Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-23 / 197. szám
8 Pénz, vállalkozás, piac 1994. augusztus 23., kedd A HATÁR A CSILLAGOS ÉG? Ismét drágul a benzin BARCELONA, MILAN, MEG A DUGÓ Árnyékot ütött a Stadler-csapat Az augusztusi, 8 százalékos forintleértékelés hatására a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. augusztus 23-án 00.00 órától drágábban forgalmazza iizem- és tüzelőanyagait. Az áremelkedést Sebestyén Béla, a Mól Rt. vezérigazgató-helyettese jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján. Hogy alakulnak az új árak? Legnagyobb arányban a 92-es oktánszámú ólmozott motorbenzin ára emelkedik, literenként 3,20 forinttal, így a 92-es literenként 88 forintba kerül. A legdrágább azonban továbbra is a 98-as oktánszámú, ólmozott motorbenzin marad. Ennek literjéért keddtől 2,50 forinttal többet, tehát 89,80 forintot kell fizetni. A 91-es és a 95-ös ólmozatlan motorbenzin ára literenként 3 forinttal nő, így az előbbi literenként 81,80 forintba, míg a 95-ös literenként 83,80 forintba kerül. Emelkedik a gázolaj és a háztartási tüzelőolaj ára is, az előbbi literenként 2 forinttal kerül többe, így 69 forintba, utóbbi pedig 2,50-el emelkedik, így literenként 30 forintba kerül a töltőállomásokon. Szeptemberben ismét emelés? A Mól Rt. az árak kialakításánál az árfolyampolitikai intézkedéseken kívül figyelembe vette a környező országok piac- gazdaságainak valós viszonyait tükröző ármozgásokat és a belföldi piac értékítéletét, illetve a kereskedelmi partnerek és a társaság hosszú távú üzleti érdekét. Amennyiben a gazdálkodás feltételeiben szeptemberben nem lesz olyan változás, ami az üzem- és tüzelőanyagok árát literenként 1,50 forintnál nagyobb mértékben változtatná, akkor ezek az árak szeptember 30-ig lesznek érvényesek, a hónap végén pedig újra megvizsgálják egy esetleges módosítás szükségességét. Ellenkező esetben azonban várható, hogy már szeptember közepén újabb áremelésre kényszerül a Mól. A vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy az értékesítési ár adótartalma a legmagasabb, eléri a 69,5 százalékot. így a Mólnak az értékesítés után csupán 30,5 százalék bevétele származik, amiből a beszerzési, feldolgozói és fejlesztési költségeket kell finanszíroznia. A forintleértékeléshez képest késedelmes benzináremelés a számítások szerint naponta 20- 30 millió forintos veszteséget okozott a cégnek. A Mól Rt. számításai szerint egyébként az áremelés előtt forgalomnövekedés, az áremelkedés után pedig 5-10 százalékos csökkenés várható. A tapasztalatok szerint általában áremelést követően 2- 3 hét múlva visszaáll az eredeti fogyasztás. A nullszaldó elérése a cél Szalóki István kutatás-termelési vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a Mól Rt.-nek 1993-ban 20-22 milliárd forintos veszteséget okozott földgáz-nagykereskedelmi tevékenységében az energiahordozók nyomott hatósági ára. A tarthatatlan állapoton hamarosan változtatni kell, különös tekintettel a Mól Rt. tervezett privatizációjára. Ennek érdekében 1996 végéig úgy kell alakítani az energiahordozók árát, hogy azok legalább nullszaldós üzleti eredményt biztosítsanak a társaságnak. Az üzemanyagár-emelés hatásáról kérdeztük Aradi Lászlót, a Bácstej Kft. ügyvezető igazgatóját. Mindenkit érint Az igazgató elmondta: még nem vitatták meg cégen belül a tejtermékek áremelését, de ezt nyilván nem tudják elkerülni, hiszen több mint harminc gépkocsit üzemeltetnek. Az egyéb költségnövekedéseket is most gyűjtik „csokorba”, és azt követően döntenek az áremelésről. Várhatóan erre négy-nyolc hét múlva kerül