Petőfi Népe, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-24 / 249. szám

6. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1995. október 24., kedd Mit tennének másképpen? Für Lajos, az MDF elnöke nemrégiben azt nyilat­kozta, hogy az ellenzéki pártoknak külön-külön is jobb gazdasági program­juk van, mint a jelenlegi kormánynak. Két ellenzéki párt szakértőjének véle­ménye, példákkal illuszt­rálva: Szabó Iván (MDF): - Gazdaságpolitikánk az euró­pai polgári társadalmak irá­nyába mutat, oda, ahol a la­kosság széles rétegei a kis- és középgazdaságokban nem­csak munkát végeznek, ha­nem tulajdonosokká is vál­nak. A tulajdonhoz juttatást az MDF-kormány pár éve el­kezdte, folytatni kellene. Azonnali inflációellenes lé­péseket tennénk, például a gazdasági szabályozók év­közbem változtatásának mel­lőzésével. Abbahagynánk a kataszt­rófapolitikát, amit a mostani kormány folytat. Dr. Latorcai János (KDNP): - Mindenképpen növekedéspárti gazdaságpo­litikát folytatnánk, ha kor­mányzati szerepet kapnánk. Nemcsak radikális törvé­nyeket hoznánk, hanem kö­vetkezetesen ellenőriznénk is azok végrehajtását, mert e téren a mostani kormány gyenge. Sokkal jobban ösztönöz­nénk a befektetéseket, a be­ruházásokat, a kis- és köze­pes vállalkozásokat pedig amellett, hogy erőteljeseb­ben indítanánk el, ipari par­kok létrehozásával, infra­struktúrával, az önkormány­zatok finanszírozásával fo­lyamatosan lendületben tar­tanánk. Az útalapból utat építenek? Jelenleg a benzin árából literenként 9,50 forint az útalapot il­leti, s ezt áprilistól 13 forintra emelik. Vajon mire fordítják az útalapra befolyt pénzeket? - kérdeztük Plachy Sándortól, a közlekedési tárca osztályvezetőjétől.- 1992 óta létezik az útalap­törvény, amely előírja, hogy az alapra befolyt összeget kizáró­lag az utak karbantartására, üzemeltetésére és építésére szabad felhasználni. Mivel tör­vényről van szó, ezt az Ország­gyűlés évről évre ellenőrzi is. Az idén várhatóan - hiszen még nincs vége az évnek - 47 milliárd forint folyik be.- Mire fordítják ezt a pénzt?- Először is ebből kell visz- szafizetnünk az útépítésekre felvett hitelek részleteit, az idén mintegy 21 milliárd forintot. Fejlesztésre 8, üzemeltetésre 6,5, fenntartásra 11,5 milliárd forintot fordítunk. Ezek az ösz- szegek reálértékben az előző évinek alig valamivel több mint a felét teszik ki.- Jövőre 13 forintra emelik a hozzájárulást.- Ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk minden feladatunkat, 14-15 forint volna a reális, de belátjuk, hogy ez nagy megter­helés a fogyasztóknak. Mivel ez az emelés minden cikk árá­ban jelentkezik, hiszen mindent szállítanak, a tárca vezetése úgy látta jónak, hogy csak 13,50-et kérjünk. A Pénzügyminiszté­rium csupán 12 forintot java­solt. Hosszú vita után 13-ban egyeztünk meg, de csak április elsejétől. Ez éves átlagban va­lamivel kevesebb, mint az évi 12 forint lenne.- Az M3-as autópálya építési költségeit kiemelték az alapból.-Ez sem egészen így van! Az M3-as építéséről a jövő évi költségvetés elkészítése után hoztak döntést. A kormány ezért csak 1997-től 2002-ig vál­lalhatott évente 2 milliárd forint támogatást az építkezésre. Az 1996. évi 2 milliárdot, de leg­alább 1 milliárd forintot az út­alapból kell fedeznünk! Ha eh­hez hozzáteszem, hogy jövőre már mi sem kapjuk meg a 25 százalékos áfa-visszatérítést, akkor az 1996-ra megemelt út­alap kevesebb lesz, mint az idei. Koós Tamás Bővíti tevékenységi körét a fuvarozók biztosítója A tagság igényei szerint Az érzékeny áruk letétjét is fedezik majd Szombati rendkívüli közgyűlésén módosította alapszabályát a TIR Biztosító Egyesület. Erre azért volt szükség, mert az egye­sület bővíteni kívánja tevékenységi körét. Olyan új szolgáltatá­sok bevezetését tervezi, mint a fuvarozási árukár-biztosítás, a CMR általános fuvarozási biztosítás, a külföldön úton