Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-05 / 105. szám
1994. május 5., csütörtök Megyei körkép 5 Egy nagy vagy sok kis csatorna? • A Duna-Tisza közén gyakran szomjaznak a földek. (Fotó: Gaál Béla) A Tisza menti szövetség a folyó védelméért (Folytatás az 1. oldalról) A vízpótlásra - mint elhangzott Gyurkó János miniszter sajtótájékoztatóján - két megoldás lehetséges. Az egyik - a Duna- Tisza csatorna megépítése - több milliárd forintos állami nagyberuházást jelentene. Ezzel szemben nagyobb a támogatottsága a szakemberek körében annak. hogy a Duna, illetve a Tisza mentén több helyen vegyenek ki vizet, ellátva a környező kisebb régiókat. Ehhez a meglévő csatornarendszer felújítása, kiegészítése is szükséges. A magasabb részeken, ahova így nem juttatható el víz, a nagyfelhasználók vezetékes módon juthatnának öntözési lehetőséghez, a kisfelhasználók a talaj- és rétegvizet hasznosíthatnák. A nagymértékű talajvízszint- eséshez a szárazságon kívül hozzájárult a nagytáblás, nagyüzemi gazdálkodás, illetve az ide nem illő nyárfások telepítése. A tájrehabilitáció során ezt is figyelembe veszik. Az Alföld-program évente 10 ezer hektárnyi - megfelelő fafajokból álló - erdő telepítését javasolja. Akár adminisztratív intézkedésekkel megszüntetik a holtágak szennyezését, hamarosan megkezdik rendbehozatalukat. E munkák révén ökológiai zöldfolyosókat kívánnak létrehozni. A természetvédelmi értékmegőrzésen túl e zöldfolyosók mentén kialakított vízi- és kerékpárutakkal, a lovasturizmussal az idegenforgalmi kínálatot is javítják. Az Alföld sajátos jellege miatt mindig is különleges figyelmet érdemelt. A most elfogadott sok kötetes átfogó Alföld-program és intézkedési terv kidolgozását 1990-ben egy tudományos tanácskozás kezdeményezte, majd az országgyűlés és a kormány is a feladatok sorába iktatta. Az Alföld hazánk területének felét jelenti, Európa legna- gobb síksága és a legnagyobb európai tájrendezést is itt hajtották végre a múltban, alkalmassá téve ezt a területet a mezőgazda- sági művelésre. A természet védelmében Az idén második alkalommal megrendezésre kerülő nemzetközi környezetvédelmi konferenciát felvették az Expo-ren- dezvények sorába. Két év múlva egy már hagyományokra visszatekintő rendezvény házigazdája lesz a Tudomány és Te- chika Háza - tudtuk meg Sza- bics Istvántól, a rendező Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnökétől. A MTESZ-szel közösen szervezett háromnapos tanácskozás első napja a távlati céloké volt, elsősorban erről beszéltek az előadók. A szaktárcák képviselői szóltak az ipari és az agrár környezetvédelemről, a nemzetközi segélyprogramokról, és a környezetvédelem gondjairól. Tegnap délután a meghívott külföldi szakemberek fejtették ki véleményüket, többek között a Dán Kulturális Intézet gaz- dasgági szaktanácsadója. Ma szekcióülésekkel folytatódik a munka, melynek keretében e- gyebek mellett szó lesz a MTA Regionális Település Kutató- csoportjának számítástechnikai rendszeréről, a műanyaghulladékok szelektív gyűjtésének kecskeméti tapasztalatairól. A konferenciával párhuzamosan tart kóstolóval egybekötött biomust-bemutatót a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet. Hazánkban rajtuk kívül csak Gyöngyösön foglalkoznak svájci minta alapján biomust-előállítással, melynek jövőjét a farmergazdaságokban látják. N.Á. Az év elején Csongrádon alakult Tisza menti Önkormányzatok Szövetségének képviselői programismertető körúton jártak a folyó mentén lévő településeken. Vásárosnaménytól Szentesig azt tapasztalták, hogy a folyó és környezetének védelméért készek összefogni az érintett települések. Losonczi Zoltánná, a szövetség elnöke az újságíróknak elmondta: Európában már alig található olyan környezet, mint amilyen e térségben még mindenütt megóvásra érdemes. A Tisza 600 folyamkilométerével, mintegy 1200 kilométeres, kerékpározásra, lovaglásra, gyalogtúrára alkalmas töltésvonalával, a termálfürdőivel, egyéb természeti adottságaival csábító lehet a külföldiek számára is. Ehhez