sor. Markovics Gergely, a Kunság Taxi helyettes vezetője és Nagysolymosi Géza, a Hírős Taxi elnöke érdeklődésünkre arról számolt be: a kecskeméti taxistársaságok tegnap egyeztettek az üzemanyagár-emelés lehetséges következményeiről. Noha érthetően nem voltak túl boldogok az újabb emelés miatt, úgy döntöttek: nem hárítják át az utasokra a terhet. A következő, szeptember végére kilátásba helyezett újabb üzem- anyagár-emeléskor ismét egyeztető tárgyalás lesz a kecskeméti taxisok között. A megye tűzoltói a nagy szárazság miatt az idén már túl vannak az ezredik vonuláson. Magó József százados, a megyei tűzoltó-parancsnokság gazdasági osztályvezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy még mindig csak az 1991-es költségvetésüknek megfelelően kapnak pénzt üzemanyagra, így rendkívül kellemetlenül érinti őket a mostani áremelés is. Vásárolni szinte már semmit sem tudnak, mindenen spórolni kell, bár felújításra, fejlesztésre sincs pénz a költségvetésükben. Sajnos, még a megmaradó bérkeretet is dologi kiadásokra kell fordítaniuk. Hogy mi köze a Barcelonának a dugóhoz, a Milánhoz, de legfőképpen a Stadler FC-hez? A válasz egy nagyon egyszerű képleten alapul: ha ugyanis Stadler Józsefnek visszafizeti jogosnak vélt tartozását az APEH, akkor jöhet a Barcelona az akasztói stadionavatóra. Sőt, megpezsdülhet a Stadler Kft. üzletmenete is a spanyolokkal dugóügyben. A Stadler FC NB I-es labdarúgócsapatának tulajdonosa ugyanis állítása szerint partnerkapcsolatban áll a híres spanyol futballcsapatot szponzorálókkal, akik parafadugót szállítanának annak a több millió borospalacknak a dugaszolásához, aminek nagy piaca lenne az Egyesült Államokban. A pezsgő gazdasági élet pedig leDinnyés Kálmán órás nem szorul különösebb bemutatásra Kiskunfélegyházán. Neve egyaránt közismert, mind a félegyházi, mind pedig a környéken lakó ifjak és idősek körében. Dinnyés Kálmán ugyanis valódi „órásdinasztia” leszármazottja: apja, anyja, de még anyai nagyapja is órás volt. Az 1971-ben elhunyt Németh József órásműhelye évtizedekig a Kossuth utca 2. szám alatti Klazsik-, közismertebb nevén Szarvasház földszintjén működött. Innen költözött az unoka négy éve a piac melletti új műhelybe. A műhely fölött hatalmas óra díszeleg. Közel kétméteres számlapjáról a tér másik végéből is könnyű leolvasni az időt. Méretei, kivitelezése alapján díszére válna a legkényesebb toronynak is. Ez is volt a célja, a nagy számlapú óra ugyanis toronyórának készült. Készítője hetővé tenné a stadion továbbépítését, amelyhez a világhírű Milan futballklub üzleti partnere szállítaná az ülőhelyeket. Sajnos az említett „egyszerű” válaszból adódik egy megrázó kérdés is: mi lesz akkor, ha az APEH mégsem fizeti vissza azt a másfél milliárdot, amit Stadler úr követel? Erről is szó volt tegnap délután Akasztón azon a sajtótájékoztatón, amelyre éppen lapunkat felejtették el meghívni. így hívatlan vendégként voltunk kénytelenek végigszurkolni azt az egyoldalú meccset, amelyen Stadler úr az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Üldözöttéinek Szövetsége támogatásával osztott az adóhivatalnak. Dr. Minarik György, az APÜSZ elnöke hosszas okfejtés maga Dinnyés Kálmán, akiről tudni illik, hogy rajong a toronyórákért. Kedvtelésének köszönhetően az utóbbi esztendőkben Félegyháza valamennyi toronyórája megújult. A műhely bejárata fölött elhelyezett óra azonban ékesen bizonyítja, Dinnyés Kálmán a régi szerkezetek felújítása mellett új toronyórák készítésétől sem riad vissza. Önmagában ez még nem számítana rendkívüli dolognak, hiszen világszerte készítenek nagyméretű