Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-07 / 132. szám
1994. június 7., kedd PETŐFI NÉPE 5 BESZÉLGETÉS A BÜNTETÉS VÉGREHAJTÁS ORSZÁGOS PARANCSNOKÁVAL Miért kell Kecskemétnek új börtön? Új börtön épül Kecskeméten. A hírt két és fél évvel ezelőtt közöltük, amit aztán hamarosan lapunknak nyilatkozva dr. Tari Ferenc vezérőrnagy, a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka is megerősített. Időközben azonban az eredetileg kiszemelt létesítményt, a Zalka Máté laktanyát a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet másnak adta el. A közelmúltban végre megszületett a koránydöntés: egy másik kecskeméti volt szovjet ingatlant, a Korhánközi úton található KECS-et adják át a bv-nek az új börtön kialakítása céljából. Vajon miért húzódott ilyen sokáig a döntés, és végül miért éppen erre az ingatlanra esett az illetékesek választása? Először erről kérdeztük dr. Tari Ferencet, aki a napokban ismét Kecskeméten járt - éppen az új börtön ügyében.- Két és fél éve valóban felmerült, hogy Kecskeméten van két olyan katonai objektum, amelyik alkalmas lenne egy bv-intézet kialakítására - kezdte válaszát a tábornok, majd így folytatta: emellett szóba került egy nagyatádi laktanya átvétele is, ám annak az átalakítása legalább egymilliárd forintot felemésztett volna. Nyilvánvaló, hogy a mai gazdasági helyzetben az ország erre a célra nem tud ennyit költeni. így ismét előtérbe került a kecskeméti létesítmény. Egy-egy ilyen átvételéhez sok hivatal véleményére szükség van. Mivel a létesítmények alaposan „lelakottak”, mostani állapotukban semmire sem használhatóak, fel kell őket újítani. Ennek a pénzügyi feltételeit meg kellett teremteni. Ezek a dolgok mind-mind késleltették a döntést, ami végül mégis megszületett a közelmúltban.- Lesz tehát Kecskemétnek egy új börtöne. Vannak jó néhányat]!, akik nem örülnek ennek. Ón szerint miért kellett egyáltalán Kecskemétnek ez a börtön?- Én másképp tenném fel a kérdést. Nem csak Kecskemét• Dr. Tari Ferenc nek, de valamennyi megyének miért lenne szüksége ilyen intézetre? Olyanra, amelyik nem lesz önálló, hanem a megyei bv-intézettel egy igazgatásban fog működni. A kecskeméti börtön egyébként már túlzsúfolt. Alapvető feladata az előzetes fogvatartot- tak megőrzése. Emellett természetesen üzemeltetni kell az intézményt, amihez szakácsokra, villanyszerelőkre, kazánfűtőre van szükség. Ők valamennyien elítéltek. Magyarországon valaha működött egy jól kiépített járási börtönhálózat. Ma gyakran előfordul, hogy rövid, 3-4 hónapos ítélettel elszállítjuk az elítéltet egy másik megyei intézetbe, mert csak ott tudjuk elhelyezni. Ez pedig mindenkinek rossz. Hátrányos a családnak, mert plusz költségekkel jár, de hátrányos az elítéltnek is. Kikerül ugyanis szűkebb környezetéből, és ez majd megnehezíti a visz- szailleszkedést. Persze, tudom én, hogy a lakosság nem lelkesedik, ha azt hallja, hogy új börtön épül a városban. De hadd mondjam el, hogy ebbe az intézetbe nem erőszakos bűncselekményeket elkövető, úgynevezett nehézfiúk kerülnek.- Hanem kik?- Akik első alkalommal követtek el enyhébb bűncselekményt. A bíróság úgy látja biztosítva a visszailleszkedésüket, ha az ítéletük egy bizonyos részének letöltése után bizonyos kedvezményeket ad. Az illető többször mehet ki a családjához, külső munkahelyen dolgozhat. A felnőttek mellett helyet kapnak olyan fiatalkorúak is, akik ugyancsak enyhébb súlyú, nem erőszakos bűncselekményt követtek el. Közeli terveink között szerepel, hogy az új intézetben be akarjuk indítani a szakmunkás- képzést. Nagyon fontos, hogy az elítéltek úgy szabaduljanak ki, hogy szakma van a kezükben. Elképzeléseinkhez azonban sok pénzre van szükség. A kormány most 130 millió forintot hagyott jóvá az új börtönre. Ebből 120 milliót arra költhe- tünk, hogy emberi tartózkodásra alkalmassá tegyük a KECS néhány épületét.- Mikor költözhetnek be oda az első elítéltek?- Az idén biztosan nem. Úgy gondolom, úgy 1995 derekán. Persze, már lehet, hogy néhány napon belül hozzákezd az átalakításhoz a megyei börtön néhány lakója.- Az előbb már utalt a fogva- tartás körülményeire. Milyen az általános helyzet ma Magyarországon ezen a területen?