viszont számos feladat vár egyrészt a szövetségre, másrészt az érintett önkormányzatokra. A Felső-Tisza vidékén a még jelenleg is kiváló adottságokat kell megóvni, a Közép-Tiszán a hullámtérrehabilitációja.avízés a vízpart további terhelésének megakadályozása az elsődleges tennivaló, az Alsó-Tiszán a környezet szennyezése jelenti a legtöbb gondot a szakembereknek. A holtágak elhanyagoltsága, nem megfelelő használatuk, továbbá az infrastruktúra elmaradottsága szinte az egész térségben nehezíti a terület hasznosítását. A szövetség szakembereinek véleménye szerint az infrastruktúra kiépítésének prioritást kellene kapnia a Tisza mentén. • Pompás látványt nyújt a bőgi partrész. Szomjas a gemenci erdő Azt a keresztet viselni fogom... Magyar és holland vízügyi szakemberek közös munkával akarják elérni, hogy az Európában egyedülálló értékként számon tartott gemenci ártéri erdő megmaradjon a mai állapotában. Szerdán konferenciát tartottak a bajai Vízgazdálkodási Intézetben, ahol holland előadók ismertették a Rajna és a Duna mentén végzett hullámtéri kutatások tapasztalatait, majd a Gemenci Tájvédelmi Körzet re-, konstrukciójának lehetőségeit vitatták meg. Gemenc kiszáradásától nem kell tartani, bár nagyon megváltoztak természeti körülményei, hiszen a század- fordulón még évente 5-8 alkalommal volt árvízi elöntés, az utóbbi időben viszont már csak évi egy dunai áradás vizével telnek meg az ártér mellékágai, és ennek java része is visszafolyik néhány nap múlva. A talajvíz szintje ugyanakkor több, mint egy méterrel süllyedt száz év alatt a Duna menti területen - mondta Zsuffa István, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára, aki közvetlenül irányítja a gemenci természetvédelmi rekonstrukció előkészítő munkáit. A vízhiány azonban olyan változásokat idézett elő már eddig is - hangsúlyozta a professzor hogy ha nem történne beavatkozás, elszegényedne a gemenci erdő növényvilága, csak a szárazságtűrő és a nem kifejezetten vízA bajai tűzoltóparancsnokság tavaly vett egy új finn gyártmányú gépjármű-fecskendőt. A novemberi. üzembeállítás óta igen jók a tapasztalatok, gyors az autó, és a blokkolásgátló jóvoltából csúszós úton is biztosabban lehet vele haladni. A fecskendője takarékosabb, kevesebb vízzel is hatékonyabban lehet oltani, ami kedvező, mert egyáltalán nem mindegy, hogy például egy kis tűznél mekkora vízkár keletkezik. Jelenleg egy nagyobb, négy köbméteres tartályú gépjármű készül a Csepel autógyárban. Ez méreteiben is robosztusabb, de szintén gyors, 100 kilométer fölötti sebességre képes erős dízelmotorja és terepjáró fecskendője van. A 18 millió kedvelő növényfajok, fák, cserjék maradnának meg. Azt a változást egyébként, hogy ilyen növények is megjelentek a híres ártéri erdőben, ahol pedig korábban csak „vízhez szokott” növényfajok éltek, már évtizedekkel ezelőtt észrevették az erdészek, azonban vízügyi szakemberekkel nem konzultálhattak a helyszínen, tilos volt bemenni bárkinek is a vadászati „kormányterületre”. Maguk az erdészek építettek néhány gátat a mellékágakon, hogy visszatartsák a jótékony hatású árvizet, de ez a próbálkozás nem sok eredménnyel járt. A bajai konferencián ismertették a népes hallgatósággal, köztük a Vízgazdálkodási Intézet főiskolásaival, mi lehet a megoldás. A Dunának ezen a szakaszán úgy kell kialakítani a folyószabályozási műveket, kőgátakat, hogy azok beengedjék a vizet az árterületre, de az iszapot ne, másrészt pedig a belső területeken olyan automata zsilipeket építeni, amelyeken befolyik a víz a mellékágak medrébe, de visszafelé már nem folyhat, amikor levonul az árhullám. Zsuffa István elmondta, hogy a nagy és igen költséges munkákhoz a holland szakemberek és társintézmények nem csak szakmai, hanem anyagi támogatást is ígérnek, mert Gemenc értékeit egyetemes európai természeti értéknek tartják. forintos vételárhoz a bajai és környékbeli önkormányzatok, valamint a Bácshús nyújtottak támogatást, így kedvező feltételekkel tudtak pályázni erre. Szükség lenne még feszítő-vágó