Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-05 / 105. szám

1994. május 5., csütörtök Megyei körkép 5 Egy nagy vagy sok kis csatorna? • A Duna-Tisza közén gyakran szomjaznak a földek. (Fotó: Gaál Béla) A Tisza menti szövetség a folyó védelméért (Folytatás az 1. oldalról) A vízpótlásra - mint elhang­zott Gyurkó János miniszter saj­tótájékoztatóján - két megoldás lehetséges. Az egyik - a Duna- Tisza csatorna megépítése - több milliárd forintos állami nagyberuházást jelentene. Ezzel szemben nagyobb a támogatott­sága a szakemberek körében an­nak. hogy a Duna, illetve a Tisza mentén több helyen vegyenek ki vizet, ellátva a környező kisebb régiókat. Ehhez a meglévő csa­tornarendszer felújítása, kiegé­szítése is szükséges. A maga­sabb részeken, ahova így nem juttatható el víz, a nagyfelhasz­nálók vezetékes módon juthat­nának öntözési lehetőséghez, a kisfelhasználók a talaj- és réteg­vizet hasznosíthatnák. A nagymértékű talajvízszint- eséshez a szárazságon kívül hozzájárult a nagytáblás, nagy­üzemi gazdálkodás, illetve az ide nem illő nyárfások telepí­tése. A tájrehabilitáció során ezt is figyelembe veszik. Az Al­föld-program évente 10 ezer hektárnyi - megfelelő fafajok­ból álló - erdő telepítését java­solja. Akár adminisztratív in­tézkedésekkel megszüntetik a holtágak szennyezését, hamaro­san megkezdik rendbehozatalu­kat. E munkák révén ökológiai zöldfolyosókat kívánnak létre­hozni. A természetvédelmi ér­tékmegőrzésen túl e zöldfolyo­sók mentén kialakított vízi- és kerékpárutakkal, a lovasturiz­mussal az idegenforgalmi kíná­latot is javítják. Az Alföld sajátos jellege mi­att mindig is különleges figyel­met érdemelt. A most elfogadott sok kötetes átfogó Alföld-prog­ram és intézkedési terv kidolgo­zását 1990-ben egy tudományos tanácskozás kezdeményezte, majd az országgyűlés és a kor­mány is a feladatok sorába ik­tatta. Az Alföld hazánk területé­nek felét jelenti, Európa legna- gobb síksága és a legnagyobb európai tájrendezést is itt hajtot­ták végre a múltban, alkalmassá téve ezt a területet a mezőgazda- sági művelésre. A természet védelmében Az idén második alkalommal megrendezésre kerülő nemzet­közi környezetvédelmi konfe­renciát felvették az Expo-ren- dezvények sorába. Két év múlva egy már hagyományokra visszatekintő rendezvény házi­gazdája lesz a Tudomány és Te- chika Háza - tudtuk meg Sza- bics Istvántól, a rendező Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társu­lat megyei elnökétől. A MTESZ-szel közösen szerve­zett háromnapos tanácskozás első napja a távlati céloké volt, elsősorban erről beszéltek az előadók. A szaktárcák képvise­lői szóltak az ipari és az agrár környezetvédelemről, a nem­zetközi segélyprogramokról, és a környezetvédelem gondjairól. Tegnap délután a meghívott külföldi szakemberek fejtették ki véleményüket, többek között a Dán Kulturális Intézet gaz- dasgági szaktanácsadója. Ma szekcióülésekkel folytatódik a munka, melynek keretében e- gyebek mellett szó lesz a MTA Regionális Település Kutató- csoportjának számítástechnikai rendszeréről, a műanyaghulla­dékok szelektív gyűjtésének kecskeméti tapasztalatairól. A konferenciával párhuza­mosan tart kóstolóval egybekö­tött biomust-bemutatót a kecs­keméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet. Hazánkban raj­tuk kívül csak Gyöngyösön fog­lalkoznak svájci minta alapján biomust-előállítással, melynek jövőjét a farmergazdaságokban látják. N.