Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-14 / 62. szám
6. oldal Forradalom És Szabadságharc 1995. március 14., kedd HEVES HARCOK BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN Bácsalmási 48-as honvédtüzérek nyomában Győztes csata után a honvédek rajongással tekintettek a parancsnokokra. A kép természetesen nem a bajmoki csatát mutatja. Az ismert főalakokkal a festőművész a szabadságharcot későbbi, romantikus felfogásban ábrázolta. Ünnepségek március 15-én Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc elleni első katonai intervenció (mely Jellasics horvát bán katonai vereségével végződött), majd az ezt követő - herceg Windischrätz császári tábornagy vezetésével történő - második fegyveres támadás bizonyos mértékig elterelte az ország közvéleményének figyelmét a mind kíméletlenebb, olykor rendkívül vérengző délvidéki háborútól. Nemzetőrök a Délvidéken Bár a harcok változatlan hevességgel folytak, az Országos Honvédelmi Bizottmány kénytelen volt 1848 novemberében 700 magyar katonát kivonni e térségből. Ennek következtében a szomszédos területek városaira és falvaira fokozottabb terhek hárultak. Az észak-bácskai területek lakosságának feladatai közé tartozott a Duna menti vonal folyamatos katonai ellenőrzése is. Szabadkáról, Bácsalmásról, Mélykútról és Jánoshalmáról éppúgy igénybe vettek nemzetőröket, mint Bajáról vagy Kalocsáról. Rabló, fosztogató szabadcsapatok 1848 őszén Bács-Bodrog vármegye területén a szerb felkelők elleni harcot számottevően zavarta a kolera jelentős terjedése, illetve a közbiztonság teljes hiánya. Fokozta a lakosság szenvedéseit az a körülmény is, hogy a magyarok és a szerbek között - a háborús közigazgatási viszonyok miatt is - egyaránt jelentős számú „szegény- legény” lépett fel, akik kíméletlenül raboltak és gyilkoltak. A veszélyhelyzet további fokozódása a szerb szabadcsapatok pozíciójának megerősödésével egyre nyilvánvalóbbá vált az észak-bácskai térség városaiban és falvaiban. A Bácsalmást (az akkori Almást) fenyegető Kossuth Lajos unokahúga volt a szabadkai Vujkov Lippai Etelka nagyanyja, Kossuth Rozália. Vujkov Lippai Etelka városi tisztviselőként dolgozott Szabadkán, s volt módja utánajárni a család múltjának. 74 évesen ő intézte a Vox Humana emberbaráti szervezetben az ingyenkonyhák ügyét. komolyabb fegyveres veszélyről a Kiskunhalasi Elöljáróság 1849. február 5-én kelt leveléből értesülhetünk: Halas Mélykútnak adna segítséget „Rémülésbe hozta városunkat Mélykút községének, tegnap estveli 11 órakor érkezett levele, melyben a felől értesít, hogy mint az almási jegyző leveléből érzik, már oda február 4-én délben, a rácz sereg levelet küldött azon kérdésre, megad- ják-é magukat a vajvodaságnak (értsd: vajdaságnak) vagy sem? 48 óra alatt nyilatkozzanak, egyszersmind felszólítja a várost (Almást), rögtöni segedelem adására...” E tárgyban a levélválasz - a halasi elöljáróság részéről - Mélykút községnek: „...biztosíttatni rendeltetett Mélykút közönsége a felől, hogy szükség esetében elegendő segedelemre számíthat: oly módon, hogy csak akkor kívánja a segedelmet, amikor nagyon közel lesz a veszély, mert hasztalanul kimozdítani a nemzetőrséget felette bajos, továbbá ha oda érkezik csapatunk, azt szükségesekkel ellássa...” Minden bizonnyal a halasi „közbenjárás” eredményének tudhatjuk