Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-23 / 197. szám
1994. augusztus 23., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 9 Csúcstechnológia a szőlőfeldolgozásban • A nyugati követelményekhez a technológiának is alkalmazkodnia kell. (PN-archív) A borászati berendezéseket gyártó francia Pera Rt. az elkövetkezendő két esztendőben mintegy 60 millió forint értékben szállít csúcstechnológiát képviselő szőlőfeldolgozó gépeket a detki Barátság Szövetkezet számára. A szövetkezet a gyöngyöspatai tsz felszámolása során megvásárolta a gyöngyöstarjáni pincészetet 64 millió forintért. Az 80 ezer hektoliter bor tárolásra alkalmas, ám hogy megfelelő hasznot hozzon, szükség van egy szőlőfeldolgozóra is. . Az üzem Magyarországon teljesen új borászati technológiát képvisel majd, hiszen a fogadó garattól a léleválasztókig minden alkatrésze krómmentes acélból készült, így feleslegessé válik a vasat kiválasztó vegyszerek használata. Ez azért is igen fontos, mert a fejlett országok piacain egyre szigorúbbak a minőségi követelmények. HA NINCS PÉNZ A VETÉSHEZ A termelőnek jár a támogatás A mezőgazdasági termelő - munkája sajátosságai miatt - többfajta támogatásra jogosult, ha az előírt feltételeket teljesíti. Ám hogyan igényelheti a gyakorlatban a munkájához, például a vetéshez szükséges pénzt? - erre adott tippet a Faju- tévé műsorában dr. Magas Árpád, a Pest megyei APEH osztályvezetője. Hova forduljon?- Mindenféleképpen először a megyei földművelésügyi hivataloknál kell beszerezni az olyan jellegű igazolást, amely a támogatások valamelyikére a termelőt feljogosítja.- Melyek ezek a papírok?-Ha például a vetés előretámogatását kérik, akkor egy olyan jellegű nyilatkozatot kell tegyenek, hogy mennyi a mezőgazdasági művelésre alkalmas területük és milyen művelési ágban használják. Hangsúlyoznom kell, hogy nem tulajdonról, hanem használatról van szó, hiszen nem a tulajdonost, hanem a termelőt illeti meg az agrártermelési támogatás - figyelmeztet dr. Magas Árpád.- Tehát ha valaki bérel egy területet, akkor is számíthat támogatásra? Az APEH indítja az eljárást- Őt ugyanúgy megilleti. Tehát vetéselőlegnél azt kell igazolni, hogy mennyi terület van a használatában, és ezzel az igazolással kell jelentkezni az adóhatóságnál. Őtt adnak egy forma- nyomtatványt, amit kitölt az igénylő, erre az APEH hivatalból elindítja az eljárást, és kiutalja a vetéselőleg-támogatást. Viszont 60 napon belül a gazdálkodó köteles elszámolni. Ami annyit jelent, hogy minden ilyen támogatásnak az alapja a költségeket igazoló saját névre szóló számla. Vetéselőlegnél értelemszerűen utólag kérjük a számlát. Erre van egy olyan jellegű elszámoló lapunk, ahol aztán a megyei földművelésügyi hivatal igazolja a vetés tényleges megtörténtét, ehhez csatolja a gazdálkodó a számláit. Ha valaki nem óhajt előleget igénybe venni, a tényleges vetés megtörténte után is kérheti a támogatást. Ilyen esetben természetesen olyan igazolást kell hozni a megyei földművelésügyi hivataltól, hogy a vetés megtörtént. Ezt a hivatal amúgyis ellenőrzi. Ebben az esetben ezzel az igazolással, a kitöltött 11-es igénylőlappal és a névre szóló, költséget igazoló számlákkal jelentkezzék nálunk a gazda, és akkor kiutaljuk a támogatást.- Miről szólhatnak ezek a számlák? Számlák kellenek- Egyrészt minősített vetőmagról, üzemanyagról, például gázolajról, vagy igénybe vett mezőgazdasági szolgáltatásról - gépi munkáról -, növényvédő szerről vagy műtrágyáról. Ezek együttesen is igazolhatnak költségeket, de ezek a számlák kü- lön-külön is elfogadhatók. Még egy fontos tudnivaló: a támogatás alapja tehát a számlákkal igazolt költség - a számlák ÁFA-mentes értéke -, és maximum 2000 forint hektáronként. AGROBANK RT Az AGROBANK RT Kecskeméti fiók új szolgáltatásai- valuta vétel, eladás- devizaszámla vezetés- utazási keret vezetés