Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-07 / 210. szám
Olvar ói családunk Hatvan egykori diák Jánoshalmán • A találkozó résztvevőinek csoportja a hősi emlékmű előtt. Ritkaságszámba menő találkozó volt Jánoshalmán. Azok a volt kisdiákok találkoztak, akik az 1944. évben járták az általános iskola valamelyik osztályát. Mintegy hatvan nő jelent meg helyből és vidékről, akik annak idején zárdái növendékek voltak. A találkozó a Szent Annatemplomban misével kezdődött és közös ebéddel végződött, mely után sokáig elbeszélgettek a rég nem látott iskolatársak, akik közül sokan azóta nem is látták egymást. Öröm volt látni a viszontlátásból fakadó boldogságot, hisz 50 év óta ez volt az első találkozójuk. Élményeiket elmesélték egymásnak magukról és családjukról. Az eseményen részt vett Tajdina'József plébános úr, aki nagy szeretettel köszöntötte a találkozón megjelenteket. A találkozó megszervezése Barna Lászlóné és Csima Mihályné volt kisdiákok érdeme. Lusztig József Szánkon ismertté vált az eszperantó kérve, majd 1992-ben eszpe- rantó-tanfolyamot hirdettünk felnőtteknek, de gyenge támogatásban volt részünk. Egyedül az Általános Művelődési Központ keretén belül sikerült működtetni az eszperantóklubot, melynek keretén belül eddig három eszperantófórumot rendeztünk, melynek eredményeként elmondhatjuk, falunkba ismertté vált az eszperantó létezése. A csoport levelezései útján községünk külföldi levelezőink révén ismertté vált Spanyolországtól Kínáig. A múlt évben, május 22-én rendezett megyei eszperantó béke és barátság napjáról a vendégünk által küldött képen a közönség látható, elöl fehér ingben Csertő István akkori igazgató, akinek köszönhetjük sikeres megindulásunkat, majd a megyénk legtöbb tagját számláló kedves kelebiaiak láthatók, a sor végén pedig a szankiak népdalcsokra, akik már eszperantó énekükkel is felhívták magukra a figyelmet, vezetőjük Sági Mária karvezető. Bálint István Nem az idegen nyelvek tanítása ellen ágálok, csupán egy könnyebb megoldás követését ajánlom. Ez nem más, mint a demokrácia latinja, az eszperantó, amit egyszerűségénél, logikájánál fogva már az általános iskola harmadik osztályában tanítani lehetne, könnyen elsajátítanák a diákok. Kicsiny falunkban, Szánkon az 1991-ben megalakult Baráti Eszperantó Csoport első dolga volt megkeresni az iskola vezetőségét, a felsősök részére szakköri eszperantóoktatást • Eszperantótalálkozó Szánkon. A képen a résztvevők láthatók. A felvételt Sutka István készítette. Madarasiak Parádfürdőn • Képünkön az elemózsiázni készülődő csoport tagjai láthatók. Kérés a családokhoz A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportja kéri mindazokat a tanulókat és családokat, akiknek használt tankönyvük van, hogy a Kárpátalján most induló 90 iskola számára ezeket adják át, mert egyáltalán nem rendelkeznek megfelelő és elegendő tankönyvvel. A kecskeméti csoport a Gondviselés Házában gyűjti e könyveket, naponta reggel 8-tól délután 15 óráig, szombaton 12 óráig. A gyűjtés szeptember 18-ig tart. Kedves Olvasók! íme egy újabb oldal, amely az önök segítségével készült. Elsősorban baráti találkozókról, utazásokról számolnak be. Kérem, ha módjukban áll, családi eseményekről, ünnepekről is írjanak és küldjenek fényképeket. Leveleiket várja: Benke Márta szerkesztő A madarasi diákok egy tizennégy fős csoportja július 28-átóI augusztus 6-áig Parádfürdőn táborozott. Az alföldi gyerekek számára a tíznapos élményekben gazdag vakáció során a mátrai gyalogtúrák maradnak a legemlékezetesebbek. A tábor résztvevői ezúton is köszönik a szervezőknek és a Bácska Takarékszövetkezetnek az önzetlen támogatást. Bohner Ferencné Nyelvgyakorlat Németországban • A felvétel a csoport heidelbergi útja során készült. Baján, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjának Gimnáziumában tanulunk. Iskolánkban több osztálynak van partnerosztálya Németországban. A mi diáktársaink a Rajna menti Wörth városában, az Európa Gimnáziumba járnak. Ide június 2-án utaztunk. Wörth városában új barátaink és szüleik vártak ránk. Később az iskola egyik tanára körbevezetett minket a gimnáziumban, majd ismertette velünk a német oktatási rendszert. Ottlétünk alatt elmentünk Franciaország egyik kedélyes városába, Straßburgba. Megnéztük az Európa Parlamentet, igaz, csak kívülről, a dómot, és hajókiránduláson vettünk részt. A középkori kis utcákon rövid sétát tettünk, az épületek, a megmaradt romok lenyűgözték az egész osztályt. Heidelbergben és Speyerben a híres dómot néztük meg. Aztán eljött a búcsú ideje. Mindenki új barátokat, élményeket szerzett. Barátaink mindent megtettek, hogy jól érezzük magunkat. Hoffman Nóra, Obert Ruszlana Vendégségben a Hargita lábánál Augusztus 4-én éjszaka vidám küldöttség indult útnak Madarasról Madarasra. Pontosabban az Erdélyben, a Hargita lábánál fekvő faluba, Csíkmadarasra. Az út első részében Székelyföldön, Szovátán állt meg a kis csapat, majd elhelyezett egy szál virágot Tamási Áron sírjánál Farkaslakán. Az Orbán Balázs-emlékmű székelykapuinak megcsodálása után érkeztek meg Csíkmadarasra, ahol már izgatottan várta őket a falu népe. 22 órás utazás után jólesett a szíves fogadtatás, a kedves szavak. A személyes kapcsolatok kialakulásának jó talaja volt a család melegét nyújtó csíkmadarasiak vendéglátása. Másnap reggel mindenki kipihenten és jókedvűen gyülekezett, hogy a vendéglátók vezetésével bebarangolja a környéket. Volt mit nézni az alföldhöz szokott gyerekszemeknek. A Békás-szoros magas sziklafalai, a Gyilkos-tó vizében álló fenyőcsonkok, a vulkanikus kráterben elhelyezkedő Szent Anna-tó, a szárhegyi késő reneszánsz lovagvár mind-mind felejthetetlen élményt nyújtottak. Szombaton este került sor a madarasiak bemutatkozó műsorára. Geiger Pista bácsi általános iskolásokból álló fúvószenekara, Müller Pista bácsi' citerázói és Szente Károlyné furulyázó tanítványai adtak jó hangulatú, színvonalas, éjszakába nyúló műsort, melyet a csíkmadarasiak nagy örömmel és sok tapssal fogadtak. E műsor keretében a két falu polgármestere kinyilvánította a testvérkapcsolat felvételének szándékát hivatalosan is, majd a helyi iskola igazgatója díszoklevelet adott át, mellyel megköszönte a diákok műsorát. Az utolsó nap délelőttjét mindenki vendéglátó családjával töltötte, majd a Hargita lábánál, fenyőerdő gyűrűjében, egy cserkésztáborban közös szentmisével zárult a háromnapos program. G. J. Küldjön egy fényképet! • A fényképen a bajai teniszcsapat tagjai láthatók 1952-ben. A fotót Horváth Menyhértné, a csapat egyik tagja küldte.
