Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-05 / 04. szám

1995. január 5., csütörtök Megyei Körkép 5. oldal Hivatásos határőrök veszik át a szolgálatot Az idén teljessé válik a hivatá­sos határőrizet, s az eddigi ti­zenkilencről a tervek szerint huszonötre növekszik a határ­vadász századok száma. Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője elmondta, hogy 1995-ben az ukrán és a román határszakaszon a besorozott fia­talok helyett hivatásos határ­őrök veszik át a határ őrizetét. A délszláv, az osztrák, vala­mint a szlovák határszakaszon már az elmúlt időszakban áttér­tek a hivatásos határőrizetre. Az idén pedig Körmenden, Sopronban és Debrecenben új tiszthelyettesképző iskolát hoz­nak majd létre annak érdeké­ben, hogy biztosítva legyen a határőrség utánpótlása. Egyút­tal még az első negyedévben a kormány döntése értelmében megszűnik a soproni és a zala­egerszegi igazgatóság. Szere­püket a már meglévő szombat- helyi és győri központ veszi át. Budapesten ugyancsak össze­vonják az erőket és felszámol­ják a siklósi kiképzőbázist. Ugyancsak 1995. évi feladat, hogy a jelenlegi 19 határvadász század mellett újabb hatot hoz­zanak létre. Ezek a szükség ese­tén gyorsan bevethető egységek fontos részei az országvéde­lemnek egy esetleges helyi Halasi határvadászok gyakorlata. Újabb hat üyen századra van még szükség. fotó: galambos Sándor konfliktus elhárítására. Krisán Attila azt is elmondta, hogy . míg a korábbi években 17 ezer sorkatona teljesített szolgálatot a határőrségnél, addig az idén már csak tízezret hívnak be és nagy többségüket határvadász­nak képezik ki. Mérnökök a bankokban A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán ne­gyedik és ötödik éves villa­mosmérnök-hallgatók bankin­formatikai képzésben részesül­hetnek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban a gyengeáramú mérnökök ér­deklődnek e kiegészítő szak után. Jelenleg világirányzat a ter­mészettudományok és a társa­dalomtudományok összheháza- sítása. Nemrégiben tizenöt eu­rópai egyetem olyan tudomá­nyos fokozatot hozott létre, amelyet akár tudományközinek is mondhatnánk. A neve: euró­pai társadalom-, természet- és technológiai tudományok mes­tere, angol rövidítése alapján: ESST. Ebben a programban olyan egyetemek vesznek részt, mint a svájc Lausanne-i Szövetségi Polytechnikai Intézet, a barii, a limburgi, a kelet-londoni, az oslói, a madridi, a siennai egyetem és az athéni köze­gészségügyi főiskola. E kurzus keretében sosem tanítanak úgynevezett „vegytiszta” isme­reteket: a tudást mindig vala­mely konkrét körre alkalmazva közvetítik. S szívesen fogad­nak legkülönbözőbb végzett­ségű diákokat, a nyelvészektől a mérnökökig. Olyan, döntésre képes szak­embereket akarnak képezni, akiknek átfogó elképzelésük van a holnap műszaki fejlett­ségéről és társadalmi környeze­téről, s azokról az eszközökről, amelyek a döntések előkészíté­sére szolgálnak. Olyan iskolát teremtenek, amely inkább ha­sonlít a „méretes szabóságra”, mintsem egy ruhagyárra: a hallgató egyéniségéhez, cégé­hez, kulturális környezetéhez igazítja a tanmenetet. A BME kezdeményezése, úgy érzem, ennek az európai képzésfilozófiának szellemé­ben született. Talán a vidéki egyetemeken is meg lehetne teremteni a posztgraduális képzés ilyen „méretes szabó­ságát”. A pályakezdőket fe­nyegető állástalanság gyógírja- ként a szükségből lehetne erényt faragni. Bácskai Tamás Kiskunmajsai falugazdászok Keddtől ismét megkezdődött a falugazdászi szaktanácsadás Kiskunmajsán. A fogadóórá­kat, csakúgy mint eddig, to­vábbra is az egykori Petőfi szövetkezet irodájában tartják. Az aktuális, folyamatban lévő ügyek iránt érdeklődve megtudtuk