berendezésre is, amellyel balesetekkor fel tudnák nyitni az autókat, hogy a beszorult utasokat kimentsék. A waiblingeni testvérvárostól kaptak ilyet, de az már elég idős és nemigen lehet javítani, mindenképpen kellene új, ami egymillió forintba kerül. Télen előfordul, hogy a jégre kell menniük, és ehhez szükségeltetne egy felfújható gumicsónak motorral, hogy biztonságosan tudjanak a befagyott vízről is menteni. A csónaktest ára mintegy félmillió forint, plusz még a motor. Néhány nap múlva véget ér a választási kampány. A fontos állami tisztséget betöltő politikus, aki egyszersmind képviselőjelölt, bizonyára alaposan elfáradt ebben a küzdelemben. Dr. Józsa Fábián, a Belügyminisztérium politikai államtitkára, a Magyar Demokrata Fórum kecskeméti jelöltje azonban ma is éppolyan friss és optimista, mint márciusban, sőt, mint amilyennek megismertük négy-öt évvel ezelőtt, a rendszerváltozás kezdetén. Honnan ez az energia és az optimizmus?- Ez a nyugodt erő, felelhetném, amelynek semmi oka nincs borúlátásra. Ám nem kívánok politikai jelképek segítségével, afféle madárnyelven beszélni. Fiatal korom óta megszoktam, hogy kora reggeltől késő estig elfoglalom magam. A szaporodó tennivalók folyamatos önképzésre és nagyobb összpontosításra késztetnek. Ennyi a titka az egésznek. Bizonyos vagyok abban, hogy az emberek többsége többre képes, mint amit ma végez. Csak sajnos sokan nem merik vállalni az új kihívásokat, a próbatételeket, félnek az ismeretlentől és eleve beletörődnek a változatlanba. Pedig a magyar nép nagyon tehetséges és hatalmas szellemi, erkölcsi tartalékokkal rendelkezik. Hinnie és bíznia kell önmagában. Ma már semmi oka a félelemre, bátran lehetne tehát optimista, fordíthatná arcát a jövő felé.- Múlt és jövő... A politikai küzdelmek gyakori motívuma mindkettő. Az idei választási kampányban mintha több szó esett volna a múltról, a múltban gyökerező előítéletekről, indulatokról és kevesebb a jövőről.- Ezt nem hinném. Bár egy volt kommunista politikus múltjával sokat foglalkozik a sajtó, ma mindenki - és most a képviselőjelöltekre gondolok - a jövőről beszél, és mindenki mindent megígér. Ez veszedelmes dolog. Egyszerre ígérni az adók csökkentését és a szociális kiadások megsokszorozását - súlyos demagógia. Azt hirdetni, hogy mindenki egyetemre járhat, és közben eltöröljük a tandíjakat - nos ezt még Amerikában sem sikerült megcsinálni. Hogy miért? Mert ehhez - ha valódi képzést és valamit érő diplomát akarok - növelni kell az egyetemi oktatók és az oktatótermek számát, a felszereltséget és bővíteni a kollégiumi férőhelyeket. Mindez pedig pénzbe kerül, méghozzá nem is kevésbe. Tehát én inkább azt érzékelem, hogy sok a hamis ígéret és ettől féltem a magyar választót - a becsapástól, a tudatos megtévesztéstől.- Mostanában a kampány során talán több alkalma volt arra, hogy találkozzon választóival.- Számomra az idei kampány legnagyobb öröme és tanulsága az volt, hogy a Kecskeméten és környékén élő emberek közül igen sokan fogadtak a bizalmukba, azaz eddig nem tapasztalt számban fordultak hozzám levélben vagy telefonon, hogy megosszák velem gondolataikat. Tükröt tartottak elém: e vélemények tükrében vethettem számot négyéves munkámmal és kezdhettem készülni a további feladatokra.- Érkeztek panaszkodó, elutasító, netán vádló levelek is?- Ha nem is nagy számban, de tollat ragadtak elégedetlen vagy éppenséggel sértett emberek is. Az őszinteséget nekik is köszönöm. Sajnálom, ha úgy vélik: gondjaikat nem a kommunista diktatúra, hanem a rendszerváltozás okozta. Igen, vannak emberek, akik már-már úgy fogalmaznak, bárcsak visszajönne Kádár, a jóságos elosztó, és visszavárják az igénytelen boldogságot osztogató állambácsit. Hát nem fog visszajönni! Elmúltak a langyos vízben lábáztatá- sos idők. Az ország fejlődését csak kemény munkával, és minden területen kimagasló teljesítményekkel lehet elérni.- A belügyi államtitkár nem fél a visszarendeződéstől?