Várjuk Tisztelt Ügyfeleinket Trombita u. 2. Tel.: 76/320-131 „Az AGROBANK az Ön házi bankja, barátja" FELLEBBEZÉSNEK HELYE NINCS! Fülöpjakabon zátonyra fut az újrakezdett tésztagyártás? A fülöpjakabi Alkotmány Szövetkezet vezetői a jogelőd tsz hajdan virágzó tevékenységével, a tésztagyártással akarják a céget újraéleszteni. Hogy az lehessen, ami volt: a helybeliek megélhetési forrása. Előbb csak azé a tíz asszonyé, akiket az ismét beinduló üzemben foglalkoztatnak, de ha a tésztagyártással sikerül tőkére szert tenni, a termelést más területen is elkezdhetik. Felcsillanó remény Pénz nélkül mindez persze nagyon nehéz, de - figyelembe véve a kölönböző támogatási lehetőségeket - úgy tűnt, nem lehetetlen. Patyi Lászlónak, a szövetkezet újraválasztott régi elnökének ha nem is egyköny- nyen, de sikerült piacokat szereznie. Az üzem és teljes felszerelése még megvolt, miként a régi munkásgárda is, szinte hiánytalanul. Hiszen hol is tudtak volna elhelyezkedni?! Örültek az asszonyok, hogy dolgozhatnak újra. Az üzem első szállítmányai azóta megérkeztek Ukrajnába, a belföldiek is útraké- szen állnak. A termelés folytatása mégis veszélybe került. Kérdés ugyanis, miből tudnak munkabért fizetni? A termék értékesítéséből egyelőre nem, mert mire a pénzt megkapják, abba legkevesebb egy hónap is beletelik. De hát a szövetkezetiek nem is ebből akartak fizetni. Boda Lajos ügyvezető igazgató mondja el csalódásuk történetét:- Mielőtt az üzemet beindítottuk, felkerestük a megyei munkaügyi központ kiskunfélegyházi kirendeltségét. Elmondtuk terveinket és foglalkoztatásbővítő támogatást kértünk. A válasz biztató volt, tehát benyújtottuk a szükséges papírokat. A pályázat feltétele, hogy akiket felveszünk, legalább hat hónapja munkanélküliek legyenek; megfeleltünk. A hivatal ragaszkodott ahhoz, hogy az asszonyokkal kötött munka- szerződést is csatoljuk a pályázathoz. Bár ezt egyetlen jogszabály sem írja elő és olyan lépésre kényszerített bennünket, aminek megtételéhez tulajdonképpen a pénzt kértük, mégis megtettük. Megfelelve minden idevágó követelménynek, joggal bíztunk benne, hogy a pénzt megkapjuk. Ezek után derült égből ért bennünket a megyei munkaügyi központ elutasítása.- Miért utasították el pályázatukat? Fura elutasítás- Határozatukat azzal indokolták, hogy ugyanabban a munkakörben alkalmazzuk ismét az asszonyokat. Egyrészt nem tudom, ez miért baj, hiszen kiket vegyünk vissza újrainduló tésztaüzemünkbe, ha nem őket?! Másrészt az állítás nem is felel meg a valóságnak. A tsz 1993. januárban mondott fel az üzem dolgozóinak, mivel a gyártást gazdasági okok miatt abba kellett hagyni. Akkoriban a szövetkezet is átalakult, vezetői teljesen kicserélődtek. Alakult később a faluban egy kisszövetkezet, amely újraindította a tésztagyártást, rövid idő múlva azonban anyagi problémák miatt az üzemet megint be kellett zárni. Az asszonyok jelenlegi munkanélküli-járadékának tehát nem a mi szövetkezetünk felmondása az alapja. Elutasító határozatában egyébként a munkaügyi központ azt is megjegyezte, hogy az asszonyok tsz-tagok, ami ugyan meg- feleF a valóságnak, de miféle megkülönböztetésre ad alkalmat? Szövetkezetnek nem?- Mindent összevetve arról van szó - folytatja az ügyvezető igazgató -, hogy a munkaügyi központ olyan okokra hivatkozva utasította el pályázatunkat, amiket egyetlen jogszabály sem említ. Más kérdés, hogy ezt viszont törvényadta lehetőségével élve tehette - az úgynevezett saját mérlegelési hatáskörben -, ami ellen fellebbezésnek helye nincs! Esetünk nem egyedi, amit a legfrissebb megyei adatok is alátámasztanak. Az idei első félévben mindössze két mezőgazdasági vállalkozás kapott munkahelyteremtő támogatást Bács-Kiskunban - de egyik sem szövetkezet volt! -, a termőfölddel nem rendelkező mezőgazdasági munkanélküliek közül pedig eggyel sem kötöttek ilyen értelmű