például, hogy a gazdáknak még lehetőségük van az őszi vetési támogatások igénylésére. Emellett jelenleg felméréseket végeznek azok­ról, akik kimaradtak a vemhes üszők után járó húszezer forin­tos támogatásból. Az igények szerint továbbra is végzik az anyajuhok fülszámainak belö- vését. A krotáliák beszerzése már csak azért is rendkívül fontos, hiszen exportra csak az adhat bárányt, aki rendelkezik az állományának nyilvántar­tásba vételéről szóló falugaz­dászi igazolással. A kiskunmajsai falugazdá­szokat egyébként hetente két­szer, kedden, valamint pénte­ken kereshetik fel problémáik­kal a város környéki gazdálko­dók. T. K. Szemétlerakónak tekintik az ókécskei temetőt? A tiszakécskei református te­mető csősze, Hareancz István felháborodva fordult szerkesz­tőségünkhöz.- Ami sok, az sok! - kezdte mondandóját. - Ahhoz már las­san hozzászoktam, hogy a ház­tartási hulladékot behordják a temető konténereibe, de amit most tapasztaltam, attól kinyílt a bicska a zsebemben! A temetőcsősz elpanaszolta: nem elég, hogy dróthálóköte- geket, papírdobozokat, ételma­radékokat, kozmetikai tárgya­kat dobálnak be a szeméttar­tóba, most már a döglött állato­kat is odahordják. Legutóbb egy csirke teteme hevert a sze­métkupacon.-Felháborító, amit egyesek művelnek - folytatta a temető őre. - Alighogy kiteszem a lá­bam, rögtön történik valami. Úgy látszik, semmire, senkire nincsenek tekintettel egyes em­berek, még a halottakra sem. Az elhunytak hozzátartozói egymás sírjára dobálják át a szemetet, s bizony, az sem ritka, hogy ellopják a síremlé­kekre tett virágokat, koszorú­kat. A temetőcsősz - mint mond­ta - szinte tehetetlen az emberi gyarlósággal szemben. Hiszen nem ülhet ott éjjel-nappal, kü­lönben is Újbögön lakik, holott egyedül a jelenléte a visszatartó erő. Cselekedni, persze, alig tud valamit, mert ha valakit lopá­son csíp, legalább két tanút kel­lene vinnie állításának igazolá­sához. Az is előfordult már, hogy akit figyelmeztetett, az durván visszaszólt, vagy a fél- reérhetetlen jelet mutatta, azaz beintett neki. Amikor kiskorú sírrongálókat adott át a rendőr­ségnek, csak ő járt rosszul. Há­romszor hívatták be kihallga­tásra, de ezen kívül - legalábbis a temetőcsősz szerint - nem történt semmi.- Nem tudom, hová fordul­hatnék - kesergett Hareancz István. - Úgy gondoltam, ha a nyilvánosság elé tárom ezt a gondot, talán fékezik magukat a szemetelők és a környéken la­kók is jobban odafigyelnek: kik nem tartják tiszteletben az ókécskei temetőt. Újabb egyesület alakult Baján A bajai oktatási, közművelő­dési és egészségügyi intézmé­nyek vezetőinek kezdeménye­zésére egyesület alakult de­cember közepén. A Bajai Költ­ségvetési Intézmények Vezető­inek Egyesülete elnökévé Far­kas Attilát, a Bányai Júlia Ke­reskedelmi Szakközépiskola igazgatóját választották.- Az egyesület létrejöttének egyik legfontosabb oka volt a költségvetési intézmények ve­zetőinek kettős szerepe. Egy­részt munkaadókként, akik közalkalmazottakat foglalkoz­tatnak, másrészt mint közal­kalmazottak, akiknek az ön­kormányzat a munkaadója - tá­jékoztat Farkas Attila. Mindez az új közalkalmazotti törvényből adódik. Mivel a kü­lönböző szakterületeken létre­jöttek az érdekegyeztető taná­csok, emiatt a költségvetési in­tézmény dolgozói is képvisel­tetni akarták érdekeiket.- Mi a szerepe az egyesület­nek?