- Sokat beszélnek róla mostanában, de én nem látom realitását. A magyar nép ennél sokkal többet tud a múltról és a jövő lehetőségeiről. Tudja, hogy semmit nem oldana meg, ha visszatérne a szocialisztikus tervgazdálkodás, az indokolatlanul széles állami ártámogatások rendszere, a burkolt munkanélküliség, és a fedezetlen kereslet által gerjesztett infláció. Tudjuk, hogy nem forgatható vissza a történelem kereke.- Mit válaszol hát az elégedetleneknek, a türelmetleneknek?- Elmondom mégegyszer, hogy mit örököltünk, s hogy a keserű örökség hány esztendőre határozza meg az ország sorsát. Elmondom, hogy a jóléti, szociális piacgazdasághoz vezető út hosszú, s ezt tudhattuk már 1990-ben is. Súlyos adóssággal megterhelt, szétzilált, a teljes összeomlás határán álló gazdaságot vehettünk át négy éve - éppen attól a politikai erőtől, amely most magát a szakértelem pártjaként próbálja láttatni. Hát ennyire tellett az ő szakértelmükből! Egy Bős-Nagymarosra, s a paksi Átomerőműről egy olyan szerződés megkötésére a Szovjetunióval, hogy most a nyakunkon maradjanak a kiégett radioaktív fűtőelemek. Ezt is nekünk kellett megoldanunk. S az ország gazdaságát úgy kellett stabilizálnunk, hogy közben gyökeresen átalakítsuk szerkezetét, s megszüntessük az állami tulajdon uralkodó jellegét. S mindezt világgazdasági recesszió közepette.- Igen, de mi látható ebből? Hol vannak az eredmények?- Miközben a szomszédos országok gazdasága szinte egy- csapásra kátyúba került, a piacok összeomlottak, s nálunk is csökkent a nemzeti össztermék, azt az utat választottuk, amit a térségben sehol máshol: hozzáfogtunk az infrastruktúra intenzív fejlesztéséhez. A víz- és csatornahálózat, a gáz- és telefonellátás területén olyan eredményeket tudunk felmutatni, mint soha annak előtte. Gyors ütemben újítjuk fel közútjainkat, hidak, városokat elkerülő autópálya-szakaszok épülnek. Részben a nagy közberuházásoknak köszönhető, hogy ma már érzékelhetően élénkül a magyar gazdaság. De nem mehetünk el szó nélkül a másik nagy terület: a humán infrastruktúra fejlesztése mellett sem. Amit ezen a téren elértünk, az szerintem egyenesen csodaszámba megy! Sok ezer tantermet, kollégiumi férőhelyet és sok száz sportcsarnokot adtunk át, miközben a kötelező alapfokú oktatást 10 évre emeltük, differenciáltuk az iskolatípusokat, fenntartói oldalról pedig életre segítettük az ön- kormányzati, az egyházi, az alapítványi iskolák színes rendszerét. Nagy energiákat fordítottunk a felsőoktatásra - az idén kétszer annyi diákot fognak felvenni egyetemre, főiskolára, mint 1990-ben. És közben országszerte folynak a kórházrekonst# Dr. Józsa Fábián rukciók, stabilizáltuk a nyugdíjakat és a korábbinál lényegesen szélesebbre vontuk a szociális ellátások körét. Lehet persze mindezeket az eredményeket negligálni, kisebbíteni, legyinteni rá vagy elhallgatni, de teljesen elvitatni, azt hiszem, hogy nehéz.- Mit tart a legnagyobb sikernek?- A stabilizást. Széles körű diplomáciával és külkapcsolata- ink kiegyensúlyozott rendszerével elértük, hogy a világ demokratikus berendezésű államai a nemzetközi kapcsolatokban komoly, kiszámítható és egyenrangú partnerüknek tekintenek. A legfontosabb belső jogi és gazdasági változásokat végrehajtottuk az Európai Unió felé vezető úton. Helyes irányban haladunk, nem szabad megtorpannunk, vagy visszafordulnunk, s az eredmény rövid időn belül az egyének életében is érezhető lesz. De bárki legyen is kormányon 1994. nyarától, az objektív lehetőségekkel számolnia kell. Feladataink eztán sem lesznek kisebbek. S a választó- polgárok ne feledjék az örök igazságot: aki sokat ígér, az keveset ad. Aki pedig mindenből a legtöbbet ígéri, az politikai kalandor.- Az Ön személyes sorsát hogyan érintené, ha újra képviselővé választanák?- Ha a választópolgárok a szavazólapon ismét az én nevem mellé teszik a keresztet, úgy nekem azt a keresztet újabb négy évig viselnem kell. S viselni is fogom, mert az ő szolgálatukat jelenti. S ez nekem minden állami tisztségnél, minden más feladatnál nagyobb és fontosabb. Lejegyezte: Madarász Gyula X Még hiányos a felszerelés I
