Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-21 / 300. szám
10. oldal Tisztelt - Szerkesztőség 1994. december 21., szerda OLVASÓSZOLGÁLAT Kedvezmények januártól Folyószámlával rendelkező e- lőfizetőink - és leendő előfizetőink - érdeklődnek, hogy mi a teendőjük az új év közeledtével? Akik ebben az évben is folyószámláról fizették a Petőfi Népe előfizetési díját, azoknak a megbízása folyamatos. Januártól is naponta pontosan kapják az újságot, a pénzintézet rendezi a díjat. Akik a jövőben szeretnének áttérni a folyószámlás előfizetési módra, a számlát vezető banknál kell megbízást adniuk. Jelentős megtakarítás előfizetőknek Sok előfizetőnk jelezte, és a nyilvántartásunk is mutatja, hogy a meghirdetett kedvezmények hatására áttérnek a hosszabb időtartamú előfizetésre. Már az egyhavi díj is 12 százalékos megtakarítást jelent a naponta megvásárolt újság árához képest. Három hónapnál már 16 százalékos, hat hónapi előfizetésnél pedig 18 százalékkal olcsóbban jutnak előfizetőink a Petőfi Népéhez. Még fontosabb tudnivaló, hogy nem emeljük a lap árát januártól! A jövő héten indul szállodás játékunk Új szállodás játékunk úticélja: Bérc Hotel Mátra. A 24-es panorámaút mellett fekvő szálloda minden évszakban kellemes pihenést, kikapcsolódást kínál, széles körű szolgáltatással várja a vendégeket. Éttermében híresek a magyaros és vadétel-specialitások. Érdemes felkeresni. Legszerencsésebb olvasónk partnerével egy hétvégét tölthet el teljes ellátással a hotel vendégeként, ha megtalálja és beküldi a szerkesztőségbe a szálloda jövő héttől megjelenő három emblémáját. Négyszáz értékes nyereményt sorsolunk A következő héten indul a népszerű szerencsekerék-játék is, melyet a Petőfi Népe januári és februári előfizetőinek hirdetünk meg. Négyszáz értékes nyeremény vár gazdára a szelvények beküldői között. Egy-egy előfizetőnk korlátlan számú cédulával pályázhat, így megsokszorozódnak az esélyei. A szelvényeket a szokásos módon lehet eljuttatni a szerkesztőségbe, de átveszik a kézbesítőink, a terjesztési ügynökségek és a szerkesztőségek is. Olvasószolgálatunk továbbra is örömmel fogadja az önök kérdéseit, véleményeit és észrevételeit a jól ismert 76/481-391-es telefonszámon, illetve személyesen is a Kecskemét, Szabadság tér 1/a alatt, a Sajtóházban. Az újság megrendelése természetesen telefonon is feladható. Elpusztult állatokról kell írnom Kaptam egy körlevelet a Magyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület főtitkárától. Igyekszem válaszolni rá, ahogyan nyolcvan évem engedi és teszek is egyet s mást a természetvédelemért és kedves kis madárkáimért. Minden évben vetek a madaraknak sok napraforgót és seprűcirokmagot, amit a pacsirták igen szeretnek és késő őszig énekelnek itt nekem a magasban. A cinkéket egész télen dióval etetem a tanyámon. Hálásak is ezért, mert amikor kiszáll az odúból a kis család, első dolguk engem meglátogatni és bemutatni a kicsinyeket aranyos csicsergéssel. Főtitkár Ur! Biztosan tetszik tudni, hogy ezen a vidéken sehol nincs víz. Az esőfelhő nem erre jár. A tanyámtól száz lépésre állandóan van négy liter Ismerőseimmel, barátaimmal folytatott beszélgetések során tapasztaltam, mennyire megdöbbentett mindenkit, amikor az újságokból, a rádióból értesültünk az óriási energiaár-emelésekről, melyeket követtek az élet minden területén a kisebb-nagyobb mértékű áremelések. Elgondolkodtunk arról, kiket érintenek súlyosan az állandó áremelések: a kiskeresetűeket, a nyugdíjasokat, a munkanélkülieket, vagy a nagy- jövedelműeket? Fölösleges volna a válasz, hiszen azt mindenki tudja. E néhány sor megírására az ösztönzött, hogy jó érzéssel vettem tudomásul, akadt az országgyűlésben