Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-27 / 149. szám
PETŐFI NÉPE 1994. június 27., hétfő 7 Országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyéből Dr. Csikai Zsolt Bács-Kis- kun 1. számú választókörzetének a képviselője, az SZDSZ színeiben jutott a parlamentbe. Kecskeméten érettségizik, majd a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen az Ipar karon végez. 1977-ben szakközgazdászi oklevelet szerez, később megvédi doktori disszertációját. 1971-ig Dunaújvárosban, 1972-től a kecskeméti Bácsépszemél dolgozik gazdasági igazgatóként. A Szabaddemokraták Szövetségének 1993 óta a tagja. Aszódi Katalin, a szocialista párt jelöltjeként jutott a parlamentbe a 6. (Kiskőrös) választókörzetben. Kiskőrösön született, gazdálkodó családban. A városban kezdte tanulmányait, s itt is érettségizett, majd az ELTE pszichológia szakán végez. Pszichológusként az OM. 6. számú Fiúnevelő Intézetében, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán oktatott. Jelenleg pedig az ELTE Főiskolai Karának Pedagógiai Tanszékén tanít. A Magyar Szocialista Pártnak 1989-tól a tagja. Zwack Péter, 2. választó- körzet Kecskemét. A Vállalkozók Pártja, az SZDSZ, az Agrárszövetség és a Fidesz közös jelöltjeként került a parlamentbe. Jelenleg a VP elnöke. Közgazdász, vállalkozó. 1948- ban hagyta el Magyarországot, 1970-ig az USA-ban él, majd Olaszországban telepedik le és a Zwack Unicum gyártásának forgalmazásával foglalkozik. 1987-ben hazatér, majd visszavásárolja a család vállalatát. 1990-től egy évig washingtoni nagykövet. Alföldi Albert, az MSZP képviselőjeként a 7. számú választókörzetből (Kalocsa) került a parlamentbe. Középiskolai tanulmányait Orosházán végezte. Budapesten a Felsőfokú Rendezőképzőben tanul, majd Duna- patajra kerül népművelőnek. 1968-tól Hajóson dolgozik a helyi művelődési házban. 1993 augusztusától az intézményt vállalkozási formában vezeti. 1965-től az MSZMP tagja annak megszűnéséig, azóta pártonkí- vüli. 1980-ban Kiváló népművelő címmel tüntették ki. Csernus Ferenc, Bács-Kis- kun 3. választókörzetéből (Ti- szakécske) jutott be a parlamentbe az MSZP képviselőjeként. Moszkvában végzi műszaki egyetemi tanulmányait. Két évig gyártmányfejlesztőként dolgozik, majd az MSZMP pártmunkása főállásban. Szovjetunióban elvégzi a Társadalom- tudományi Akadémiát, majd hazatérve a párt Reformszövetségéhez csatlakozik. Később az MSZP alapítója lesz. 1990-ben városi képviselő, 1992 októberétől Tiszakécske alpolgármestere. Dr. Várnai László, az MSZP színeiben jutott be a parlamentbe a 8. számú választókörzetből (Kiskunhalas). Iskolai tanulmányait Halason végezte. Majd üzemmérnöki képesítést szerez a Kertészeti Egyetem Főiskolai Karán. Szegeden a J ATE jogi karán diplomát szerez. Ezalatt a Bács Megyei Áll. Gazd. Szakszolgálati Állomásán, majd a Kiskunhalasi Áll. Gazd., illetve a jogutód Halasvin Rt. jogtanácsosa. Korábban MSZMP, majd az MSZP tagja, halasi önkormányzati képviselő. Komáromi István, Bács- Kiskun 4,-ik választókerületében (Kunszentmiklós) választották meg képviselőnek. Pártonkí- vüliként, az MSZP támogatásával érte el sikerét. Tanulmányait Kunszentmiklóson és Halason végzi. Munkája mellett agrárdiplomát is szerzett. 1990-től a kun- szentmiklósi Egyetértés Szövetkezet elnöke. Még ebben az évben önkormányzati képviselőnek, alpolgármesternek választják Kunszentmiklóson. 1992-től tagja az MSZP Agrárkollégiumának. Dr. Kristóf István, a 9. számú választókörzetből (Baja) jutott be az MSZP színeiben a parlamentbe. Békéscsabán é- rettségizik, majd hűtőipari szakmunkásként dolgozik. Beiratkozik a JATE jogi karára, melyet 1979-ben végez el. Csá- talján kezd mezőgazdasági jogászként, majd a Bácsbokodi Aranykalász Szövetkezetben dolgozik 1980-tól. Másodállásban a bátmonostori, illetve a bácsborsódi szövetkezetben is ellátott jogászi teendőket. 