Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-27 / 149. szám
6 PETŐFI NÉPE 1994. június 27., hétfő Igennel szavazott az MSZP-kongresszus A Magyar Szocialista Párt kongresszusa vasárnap délben jóváhagyta az SZDSZ-szel kötött koalíciós megállapodást. A szavazásban részt vett 436 kongresszusi küldött közül 428 szavazott igennel, négyen pedig a megállapodás ellen foglaltak állást. További négy szavazat érvénytelen volt. Horn történelmi jeletőségű- nek nevezte a megszületett egyezséget. A pártelnök precedensértékűnek ítélte a dokumentumot, s reményét fejezte ki, hogy az példaként fog szolgálni a következő kormányok számára is. Megkülönböztetett fontosságot tulajdonított annak a ténynek, hogy a koalíció létrejöttét egy parlamenti abszolút többséggel rendelkező párt kezdeményezte. Mint hozzátette, erre még európai kitekintésben sem sok példa akad. Az MSZP elnöke külön is kitért arra: hogy a két párt tárgyalóküldöttségei között teljes egyetértés volt annak megítélésében, hogy a koalíciós kormány a társadalom döntő többségének érdekeit próbálja érvényesíteni. Az MSZP és az SZDSZ szövetségének nemzetközi vonza- tait érintve Horn Gyula aláhúzta: Kelet-Közép-Európában először alakul szociálliberális kormány, s ez a példa ösztönözheti más országok erőinek összefogását is. Úgy vélekedett, hogy a külföld kedvezően reagál a megállapodásra. Az új kormány külpolitikai programját érintve hangsúlyozta, hogy a koalíciós kormány nyitott marad Európa és a világ felé: a szomszédokkal való megbékélést szorgalmazza. Leszögezte: a megbékélés nem a határon túli magyarság elárulását jelenti. Tiszta lap - nyilatkozat A Szabad Demokraták Szövetségének vasárnapi rendkívüli küldöttgyűlése „Tiszta lap” címmel nyilatkozatot fogadott el, melyben egyebek között az alábbiakat írják: „A szocialista és polgári erőket összefogó Hom-Kuncze kormány korszakot zár és korszakot nyit. A választók akaratából az a két párt fog együtt kormányozni, melyek között a múltban a legmélyebb volt az ellentét. Az MSZP elődje, az MSZMP évtizedeken át a diktatúra teljhatalmú állampártja volt. Az SZDSZ elődje, a demokratikus ellenzék másfél évtizeden át nyílt küzdelmet folytatott a diktatúra ellen. A történelem erkölcsi és politikai értékeléséről még hosszú viták fognak zajlani, míg a magyar társadalom feldolgozza a múltját. De ezek színtere most már a sajtó és a nyilvánosság többi fóruma kell legyen. A politikának nem a múltról, hanem a jelenről és a jövőről kell szólnia. Az SZDSZ az ellenzék pártjaihoz fűződő viszonyát is új alapokon kívánja rendezni. Most, hogy kormányra kerülünk, nem múltbeli sérelmekkel szándékozunk foglalkozni. Az ország jövőjéről kívánunk párbeszédet folytatni az ellenzékkel. KOHL KANCELLÁR A KOALÍCIÓRÓL „A megbékélés paktuma” „A Magyarországgal elmélyítendő jó kapcsolatokra tekintettel a német szövetségi kancellár, Helmut Kohl is azt várja, hogy Budapesten stabil, széles többségen nyugvó kormányzat lásson munkához” - emelte ki a Welt am Sonntag vasárnapi cikke, s ez a német kancellár első nyilvános reagálása a koalíciós megállapodás pénteki budapesti aláírására. Ez a megállapítás annak az interjúnak a bevezetőjében jelent meg, amelyet Josef von Fe- rency müncheni médiamenedzser készített Horn Gyulával és Pető Ivánnal. A hamburgi lap „Szocialisták és liberálisok megbékélési paktuma” című írása kiemelte, hogy a magyar származású von Ferenczy hosz- szú évek óta a magyar-német kapcsolatok, az európai párbeszéd egyik élharcosa és a magyarországi választásokat követően maga is szorgalmazta, hogy valósuljon meg a