Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-18 / 15. szám
10. oldal Tisztelt Szerkesztőség! 1995. január 18., szerda ÜZLETRÉSZ KELLENE TÍZ SZÁZALÉKÉRT? Trükkös ajánlat Érsekcsanádon Színházigazgatóra várva - szomorúan OLVASÓSZOLGÁLAT Az újság ára nem változik! Minden nyereményjátékunk során számtalan levél érkezik, melyekben olvasóink megírják javaslataikat, véleményeiket. A januári és februári előfizetőinknek szervezett téli Szerencsekerék-játék éppen a Petőfi Népe olvasóinak kérései alapján változott: ezúttal 400 értékes nyereményt sorsolunk ki a pályázati szelvény(eke)t beküldő előfizetőink között. Gazdára vár a négy fődíj is: egy színes televízió, egy mikrohullámú sütő, egy Nintendo-játék és egy olajsütő. Minden kitöltött és beküldött cédula újabb nyerési esélyt jelent. A szelvényeket egyszerre is át lehet adni a Petőfi Népe kézbesítőinek, illetve helyi szerkesztőségeinkben, vagy a terjesztési ügynökségeinél is leadhatók. Megköszönjük a sok beküldött javaslatot, s ígérjük, azokat hasznosítani fogjuk elkövetkező játékainknál. Visszatérő kérdés még ezekben a napokban is a Petőfi Népe ára. Ismételten szeretnénk megnyugtatni minden kedves olvasónkat: lapunk ára nem emelkedik, változatlan áron vásárolhatják meg a Petőfi Népét. Az előfizetési díj sem növekszik. Ugyanakkor kedvezményeket adunk előfizetőinknek. Egy havi díj befizetése esetén 12 százalékkal olcsóbban jutnak az újsághoz, mintha azt példányonként vásárolnák meg, tehát három lapszámot ingyen kapnak. Háromhavi előfizetési díj 16 százalékos engedményt jelent (12 újság árát), s ebben az esetben 232 forint a megtakarítás. Ha valaki fél évre fizet elő, 18 százalékkal kell kevesebbet fizetnie, ami 27 ingyen lapszámnak felel meg. Nagykőrösi olvasóink figyelmét ezúttal is felhívjuk, hogy helyben, városuk nagyobb forgalmú üzleteiben is megvásárolhatják a Petőfi Népét, megrendeléseiket pedig a Kecskeméti út 5. szám alatti irodánkban készséggel felvesz- szük (itt a Szerencsekerékszelvények is leadhatók). Folytatódik szállodás játékunk is: ezen a héten kezdődött a békéscsabai Fenyves Hotellel a közös forduló. Olvasóink már a következő helyszínekről is érdeklődnek, mert - mint egy soltvadkerti előfizetőnk írta -, a játék - izgalma mellett - ötleteket is ad a családi kirándulásokhoz. Következő úticéljaink: Agro Hotel (Gyula), Pátria Szálloda és Palatínus Hotel (Pécs). Várjuk olvasóink újabb kérdéseit és észrevételeit olvasó- szolgálatunk jól ismert telefonszámán (76/481-391) és címén (6000. Kecskemét, Szabadság tér 1/A, vagy személyesen a Szabadság téri új olvasószolgálati irodában. Az Érsekcsanádi Mezőgazda- sági Szövetkezet 1992. április 30-án tájékoztatta volt tagjait, hogy kinek milyen értékű üzletrésze van a szövetkezetben. Példánkban Fekete Jakab kapott egy levelet, melyben köz- lik vele, hogy 100 ezer forint értékű az ő üzletrésze. Fekete úr 1993-ban ismét kapott egy levelet, melyben tájékoztatták, hogy üzletrészét 10 százalékos vételáron megveszik tőle, ha hozzájárul. Közben persze szájról szájra járt a hír, hogy a szövetkezet már semmit sem ér, s még így is jól járnak a tagok, ha eladják üzletrészüket. Erre a tagok elfogadták az ajánlatot. Aztán 1995. január 2-án kapott Fekete úr egy levelet, melyben az adásvételi szerződés két példánya volt, de csak a Fekete úr - mint eladó - adatai vannak kitöltve. A vevő titkos. December elején súlyos betegség után meghalt a sógorom a kecskeméti kórházban. Mivel munkanélküli vagyok, segítettem húgomnak az ilyenkor szükséges