be, hogy 1849 feburárjában Almás városa egy tüzérüteget kapott erősítésül, amely - a népi emlékezet szerint is - a jelenlegi Kossuth és Rákóczi utca kereszteződésénél, a volt Német-féle daráló épületében (ma Kossuth u. 60. sz.) volt bekvártélyozva. Bácsalmásiak a csatában A honvéd tüzérség állományának jelentős része - az eddigi kutatások szerint - részt vett az 1849. március 4-én vívott bajmoki ütközetben, illetve az ún. „kaponyai csatában”. (Bajmok városa - amely Bácsalmástól délre mintegy 16 km-nyire he- A nagyanyám hagyta rám azt a tajtékpipát, amelyet a mó- rahalmiak ajándékoztak Kossuth Lajosnak Szegeden - mondta. - A pipába az 1832-es évszám van bevésve, meg egy katona kivont karddal, s valamilyen várbástya. Ez minden. A könyvek, levelek elégtek 1986-ban, amikor a házunkban lyezkedik el - jelenleg a Kis-Jugoszlávia területén fekszik.) A magyarok főhadosz- lopa a szabadka-bajmoki úton vonult fel Gaál László honvéd alezredes - a szegedi hadosztály parancsnoka, kire a hadtestparancsnokság Szabadka védelmét is bízta - vezetésével. A magyar és szerb haderők Az ő alárendeltségébe tartozott Földváry Sándor nemzetőr őrnagy a szegedi önkéntes nemzetőrökkel, valamint a kiskun- halasi Gózon István nemzetőrtiszthez beosztott „kiskunsági szabad lavascsapat” is. Gaál alezredes összesen hat zászlóalj gyalogság, három lovasszázad és 5 löveg felett rendelkezett. E körülbelül 3000 emberből álló csapattal indult Bajmok felé. A szerb had, melyet 4000- 5000 főre becsültek - a kaponyai csárdáig hatolva - a ta- vankúti patak nyugati partján szállt táborba. Az egykorú tudósítások szerint a szerbek 13 löveg felett rendelkeztek. Ezek között volt a hírhedt, általuk csak „Csicsó”-nak (szerbül nagybátyót, nagybácsit jelent) nevezett öntöttvas ágyú is, amellyel az alsó-bácskai népet rettegtették. Fényes magyar győzelem A magyarok főhadoszlopa a már említett szabadka-bajmoki úton indult támadásba. Az elővédet az 5. honvédzászlóalj és egy huszárszázad alkotta. A derékhadból Szabadka alatt kivált egy mozgó nemzetőrcsapat Czintula Antal őrnagy parancsnoksága alatt. Jobb oszlopként a mai Geiger-tanya mellett nyomult előre; a harmadik oszlop - Földváry őrnagy parancsnoksága alatt - a pacséri úton haladva a Kulunics-szállás felől (a mai Vámtelek-pusztán) közelítette meg a főhadoszlopot. tűz ütött ki. Nagyanyám sokat mesélt Sándor Júliáról, aki 7 évesen könnyeket fakasztóan szavalt Budapesten Kossuth Lajos földi maradványainak fogadásakor. Nagykikindáról költöztünk Szabadkára. Lippa- iné Kossuth Rozália a Bajai úti temetőben tért örök nyugovóra 1952-ben. K. L. Délután egy órakor az egész vonalon megkezdőtött a harc. A jobb szárnyon Sághy százados honvédéi Lieszkovszky István tizedes alatt rohamot intéztek az ellenséges ágyúk fedezetére rendelt szerb határőr zászlóalj ellen. Ez annyira megzavarta a határőröket, hogy cserben hagyva a rájuk bízott lövegeket a Kaponya csárdáig futottak. Délután három órakor a szer- bek az egész vonalon megfutottak. A balszámyon lévő két huszárszázad, valamint a Pál Antal vezérlete alatt álló „bácskai” feketesipkások, majd a Czintula különítmény a már említett patakon átkelve délután négy-öt óráig üldözték őket. A győzelemből jelentősen kivették a részüket a bácsalmási tüzérek is, akik jól irányzott ágyútűzzel lőtték az ellenséget. Áz