki­termelés várhatóan eléri az 1 millió 450 ezer tonnányit - mondotta Manuel Marrero kubai olajipari szakértő. Hoz­zátette, hogy a külföldi befek­tetők feltárási munkálatainak köszönhetően ugrásszerűen emelkedhet a kubai olajki­termelés. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Hiányzó inasévek Azok, akik ma még az iskolapadot koptatják, holnap felelős­ségre vonható felnőttek lesznek. Ám csak az kérhető számon rajtuk, amire megtanították őket. Ha a tanulóévek idején ér­telmetlennek és céltalannak érzik azt, amit csinálnak, az bi­zonyára meglátszik majd azon, ahogy a munkahelyükön dol­gozni fognak. Ezeket a szempontokat is mérlegelniük kell a jogalkotóknak, amikor döntenek a szakképzési törvényről. A megszűnőben lévő gyárak, üzemek már jó ideje nem tudnak ipari tanulókat fo­gadni. A szakmák gyakorlati oktatását jórészt vállalkozók vég­zik. Nem mindegy azonban, hogy milyen színvonalon. Állami feladat lenne olyan oktatási központokat kiépíteni az ország különböző pontjain , ahol a legmodernebb technológiák­kal ismerkedhetnének meg a tanulmányaikat folytató diákok. Ehhez azonban megfelelően képzett, s a mesterséget kitünően ismerő oktatókra van szükség. A versenyképesség érdekében sürgősen változtatni illenék az eddigi gyakorlaton, tehát, hogy az asztalos- vagy épp a fodrász­tanuló ne csak téher legyen a mestere számára, hanem lássák benne a szakma reményteljes folytatóját is. Mindehhez azonban legelőbb a vállalkozókat, a mestereket kellene érdekeltté tenni. Mert állami támogatás híján is kell valaki, aki megőrzi a szak­mák becsületét, gondozza a felnövekvő generáció sorsát. Bozsó Bea Magánkézben a kaposvári cukorgyár Űrhajósok étkeztetésére készültek ezek a konzervek. Moszkva egyik külső kerületében van az üzem, de nem nyereséges, és lehet, hogy hamarosan megszűnik, fotó: feb-REUTERS A háztájiból érkező tejet másként minősítik a feldolgozóban. azonnal hűtőbe kerül. A háztáji tejek begyűjtése a községekben folyik. Helyi gazdák vagy pol­gármesteri hivatalok működte­tik a tejházakat, az üzem keze­lésében három egység van. A tej csak a tejházban kerül a hű­tőbe, ahol a többi gazda által szállított tejet együtt, elegytej- ként minősítik. Lehetőség van azonban arra, hogy nagyobb ál­lománnyal rendelkező egyéni termelők (napi 300 liter) áruját külön minősítsék. Ezek a gazdák saját hűtőt üzemeltetnek, ami behozza az árát, ugyanis akár tíz forinttal is többet kaphatnak a tejük liter­jéért. A mikrobiológiai minősítés során meghatározzák a csíra­számot és a szomatikus sejt­számot, az eredmények alapján sorolják osztályba az árut. Az extra tejjel szembeni követel­mény, hogy a csíraszám ne ha­ladja meg a százezret, szomati-

Next

/
Oldalképek
Tartalom