1989 óta tagja az MSZP-nek. Dr. Garai István, az 5. választókörzet országgyűlési képviselője, aki az MSZP támogatásával jutott a parlamentbe. Kiskunfélegyházán érettségizett, majd Szegeden az orvostudományi egyetemen tanult, s végzett 1979-ben. A félegyházi városi kórházban dolgozik belgyógyászként, majd sportorvosi szakvizsgát tesz. Két évig a műveserészleg vezetője. Jelenleg háziorvosként dolgozik. Október elején az önkormányzat kinevezte az Alapellátó Intézet igazgatójának. Tabajdi Csaba, az MSZP jelöltjeként jutott be a 10. (Bácsalmás) számú körzetből a parlamentbe. 1974-75 és 1981-83 között a Külügyminisztériumban dolgozik. 1975-81 között Moszkvában kultúrattasé. 1983- 1986 között az MSZMP KB külügyi osztályán konzultáns, majd alosztályvezető. 1989- 1990-ben a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi titkárságának a vezetője. 1990- től országgyűlési képviselő. 1990-től az MSZP országos elnökségi tagja. Holnap ül össze az új parlament Befejeződtek a parlament alakuló ülését előkészítő hatpárti egyeztető tárgyalások. Az új ösz- szetételű Országgyűlés első munkanapjajúnius 28-án, kedden, Göncz Árpád napirend előtti megnyitójával kezdődik. A köz- társasági elnök tájékoztatást ad a képviselői megbízólevelek átadásáról, majd felkéri az Országgyűlés korelnökét és a körjegyzőket az ülés levezetésére. Az új parlament korelnöki címének várományosa dr. Varga László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökhelyettese. U- gyanakkor a körjegyzők a legfiatalabb képviselők közül kerülnek ki. Ez utóbbi tisztségre Deutsch Tamás (Fidesz), Botka László (MSZP) és Nahimi Péter (MDF) „pályázhat”. A tiszteletbeli korelnök csupán addig irányítja a parlamenti munkát, ameddig az Országgyűlés tisztségviselőit meg nem választják. Az első napirendi pont A várhatóan elfogadásra kerülő napirend szerint elsőként az Országos Választási Bizottság, valamint a Belügyminisztérium képviselője ad számot a választások lebonyolításáról és az eredményekről. A jelentések elhangzása után a korelnök és a jegyzők megvizsgálják a képviselők megbízólevelének szabályszerűségét, majd egy külön bizottság az ő mandátumaikat is megvizsgálja. Eskütétel négy évre A mandátumvizsgálat után a képviselők esküt tesznek. Ezután a pártok képviselőcsoportjainak megalakításáról, vezetőik megválasztásáról számolnak be az előadók. A korelnök ismerteti a frakciók előzetesen kialakított véleményét az új tisztségviselők személyéről, majd az Országy- gyűlés megválasztja tisztikarát. Ezután a miniszterelnök bejelenti, hogy kormánya hivatali ideje lejárt, de az új kabinet felállásáig - az alkotmányos rend fenntartása érdekében - ügyvezető kormányként továbbra is ellátja feladatait. Márfai Péter, az MSZP megyei listájának az első helyén jutott a parlamentbe. Baján szerzett diplomát a Vízgazdálkodási Főiskolán. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságon kezd dolgozni, majd a bajai KISZ-bi- zottság munkatársa négy évig. 1982-től az MSZMP, 1989-től az MSZP vállalkozói tagozatának a tagja. Résztulajdonosa a Bajai Rádiónak, igazgatótanácsi tagja az Építő Rt.-nek. Az Ártér Alapítvány és az MM Ifjúságért Alapítvány kuratóriumának az elnöke. Dr. Brúszel László, az MSZP megyei listájának második helyén jutott be a parlamentbe. A JATE jogi karán tanul, melyen 1979-ben végez. Ez év tavaszán a Megyei Tanács Pénzügyi osztályán dolgozik, majd a megyei illetékhivatal vezetőhelyettese. Visszakerül a tanácshoz, közben elvégzi a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemet. 1991-től önálló ügyvéd, adótanácsadó. 1971-től az MSZMP tagja, 1989-től az MSZP tagja. Önkormányzati képviselő 1990-től. Ivanics István, a KDNP megyei listáján jutott be a parlamentbe. 