adminisztratív teendők végzésében. A halotti anyakönyvi kivonat kiállításánál meglepetéssel láttam a városházán egy feliratot, miszerint bemutatandó az elhunyt és az özvegy személyi igazolványa, az elhunyt születési anyakönyvi és házassági anyakönyvi kivonata. Sógorom Kerekegyházán, húgom Lajosmizsén született, ott kötöttek házasságot, s ott is éltek. Szerencsére az ügyintéző ezúttal nem ragaszkodott ezen okmányokhoz, hanem sógorom véglegesített, régi típusú személyi igazolványa alapján kiadta az okmányt. Kérdezem én, mi van akkor, ha az ügyintéző ragaszkodik a hivatal előszobájában kiírtakhoz, s ha például sógorom Sopronban születik, Záhonyban köt házasságot, Röszkén lakik és Balassagyarmaton hal meg? Mennyi időbe és mennyi Zökkenőmente sebb lehetne az átmenet, ha e hatalmas szellemi és fizikai tevékenységet igénylő társadalmi változásokkal egy időben a jó értelemben vett tudati átlényegülések is megjelennének közéletünkben. Öt év elteltével ideje lenne hát mindannyiunknak elfogadni, hogy a megváltozott viszonyok közt még a hivatali ügyeket is másként kellene intézni. A minap történt, hogy bementem a KIK-FOR Ingatlan- kezelő és Forgalmazó Kft. központi irodájába, hogy befizessem az esedékes víz-, csatornahasználati díjat. Közben megemlítettem, hogy szeretném visszakapni a decemberre tévesen befizetett lakbért. Ugyanis a lakás megvásárlását követő 1-jétől megszűnik a lakbérfizetési kötelezettség. Az ügyintéző hölgy erre azt válaszolta, hogy a januári hónapot is be kell fizetnem - amit meg is tettem -, s mindaddig, míg meg nem alakul a lakóközösségi társulás. Velem eddig ezt senki nem közölte, mondtam én. Mire ő: Azért mondom most. S ezt meg is ismételte, majd felsorolta, hogy a megalakulásig is fizetni kell a szemétszállításért, a közös villanyhasználatért, a takarításért stb. Ezt mindenki elismeri, csak éppen látni szeretnénk papíron, Majd ha az eladó aláírja mind a két példányt és visszaküldi, akkor töltik ki a többi, üresen hagyott részt, és Fekete úr akkor tudja meg, ki a vevő, ha az egyik példányt esetleg visszaküldik Érsekcsanádról A szerződés 2. pontja szerint az eladó a szerződés aláírásával nyugtázza a vételár felvételét. Ügyes trükk! Hogy még a 10 százalékot se kelljen megfizetni. Az már apróság, hogy az aláírást tanúk előtt kellene megejteni. Majd csak találnak Érsekcsanádon két tanút, akik igazolják a pénz felvételét is. Fekete úr, aki résztulajdonosa a szövetkezetnek, nem tudja, hogy mennyit ér az ő részjegye, hiszen a vagyonértékelést - ha volt - nem ismertették, s nem is közölték vele, hogy, 1992. április 30-a óta hány százalékkal ér kevesebbet vagy többet a szövetkezet és az pénzbe kerül a szükséges okmányok beszerzése! A régi személyi igazolványban ezek az adatok mind szerepeltek. Miért kellett az igazolványok új információtartalmát a minimálisra csökkenteni, ha az az ügyintézés során jelentős többletadminisztrációt igényel? S még egy észrevétel a sógorom halála kapcsán. A rokonokat, ismerősöket nyomtatott gyászjelentéssel értesítettük a szomorú eseményről és a temetés időpontjáról. A postán a borítékba tett nyomtatványt csak közönséges levélként, s nem nyomtatványkénti bérmentesítéssel vették fel. Tessék mondani, mi számít a tisztelt Magyar Postánál nyomtatványnak? Ha a boríték felirata is nyomtatással készül? Miért kell a hozzátartozókat még itt is „megvágni”, amikor a temetés amúgy is jelentős anyagi tehertétel a hozzátartozóknak? Köszönöm, ha soraimat tanulságként közzéteszik. Mészáros László, Kecskemét, Budai u. 