legfontosabb politikai erők összefogása, alakuljon koalíciós kormányzat. A beszélgetésben Horn Gyula elmondta: tud róla, hogy külföldön is jó fogadtatásra talált a szabaddemokratákkal kezdeményezett együttműködés. A koalícióra azért is szükség van, mert az új kormány a nehéz gazdasági helyzet miatt népszerűtlen intézkedésekre is kényszerül, s a választópolgárok maguk is nemzeti összefogást sürgetnek. A szocialisták nem akarják az elmúlt időszak hibáit megismételni - mondta a miniszterelnök-jelölt -, nem kívánnak élesen szembehelyezkedni az ellenzékkel, és háttérbe szorítani a koalíciós partnert. Pető Iván azt emelte ki, hogy a szabaddemokraták „a politizálás békésebb, kiszámíthatóbb” időszakát szeretnék a következő négy évben. Az SZDSZ már a választások előtt számolt a koalíciós várakozásokkal; pártja nem zárkózhatott el ez elől az MSZP fölényes győzelme után sem, mert ez megfutamodás lett volna a kormányzati felelősség elől. A koalíciós megállapodásból # Horn Gyula és Pető Iván elnökök aláírják a megállapodást. Az MSZP és az SZDSZ a koalíciós megállapodás aláírása után teljes terjedelemben nyilvánosságra hozta programját. A közel kétszáz oldalas dokumentumból néhány fejezetet az alábbiakban ismertetünk: Kormányzati munka A kormányzati munka során az egyeztetési és az egyetértési jogot az MSZP részéről a miniszterelnök, az SZDSZ részéről a miniszterelnök koalíciós helyettese, akadályoztatásuk esetén az általuk megjelölt kormánytag gyakorolja. A koalíciós megállapodás nem sértheti a miniszterelnök jogszabályokban meghatározott utasítási és beszámoltatási jogát. A kormány a koalíciós partnerek egyetértésével- határozza meg ügyrendjét;- fogadja el munkaterveit;- hozza meg rendeletéit;- hozza meg határozatait az ország külkapcsolatait és nemzetközi szerződéseit, biztonság- politikáját, az állami vagyont, az államadósságot és az állami tartalékokat, a költségvetési előirányzatok módosítását, átcsoportosítását vagy felhasználását, a garanciavállalásokat, az árfolyampolitikát és a deviza- gazdálkodást érintő ügyekben;- teszi meg parlamenti előterjesztéseit. Adóügy Az általános forgalmi adó rendszerében további lépéseket kell tenni az egykulcsos általános forgalmi adó felé, az ebből származó tehernövekedésnél a rászorult rétegeket kompenzálni kell. A lakáscélú beruházások áfa-visszatérítését meghatározott értékhatáron belül vissza kell állítani. A fogyasztási adók tételeit az inflációval összhangban karban kell tartani, növelni kell a jövedéki ellenőrzés hatékonyságát, határozottan kell fellépni az adókikerülés ellen. A személyi jövedelemadó és a társasági adó területén ki kell terjeszteni, normatívvá és befektetési formától lehetőleg függetlenné kell tenni a befektetési kedvezményeket. Ezzel párhuzamosan szigorítani kell a fiktív, adókikerülési célú beruházások ellenőrzését. Meg kell vizsgálni a személyi jövedelemadó és a társasági adó szabályai közötti választás lehetőségének korlátozását. Részvényvásárlással kapcsolatban lehetővé kell tenni a portfolió típusú befektetések kedvezményezését is. Az amortizáció szabályait összhangba kell hozni a számviteli törvényekkel. A minimáladót meg kell szüntetni. A betétek kamatainak forrásadóját 0-ra kell csökkenteni, és az értékpapírok adóját a kamatrés csökkentése érdekében minimalizálni kell. A kisipari és kiskereskedelmi vállalkozások adózással kapcsolatos adminisztratív terheinek csökkentése érdekében lehetővé kívánjuk tenni az átalányadózást úgy, hogy ez csak a lehetséges minimális mértékben korlátozza az ellenőrizhetőséget. A társasági adó