- A vezetői tevékenység ösz- szefogása, irányítása. Az alap­szabálynak megfelelve előse­gítheti és előmozdíthatja tagjai érdekvédelmét és képviseletét. Azt célozza, hogy a közalkal­mazotti vezetői munka még a jelenleginél is színvonalasab­ban történjen. Ahhoz, hogy működni is tudjunk, szükséges az önkormányzat támogatása. Most dolgozzuk ki a működési szabályzatunkat, amelyet az önkormányzat elé terjesztünk. Amennyiben elfogadja szerve­zetünket mint egyesületet, ak­kor hatékonyan tudunk mű­ködni. Támogatás hiányában öncélúvá válhat az egész kez­deményezés. Ez a civil szervezet segítheti a város munkáját, javaslatot te­het, megjelölheti, milyen terü­leten tud és kíván segítő kezet nyújtani. R. R. Összekuszált telefonvonalak Nehéz eligazodni a rendeletek paragrafusai közt. Tudomásul kell venni: aki azt szeretné, hogy lakásában mie­lőbb megcsörrenjen a telefon, kénytelen hozzájárulni a Matáv kiadásaihoz. De a telefonhoz jutás sorrend­jéről szóló rendelet csupán a ha­gyományos fejlesztések eseté­ben szabályozza a kérdést. A távbeszélő-állomások létesíté­sére vonatkozó igények teljesí­tésének rendjéről szóló kor­mányrendelet elfeledkezik az önerős fejlesztések sajátos szol­gáltatásainak pontos szabályo­zásáról: nem említi sem a ren­delkezési jogot, sem azt, hogy a beruházási költségek egy részét jóvá lehet-e írni a beszélgetések díjában, vagy sem. Arról sem rendelkeznek a paragrafusok, hogy az önerős fejlesztések be­indításáról ki kell-e értesíteni a korábbi telefonigénylőket, vagy sem? Sokan ezért lemaradnak a lehetőségről, hiszen az ilyen kedvezményes akciókhoz utó­lag már nem lehet csatlakozni. A helyzetet tovább bonyo­lítja, hogy az igénylő és a Matáv mellett az önerős fejlesztések harmadik résztvevője az önkor­mányzat. A jogszabályi hézago­kat egy látszólag jól felépített belső szabályzat hivatott kitöl­teni, ám a háromszintű gépezet legalsó szintjén, a távbeszélő­üzemekben a rendszeres szak­mai továbbképzések ellenére is pontatlan, esetenként kifejezet­ten téves felvilágosítást adnak a gyanútlan és felkészületlen ér­deklődőknek. Nem tartják be azt a belső szabályt sem, hogy a régi igénylőket kell az önerős fejlesz­tések során előnyben részesíteni a vonalak elosztásakor. Az új telefontulajdonosokat sem mindig világosítják fel a jo­gaikról, sokszor „elfelejtik” kö­zölni az érintettekkel, hogy aki az önerős fejlesztés során a ren­delkezésijogot is kiköti, később, ha elköltözik, átadhatja vonalát az új tulajdonosnak, új lakásába is magával viheti. Ez esetben ak­kor sem kell még egyszer részt vennie egy önerős akcióban, ha az új lakhelyén még nincs tele­fonvonal. (hajdú) VAN, AKINEK MEGFIZETHETETLEN A TÜRÓS CSUSZA Ezentúl egészségesebben élünk? Vajon hány szülő nem tudja majd megfizetni az előbb-utóbb dráguló menzát? Az áremelések nyilvánosságra hozatalát követően, csakúgy, mint minden településen, szá­mos bajai élelmiszerbolt is lel­tározni kezdett. A Marx téri ke­nyérbolt azon kevesek egyike, amelyik az ünnepet követően nyitva tartott. Vajon mi lenne alkalmasabb hely az árváltozá­sok megtárgyalására, mint ma­ga a bolt? Egy idős asszony, fe­kete ruhában, karján kosárral nézegeti a péksüteményeket.- Ez nem lehet igaz. A múlt héten a kakaós csigáért még csak 15,50-et kellett fizetni, most pedig már majdnem a duplájába kerül. És a perec is. Egyedül élek, magamra nem szoktam sütni. Hetente kétszer vettem meg a péksüteményt, ez volt az ebédem. Sajnos úgy tű­nik, már ez is luxusnak számít, vigyáznak, ne hízzunk el. Haladok a pénztár felé. Ko­saramban egy tej, egy csomag túró és egy tejföl. Fizetek érte 201 forintot. Az ajtón kilépve odajön hozzám egy másik asz- szony. Titokzatosan félrehív:- Kedveském, mondja már meg, mennyibe került a túró, a tejföl! Tudja, a családom imádja a túrós csuszát. Nyolcán vagyunk, hetente egyszer ezt kell főznöm nekik. Az árat meghallva felsikolt. Keserűen mondja, hogy ezentúl nincs többé túrós csusza. Egészségesebben - tészta nél­kül - kell élni. Amíg van miből. Rab Rita

Next

/
Oldalképek
Tartalom