lévő so­főrök baleset-, betegség- és poggyászbiztosítása. A közgyűlésen ismertették a TIR biztosító gazdálkodásának idei eredményeit. A szeptember 30-ig terjedő összesítés alapján a biztosító egyesület összva­gyona 111 millió 690 ezer fo­rint, eredménye pedig megkö­zelíti a 34 milliót. A TIR Biztosító Egyesület 1994 márciusa óta működik, induláskor 15 millió forint volt a vagyona. Eredetileg egyetlen célra, a TIR-ügyek­kel kapcsolatos vámreklamá­ciók kárfizetésére hozta létre a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete. Másfél évet meg­haladó működése során azon­ban kárrendezési célú kifize­tést még nem teljesítettek. A biztosító egyesületnek jelen­leg mintegy 2 ezer tagja van. Mivel az egyesület eredetileg önsegélyező és nem profit- orientált céllal szerveződött, messzemenően figyelembe kell • r. rá­vennie a tagok biztosítási igé­nyeit. A szombati közgyűlésen több, főként érzékeny árut (tej­terméket, húsipari terméket, elektronikai cikkeket) fuvarozó egyesületi tag is javasolta, hogy vezessenek be olyan biztosítási formát, amely fedezné a felso­rolt áruk szállítása esetén köte­lezővé tett 5 millió forintos le­tét összegét. Ezt a nagy összeget ugyanis az egy-két kamionnal rendel­kező kis- és középfuvarozó vál­lalkozók nem tudják letétbe he­lyezni és így fokozatosan ki­szorulnak az érzékeny áruk fu­varpiacáról. A biztosító részé­ről elhangzott, hogy már dol­goznak ezen a konstrukción. Zűrzavar a palackban Pancsolt borok a határon A napokban kelt szárnyra a hír, miszerint Oroszország­ban jelentős mennyiségű muskotályos magyar bort semmisítettek meg a vámo­sok, mivel állítólag nem fe­leltek meg az orosz minőségi követelményeknek. A Fe- renciy Europress a Der Standard című osztrák na­pilapban megjelent infor­máció nyomába eredt. A Földművelésügyi Miniszté­riumhoz nem érkezett panasz az orosz piacra exportált bo­rok minőségére. Szabó György osztályvezetőtől meg­tudtuk: a borok minősítését kizárólag az Országos Bor­minősítő Intézet (OBI) végzi, engedélye nélkül egyetlen li­ter bor sem kerülhet forga­lomba, illetve nem hagyhatja el az országot. Gondot jelent azonban, hogy a volt szovjet utódállamok nem fogadják el az OBI hivatalos tanúsítvá­nyát, kizárólag a Mertcontroll Rt. okmányait hajlandóak el­ismerni. Holott ez a minőség- ellenőrző cég technikailag nincs felkészülve borok mi­nősítésére. Kérdésünkre, hogy szán­dékukban áll-e a történtek után leállítani a borkivitelt, Szabó elmondta: ha az orosz partner részéről hivatalos jel­zést kapnak s azt a borminő­sítő intézet is megerősíti, ak­kor az érintett kereskedelmi cégek szigorú szankciókra - például a borászati üzem mű­ködésének felfüggesztésére - készülhetnek fel. A borexport általános leállítására viszont nem lát okot. A Szőlő- és Bor Termékta­nács szakembere megerősí­tette a minisztérium képvise­lője által elmondottakat: ők is tanúsíthatják, hogy az orosz kereskedelmi partnerek az OBI helyett a Mertcontrollt kérik fel a borok bevizsgálá­sára. Dömötör József export­menedzser szerint sok külke­reskedő próbál hasznot húzni a keleti piacokon kialakult fe­lemás helyzetből: az OBI megkerülésével indítják útnak borszállítmányaikat. Mivel már korábban is elő­fordult, hogy minőségi bizo­nyítvány nélküli tételek hagy­ták el az országot, az Orszá­gos Borminősítő Intézettel közösen több ízben kezdemé­nyezték - eddig sajnos, ered­ménytelenül - a Vám- és Pénzügyőrségnél: kötelezzék a vámszerveket a hivatalos okmányok számonkérésére. Kíváncsiak lettünk volna az Országos Borminősítő In­tézet véleményére is, ám ott illetékesség hiányára hivat­kozva elzárkóztak a válasz­adástól. Nyilatkozott ellenben az orosz kereskedelmi külképvi­selet vezetője, Borisz Nyikola- jevics Zsuvbigyin. aki szerint az orosz vámosok nagy való­színűséggel pancsolt borokat semmisítettek meg. Egyelőre azonban számára is rejtély, hogy