egykorú tudósítások szerint a magyarok vesztesége holtakban és sebesültekben 30 embert volt, a szerbek pedig több, mint 200 embert vesztettek. A Délvidék teljes felszabadítása A magyarok zsákmányául esett a hírhedt 18 fontos Csicsó nevű ágyú, s még egy hatfontos löveg, a hozzátartozó lőszerkocsikkal. Ezenkívül három sajkás (folyami hadihajó) ágyúcső is. A bajmoki (kaponyai) győzelem mintegy bevezetője volt Perczel Mór tábornok diadalmas tavaszi hadjáratának, amely Bács-Bodrog vármegye területét - a Sajkás-kerület kivételével - rövid idő alatt felszabadította a szerbek uralma alól. Hogy mi lett az északról jött bácsalmási honvédüteg katonáinak további sorsa? Nem tudhatjuk. De azt igen, hogy harcbaindulásuk napján sebtében félig töltött ágyúgolyóbisaik még az 1950-es évek végén is garmadában állottak volt kvártélyuk udvarán. dr. Horváth Zoltán, Kenyeres Dénes Kalocsán temették el Malatin Antalt és Holmayer Ferencet, akik 1848-ban Pesten a Länderer nyomdában dolgoztak. Egykor minden március idusán úgy méltatták őket mint a szabad sajtó megteremtőit. Ma délután 16 órakor a kalocsai temetőben a lokálpatrióták egyesülete tart megemlékezést Malatin és Holmayer sírjánál. (Folytatás az 1. oldalról.) Bíya A Petőfi-szigeten lévő Pe- tőfi-szobomál 9,30-tól a Mészáros Lázár Gépesített Lövészdandár katonái állnak díszőrséget, miközben 48-as indulók szólnak. Tíz órakor a III. Béla Gimnázium tanulói adnak ünnepi műsort. Ezt követően Széli Péter polgármester mond beszédet. Ezután a különböző szervezetek, intézmények és a lakosság képviselői koszorúkat, virágokat helyeznek el a Pe- tőfi-szobomál. Bácsalmás A római katolikus templomban 9 órakor ökumenikus istentisztelettel kezdődik az ünnepi program. A Kossuth-szobomál 10 órakor Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő mond beszédet, a Vörösmarty-iskola tanulói adnak műsort, majd megkoszorúzzák a szobrot. A művelődési házban 15 órakor kezdődik a hagyományos történelmi vetélkedő. Kalocsa A magyar hősök emlékművénél 10,30 órakor kezdődik a koszo- rúzási ünnepség. Loib László, a város alpolgármestere mond ünnepi beszédet. Kiskunmajsa Az intézmények külön-külön ünnepelnek. Kilenc órakor a művelődési központban a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola tanulói tartanak megemlékezést, 10 órakor kiállítás nyílik Konecsni György grafikus- művész politikai karikatúráiból a Helytörténeti Gyűjtemény házában. A Petőfi-szobrot 18 órakor - az Arany János Általános Iskola fáklyás felvonulása után - koszorúzzák meg. Jánoshalma A Világháborúk Áldozatainak Emlékművénél fél 10-kor kezdődik az emlékünnepség. Kiss György polgármester mond beszédet, s a Radnóti-gimnázium és a Hunyadi-iskola diákjai adnak ünnepi műsort. A rendezvény koszorúzással zárni. Lajosmizse A központi parkban 9,30 órakor ünnepi műsort ad a Pedagógus Énekkar, az óvodások és az általános iskola kisdiákjainak és volt tanulóinak közreműködésével. Ezután koszorúzási ünnepség lesz a Turulmadár emlékműnél. Jászszentlászló Tíz órakor kezdődik az általános iskolások irodalmi műsora, amely a Pilvax Kávéházhoz kapcsolódó eseményeket eleveníti fel. Szent László szobránál Papp József polgármester mond ünnepi köszöntőt, majd átadja a Jászszentlászló községért kitüntetéseket. Solt Délelőtt ünnepi istentiszteletre várják a hívőket