óraszerkezeteket. Nyilván Magyarországon is jó néhány vállalkozó tervezett már toronyórát. Dinnyés Kálmán órája azonban egyszerűségével és rendkívül kicsi méretével valamennyit felülmúlja. Órája alapvetően két fő egységből, egy mechanikus és egy elektronikus részből áll. A mechanikus részt összesen három után végül is azzal fújta le a meccset, hogy a követelés - az APEH vizsgálatai miatt - még hónapokig, de évekig is elhúzódhat. Mint kiderült, a sajtótájékoztatót is azért hívták össze, mert már csak a nyilvánosságban bíznak. Mivel az adóhivatalt senki sem képviselte, ámyékboksz- nak tűnt az egész. Futballba csomagolva. Ami azt sugallja, mégiscsak jó reklám a foci, mert különben aligha figyelt volna bárki is Stadler úr külön- meccsére az adóhivatallal. Ezért valószínűleg az NB I-es csapat is marad, meg az akasztói stadion is tovább épül. Akár lesz spanyol dugó az akasztói borosüvegbe, akár nem. Banczik István tengely, négy fogaskerék és egy úgynevezett „léptető szerkezet” alkotja. Ez mozgatja a kis és nagy mutatót. Az egész szerkezet elfér egy kisebb cipősdo- bozban. Az elektronikus rész egy nyomtatott és integrált áramkörökből álló „agy” és egy, az egész rendszert működtető - kapcsolókkal ellátott - elektromos tápegység, amely áramkimaradás esetén automatikusan akkumulátorra kapcsol, így biztosítja az óra folyamatos üzemelését. Az óra számlapja és mutatói tetszés szerinti méretben készülhetnek, akár a négyméteres átmérőt is meghaladhatják. A szerkezet egyszerre nyolc, de akár több óra mutatóit is működtetheti. Üt negyedóránként, félóránként, óránként, s teszi mindezt a legnagyobb pontosság mellett. Az ismert óraszerkezetekhez viszonyítva az új toronyóra legnagyobb előnye, hogy rendkívül kevés mechanikus alkatrésszel működik. A hagyományos órákkal ellentétben nem alkalmaz kúpkerekes csatlakozásokat, kis helyen elfér, és üzembe helyezését követően szinte nem is igényel további odafigyelést. Felsorolt jó tulajdonságai mellett a toronyóra előállítása viszonylag olcsó is. Noha az óra prototípusa már három éve elkészült, Dinnyés Kálmán egyelőre még nem szabadalmaztatta különleges szerkezetét. Mint mondta: megriasztotta a tömérdek bürokratikus akadály, jogi és pénzügyi útvesztő, melyekkel a szabadalmi kérelem során szembesült. Félő azonban, hogy a megfelelő jogvédelem híján órája a többi magyar szellemi termék sorsára jut: vagy ellopják ötletét, vagy végleg feledésbe merül. Pedig igényben bizonyára nem lenne hiány... Szász András Ft/liter 125,0 j.110-.í 100,0 1994. augusztus 23. 120.1 122 25,0 I & jr J' <& & <r * V ^ ^ jC i Adók és adó Jeli. !& befizetések ossz. I Termelési és forg. fedezet i A grafikon tanúsága szerint valóban drágább a nyugati országokban a benzin, ám ott a keresetek is jóval magasabbak. Toronyóra - cipősdobozban • Dinnyés Kálmán az elmúlt héten fejezte be a félegyházi városháza toronyórájának felújítását. MENNYIT ÉR A FORINT? AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI (Érv.: 1994. augusztus 22-án) Vételi Közép Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre, Ft-ban angol font 165,63 167,13 168,63 ausztrál dollár 78,93 79,60 80,27 belga és lux. frank (100) 337,53 340,28 343,03 dán korona 17,56 17,71 17,86 finn márka 21,21 21,38 21,55 francia frank 20,30 20,47 20,64 görög drachma (100) 45,84 46,24 46,64 holland forint 62,02 62,54 63,06 ír font 163,31 164,71 166,11 japán yen (100) 108,79 109,72 110,65 kanadai dollár 77,65 78,41 79,17 kuvaiti dinár 359,27 362,60 365,93 német márka 69,61 70,21 70,81 norvég korona 15,81 15,95 16,09 olasz líra (1000) 68,28 68,89 69,50 