Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-03 / 181. szám

12 Sport 1994. augusztus 3., szerda LABDARÚGÓ FELKÉSZÜLÉSI KÖRKÉP Kapusiskola Kiskunfélegyházán 0 Kerpits Ferenc, a kiskunfélegyházi kapusiskola vezetője edzés közben néhány tanítványával. Kerpits Ferencet, a Kiskun­félegyházi Honvéd szakvezető­jét nem könnyű telefonvégre kapni. Igaz, a pályán általában mindig megtalálható, ám a kora délelőtti órákban az általa veze­tett, s lassan komoly hírnévre szert tevő kapusiskola foglalja le minden percét.- Éppen befejeztem a munkát a kapusokkal - mondta az edző, aki nemrég még maga is neves hálóőr volt. - A vállalkozásom a vártnál sokkal jobban sikerült, szinte az egész megyéből jön­nek a kapusok, hogy megtanul­ják a mesterség fogásait. Lehet ugyanis valaki tehetséges, jó ér­zékű hálóőr, de az alapvető technikai és taktikai elemeket meg kell tanulni, különben oda a biztonság.- Térjünk akkor át a csapata, a megyei II. osztályban szereplő Kiskunfélegyházi Honvéd fel­készülésére.- A munkát július 11 -én kezdtük, alaposan megfogyat­kozott létszámmal. Nem keve­sebb, mint 11 labdarúgó szerelt le, s köztük sajnos Szentmiklósi és Honti is, akik meghatározó emberek voltak. Jelenleg 12-13 játékossal alapozunk, ebből öt katona, a többi civil vagy ifjú­sági játékos. Mivel a bevonulás csak augusztusban lesz, így várhatóan ezzel a csapattal kez­dünk, s csak a hónap végén vagy szeptemberben alakul ki a végleges együttesünk. Sajnos, az egyéves katonai szolgálat nagyon megkérdőjelezi a kato­nacsapatok sorsát. Jelenleg ná­lunk is teljes a bizonytalanság, hiszen nem tudhatjuk, hogy ka- punk-e olyan játékosokat, akik­ből lehet csapatot építeni, leg­alább egy évre. Sajnos az egyesület anyagi gondjai miatt aligha tudunk ser­dülőcsapatot indítani. Az újabb érvágás, a nevezési díj és a já­tékengedély alaposan kiürítette a kasszát. Nem titok, éppen 10 ezer 200 forintot kellett befizet­nünk a szövetségnek csak azért, hogy benevezhessünk és indul­hassunk. Az MLSZ azon elkép­zelése, hogy a játékengedélyhez szükséges biztosítási díjat a já­tékosok fizetik ki, szerintem utópia. Nem hiszem, hogy bár­mely egyesületnél így lenne. Nagy teher lesz a játékveze­tői díjak vaskos emelkedése is. Nehéz a dolgunk, de nem adjuk fel. Lehet, hogy nem leszünk bajnokok, de remélem, hogy si­kerül egy jó kis csapatot össze­hozni. Már több edzőmérkőzést játszottunk, főleg Csongrád megyei csapatokkal, vegyes eredménnyel. Dolgozunk to­vább és bízom abban, hogy a si­ker sem marad el. Izsák a fiatalokra épít Az Izsák labdarúgócsapata, Száz Sándor edző vezetésével, július 11-én kezdte meg a felké­szülést a megyei I. osztály őszi idényére. Heti öt edzéssel, végig hazai környezetben készültek. A nagy melegben sok izzadással járó edzések után már a formába hozásnál tartanak, sőt, egy ku­pameccs a Csepel ellen és több előkészületi mérkőzés szerepelt már a programban. Az együttes a Csepel NB I-es gárdája ellen sem vallott szégyent, s csak a mérkőzés vége felé - amikor az izsákiak már elfáradtak a nagy iramtól -, szerezték meg a to­vábbjutást a vasgyáriak.- A játékosállományban tör­tént néhány változás - számolt be Nagy Károly, a lapunk izsáki tudósítója. - Mihály, Lantos, Miskovicz távozott. Az utóbbi az NB I-es Stadler FC-hez Akasztóra, ahol az előkészület során már játéklehetőséget is kapott. Nagy baj, hogy kapu­sunk, Orell, aki kölcsönjátékos volt nálunk, szintén elment. Akad ugyan több jelölt is, de végleges megállapodás még nincsen. Az eltávozott játékosok he­lyett is tárgyalunk több labda­rúgó átigazolásáról, de neveket még nem mondhatok, mert pil­lanatnyilag semmi sem biztos. Bízom abban, hogy megfelelő