- Úgy vélem, a költségvetésünk olyan, amelyből lehet működtetni a magyar börtönöket. Tehát megfelelő ellátást, élelmet, ruházatot tudunk biztosítani fogvatartottjainknak. A költségvetésünk elegendő a működtetéshez. Épületállományunk többsége a század- fordulón épült, az akkori felfogásnak megfelelően. Ma már nem 1000-1500 fős, hatalmas börtönökre lenne szükség. Hanem több, kisebb, korszerűbb intézetre, melyekből kikerülve az elítélteknek nagyobb esélyük lenne a visszailleszkedésre.- Beszéltünk a fogv at ártották helyzetéről. De milyen körülmények között élnek fogvatartóik? Egy szakmai lapjukban olvastam, hogy a börtönőrök harmada a létminimum szintjén él.- Súlyos helyzetben vagyunk. A büntetésvégrehajtás személyzetének fizetése valóban rendkívül alacsony. Ha rövid időn belül nem változtatnak ezen a helyzeten azok, akik erre jogosultak, akkor azt az egész ország megsínyli. Már most komoly gondot okoz, hogy egy egész sor jó szakemberünket elveszítettük. Egyszerűen tragikus, és semmivel sem magyarázható, hogy a 94-es költségvetésbe egy fillér bérfejlesztést nem terveztek nekünk. Ezt többször felvetettük a legkülönbözőbb szerveknél, de semmilyen érdemi választ nem kaptunk. Pedig a börtönőrt meg kell tisztességesen fizetni, mert ha nem, az visszaüt. Nem zendülésről beszélek én, hanem arról, hogy az alulfizetett őr lelketlenül, szakszerűtlenül fogja végezni a munkáját. Egész nap azon töri a fejét, hol tud egy kis plusz pénzt szerezni, hogy eltartsa a családját. És itt bizony megjelenik a korrupció veszélye. Hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy a bűnözők világában óriási pénzek mozognak.- Elég ijesztő képet vázolt fel. Milyennek látja ezek után a büntetésvégrehajtás jövőjét?- Úgy gondolom, a döntéshozóknak rövid időn belül fel ismerniük, hogy a büntetésvégrehajtás nem működhet ilyen alacsony presztízzsel, ilyen csekély anyagi megbecsüléssel. Nehézségeink ellenére el kell mondanom; bizakodóvá tesz, hogy a bv-nél van egy megszállott mag. Egy olyan parancsnoki, alparancsnoki gárda, akik komoly elhivatottságot hordoznak magukban. Az ő akarásuk „megfertőzi” a körletben dolgozó őröket. Szerencsére sok fiatal, frissen belépett munkatársunk is hamar átveszi ezt a szellemet. Reménykeltő tehát, hogy a nehéz körülmények között is van sok tisztességesen, igényesen dolgozó munkatársam - mondta befejezésül dr. Tari Ferenc. Gaál Béla A honvédkórház válaszol • A finanszírozási gondok ellenére a betegellátás zavartalan. A Kecskeméti Honvédkórházat bemutató cikksorozatunkhoz kapcsolódva több kérdés is érkezett lapunkhoz, amelyeket továbbítottunk a kórház igazgatójának. Az alábbiakban négy olvasói kérdést és dr. Polgár József otvosezredes, kórházigazgató válaszát közöljük. Természetesen továbbra is várjuk a honvédkórházhoz kapcsolódó kérdéseiket.- A kifizetetlen gyógyszerszámlák miatt veszélybe került-e a betegek gyógyszerellátása?- Természetesen nem. s az orvosok gyógyszerrendelését sem korlátoztuk, a korábbi mennyiségre ugyanis most is szükség van. A probléma az, hogy az éves működési költségeink nem fedezik a kiadásainkat, de spórolni ennek ellenére a gyógyszeren nem szabad.- Mennyibe kerül a szemlencse-beültetéshez szükséges műanyag lencse?- A műanyag lencse nagyon drága, de a betegeknek nem kell érte fizetni. A lencse árát a társadalombiztosítás állja, nem a beteg.- Gyermekeket elláthatnak-e és gyógyíthatnak-e a honvédkórházban?- Fekvőbetegként nem, mert a kórház 14 éven aluli betegeket bent az osztályokon nem gyógyíthat. A járóbeteg-ellátás keretén belül viszont a bőrgyógyászatot felkereshetik a szülők gyerekükkel. A szemészeti szakrendelésen külön foglalkoznak a gyermekkori kancsalsággal, a fül-orr-gégészeti szak- rendelésen a szénanáthás, allergiás gyerekeket is fogadják. Az elektrofiziológiai laboratóriumban pedig megvizsgálják azokat a gyerekeket, akik izomsorvadásban szenvednek. Ez a megye egyetlen olyan laboratóriuma egyébként, ahol a gyermekkori izomsorvadás vizsgálható, felmérhető.- Részt vesz-e és hogyan a kórház az ügyeleti rendszerben ?