képviselő, aki az általam említett, a lakosság nagy többségét súlyosan érintő árdrágulásokat megemlítette. Szólt arról is, vannak hatalmas jövedelmű emberek is ebben az elszegényedett országban. A híradásokból tudjuk, vannak politikusok, pénzügyi vonalon tevékenykedő hazánkfiai, akik fél- vagy egymilliónál több havi fizetésből tengődnek. Biztos vagyok abban, hogy mindannyian szívesen olvasnánk hozzáértő, felelős személy tollából megnyugtató magyarázatot arra, mi az a hatalmas tevékenység, munka és ritka nagy Talán a világon sincs olyan százezres település, mint Kecskemét, ahol a város közepét kétpályás ringgel veszik körül, ahol a centrumot autó- és autóbuszpálya gyűrűjébe zárják. Olyan zárt gyűrűbe, ahová nehéz bejutni és ahonnan még nehezebb kijutni anélkül, hogy a belső kiskörutat ne legyen kénytelen megtenni az ember. A kiskörút-ring a műemlék értékű piarista templom és gimnázium, a görög keleti templom, az Öregtemplom, az Aranyhomok Szálloda, az Erdei Ferenc Művelődési Központ, a Városháza, a Katona József Színház, a Kada Elek Szakközépiskola, a postaépület, a Cifrapalota, a technika háza, a Centrum Áruház, valamint a Luther-udvar műemlékegyüttes közvetlen közelében „húz el”. Mindezek mellett a városközpont száz- vagy annál is több éves épületei találhatók a ringen belül, melyeket az elmúlt évtizedek során rekonstruáltak, hogy a kipufogógáz, a kén-dio- xid és a szén-monoxid befeketítsen, megegyen. Hogyan lehet 1994-ben a belváros levegőjét és közvetlen környezetét, a polgárság nyuvíz nekik naponta, de azt éjjel az őzek mind megisszák, tehát naponta feltöltöm, hogy a madarak nappal ihassanak. A szomjas madár nem tud énekelni. De beszéljünk az óriási nyári tüzekről, hogy hány ezer madár pusztult el a tűzben? Laikusok szerint is legalább ötven darab őz lelte szörnyű halálát a két éve pusztító fenyőerdőtüzekben. Nem beszélve most a sünökről és a hüllőkről. Önök az óriás sasokkal dicsekszenek, amelyeknek itt otthont és védelmet adnak. Ezektől a csibéim vannak veszedelemben, a galambjaimat régen megették, az összes aranyos kis mókust kiirtották, de az üregi nyúl a legkedvesebb táplálékuk, s bizony azt sem látok évek óta. De mezei nyúl sincsen. A galambokat pedig az emberek szeme láttára fogják értékű szakértelem, ami ilyen amerikai mértékű jövedelmet indokol. A mindannyiunkat érdeklő magyarázatot - hangsúlyozom - csakis hozzáértő, magas állású szakemberek, politikusok, miniszterek tudnák megadni. Abban biztos vagyok, hogy mindenki egyetért velem. Nem sajnálnám a bélyeg árát, de nincs reményem rá, hogy bárki is válaszra méltatna. Ugyanis a kétségbeejtő, a lakosságot rettegésben tartó közbiztonság, pontosabban közbizonytalanság miatt írtam az újságba is egy cikket, ugyanakkor küldtem pár hónappal ezelőtt ebben a tárgyban levelet a miniszter- elnök úrnak is. Ebben bátorkodtam szerény javaslatot is tenni. A mai napig nem kaptam rá választ, pedig megtisztelve éreztem volna magam, ha csak két-három soros válaszra méltatott volna a miniszterelnök úr. A hazánk sorsával kapcsolatos problémák mindig is foglalkoztattak. A pártállam idején is írtam magas állású embereknek, még Kádár Jánosnak is, és mindig kaptam rá választ, pedig nem voltam tagja a kommunista pártnak. I. P. Gy. Kecskemét (Név és cím a szerk.