képességű labdarúgókkal tudjuk pótolni a távozókat. Három ifjú­sági játékosunk, Tóth Csaba, Vi- rágh József és Mezei Krisztián felkerült az első csapat keretébe. Mezei már korábban is kapott já­téklehetőséget, de biztos, hogy a társai is módot kapnak a bizo­nyításra. Az Izsák együttese megfiata­lított gárdával vág neki a baj­nokságnak. A középmezőnyben szeretnének végezni, és ez nem is látszik elérhetetlennek. Nagykőrösi változások A Pest megyei I. osztályban játszó Nagykőrösi Kinizsi lab­darúgócsapata július 18-án Bo- zsó György irányításával egyhe­tes ráhangoló edzésekkel kezdte a felkészülést az őszi szezonra. Ezután tíz napot napközis rend­szerben készültek a játékosok, majd következnek az előkészü­leti mérkőzések. Az előző baj­noki szerepléssel és a tervekkel kapcsolatban Bozsó György a következőket mondta:- Januárban vettem át a csa­pat irányítását, célunk a biztos bentmaradás volt. Összességé­ben a tizedik helyen végeztünk, ám ha csak a tavaszi eredmé­nyeket vesszük figyelembe, ak­kor ötödik lett a körösi gárda. A klub élén júliusban annyi válto­zás történt, hogy Pécsi Zoltán lemondott, az új szakosztályve­zető pedig egy helyi vállalkozó, Kecskeméti István lett. Hat labdarúgó távozott a klubtól. A Tiszakécskéről köl­csönben nálunk játszott Nagy Lajos a KTE-hez, Márton Tibor a KTK-hoz igazolt. Hegedűs Zsolt és Bíró Sándor Tiszakécs- kére, Petrik Zsolt kapus Tápió- szentmártonba ment, ifj. Pécsi Zoltán pedig bevonult katoná­nak. Helyettük igazoltuk Orell Zsolt kapust Izsákról, Lantos Henrik csatárt - aki Izsákon volt kölcsönjátékos - a KTE-ből. Már a tavasszal is Nagykőrösön szerepelt és 16 gólt szerzett Szabó Sándort újabb egy évre kölcsönkaptuk a Csepeltől. Barcsai Valter visz- szatért Tápiószentmártonból. Rajtuk kívül még négy ifjúsági korú játékossal szeretném meg­erősíteni az első csapat keretét. Célunk a fiatalok mielőbbi beé­pítése és egy stabil középcsapat létrehozása. Miért távozott Bende József a KSC-től? Csikócsapattal az újonc csengődjek A megyei I. osztályba újonc­ként feljutott Csengőd labdarú­gói nagy lelkesedéssel készül­nek a bemutatkozásra. Néhány hete, az átigazolási időszak kezdetén, Francia László, a Csengőd edzője mégis teljes pánikban volt. Úgy tűnt, hogy a jól szerepelt és összedolgozott együttesét szétszedik a maga­sabb osztályú csapatok. Még olyan felhívást is megfogalma­zott, hogy aki tud és kedve van a játékhoz, azt örömmel várják Csengődön.- Igazából engem is megle­pett, hogy ilyen eredményes volt a kérésünk - mondta az edző. - Nagyon sok labdarúgó jelentkezett, sőt még néhány megyebeli NB Ill-as csapatból is jöttek volna játékosok. A bal­szélső Vén Csaba, Kalocsáról, is a jelentkezők között volt. Sajná­lom, hogy nem tudtunk meg­egyezni, mert nagy erősítést je­lentett volna. Az már majdnem biztos, hogy Akasztóról Vadászi a mi játékosunk lesz. A kecske­méti Honvédből Lukácsot, Izsákról Mihályt szeretnénk lei­gazolni. Van két leszerelő fiatal labdarúgónk is, Kiss László és Kiss Sándor. Velük és az ifjú­sági csapatból felhozott fiata­lokkal egészül ki a gárda. Csi­kócsapattal indulunk tehát. Bí­zom benne, hogy éppen a fiata­lok lelkesedése és a néhány idő­sebb játékos tapasztalata hozza majd meg az eredményt. Eddig hat előkészületi mérkőzést ját­szottunk, többnyire megyei II. osztályú csapatokkal. A Tabdit 7-1-re, az Orgoványt 7-2-re, a H. Radnóti SE-t pedig 4-1-re vertük. A Soltvadkert ellen 3- 3-as eredményt értünk el, tehát nem kaptunk ki 2-0-ra, mint az az újságban megjelent. A tudó­sító valószínűleg korábban el­ment, amikor még a Soltvadkert vezetett, mert a végére ki­egyenlítettünk! Összegezve: igaz, hogy a ka­pus