39. III. 17. hogy mennyit? A fentiekből ítélve a kft. nem vesz tudomást arról, hogy a lakásbérlőkkel szembeni mindenható jogosítványa abban a percben érvényét veszti, mihelyt aláírták az adásvételi szerződést. A tulajdonos ezentúl megrendelőként, a vállalat pedig szolgáltatóként szerepel az emberi kapcsolatokban. És az már gyakorlat, hogy a szolgáltató előre közli, mi mennyibe kerül. Az is nehezményezhető, hogy a polgármesteri hivatal, vagy a forgalmazással megbízott vagyonkezelői csoport a lakásvásárlási összeg befizetésével elintézettnek tekinti a bérlakások privatizálási folyamatát. Ugyanis nem tudni, hogy a társasági szerződés hogyan jöhetne létre alapvető ismeretek nélkül. így például: kik és melyik lakást vásárolták meg, hogyan oszlik meg az összes térítési költség a vegyes tulajdonú 90 lakás bérlői és tulajdonosai között, a tulajdonosok milyen arányban rendelkeznek a közös helyiségek felett stb. A fentiek okán segítséget kérünk, illetve várunk a polgármesteri hivataltól, legalább a megalakulásig! Lédeczi József, Kecskemét, Nyíri út 21. ő üzletrésze. Az inkognitóban maradt vevőnek biztosan megéri a vétel 20 százalékos áron. Vajon az érsekcsanádiak elgondolkoztak-e azon, hogy ez a vevő bagóért jut olyan vagyonhoz, amelyet ők építettek, gyarapították sok éven át, és talán 60-80 százalékos áron is el lehetne adni? Talán még nem késő! A szerződésbe magasabb árat is be lehet írni, és amíg nem tudják, ki a vevő, ne írják alá. Küldjék vissza a szerződés mindkét példányát azzal, hogy kérik a vevő adatainak kitöltését. A szerződés aljára pedig írjanak egy záradékot, amely úgy szól, hogy „Ezen szerződés 2. pontját nem fogadom el, a szerződés akkor lép életbe, amikor a vételárat a vevő igazoltan megfizette”. Tisztelettel: Fekete Jakab, Baja, Tök u. 3. A Béres-csepp vámszedője Január 3-án Béres-cseppet kerestem. Végre az egyik drogériában ráakadtam, 325 forintért. (Legutóbb még 260 forint volt.) Mivel nem volt nálam annyi pénz, tovább mentem, s egy becsületes patikusra találtam, akitől 260 forintért kaptam ezt a kitűnő gyógyhatású szert. A különbség 25 százalék, ha jól számolom. Ezt nem tartom tisztességesnek. A fogyasztók védelme érdekében az ilyen vámszedőket ki kellene zárni a kereskedelemből. Az ilyeneknek ne adjon kölcsönt a bank! Kerülni kell az ilyen üzletet. H. J., Kecskemét Miért budo? A január 11-én megjelent Névötlet című levél írója üzletem nevét kifogásolja. Javasolnám, legközelebb ne csak az idegen szavak szótárára támaszkodjon, hanem egyéb úton is tájékozódjon. A Nippon budo shop elnevezésben kifogásolt budo szó pontos jelentése a japán harci művészetek összefoglaló neve. A levélíró némileg tévedett, amikor a francia eredetű budoár szóval keverte, aminek budo névrövidítése nincsen. Ha mindenképpen ragaszkodnánk a magyarosított üzleti elnevezéshez, akkor azt kellene a cégtáblára kiírni: Japán és keleti harci művészetek üzletközpontja. Nem biztos, hogy ez jobb megoldás lenne. O. Gy. üzletvezető Kutyaugatásra Petőfi Népe Mindhárman hű olvasójuk vagyunk lapjuknak. Hajnali öt óra. Leugrunk az ágyról. Itt a kézbesítő. Honnan tudjuk? Az utcában az összes kutya ugat. Egymásra nézünk, ki olvassa először a lapot? A fiam mondja, ő betegállományban van, ráér olvasni. A férjem mondja, nyugdíjas, ő is ráér. Én mondom: hideg van, talán én menjek ki az újságért? Mindhárman visszafeküdtünk. Azt ne kérdezze senki, miért keltünk fel? De azért megígérjük önöknek, ha nem is a hajnali, de a reggeli órákban, az időt beosztva, elolvassuk a Petőfi