mindkét felekezet templomában. A koszorúzást és megemlékezést hagyományosan a Vécsey parkban tartják 11 órakor. Gazsi József képviselő, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója mond beszédet, műsort pedig az iskola tanulói adnak. A református templomban 14,30 órakor ünnepi hangvereseny lesz, Emlékezzünk március 15-ére címmel. Olyan hírességek lépnek fel, mint például Kalmár Magda, Bende Zsolt. Tiszaalpár Az önkormányzat és az általános iskola közösen rendezi az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékező, 10 órakor kezdődő ünnepséget a polgármesteri hivatal előtti téren. Barton András polgármester mond ünnepi beszédet, majd az általános iskolások az alkalomhoz illő prózai és verses műsort adnak elő. Lakitelek A község lakói a Templomtéren fél 10-kor kezdődő ünnepségen emlékeznek a szabadságharc eseményeire. Először Katona Tamás országgyűlési képviselő, majd Lezsák Sándor parlamenti képviselő mond beszédet. Szentkirály Ezen a településen március 14-én 19 órakor rendezik az ünnepi megemlékezést a faluházban. A Szabadság, szerelem címmel Katzné Almási Zsuzsanna által színpadra állított ünnepi műsort tekinthetik meg az érdeklődők. Kocsér Az első világháború hőseinek emlékművénél 10 órakor kezdődik az ünnepi rendezvény. Ezután ifjúsági fórumra várják az érdeklődőket, melynek célja: az ifjúsági klubélet újjászervezése. Tizenegy óra után a Kutyakaparó csárdánál koszorúznak a kocsériak, ott, ahol annak idején Petőfi Sándor is járt. Apostag Petőfi és a művészet címmel kiállítás nyílik március 14-én 17 órakor a Nagy Lajos Falu- hában. A bemutatott gyűjtemény a fülöpszállási Székely Gábor tulajdona. A kiállítást Fekete Sándor író, a Petőfi Társaság elnöke nyitja meg. Műsort adnak a fülöpszállási Móra Ferenc Könyvklub diákjai, Telekiné Rábai Melinda ének-zene tanárnő és apostagi tanítványai. A tárlatot április 18-áig, naponta 9 és 10 óra között tekinthetik meg az érdeklődők. Dunavecse A református templomban 9,30-kor ökumenikus istentisztelet kezdődik, 10,15 órakor a református iskola tanulói ünnepi műsort adnak a Pe- tőfi-szobomál, melyet ezután megkoszorúznak. Háromnegyed 12-kor kisfát ültetnek a kipusztult Petőfi-fa helyén. Szabadszállás A faluházban 10 órakor rendezik az emlékünnepséget. Kujáni Ferenc, a Petőfi Baráti Kör elnöke köszönti a résztvevőket, majd dr. Bak István polgármester mond beszédet. A résztvevők innen a Petőfi-szoborhoz vonulnak, melyet megkoszorúznak. Kunszentmiklós A Kálvin téren 7,45 órakor ünnepélyes zászlófelvonási ceremóniát rendeznek, a Szappanos Lukács Népzenei Együttes közreműködésével. Az ünnepnap előestéjén, ma 17,30-kor ugyanezen a téren megemlékezést és koszorúzási ünnepséget rendeznek. Szalkszentmárton A Petőfi Múzeum előtti téren 15,30 órától gyülekeznek az ünneplők, s innen vonulnak majd 16 órakor a költő szobrához, melyet a megemlékezés után megkoszorúznak. Az ünnepséget a helyi néptánccsoport és az iskolások műsora gazdagítja. Kelebia Az ünnepi rendezvénysorozat - az olaszországi testvérváros, Casiano küldöttségének részvételével, 9 órakor kezdődik a művelődési házban. Délután felavatják a katolikus templom felújított óraszerkezetét és megvilágító rendszerét. Az olasz testvérváros küldöttségének tiszteletére díszvacsorát adnak. Vajdasági Eossuth-rokonság Länderer nyomdászai