a bor miként kerülhetett ki az országból. Túlzottan mégsem csodálkozott a tör­ténteken, mert mint mondta: amióta megszűnt az export­import állami ellenőrzése, s néhány nagy külkereskedelmi vállalat helyett apró magyar és orosz magáncégek kötnek egymással külkereskedelmi megállapodásokat, áttekinthe­tetlen a piac. U. G. Korszerű vonatok mellékvonalakon is Óránként kétszáz kilométerrel Európa felé Európába tartunk, nemcsak jelképesen, hanem a gyakorlatban is, többnyire vonaton. Ahhoz pedig, hogy a magyar vasút szer­ves része legyen az európai hálózatnak, jelentős fejlesztésre szorul. Sipos Istvánt, a MÁV Rt. vezérigazgató-helyettesét a tervezett korszerűsítésekről kérdeztük. Kis segítség nagy ötletekhez Angliában évek óta működik egy ifjúsági vállalkozásokat támogató alapítvány, amely évente 5000 fiatalnak ad anyagi és szakmai segítséget. Az ő közreműködésükkel tar­totta előkészítő értekezletét a Magyar Ifjúsági Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány. A ren­dezvényen számos leendő szponzor és szakmai támogató is részt vett.- Nagyon sok fiatalnak van kiváló ötlete és kezdeménye­zőkészsége, de saját vállalko­zás indításához kevés a pén­zük, s hiányzik az iránymuta­tás, amivel ötleteiket megvaló­síthatják. Nekik kívánunk segí­teni - tudtuk meg Sziklai Elek­től, az alapítvány programi­gazgatójától.- A következő hetekben szponzorokat és társadalmi munkában dolgozó tanácsadó­kat keresünk. Mintegy 75 mil­lió forintra és 60 tanácsadóra lesz szükségünk ahhoz, hogy a fiatalok jó ötleteit hozzásegít­hessük a megvalósításhoz. Minden hátrányos helyzet­ben lévő - 19 és 29 év közötti - fiatalt támogatni kívánunk, etnikai hovatartozástól és la­kóhelytől függetlenül. Fontos feladatunknak tekintjük a bör­tönből szabadultak visszasegí- lését a mindennapi életbe. Az egyetlen feltétel a jó és megva­lósítható ötlet. Tevékenységünkről és a je­lentkezési feltételekről kiad­ványt készítünk. Ebben lesz az a visszajelentkezési lap is, amellyel az érdeklődők hoz­zánk fordulhatnak, s amelyet az önkormányzatokon, mun­kaügyi szervezeteken keresz­tül fogunk terjeszteni - mondta az alapítvány progra­migazgatója. K. T.- Elsőként említhető a hegyes­halmi vonal, amelynek moder­nizálását a jövő év végéig sze­retnénk befejezni - mondta Si­pos István. - Az utazási idő két órára rövidül Bécsig; az egész vonalon felújítjuk a pályaudva­rokat. A hegyeshalmi vetekedni fog Európa bármelyik határál­lomásával.- A pályakorszerűsítés ön­magában elegendő, hogy bevo­natozzunk Európába?- Ha intenzíven részt aka­runk venni a kontinens forgal­mának lebonyolításában, akkor Dr. Röschenthaler Mária, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezetője szerint koraiak még az aggályok, hiszen egy­előre nincs döntés a vagyonadó bevezetéséről.- Manapság csak azt lehet mérlegelni, hogy a külföldi ta­pasztalatok alapján milyen rendszerben képzelhető el ná­lunk ilyen adózási forma. Külön mérlegelés kérdése az is, hogy egyáltalán mit tekint­hetünk vagyonnak: az ingatla­nokat, az ingóságokat vagy ne­tán a vagyoni értéket képviselő jogokat is? Valószínű, hogy fel kell újítani kocsiparkunkat is. E törekvés jegyében vásárol­tunk darabonként 200 millió fo­rintért 150 személykocsit, ame­lyek már légkondicionáltak, és 200 kilométeres óránkénti se­bességgel haladhatnak.- Mi lesz a belföldi járatok­kal?- Folytatjuk a régi kocsik felújítását. A hossztartón és a négy sarokoszlopon kívül min­dent kicserélünk rajtuk, kor­szerű fékeket és forgóvázat kapnak, így ezek már 160 ki­lométeres sebességgel közle­csak az ingatlanokat, de még távol állunk ezek naprakész, pontos nyilvántartásától.- Jó néhány önkormányzat már helyi adókat vetett ki az in­gatlantulajdonosokra. Elkép­zelhető, hogy duplán kell majd fizetniük?