-ben.) galmát és türelmét ilyen felelőtlen módon beszennyezni és be- hangosítani? Hogyan merték ezt megcsinálni? Úgy, hogy az utóbbi években a ringet még jobban körülbástyázták pályaudvarral, bevásárlóközpontokkal, üzlet-, szolgáltató- és bankházakkal. Még most is folyik a bástyázás és az épületek eróziója, a polgárok embertelen, mesterséges stresszelése és baleseti veszélyeztetése. De most már legalább nincs a fingból se ki-, se beüt! Mit lehet hát tenni? A ringet a város infrastruktúrája és a polgárai érdekében, védelmében sürgősen meg kell szüntetni. Azonnal állítsák vissza az emberek lelki és fizikai nyugalmát, s tegyék olyanná a város közepét, történelmi ereklyéit, amely méltó a több száz éves történelmi hagyományokhoz és a város polgáraihoz, ha ki akarnák menni az utcára. Legyen derűje, hangulata, nyugalma és friss levegője a jelenleg körgyűrűbe zárt belvárosi életnek. Dr. Kiss János Kecskemét, Kapisztrán J. u. 2. meg az udvarban ezek a nagy sasok. Hát így állunk a természetvédelemmel... Sőt tovább is mondanám. Az Ön körlevelében csak a parlagi viperákról ír, holott májustól augusztus végéig minden naplemente után a csörgő viperák hallatják hangjukat s körben mindenfelől felelgetnek egymásnak. Ebben a térségben ketten szenvedtünk viperamaarást. Én és egy közeli szomszéd. A polgármester urat kértem annak idején, intézze el, hogy védőszérum legyen a körzeti orvos kezében Örgoványon. Még nincs elintézve. Szomorú, hogy a szép karácsony előtt égett fenyőfákról és elpusztult állatokról kell írnom mint egyesületi tagnak. Horváth Emilné született: Kontra Teréz Orgovány, Nemzeti Park Hűtő nélkül sok gyerekkel Sokáig halogattam ezt a levélírást, de most már nincs más választásom, nagyon közeleg az ünnep és másképp nem tudom megoldani problémámat. Sok- gyermekes édesanya vagyok és még albérletben lakunk, sajnos nagyon nehéz körülmények között. Eddig azért nem mertem írni, mert sokszor megkaptam már másoktól, hogy miért szültem sok gyereket, ha nem tudom őket felnevelni segítség nélkül. Most az a nagy gondom, hogy elromlott a hűtőszekrényünk és ebben a hónapban sajnos nem tudok venni még használtat sem. Ehhez szeretnék segítséget kérni az újságon keresztül. Hátha lenne segítőkész ember, aki előlegezne annyi bizalmat, hogy januári és februári részletfizetéssel megvásárolhatnék tőle egy használt hűtőszekrényt. Az ünnepek miatt, s hogy kisebb gyermekeim is vannak, hűtő nélkül borzasztó... Segítségüket nagyon szépen köszönöm! K. I.-né, Kecskemét (Név és cím a szerk.-ben.) Köszönjük a Volánnak Többször megjelent a Petőfi Népe Tisztelt Szerkesztőség! rovatában a kecskeméti Petőfi- város autóbusz-közlekedési rendjének megváltoztatásával kapcsolatos gondunk. Ezúttal szeretnénk köszönetünket kifejezni a Kunság Volán Rt. vezetőinek, hogy figyelemmel voltak kérésünkre, és keresve a lehetséges módozatokat, viszonylag gyorsan megoldották problémánkat. Köszönet illeti dr. Miklós Jenő aranydiplomás jogászt is, aki sokunk megelégedésére kiállt az ügyünk mellett és természetesen mellettünk is. Sikerül kompromisszumra jutni a Kunság Volán Rt.-nak, a polgármesteri hivatalnak és a Petőfiváros lakóinak ez ügyben egy helyi fórum útján. Ennek eredményeként a 11 -es autóbusz kimegy a végállomásra 22.30-ig és a Petőfivárosban a Kullai köz végén is megáll, tehát a Búzavirág utcán átrendezték a megállókat. Az 1 -es autóbusz jár csak a Széchenyi térig és 18 óráig közlekedik. Reméljük, hogy a jövőben is számíthatunk majd az említett cégek és emberek készséges együttműködésére. Tisztelettel a múltkori 108 aláíró nevében: Kis Ilona Kecskemét, Petőfiváros Ki magyarázza meg...? A kecskeméti ringről Embertelen szabály Kecskemét, Szolnoki úti buszmegálló. Hét óra múlt néhány perccel. A megállóban rengeteg munkába igyekvő ember és iskolába siető diák. Először elmegy a kisegítő 12-es busz, perceket töltve a megállóban a felszállással. A többség megvárja a menetrend szerinti 12-est. Ugyanaz a tülekedés. Én rendszeresen három kislányommal utazom ezen a buszön az óvoda és iskola felé. Aprók még, 3, 6 és 8 évesek. Az