osztrák schilling (100) 989,45 997,80 1006,15 portugál escudo (100) 67,74 68,31 68,88 spanyol peseta (100) 83,12 83,85 84,58 svájci frank 82,72 83,38 84,04 svéd korona 13,89 14,01 14,13 USA-dollár 106,80 107,80 108,80 ECU (Közös Piac) 132,20 133,32 134,44 Csak gyorsan bekapunk valamit A gyorsétkeztetés szóban van valami elrémisztő, nemcsak azért, mert a vendégnek gyorsan el kellene tűnnie, számítson rá, hogy mikor rúgnak beléje hátulról, hanem azért is, mert ami gyors, az nem lehet igazán jó. Pedig lehet. A gyorsétkeztető üzemek az amerikai kontinens nagyszerű találmányai, Edisont a hamburgerrel tudták csak ebben a században lepipálni. Tényleg csodálatosak ezek a gyorsbüfék: az ember berohan, két pofára betöm valamit a szájába, lenyeli, s már ott sincs, magához vette a kalóriákat, folytathatja máris a munkát. Tisztára mint egy benzinkút, az ember hasznos fogyasztásától, valamint gyomrának űrtartalmától függ, hogy meddig elég a beletöltött üzemanyag. Az élet egy nagy futószalag, mindent le kell róla kapkodni, ahogy csak lehet, különben elsuhannak a dolgok, s kelkáposztafőzeléket majszolgatva csak nézhetünk azok után, akik már bekapták a szendvicsüket. Azért mindezeken túl ezek a gyorsbüfék komolyabb dolgok annál, mintha csupán az étkezés időtartamának lerövidítésére hozta volna létre őket a teremtő (az Úr jelenését nevezhetjük ezúttal akár McDonaldsnak is). Nem. Ez az új, a célszerűségre és a racionalitásra berendezett elv magva, amit a régiek úgy mondtak, hogy nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk. Persze ezt mindig inkább azok mondogatták, akiknek sose korgott a gyomra. Ide juttatott bennünket az evolúció. Elérkeztünk az egyedfejlődés azon magas szintjére, amikor a táplálkozás már csupán járulékos tényező, mivel az élő organizmus végső célja a rövid ebédszünet után a részvényjegyzés vagy ingatlanvásárlás, tőzsdei manipulációk. Üzletembernek nevezik ezt a lényt, gyomra kissé elkorcsosult, fülkagylója a rádiótelefonhoz alkalmazkodott, szeme felvette a lap-top vibrálásának ütemét. Érdekes teremtmény, de az ő létezése a gyorsbüfék elszaporodásának végső oka. Az ökológiai egyensúly fennmaradásának érdekében pedig egy másik lény, a gyorsbüfét létrehozó és üzemeltető tulajdonos is élettérhez jut, s egyre kedvezőbb szaporodási feltételek mellett népesíti be a nagyvárosok egzotikus, vad világát. Úgy tűnik tehát, hogy létrejött az egyetemes harmónia. Igen ám. de akkor miért van az, hogy jobban szeretjük a vajban átsütött bélszínt kevés libamájjal és gyenge tavaszi uborkasalátával, mint a szójás húspogácsát két kenyér között? Vagy miért tetszik jobban, ha szmokingos pincér veszi ki a jeges vödörből a párás pezsgősüveget, mint a fémpultra tett kóla, műanyag pohárban? Hasonló kérdések sokasága vetődik még fel. Ráadásul, ha igaz, hogy a gyorsbüfék az üzletemberek táplálkozási igényeinek kielégítése végett jöttek létre, akkor miért van az, hogy az úgynevezett üzleti ebéd szervezésekor a McDonalds név szóba se kerül? A természet titkai ki- fürkészhetetlenek. Valószínű, hogy akinek a büféláncolat ötlete kipattant az agyából, az sose olvasott Krúdyt, nem járt budai kisvendéglő kerthelyiségében. ahol kockás az abrosz, és nem evett enyhén csípős tőgyepörköltet. De pénzt keresni, azt tud, méghozzá igen hatékonyan, minek következtében alighanem nincs rászorulva arra, hogy de- lente a saját étkezdéinek valamelyikében kapjon be valamit. így aztán lehet, hogy mégis rászokott a jóra. A tanulság szerintem ebből az, hogy a gyorsbüfé nem arra való, hogy együnk benne, hanem, hogy birtokoljuk. Hámori Zoltán