- Az is válaszra váró kérdés, hogy ki szedje be az ingatlan­adót, ha egyáltalán lesz? Nyil­ván kétszer nem fizethetnek az emberek egy-egy telek vagy ház után. Ugyancsak tisztá­zandó az értékbecslés mód­szere is, ami az adóztatás alapja lenne. kedhetnek. A hat Intercity vo­nalunkat - a nyíregyházit, a miskolcit, a szegedit, a pécsit, a sopronit és a szombathelyit - zalaegerszegi és békéscsabai járatokkal bővítjük.- Tudjuk, nem csak fővona­lakon üzemel a MÁV.- Ami a mellékvonalakat il­leti: többnyire olyan motoros kocsikat üzemeltetünk, ame­lyek nem fogyasztanak többet egy autóbusznál. A nyugati vasutak tapasztalatai alapján igyekszünk a megfelelő kocsi­parkot kialakítani. A régi, elő­városi forgalmat lebonyolító járinűveket pedig, és azokat, amelyeket az utasok Piroská­nak becéznek, motoros ko­csikká alakítjuk át. Koós Tamás- Mekkora bevételek szár­mazhatnak a vagyonadóból?- Általában sehol sem a bevé­tel a meghatározó: évente legfel­jebb 1-1,5 százalékos adót kell a polgároknak a vagyonuk - ter­hekkel csökkentett - értéke után befizetniük. Ez az adózási forma inkább a társadalmi igazságos­ságot szolgálja. Magyarorszá­gon pedig rendkívül széles az a kör. amely alacsony jövedelmet vall be, ugyanakkor nagy értékű ingatlanokat vásárol. Fontos tehát hangsúlyozni, hogy a vagyonadó, avagy sző­kébb értelemben az ingatlanadó nem az átlagosan élő magyar családokat kívánja újabb befize­tésekkel terhelni. Az adómen­tesség határát pedig az ingatlan értékében, illetve méretében meg kell határozni. N. Zs. Egyhamar nem lesz vagyonadó Amióta kormányzati berkekben felvetődött a vagyonadó beve­zetésének gondolata, sokakat foglalkoztat a kérdés: megint egy újabb sarc? És attól tartanak, hogy az újabb „adóostor” ismét a kisemberek hátán csattan majd, hiszen az élelmes gazdagok mindig találnak kiskaput. Esély a javulásra Átgondolt kormányzati poli­tika esetén tényleges javulás érhető el a magyar gazdaság­ban. Ezt állapították meg a Ko- pint-Datorg Rt. munkatársai a világ- és a magyar gazdaságot elemző legfrissebb tanulmá­nyukban. Oblath Gábor tájé­koztatójában kiemelte: az el­múlt néhány hónap szerény javulása még nem tulajdonít­ható a Bokros-csomagnak. Ennek hatásai fél éven belül mutatkozhatnak. Magyarország gazdasági növekedése kicsi a többi rendszerváltó országéhoz vi­szonyítva. A kutatók 2 százalékra be­csülik a nemzeti össztermék első félévi emelkedését. Vi­szont a tavalyihoz képest ja­vult a folyó fizetési mérleg. Számottevő az ipari termelés és a beruházások növekedése is. Az infláció ugyanakkor felgyorsult. A reálbérek pél­dátlan mértékben csökkentek. A megtakarítások reálértéke visszaesett. A kutatók szerint az év hát­ralévő hónapjaiban emelked­het a kivitel mennyisége, míg az importé maradhat a jelen­legi szinten. Lehetséges, hogy az idén a GDP 1,5-2 száza­lékkal nő, az infláció 28-30 százalék körül alakul, a fize­tési mérleg hiánya pedig 3 milliárd dollár alá csökken. B. B. A Budapesti Árutőzsde hírei • Enyhe áremelkedés tapasztalható a búza- és a kukoricapiacon. Az 1996-os augusztusi búza 16 760, a szeptemberi 17 500 Ft/ tonna. A júliusi takaimánybúza 15 600 Ft/tonna. 9 Az 1996-os kukorica 20 400 Ft/tonna. Az őszi napraforgóárak tovább esnek. Az 1996-os napraforgó 41 700 Ft/tonna. 9 A sertésárak szilárdulása tart, de az év hátralévő részében álta­lános emelkedés kezdődik. Áru/Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés Kukorica November December 15 700 16 430 ajánlati ársáv Ft/t 15 200-15 700 15 700-15 800 16 130-16 430 16 430-16 600 15 700 16 430 Búza December 1996. július 21 020 16 500 20 220-21 020 16 200-16 500 21 020 16 500 21 020 16 500 Napraforgó November 35 200 35 200 35 200-35 600 35 200 EU vágósertés I. (Ft/kg) November 209,00 December 210,00 EU vágósertés II. (Ft/kg) November 209,00 December 209,00 206,00 210.00- 213,00 210.00- 212,00­206,00 210.00- 213,00 209.00- 212,00­Ballai Pál BÁT-tőzsdetag I

Next

/
Oldalképek
Tartalom