rendszerét a különböző jogcímű költségvetési elvonásokkal (alapok) egységes rendszerben át kell tekinteni, gazdasági növekedés esetén indokoltnak tarjuk a társasági adó kulcsának további csökkentését. A személyi jövedelemadó rendszerében lehetőséget kell biztosítani a háztartások összjövelméhez kapcsolódó terhek méltányosabb megosztására. Át kell tekinteni a nyugdíjak és szociális jövedelmek adózásának rendszerét, tekintettel a jövedelemarányos közteherviselés érvényesítésére. Lehetővé kell tenni, hogy a személyi jövedelemadó egy részét az adózó polgárok általuk megjelölt közhasznú célokra fordíthassák, lehetővé téve az adóhányad-felajánlást. Az adófizetők a személyi jövedelemadó meghatározott hányadával szabadon támogathassanak egyházi, kulturális, szociális és más társadalmi szervezeteket, amelyek azonban sem politikai, sem érdekképviseleti szervek nem lehetnek. Az illeték rendszerét felül kell vizsgálni, a vagyonátruházási illetékeket a lakások illetékének kivételével az inflációhoz kell igazítani. A vámrendszerben a hazai termelés fejlesztése érdekében ki kell használni az Európai Unió és a GATT által lehetővé tett piacvédelmi intézkedéseket. A válságterületeken a távlati területfejlesztési koncepcióhoz igazodó, rövidebb távú intézkedéseket, esetenként közvetlen beavatkozást is tartalmazó válságkezelő programokat kell kidolgozni és megvalósítani. Az életkörülmények és a gazdaságélénkítés szempontjából is kiemelt fontosságú kérdés a lakáshelyzet javítása. A privatizálandó veszteséges vállalatok konszolidációjára irányuló, folyamatban levő állami programokat le kell állítani, és sürgősen meg kell kezdeni az új program kidolgozását. Cél, hogy elsősorban a hitelnyújtó bankok legyenek érdekelve válságba jutott adósaik helyzetének rendezésében. A privatizálás előkészítését és lebonyolítását gyorsan el kell végezni. Ennek során előnyben részesí- tendők a készpénzes privatizációs módszerek. A végleg csődbe jutott vállalatokat fel kell számolni. A fenti célok megvalósítását szervezeti változtatásokkal kell elősegíteni, és meg kell erősíteni e privatizáció ellenőrzését, beleértve az országgyűlés felügyeletét és a folyamat nyilvánosságát. Véget kell vetni a nemzet vagyona osztogatásának és felélésének. A privatizációs bevételek fel- használását szigorúan ellenőrizni kell. A kárpótlási folyamatot a törvényekben garantált jogosultságok érvényesítése mellett fel kell gyorsítani és be kell fejezni. Szociálpolitika, nyugdíj A felek egyetértettek abban, hogy. átfogó megállapodás szükséges a kormány és a társadalombiztosítási önkormányzatok között a társadalombiztosítás működőképességének fenntartása érdekében. Ennek részét képezi: az elmaradt vagyonjuttatás hozamának pótlását szolgáló 16 Mrd Ft idei átadása. A társadalombiztosítás kintlévőségeinek csökkentése érdekében a csődeljárásra és az adóskonszolidációra vonatkozó jogszabályokat módosítani kell: a társadalombiztosítást az adósságok kiegyenlítésekor a második helyre kell sorolni. Az államháztartási reform részeként vizsgálandó a járulékfizetés rendszerének átalakítása, az adókból fizetett állampolgári nyugdíj és az inaktívak (gyermekek, nyugdíjasok, munka- nélküliek) utáni fix összegű járulék lehetősége. A kormány megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a betegség első 30 napja alatt fizetendő táppénze- látás teljes mértékben a munkáltató kötelezettségévé váljon. Mindez párosulna a kiadások teljes összességét fedező társadalombiztosítási járulékok csökkentésével. 