1990 óta Kecskemét alpolgármestere, a KDNP megyei elnökségi tagja. Soltvad- kerten született, 1974-ben szerzett oklevelet a miskolci egyetemen, 1982-ben mérnök-közgazdász diplomát szerez Budapesten. Kiskőrösön, majd a kecskeméti Kádgyárban dolgozik főművezetőként. A Bácsépszemél üzemvezető-helyettes nyolc évig. A 90-es önkormányzati választások után alpolgármesterként dolgozik. Juhász Pál, az SZDSZ megyei listáján került be a parlamentbe. A budapesti egyetemeken matematikát, filozófiát, történelmet és közgazdaságtant tanult. 1967 és 1987 között a Szövetkezeti Kutatóintézet faluszociológus munkatársa. 1987-től a Pénzügykutató Rt. alkalmazottja. 1988-ban a Gazdaságszociológiai Társaság elnöke. Átfogó tanulmányokat írt a magyar agrárrendszerről és a falusi társadalmi viszonyok változásáról. 1990-ben az SZDSZ országgyűlési képviselője. Dr. Bernáth Balázs, az FKgP megyei listáján jutott a parlamentbe. A kisgazdapárt megyei elnöke, pártfőügyész. Az 1956-os eseményekben való részvétele miatt letartóztatták. Szabadulása után segédmunkásként dolgozik, ezalatt leérettségizik. Jogi tanulmányokat Szegeden folytatott. Majd a MÉH Vállaltnál helyezkedik el. Később a kecskeméti Közúti Igazgatóságon dolgozik, ezután a jakabszállási szövetkezetnél jogtanácsos, ahol jelenleg ügyvédi irodát tart fent. Lezsák Sándor, az MDF megyei listáján jutott be a parlamentbe. 1969-től a szikrai tanyasi iskola tanára. 1975-ben elvégzi a szegedi tanárképző főiskolát, s a lakiteleki iskolában tanít. 1987-ben a tanyáján alakul meg az MDF, amelynek 1988- tól elnökségi tagja, 1989- 1993 között pedig az alel- nöke. 1993-tól 1994-ig ügyvezető elnök. Ez idő alatt a Bács-Kiskun megyei választmány is elnökévé választja. 1991-től a Lakitelek Alapítvány kuratóriumának az elnöke. Parlamenti szereposztás négy évre A NYÁRI SZABADSÁG NEM MARAD EL Kormányprogram júliusban Göncz Árpád a keddi mandátumvizsgálat után jelenti be a parlamentben, hogy kit bíz meg a következő kormány megalakításával. Hóm Gyula, az MSZP elnöke a miniszterelnöki cím várományosa. A hatpárti megállapodás értelmében az Országgyűlés elnökét a szocialisták adják - feltehetően Gál Zoltán személyében. A három alelnöki tisztséget az SZDSZ, az MDF és az FKgP tölti be. A parlamentnek nyolc jegyzője lesz. Kettőt-kettőt jelölhet a Fidesz és a KDNP, mert választási eredményeik alapján kiszorultak az elnöki és alelnöki funkciókból. A többi párt egy-egy jegyzőt delegálhat. Az Országgyűlés alakuló ülése a bizottságok létrehozásával zárul. A tervek szerint tizenhárom állandó és négy különbizottsága lesz a háznak. 27-27 taggal működik majd az alkotmányügyi, a külügyi, az önkormányzati, a költségvetési, a gazdasági, valamint a mezőgazdasági bizottság. 19-19 tagja lesz a honvédelmi, a szociális-egészségügyi, a környezetvédelmi, a kulturális és a sajtó, az oktatási, az emberi jogi és az európai integrációs ügyekkel foglalkozó testületeknek. S Átalakul az ülésrend Az új országgyűlés alakuló ülése egyben az új ülésrend premierje is lesz. Helyet cserélnek ugyanis a pártok. Ennek értelmében az Országgyűlés elnöki pulpitusáról nézve az ülésteremben balról jobbra az MSZP, az SZDSZ, az MDF, az FKgP, a KDNP és a Fidesz képviselői foglalnak helyet. A jövő héten, az országgyűlés megalakulását követően a koalíciós pártok - az MSZP és az SZDSZ - képviselői javasolni fogják a házbizottságnak, hogy július 14-én és 15-én vitassák meg a kormányprogramot, és ekkor válasszák meg a kormányfőt is. A tervek szerint július 8-án valamennyi országgyűlési képviselő megkapja a koalíciós megállapodásban rögzített anyagot, és 11-én 12-én előreláthatólag meghallgatják a bizottságokban a miniszterjelölteket. Az új országgyűlés rendkívüli időszaka július 20-áig tart majd, ezt követően a honatyák szabadságra mennek augusztus 22-ig.