megállapodást! Túl azon, hogy ez a megkülönböztetés igazságtalan, lehetetlenné teszi, vagy legalábbis nagyon megnehezíti, hogy a falvak mindmáig egyetlen, nagyobb létszámot foglalkoztatható szervezetei, a mező- gazdasági szövetkezetek újraindíthassák gazdasági tevékenységüket. Almási Márta Meghirdették a búza garantált árát A búzatermelő gazdák nyugodtan végezhetik az őszi vetési munkákat - jelentette ki Lakos László földművelésügyi miniszter pénteken egy rögtönzött sajtótájékoztatón azt követően, hogy bejelentette a búza jövő évi garantált árát. Az állam a jövő évi tőzsdei minőségű étkezési búzát 8800 forintos áron vásárolja fel tonnánként. A garantált ár meghirdetésével együtt ehhez az ösz- szeghez kvótát is rendeltek, amely hektáronként maximálisan 2,4 tonna felvásárlását irányozza elő. A miniszter elmondta: a garantált ár az aratás első napján lép érvénybe, 1995-ben ez a határnap július 1-je. Ezen az áron a jövő évi búzát 1996. március 31-ig adhatják el a termelők az államnak. A fizetés módjára ugyancsak kitért a tárca vezetője, eszerint az átvételkor fizeti az állam a vételár 60 százalékát és 90 napon belül a fennmaradó 40 százalékot. A miniszter utalt arra is, hogy a garantált ár várhatóan alatta marad a tényleges piaci árnak, ám - mint hangsúlyozta - nem az a cél, hogy a termelők az államnak adják el a búzát. A garantált ár csupán a termelési biztonságot szolgálja. Ezt a biztonságot hivatott erősíteni az a hek• A szakemberek szerint 4,8 millió tonna búza termett. táronkénti 2000 forintos támogatás is, melyet a termelőknek az őszi munkák elvégzéséhez az idén biztosítanak. Arról azonban még nincs döntés, hogy azt a további 2000 forintos hektáronkénti támogatást a búzatermelők megkapják-e a jövő év tavaszán, amelyet a Gabona Terméktanács szorgalmazott. La kos László szerint e. támogatás a jövő évi költségvetés függvénye. A miniszter szerint a jövő évi gabonaár várhatóan 9800 forint körül alakul majd a szabadpiacon. (A határidős tőzs dei kötések a jövő év közepére 11.000 forintos árat jeleznek.) Kevesebb volt ebben az évben a vetetlen szántóterület 1994. május 31-én az ország szántóterülete 4714,4 ezer hektár volt, amelynek 95 százalékát (4478,9 ezer hektárt) vetették be. Az elmúlt évben a vetetlen terület aránya 8,7 százalék volt, az idén ez 5 százalékra csökkent. A kedvezőbb időjárási viszonyok következtében alig volt kipusztulás, némileg felgyorsult a kárpótlás útján vagy nevesítéssel szerzett területek kimérése. A gabonafélék vetésterületének növekedése az idén is folytatódott, és a szántóterület 61,5 százalékát (2896 ezer hektár) foglalták el. A búza vetésterülete 1991 óta az idén ismét meghaladta az 1 millió hektárt. Az 1061 ezer hektáron vetett búza vetésterülete 7 százalékkal haladta meg a tavalyit. Árpát (őszi és tavaszi együtt) 425 ezer hektáron vetettek, ez 1,6 százalékkal kevesebb az elmúlt évinél. Rozsot 90 ezer hektáron vetettek, 30 százalékkal többet, mint 1993. évben. A zab vetés- területe mindössze 3 ezer hektárral haladta meg a tavalyit, így 57 ezer hektárról arathatnak az idén. A kukorica vetésterülete 1264 ezer hektár volt, lényegesen több az 1986-1990. évek átlagánál (1153 ha) is. A cukorrépa vetésterületének évenkénti csökkenése megállt. A tavalyi 100 ezer hektáros terület 106 ezer hektárra emelkedett. Számottevő, mintegy 6 százalékos a napraforgó vetésterületének emelkedése az előző évhez képest, így 1994 májusában 418 ezer hektárról vártak termést. Burgonyát 58 ezer hektáron vetettek, valamivel ebből is többet, mint tavaly. Ismét nagyobb szerepet és értékesítési lehetőséget látnak a termelők a zöldségfélék termelésében. 1992. évben 82 ezer hektáron, 1993. évben 86 ezer hektáron, az idén pedig már 102 ezer hektáron termelnek valamilyen zöldségnövényt, elsősorban paradicsomot, zöldborsót és vöröshagymát. Forrás: KSH