1955-ben a kormány nyugdíjtörvényt terjeszt a parlament elé, a már fizetett vagy a jelenlegi rendszerben megállapítandó nyugdíjak és nyugdíj- szerű szociális ellátások esetében az emelési szabályok egyértelműbbé és kiszámíthatóbbá válnak. A társadalombiztosítási nyugdíjat, egy minimumösszegre kiegészítő állam- polgári jogosultságot, vagy egy fix össszegű, mindenkire kiterjedő és a költségvetésből finanszírozott népnyugdíjat. Fokozatosan nő a beszámítási idő, ezzel párhuzamosan megszűnik a résznyugdíj intézménye, mérséklődik vagy megszűnik a kiszámítási kulcsok degressziója. A következő évezred első évtizedében egységessé válik a férfiak és a nők hivatalos nyugdíjkorhatára. Közoktatás A két párt a közoktatás fejlesztésének alapelveiként rögzítette a tanszabadságöt, a pluralizmust, az intézményi demokráciát és autonómiát, valamint az esélyegyenlőtlenség mérséklését. A kormány támogassa a közoktatás többszektorúvá válását, az alapítványi, egyházi, egyesületi, magán- vagy egyéb fenntartású iskoláknak a társadalmi igényekhez igazodó megerősödését. A közoktatási törvény 1994. december 31-ig benyújtandó módosítása keretében dolgozza ki, illetőleg pontosítsa az iskolaalapítás szakmai, anyagi, tárgyi és személyi feltételeit, a későbbiekben pedig gondoskodjék e feltételek következetes betartásáról. A fenntartóra és az alapító okiratban foglalt világnézeti irányultságra való tekintet nélkül engedélyezze és normatív módon támogassa az e feltételeknek megfelelő iskolák működését. A tanszabadság biztosítása érdekében vizsgálja felül a közoktatási megállapodás törvényi szabályozását. Vallásszabadság A kormánynak garantálnia kell a lelkiismereti és vallás- szabadságot, az állam és az egyház teljes egyenjogúságon alapuló szétválasztását az alkotmánynak és az érvényes törvényeknek megfelelően. Biztosítani kell, hogy az állam semmi módon ne avatkozhas- sék az egyházak belügyeibe. Távlatilag azt tartják helyesnek, ha a hívek, személyi jövedelemadójuk meghatározott részének terhére, maguk gondoskodnak egyházuk fenntartásáról. Belátják, hogy az egyházak ez idő szerint még állami támogatásra szorulnak. PÁLYÁZAT A Nagykőrösi Konzervgyár Rt. pályázatot hirdet kereskedelmi igazgatói titkárnő munkakör betöltésére. Pályázati feltételek:- középiskolai végzettség - gépírói képesítés • gyakorlott, önálló irodai munkavégzés. Számítógépes szövegszerkesztői gyakorlat, gyorsírás és idegennyelvismerete előnyt jelent. Beiskolázási lehetőséget vállalunk. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást Pék Gáspár humánpolitikai vezető ad (53/350-044). A pályázatot a humánpolitikai vezetőnek címezve 1994. július 11-ig kérjük elküldeni. Postacím: Nagykőrösi Konzervgyár Rt., 2750 Nagykőrös Pf. 53. PÁLYÁZAT A Nagykőrösi Konzervgyár Rt. munkatársat keres minőségbiztosítási vezető munkakör betöltésére. Pályázati feltételek:- felsőfokú vegyészmérnöki vagy vegyész végzettség - minőségbiztosítási rendszerek kialakítása és működtetése területén szerzett gyakorlat vagy szakképesítés - 3 éves vezetői gyakorlat. Élelmiszeripar-üzemi, illetve laboratóriumi gyakorlat és számítógépes ismeret előnyt jelent. A minőségbiztosítási vezető a vezérigazgató közvetlen munkatársaként irányítja a minőségbiztosítási rendszert. Fő feladata a létrehozott minőség- biztosítási rendszer működtetése és továbbfejlesztése. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást Hausz Frigyes termelési igazgató vagy Pék Gáspár humánpolitikai vezető ad (5^/350-044). A pályázatot a humánpolitikai vezetőnek címezve 1994. július 11-ig kérjük elküldeni. Postacím: Nagykőrösi Konzervgyár Rt., 2750 Nagykőrös Pf. 53.