- Hosszú évek óta részt veszünk az ügyeleti rendszerben: minden kedden és csütörtökön felvételes a baleseti sebészet, minden kedden az általános sebészet. Minden második héten kedden ügyeletes a belgyógyászat és az ideggyógyászat. Állandóan, megszakítás nélkül felvételes a kórház a növényvé- dőszer-mérgezettek részére, s természetesen a katonai egészségügyi igényjogosultak - a katonák és hozzátartozóik - számára. Szakrendeléseinkre pedig korlátozás nélkül küldhetik a betegeket a háziorvosok, akiknek kórházi felvételéről - szükség esetén - az osztályvezető főorvosok döntenek. Ábrahám Eszter Kecelen mindenki jól szórakozott • A szemerkélő eső sem vehette el a résztvevők jókedvét a keceli juniálison. A rossz idő ellenére több mint ezer embert vonzott az elmúlt vasárnap Kecelen a KERGE- (Keceli Emberek Ri- csajos Gladiátori Erőpróbája) juniális. A program reggel nyolckor az általános iskolások kerékpárversenyével és mezei futásával kezdődött. Az ügyességi váltóversenyre nyolc harmincfős csapat nevezett. A teljesítendő feladatok között volt karikadobás, egyensúlyozás, szivacshalászat, kúszás. A legeredményesebb csapat az önkéntes tűzoltóké lett, második a Szőlőfürt Szövetkezet, harmadik a polgármesteri hivatal. Miközben a csapatok versenyeztek, a bográcsokban már főtt a finom halászlé és pörkölt. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek - melyben a Petőfi Népe munkatársai is részt vettek -, hiszen nagyon sok ételt kellett végigkóstolniuk. Végül a hosz- szas ízlelgetés után Ober István és barátai bizonyultak a legjobb halászléfőzőnek, második lett Molnár János, a harmadik pedig Stenczel Sándor. A pörköltfő- zők közül első lett a B. B. Band, második Fejes György, harmadik a Borker Kft., melynek főszakácsa Prucser Jenő volt. A vidám nap a szomorú idő miatt a Sportcsarnokban folytatódott. Kecel erős hölgyei és urai sodrófakitartással, nehéz- labdalökéssel, söröshordógurí- tással, rönklökéssel, autóhúzással versenyeztek a város legerősebb asszonya és férfiúja címért. A vasárnapi megmérettetés szerint Palásti Mihályné és Or- csik István viselheti a fenti címet. A programban szerepelt még kötélhúzó-, sörivóverseny, sétarepülés. A Kecel testvérvárosából, Schwarzenbruckból érkezett vendégek pedig sertést sütöttek egészben, amit bárki megkóstolhatott. A szórakoztató mulatság késő este fejeződött be. Száznegyven éves vasútállomás Magyarországon 1846-ban nyitották meg az első gőzüzemű vasútvonalat. Ez idő tájt a vas- útak még csak egyes városokat kötöttek össze egymással, de a következő évtizedekben az elszigetelt vonalak kezdenek hálózattá összenőni. A szabadság- harc után az osztrák kormány a középponti Vasúttársaság elkészült vonalait 1850-ben megváltotta, és a megkezdett építkezéseket tovább folytatta. így a megvalósult a Pest-Pozsony, Pest-Bécs közötti 60 km hosszú fővonalat az országban ötödikként, 1854. március 4-én nyitották meg a személyi forgalom előtt. A város bekapcsolása a vasúti közlekedésbe jótékonyan hatott a gazdasági és kereskedelmi fejlődésre. A szegedi vonal megnyitása után épült fel az Indóház. Ez a műszó a 19. században volt elterjedt megnevezése a vasútállomásnak, az induló és ház összetételből alakult ki. Az állomást, mint fontos középületet központi helyen volt célszerű felépíteni, az akkor Vásári utcának nevezett mai Kossuth utca végén. Jelentősége a vasúti vonalak bővülésével párhuzamosan egyre növekedett. A szárnyvonalak kiépítése a kisváros közlekedési központi szerepét erősítették. A múlt század végén már öt irányból futottak be a vonatok Kiskunfélegyháza állomására. A Csongrád felé vezető vonalat 1888 szeptemberében, a Szolnokit 1897-ben, a Majsait két évvel később adták át az utazó- közönség számára. A növekvő forgalom nemsokára kinőtte az Indóházat, 1933-ban meg is valósult az új vasútállomás épülete, amelyet a maga korában igen nagyra értékeltek. Erdei Ferenc Futóhomok című művében például így ír róla: „Félegyháza vasútállomása minden magyar városé között a legmodernebb; beton, üveg és csillogó fémből való mű, ahogy azt a századunk felszabadító építészete legjobb igyekezettel megépítette...” De az idő ezt is túlhaladta, a város mai állomását a hetvenes években avatták, amelyet azóta már felújítottak. T.G.T. • A kiskunfélegyházi vasútállomás jelenlegi épületét a hetvenes években avatták fel.