iskolatáska is széles, akadályozza a felszállást. Nap mint nap megértő, segítőkész és - szerencsére - szabály-tiszteletlen sofőrökkel találkozunk. Felmutatom nekik a bérletünket és kimondottan szabálytalan módon felpréselődünk valamelyik „leszálló” ajtón, s így némi reményem van arra, hogy nem nyomják és nem tapossák össze a kislányokat. Ma minden másképp történt. (A levelet 1994. december 9-ei dátumozással kaptuk. A szerk.) Mutatom a bérleteket, szánnánk fel a csuklós buszra a második ajtón, a vezető azonban csengetés nélkül ránk csukja azt. Hatéves kislányom már fent van a buszon, a másik kettő éppen szállna fel. A már buszon lévő kislánynak a becsapódó ajtó odaszorította a lábát, én lentről csak a sírását és a kiabálását hallom: „Nagyon fáj a lábam.” Három utas sem tudta kifeszíteni az ajtót! Mindennél azonban sokkal szörnyűbb volt az a rettenet, amit a kislány arcán láttam az üvegen keresztül, hogy mi lesz vele, ő fönt a tömött buszon, mi pedig lent. Soha nem akarom a gyerekem arcán a rettenetét látni! Neki vadulva rohantam előre a sofőrhöz, aki leengedte a buszról a síró kislányt és így mindannyian felszállhattunk - elöl. Számomra elfogadhatatlan egy szabály mindenáron - akár embertelen módon - való betartása, s különösen érthetetlen akkor, ha a szabály nem működik, mint az bebizonyosodott az elmúlt fél év során. Csúcsforgalomban csuklós buszra csak az első ajtón felszállni, amikor hátul még bőven van hely? Mennyi idő, mennyi késés, és mennyi plusz munka a leterhelt vezetőknek! Mennyi elpufogta- tott gázolaj és mennyi kipufogógáz! Hányán érünk ingerlékenyen, idegesen és törődötten a munkahelyekre, iskolákba, óvodákba... És ez így megy nap mint nap. Dr. Sugár Edit Kecskemét, Lunkányi .1. u. 6. IV. 13. Mit képvisel a Volán? Szeretném, ha levelemet leközölnék az újságban. Tisztelt Volán! Úgy látszik, az Önök új jelszava: Mi a saját érdekeinket képviseljük, nem pedig az utasokét. Az 1-11 -es járatok új menetrendjét olvastam a Kecskeméti Lapokban. Teljesen igaza van. nem mondhatjuk ugyanis, hogy nem változott a menetrend. Eddig az egyes járat ment ki a végállomásra és a 11-es járat a Széchenyi térre. Most meg ellenkezőleg. A Volán vezetőjének az volt a reagálása az újságban, hogy mondjunk még egy járatot, amely egy vonalon kimegy a vasútállomásra. Miért veszik el a járatunkat, mióta a 1-11-es járat létezik, mindig így járt. Állítsák vissza a régi útvonalra a 11-es járatot, hogy a Kullai köz végén az alsószéktói oldalon lévő megállóban is és a petőfivárosi megállóban is megálljon úgy, mint régen. Ilyen utasszám mellett járjon rendesen, este fél 11-ig az 1-es járat. Nem tudom, kinek az agyában született meg az ötlet, hogy este hat óra után nincs 1-es járat. A Széchenyivárosba hány busz jár ötpercenként és nem állnak le este hatkor. Azt is nehezményezem, hogy eddig volt háromnegyed ötkor egy járat, amely a Homokbányától negyed hatkor indult és ezzel elértük a csatlakozásokat, de most nem érünk be hat órára dolgozni, és ezt a mai világban nem veszik jó néven. Nem mindenki jár ugyanis fél nyolcra, vagy nyolcra dolgozni. Gondolkodjon el a Volán a saját döntésén, hogy milyen okból akarja felemelni a buszjegyek árát. Inkább fizessék az ellenőröket s legyenek ott a buszon, mert vannak, akiknek a buszjegyük már olyan, mint a szita. Egész héten át jár vele, beilleszti a lyukasztóba és „érvényesíti”. Nagyon sokan csinálják ezt. A bliccelőkre figyeljenek oda, s ne azokon csattanjon az ostor, akik lelkiismeretesen megveszik a bérletet, kezelik a jegyet. Gondolom, nem csak én vagyok ezen a véleményen. Kovács La josné Kecskemét, Petőfiváros NAPJAINK HUMORÁBÓL Lehet, hogy jövőre ilyen lámpával világítunk?