Tasnádi, valamint Kovács Z„ Kecskés és Lengyel elment Csengődről, de a helyüket fiata­lokkal pótoljuk és reméljük, nem sikertelenül. A mélykúti gárdát dobogóra várják Bende József, a Kecskeméti SC NB II-as labdarúgócsapa­tának szakvezetője sikeres edzőnek számított. Két éve vette át az akkor szinte telje­sen szétesett gárdát, és a zö­mében ifjúsági korú játéko­sokból kétszer ezüstérmes csapatot formált. Úgy tűnt, hogy munkájával mindenki elégedett, feltétlenül élvezi a bizalmat. A tavaszi idény után váratlanul röppent fel a hír, hogy az edző mindezek elle­nére a távozás gondolatával foglalkozik. Igaz, ezt nem sokkal később megcáfolta, ám a Mezőhegyes elleni Magyar Kupa-mérkőzés után mégis bedobta a törölközőt. Miért kellett távoznia Bende József­nek a KSC-től? Erre a választ a legilletékesebbektől, az edzőtől és a KSC szakosztály- vezetőjétől kértünk.- A bajnokság befejezése után már felmerült bennem a távozás gondolata és ezt közöl­tem is Pólyák József szakosz­tályvezetővel - mondta Bende József. - A félreértés elkerülése végett leszögezem, hogy a szakosztályvezetővel soha semmiféle vitám nem volt, sőt kifejezetten jó volt köztünk az összhang. Edzői pályafutásom alatt ő volt az első olyan vezető, aki soha nem szólt bele az ösz- szeállításba, utólag sem bírált, hanem mindig segíteni akart. A tavaszi idény után sem anyagi ügyekről volt szó köz­tünk, hanem azt kértem, hogy a jelenlegi gárda megtartása mel­lett legalább három NB Il-es szintű játékossal erősítsünk, mert az előrelépés csak így le­hetséges. Nem szeretném elöl­ről kezdeni a csapatépítést. Az ígéretet megkaptam, tehát a ma­radás mellett döntöttem. Köz­ben kiderült, hogy öt olyan já­tékos ment el, aki állandó csa­pattagnak számított. Molnár Leventét ismét a Vasas környé­kezte meg, s bár erre tavaly egy­szer már ráfizetett, mégis el­ment. Mag Lászlót felvették Pécsre, főiskolára, ő sem játsz­hat. Torbavecz és Kátai Lajos- mizsére távozott, Gazdag pedig Izsákról kapott jobb ajánlatot. Helyettük eddig senki sem jött. Levontam a következtetést és nem vállaltam tovább. Nehéz döntés volt, mert két csodálatos évet töltöttem a KSC-nél. A já­tékosokkal a lehető legjobb kap­csolatom volt. Nagyon szeret­tem volna NB II-ben vezetni az együttest, de a körülmények másként alakultak. Pólyák Józsefet nem hibázta­tom, mert biztos vagyok benne, hogy mindent megtett, de a lehe­tőségei sajnos behatároltak. Ta­lán ha más szpönzort is tudna maga mellé állítani, akkor több sikert érhetne el. Fájó szívvel búcsúztam a csapattól. Mivel fiam továbbra is a KSC játékosa marad, őszintén szurkolok ne­kik, s talán egyszer még vissza­térek.-Van már terve, hogy hol folytatja?- Több csapat is megkeresett, de még nem döntöttem. Talán Kerekegyházán, ahol egyszer már edzősködtem, de ez csak ezután dől el.-Két évet dolgoztam együtt Bende József edzővel - mondta Pólyák József, a KSC szakosz­tályvezetője -, és nagyon jó ké­pességű, tisztességes embernek ismertem meg. Őszintén szólva, nem gondoltam arra, hogy el­megy a csapattól, hiszen olyan nagy lelkesedéssel dolgozott. A Mezőhegyesen elszenvedett ve­reség után hívott fel és jelentette be, hogy nem vállalja tovább. Bizonyos szempontból meg­értem, mert tudom, hogy nem az edzői fizetésből élt, a magán­életében talán túlságosan is sok munkát vállalt, ami állandó fe­szültséget eredményezett. Fel­tehetően ez okozta, hogy nem tudta kivárni, amíg rendeződnek a dolgok az egyesületünknél. Szerintem elhamarkodottan döntött. Ezzel nehéz helyzetbe kerültünk. Szerencsére Lo- sonczy László, aki korábban már, az NB Il-es időszak végén dolgozott nálunk, vállalta, hogy átveszi az együttes vezetését.