Népét. Köszönjük lapjukat. Varga Istvánná, Dunavecse Szomorúan, s ugyanakkor felháborodva kísérem figyelemmel, hogy ekkora városban, mint Kecskemét, és egy ilyen gyönyörű színház élére évek óta nem sikerül olyan igazgatót találni, akinek igazán szívügye lenne a színház, aki itt „nőtt fel” és úgy érezné, szereti any- nyira a színházat és a várost, hogy ezt elvállalja. Szerintem ennyi elég lenne az induláshoz, de ezt nem lehet elvárni azoktól, akik csak úgy ideiglenesen ideköltöznek, mert esetleg másutt nem tudnak elhelyezkedni stb. Mindezt nem bántólag írom, de ez az igazság. Majd ha erre rájönnek a színház sorsáért felelős illetékesek, s olyanra bízzák az intézmény igazgatását, aki ezt Január 13-án véradás volt Kunszálláson, a művelődési házban. Rendszeres véradóként magam is ott voltam. A részvételi arány véleményem szerint jó volt. Azonban erősen kifogásolható volt egy és más. Az úgynevezett művelődési ház statikailag és esztétikailag a nulla alatt van. Belülről az egész épület egy siralomház. A vérnyomást például abban a belső helyiségben mérték, melynek a plafonja életveszélyes. Többször toldozták-fol- dozták már az épületet, de ez csak abban nyilvánult meg, hogy egyik lyukat betömték a másikkal. Ami azonban e levél megírásához vezetett, az a legszomoA napokban a televízióban a családvédelemről volt eszmecsere. Elszomorító, hogy mindenhol csak a pénzt vitatják. Ebben a műsorban is csak egy férfi felszólaló volt, aki a szülő felelősségéről beszélt. Úgy érzem, kétféle szülő létezik. Az egyik, aki a maga örömére alapít családot és szegényesen is megtalálja azt, amit a másik sohasem ismer meg. Aki csak azért akar sok gyereket, hogy ezért az államtól sok pénzt kapjon, annak valami szívből vállalja, akkor - gondolom - ő majd kialakít egy jó társulatot. Sikeij nemcsak úgy lehet elérni, ha a világ minden tájáról meghívunk színészeket, hanem, mondjuk, úgy is, ha néhanapján felkérnek egy-egy szerepre olyan személyeket, akik régebben a büszkeségeink voltak, csak a könyörtelen idő eljárt felettük is, de azért a közönség még örülne nekik. S az sem lenne baj, ha ezeknek a régi kedvenceknek a fényképe nem a színház folyosóján egy sarokba lenne ömlesztve, mint egy raktárban. Várom a „győztes” igazgatót, aki a szívén viseli a kecskeméti színház ügyét. T. J.-né, Kecskemét (Név és cím a szerk.-ben.) rúbb. A helyiségek fűtetlenek voltak, egyszál ingben feküdtünk sorban az asztalokon, s meglátszott a leheletünk is. A véradóállomás személyzete ál- lig felöltözve tette a jogos megjegyzéseket. A fülöpjakabi polgármester is ott volt vért adni. Beszélgettünk, s neki is megvolt a véleménye. Én kunszállási bennszülött vagyok. Nagyon szégyenlem magam, de én semmit sem tehetek. Ellenben, akik tehetnének valamit azért, hogy legalább a véradás kulturált körülmények között történjen, azoknak talán nincs is szégyenérzetük? Pántos Zoltán, Kunszállás, Szegfű u. 19. baj van az érzelmeivel. Sok esetben ezekből a pénzekből a gyerekre alig jut valami, mert az anyukák, apukák felelőtlenül a saját szórakozásukra, élvezetükre fordítják ezt az állami támogatást. Mi is három gyermeket neveltünk fel szegényesen, becsülettel, egy fillér állami segítség nélkül. S most büszkén mondhatom, gyermekeink szeretettel, hálával vesznek körül bennünket. Egy nagymami: Dekker Pálné, Kecskemét NAPJAINK HUMORÁBÓL Kislány, törjön ki a fertőből, térjen jó útra, kezdjen új életet, s jöjjön el velem ingyér...! Halál és bürokrácia ügyfél és hivatal Szégyenérzet nélkül? Csak a pénzt vitatják