Á. Az év elején Csongrádon ala­kult Tisza menti Önkormányza­tok Szövetségének képviselői programismertető körúton jártak a folyó mentén lévő települése­ken. Vásárosnaménytól Szente­sig azt tapasztalták, hogy a folyó és környezetének védelméért ké­szek összefogni az érintett tele­pülések. Losonczi Zoltánná, a szövet­ség elnöke az újságíróknak el­mondta: Európában már alig ta­lálható olyan környezet, mint amilyen e térségben még minde­nütt megóvásra érdemes. A Tisza 600 folyamkilométerével, mint­egy 1200 kilométeres, kerékpá­rozásra, lovaglásra, gyalogtúrára alkalmas töltésvonalával, a ter­málfürdőivel, egyéb természeti adottságaival csábító lehet a kül­földiek számára is. Ehhez vi­szont számos feladat vár egy­részt a szövetségre, másrészt az érintett önkormányzatokra. A Felső-Tisza vidékén a még jelenleg is kiváló adottságokat kell megóvni, a Közép-Tiszán a hullámtérrehabilitációja.avízés a vízpart további terhelésének megakadályozása az elsődleges tennivaló, az Alsó-Tiszán a kör­nyezet szennyezése jelenti a leg­több gondot a szakembereknek. A holtágak elhanyagoltsága, nem megfelelő használatuk, to­vábbá az infrastruktúra elmara­dottsága szinte az egész térség­ben nehezíti a terület hasznosítá­sát. A szövetség szakembereinek véleménye szerint az infrastruk­túra kiépítésének prioritást kel­lene kapnia a Tisza mentén. • Pompás látványt nyújt a bőgi partrész. Szomjas a gemenci erdő Azt a keresztet viselni fogom... Magyar és holland vízügyi szakemberek közös munkával akarják elérni, hogy az Európá­ban egyedülálló értékként szá­mon tartott gemenci ártéri erdő megmaradjon a mai állapotá­ban. Szerdán konferenciát tar­tottak a bajai Vízgazdálkodási Intézetben, ahol holland elő­adók ismertették a Rajna és a Duna mentén végzett hullámtéri kutatások tapasztalatait, majd a Gemenci Tájvédelmi Körzet re-, konstrukciójának lehetőségeit vitatták meg. Gemenc kiszára­dásától nem kell tartani, bár na­gyon megváltoztak természeti körülményei, hiszen a század- fordulón még évente 5-8 alka­lommal volt árvízi elöntés, az utóbbi időben viszont már csak évi egy dunai áradás vizével telnek meg az ártér mellékágai, és ennek java része is visszafo­lyik néhány nap múlva. A talajvíz szintje ugyanakkor több, mint egy méterrel süllyedt száz év alatt a Duna menti terü­leten - mondta Zsuffa István, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára, aki köz­vetlenül irányítja a gemenci természetvédelmi rekonstrukció előkészítő munkáit. A vízhiány azonban olyan változásokat idézett elő már eddig is - hang­súlyozta a professzor hogy ha nem történne beavatkozás, el­szegényedne a gemenci erdő növényvilága, csak a szárazság­tűrő és a nem kifejezetten víz­A bajai tűzoltóparancsnok­ság tavaly vett egy új finn gyártmányú gépjármű-fecsken­dőt. A novemberi. üzembeállí­tás óta igen jók a tapasztala­tok, gyors az autó, és a blok­kolásgátló jóvoltából csúszós úton is biztosabban lehet vele haladni. A fecskendője takaré­kosabb, kevesebb vízzel is ha­tékonyabban lehet oltani, ami kedvező, mert egyáltalán nem mindegy, hogy például egy kis tűznél mekkora vízkár keletke­zik. Jelenleg egy nagyobb, négy köbméteres tartályú gépjármű készül a Csepel autógyárban. Ez méreteiben is robosztusabb, de szintén gyors, 100 kilomé­ter fölötti sebességre képes erős dízelmotorja és terepjáró fecskendője van. A 18 millió kedvelő növényfajok, fák, cser­jék maradnának meg. Azt a vál­tozást egyébként, hogy ilyen növények is megjelentek a híres ártéri erdőben, ahol pedig ko­rábban csak „vízhez szokott” növényfajok éltek, már évtize­dekkel ezelőtt észrevették az erdészek, azonban vízügyi szakemberekkel nem konzul­tálhattak a helyszínen, tilos volt bemenni bárkinek is a vadászati „kormányterületre”. Maguk az erdészek építettek néhány gátat a mellékágakon, hogy vissza­tartsák a jótékony hatású árvi­zet, de ez a próbálkozás nem sok eredménnyel járt. A bajai konferencián ismer­tették a népes hallgatósággal, köztük a Vízgazdálkodási Inté­zet főiskolásaival, mi lehet a megoldás. A Dunának ezen a szakaszán úgy kell kialakítani a folyószabályozási műveket, kő­gátakat, hogy azok beengedjék a vizet az árterületre, de az iszapot ne, másrészt pedig a belső terü­leteken olyan automata zsilipe­ket építeni, amelyeken befolyik a víz a mellékágak medrébe, de visszafelé már nem folyhat, amikor levonul az árhullám. Zsuffa István elmondta, hogy a nagy és igen költséges munkák­hoz a holland szakemberek és társintézmények nem csak szakmai, hanem anyagi támoga­tást is ígérnek, mert Gemenc ér­tékeit egyetemes európai termé­szeti értéknek tartják. forintos vételárhoz a bajai és környékbeli önkormányzatok, valamint a Bácshús nyújtottak támogatást, így kedvező felté­telekkel tudtak pályázni erre. Szükség lenne még fe­szítő-vágó berendezésre is, amellyel balesetekkor fel tud­nák nyitni az autókat, hogy a beszorult utasokat kimentsék. A waiblingeni testvérvárostól kaptak ilyet, de az már elég idős és nemigen lehet javítani, mindenképpen kellene új, ami egymillió forintba kerül. Télen előfordul, hogy a jégre kell menniük, és ehhez szükségeltetne egy felfújható gumicsónak motorral, hogy biztonságosan tudjanak a befa­gyott vízről is menteni. A csó­naktest ára mintegy félmillió forint, plusz még a motor. Néhány nap múlva véget ér a választási kampány. A fontos ál­lami tisztséget betöltő politikus, aki egyszersmind képviselőjelölt, bizonyára alaposan elfáradt eb­ben a küzdelemben. Dr. Józsa Fábián, a Belügyminisztérium politikai államtitkára, a Magyar Demokrata Fórum kecskeméti jelöltje azonban ma is éppolyan friss és optimista, mint március­ban, sőt, mint amilyennek meg­ismertük négy-öt évvel ezelőtt, a rendszerváltozás kezdetén. Honnan ez az energia és az op­timizmus?- Ez a nyugodt erő, felelhet­ném, amelynek semmi oka nincs borúlátásra. Ám nem kívánok po­litikai jelképek segítségével, af­féle madárnyelven beszélni. Fia­tal korom óta megszoktam, hogy kora reggeltől késő estig elfogla­lom magam. A szaporodó tenni­valók folyamatos önképzésre és nagyobb összpontosításra kész­tetnek. Ennyi a titka az egésznek. Bizonyos vagyok abban, hogy az emberek többsége többre képes, mint amit ma végez. Csak sajnos sokan nem merik vállalni az új ki­hívásokat, a próbatételeket, fél­nek az ismeretlentől és eleve be­letörődnek a változatlanba. Pe­dig a magyar nép nagyon tehet­séges és hatalmas szellemi, er­kölcsi tartalékokkal rendelkezik. Hinnie és bíznia kell önmagában. Ma már semmi oka a félelemre, bátran lehetne tehát optimista, fordíthatná arcát a jövő felé.- Múlt és jövő... A politikai küzdelmek gyakori motívuma mindkettő. Az idei választási kampányban mintha több szó esett volna a múltról, a múltban gyökerező előítéletekről, indu­latokról és kevesebb a jövőről.- Ezt nem hinném. Bár egy volt kommunista politikus múlt­jával sokat foglalkozik a sajtó, ma mindenki - és most a képvi­selőjelöltekre gondolok - a jövő­ről beszél, és mindenki mindent megígér. Ez veszedelmes dolog. Egyszerre ígérni az adók csök­kentését és a szociális kiadások megsokszorozását - súlyos de­magógia. Azt hirdetni, hogy min­denki egyetemre járhat, és köz­ben eltöröljük a tandíjakat - nos ezt még Amerikában sem sike­rült megcsinálni. Hogy miért? Mert ehhez - ha valódi képzést és valamit érő diplomát akarok - növelni kell az egyetemi oktatók és az oktatótermek számát, a felszereltséget és bővíteni a kol­légiumi férőhelyeket. Mindez pedig pénzbe kerül, méghozzá nem is kevésbe. Tehát én inkább azt érzékelem, hogy sok a hamis ígéret és ettől féltem a magyar választót - a becsapástól, a tu­datos megtévesztéstől.- Mostanában a kampány során talán több alkalma volt arra, hogy találkozzon válasz­tóival.- Számomra az idei kampány legnagyobb öröme és tanulsága az volt, hogy a Kecskeméten és környékén élő emberek közül igen sokan fogadtak a bizal­mukba, azaz eddig nem tapasz­talt számban fordultak hozzám levélben vagy telefonon, hogy megosszák velem gondolataikat. Tükröt tartottak elém: e vélemé­nyek tükrében vethettem számot négyéves munkámmal és kezd­hettem készülni a további felada­tokra.- Érkeztek panaszkodó, el­utasító, netán vádló levelek is?- Ha nem is nagy számban, de tollat ragadtak elégedetlen vagy éppenséggel sértett emberek is. Az őszinteséget nekik is köszö­nöm. Sajnálom, ha úgy vélik: gondjaikat nem a kommunista diktatúra, hanem a rendszervál­tozás okozta. Igen, vannak em­berek, akik már-már úgy fogal­maznak, bárcsak visszajönne Kádár, a jóságos elosztó, és visszavárják az igénytelen bol­dogságot osztogató állambácsit. Hát nem fog visszajönni! Elmúl­tak a langyos vízben lábáztatá- sos idők. Az ország fejlődését csak kemény munkával, és min­den területen kimagasló teljesít­ményekkel lehet elérni.- A belügyi államtitkár nem fél a visszarendeződéstől?- Sokat beszélnek róla mos­tanában, de én nem látom reali­tását. A magyar nép ennél sokkal többet tud a múltról és a jövő lehe­tőségeiről. Tudja, hogy semmit nem oldana meg, ha visszatérne a szocialisztikus tervgazdálko­dás, az indokolatlanul széles ál­lami ártámogatások rendszere, a burkolt munkanélküliség, és a fe­dezetlen kereslet által gerjesztett infláció. Tudjuk, hogy nem for­gatható vissza a történelem ke­reke.- Mit válaszol hát az elége­detleneknek, a türelmetlenek­nek?- Elmondom mégegyszer, hogy mit örököltünk, s hogy a ke­serű örökség hány esztendőre határozza meg az ország sorsát. Elmondom, hogy a jóléti, szociá­lis piacgazdasághoz vezető út hosszú, s ezt tudhattuk már 1990-ben is. Súlyos adóssággal megterhelt, szétzilált, a teljes összeomlás határán álló gazda­ságot vehettünk át négy éve - éppen attól a politikai erőtől, amely most magát a szakértelem pártjaként próbálja láttatni. Hát ennyire tellett az ő szakértelmük­ből! Egy Bős-Nagymarosra, s a paksi Átomerőműről egy olyan szerződés megkötésére a Szov­jetunióval, hogy most a nyakun­kon maradjanak a kiégett radio­aktív fűtőelemek. Ezt is nekünk kellett megoldanunk. S az ország gazdaságát úgy kellett stabilizál­nunk, hogy közben gyökeresen átalakítsuk szerkezetét, s meg­szüntessük az állami tulajdon uralkodó jellegét. S mindezt vi­lággazdasági recesszió köze­pette.- Igen, de mi látható ebből? Hol vannak az eredmények?- Miközben a szomszédos országok gazdasága szinte egy- csapásra kátyúba került, a pia­cok összeomlottak, s nálunk is csökkent a nemzeti össztermék, azt az utat választottuk, amit a térségben sehol máshol: hozzá­fogtunk az infrastruktúra intenzív fejlesztéséhez. A víz- és csator­nahálózat, a gáz- és telefonellá­tás területén olyan eredménye­ket tudunk felmutatni, mint soha annak előtte. Gyors ütemben újítjuk fel közútjainkat, hidak, vá­rosokat elkerülő autópálya-sza­kaszok épülnek. Részben a nagy közberuházásoknak kö­szönhető, hogy ma már érzékel­hetően élénkül a magyar gazda­ság. De nem mehetünk el szó nélkül a másik nagy terület: a humán infrastruktúra fejlesztése mellett sem. Amit ezen a téren elértünk, az szerintem egyene­sen csodaszámba megy! Sok ezer tantermet, kollégiumi férő­helyet és sok száz sportcsarno­kot adtunk át, miközben a köte­lező alapfokú oktatást 10 évre emeltük, differenciáltuk az isko­latípusokat, fenntartói oldalról pedig életre segítettük az ön- kormányzati, az egyházi, az ala­pítványi iskolák színes rendsze­rét. Nagy energiákat fordítottunk a felsőoktatásra - az idén két­szer annyi diákot fognak felvenni egyetemre, főiskolára, mint 1990-ben. És közben ország­szerte folynak a kórházrekonst­# Dr. Józsa Fábián rukciók, stabilizáltuk a nyugdíja­kat és a korábbinál lényegesen szélesebbre vontuk a szociális ellátások körét. Lehet persze mindezeket az eredményeket negligálni, kisebbíteni, legyinteni rá vagy elhallgatni, de teljesen elvitatni, azt hiszem, hogy ne­héz.- Mit tart a legnagyobb si­kernek?- A stabilizást. Széles körű diplomáciával és külkapcsolata- ink kiegyensúlyozott rendszeré­vel elértük, hogy a világ demok­ratikus berendezésű államai a nemzetközi kapcsolatokban komoly, kiszámítható és egyen­rangú partnerüknek tekintenek. A legfontosabb belső jogi és gazdasági változásokat végre­hajtottuk az Európai Unió felé vezető úton. Helyes irányban ha­ladunk, nem szabad megtor­pannunk, vagy visszafordul­nunk, s az eredmény rövid időn belül az egyének életében is érezhető lesz. De bárki legyen is kormányon 1994. nyarától, az objektív lehetőségekkel számol­nia kell. Feladataink eztán sem lesznek kisebbek. S a választó- polgárok ne feledjék az örök igazságot: aki sokat ígér, az ke­veset ad. Aki pedig mindenből a legtöbbet ígéri, az politikai ka­landor.- Az Ön személyes sorsát hogyan érintené, ha újra kép­viselővé választanák?- Ha a választópolgárok a szavazólapon ismét az én nevem mellé teszik a keresztet, úgy ne­kem azt a keresztet újabb négy évig viselnem kell. S viselni is fo­gom, mert az ő szolgálatukat je­lenti. S ez nekem minden állami tisztségnél, minden más feladat­nál nagyobb és fontosabb. Lejegyezte: Madarász Gyula X Még hiányos a felszerelés I

Next

/
Oldalképek
Tartalom