- A KSC valóban olyan nagy vérveszteséget szenvedett?- Molnár, Torbavecz, Kátai és Gazdag elment. Mag még nem igazolt sehova. Molnár Pált átadtuk a KTE-nek, Csorba Pé­tert pedig elküldtük. Azért nem maradunk játékos nélkül. And­riska Gábor Dunaújvárosból már nálunk van, és tárgyalunk több, NB Il-es tudású labdarú­góval. Kapusunk is van, mert Szujovszkyt visszaigazoltuk La- josmizséről.- Igaz, hogy a KSC egyesül a Kecskeméti Honvéddal?- Ez már nem titok. Augusz­tus 4-én, csütörtökön tartjuk azt a közgyűlést, amelyen Karma­zsin Sándor ezredes, helyőrség­parancsnok, Kovács Sándor alezredes, törzsparancsnok, Ki­rály József, a KSC ügyvezető elnöke és jómagam aláírjuk a KSC labdarúgócsapata és a Kecskeméti Honvéd egyesülé­sét. Hogy mi lesz az új klub neve, az majd akkor dől el. A terv szerint Kovács Sándor lesz a szakosztály elnöke, én to­vábbra is menedzser szakosz­tályvezetőként tevékenykedem. Az egyesülés után, véleményem szerint, az új csapat erősebb, ütőképesebb lesz, mint a régi és remélem, hogy a várt sikerek sem maradnak el, mert túl az eredményességen, szeretnénk elérni, hogy ismét megteljen a széktói stadion lelátója. Mélykúton mindig népszerű volt a futball, így nem meglepő, hogy a felkészülési időszakban, a kánikula ellenére is vagy két­tucatnyi érdeklődő néző figyelte a zöld gyepen egymás között játszó kedvencek minden moz­dulatát. Amikor pedig Tápai Tibor edző rövid időn belül immáron másodszor lőtte távol­ról kapuba a labdát, az egyik idős bácsi nem is állta meg szó nélkül:- Gyerekek, nekünk az lenne a legjobb igazolás, ha a Tápai Tibi játékos edzőként folytatná tovább a csapat felkészítését és irányítását. Amikor az edzés végén meg­osztottam a hallottakat a mély­kútiak fiatal mesterével, ő csak mosolyogott: - Azért ennyire rosszul még nem állunk!- Hol tart a felkészülés?- Az már biztos, hogy az NB Il-t is megjárt gólerős csatá­runk, Horváth Laci a napokban Izsákra igazolt. Sajnos, elég sok a sérültünk, Török, Vojnics, Il­lés, Kránicz még nem tudott bekapcsolódni a munkába, me­lyet július 4-én kezdtünk el, heti öt edzéssel. A csapat erősítése érdekében még tárgyalunk két- három játékossal, de az már biztos, hogy a halasi Kis-Mátét és a jánoshalmai László Zoltánt sikerült legigazolnunk.- Melyek a további terveik?- Miután szerencsére az utánpótlás gárdánkkal egy igen agilis fiatal szakember, Szalay József foglalkozik, így a keze alól sorra kerülnek ki a jól kép­zett játékosok. Közülük Kárász, Fendler és Torma már beépült a csapatba, de többször szóhoz ju­tott Doszpod és Sziráczki is. A legolcsóbb igazolás a fiatalok szakszerű kiválasztása és kép­zése. Ezért a jövőben igyek­szünk saját nevelésű játékosok­ból kialakítani egy olyan csapa­tot, melynek 20-22 év körül lenne az átlagéletkora. Ha ez összejön, akkor hosszabb távra is lehet komolyabb terveket szövögetni. Az új bajnoki évben szeretnénk a dobogón végezni, amihez megvan a kellő háttér támogatás. Rövid ottlétem alatt sok em­berrel beszélgettem és meggyő­ződtem róla, hogy Mélykúton nagyon szeretik a labdarúgást. A működéshez szükséges a- nyagi alapokat még a legnehe­zebb gazdasági helyzetben is mindig biztosítani tudták a csa­pat számára. A játékosokat pe­dig tényleg megbecsülik és sze­retik. Talán ez a szakosztályon belüli, szinte családias hangulat késztette Szalay József rendőr századost, az utánpótláscsapat mesterét arra, hogy a mélykú­tiak egykori gólkirályának, a tavasszal tragikus hirtelenség­gel elhunyt Papp Sándornak az emlékére, egy jótékony célú mérkőzést szervezzen meg au­gusztus elejére, amikor a leg­népszerűbb csapat, a Ferencvá­ros látogat Mélykútra. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom