Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-05 / 105. szám

TALLÓZÓ PRIVATIZÁCIÓ EXKLUZÍV AJANLAT: Vadászkastély szaunával Bács-Kiskun egyik legszebb kastélya. A Gemenci Erdő- és Vadgazda­ság Rt. - az Állami Vagyonke­zelő Rt. egyetértésével - egy­fordulós, nyilvános pályázat út­ján értékesítésre meghirdeti a KARAPANCSAI VADÁSZKAS­TÉLYT. Az 1910 körül épült, főúri igé­nyeket is kielégítő kastély fél­órányi autóútra fekszik Bajától, Hercegszántó külterületén. A szigorú hangzás - Karapancsa - festői tájat, Albrecht királyi fő­herceg bellyei uradalmának egykori erdőgazdaságát jelöli, amelynek nyúlványai egészen a mai Kis-Jugoszláviáig értek. Ezen a festői tájon épült annak idején’az 5212 nm alapterületű vadászkastély, amely eredetileg Vilmos császárt várta vadá­szatra és szállásra. Az épületet 1985-ben telje­sen felújították, ma is kifogásta­lan állapotban van - mondja Pettkő Szandtner Aladár, az rt. vezérigazgatója. A természet szerelmesei igazi pihenőhelyre lelhetnek itt - folytatja. A táj, a környezet egyedülállóan érde­kes, minden apró része nyu­galmat és felüdülést nyújt ven­dégének. Itt már évtizedek óta külföldiek, no meg a régi politi­kai elit tagjai vadásztak, ez a terület sokáig protokoll vadász- terület volt. Á gemenciek el­képzelése szerint az lenne a leghasznosabb, ha az új tulaj­donos is a ' vadászatra ala­pozná a vállalkozását. Volt itt az épületben korábban határőr- laktanya, iskola, de csak kény­szerből, ugyanis a „hely szel­leme” mást sugall, ide elsősor­ban a puskás emberek jönnek, minden az ő kényelmüket szol­gálja. Mi magunk is úgy szeret­nénk, ha a leendő új tulajdo­nostól bérbe vehetnénk a kas­télyt, ami neki is hasznos lenne, mivel itt már évek hosz- szú sora óta biztos és vissza­térő vendégkör száll meg. Szauna és teniszpálya A vadászati főszezon már vé­get ért ugyan február végén, de a 4 szintes palota első szintjén a személyzet az új vendégeket várja, feltölti a mélyhűtőket, a raktárakat, készíti a tartós élel­miszereket. Varga Sándor erdészetve­zető kalauzol a napfénytől átvi­lágított épületben. Végignéz­zük a 22-30 személy igen ké­nyelmes otthonáéi szolgáló lakosztályokat, szobákat, a szintenként kialakított társalgó­kat, az ebédlőt, alul a szaunát, és ahogyan az ablakon kipillan­tunk, a teniszpályát. A fiata­lember sorolja a német vendé­gek nevét, kívülről ismeri a lis­tát, van olyan család - mondja -, amely már negyedszázada „hazajár" Karapancsára, de ideszoktatta á fiatal generációt is, más-más turnusban itt va­dászik az unoka és a nagy­papa. Vadászat és üdülés Amikor a vételárról kérde­zem, Varga úr nem nyilatkozik a 185 millióról, de megemlíti, hogy Albrecht főherceg ma Svájcban élő rokona is érdek­lődött már, nyilván pályázik is, mert lát fantáziát a kastélyban, és nem csak ősei emléke miatt. Ahogy jövünk le az emeletek­ről a faragott fa- és márvány­burkolattal ellátott hallba, az erdészetvezető arról beszél, hogy a vendégek egy részét az ideszokott vadászokat és csa­ládtagjaikat Karapancsa új tu­lajdonosa is megtarthatja, és az év másik felében a kastély fogadhatja azokat, akik esetleg nem vadászszenvedélyüknek hódolnának itt, hanem üdülné­nek, pihennének. Leértünk a kertbe, a kastélyt körülvevő aszfaltútra nyílik a bejárati ajtó, tőlünk 10 méterre egy kis dombon a szarvasbika- szobor, a 4 évvel ezelőtti világ­rekorder agancs másolatával díszítve. Kifelé megyünk a parkból a százéves tölgyek és kőrisek között, a fenyők és a ti­szafák hűvös árnya alatt a ta­vaszi melegben. A karapancsai Vadászkas­tély ajánlati vételára: 185 mil­lió forint. További információk: Ge­menc Rt. titkársága, 06/79/324-144. Nem sörre, a részvényre szomjaztak a befektetők Kezdetben 2 hetet szántak a Kedvezményes Részvényvá­sárlási Program kísérleti sza­kaszának első felvonására. Ehhez képest túl sikeres volt a nyitás. A sörgyári részvénye­kért mindössze 4 napig folyt a harc, a felajánlott 501.806 da­rabot túljegyezték. így még azok sem lehetnek maradékta­lanul elégedettek, akik - magu­kat szerencsésnek tudván - egyáltalán bejutottak a jegyzési helyekre. A kárpótlási jegyek­kel „fizető” alanyi jogosultak, valamint a részletfizetésre beje­lentkezők valószínűleg meg­kapják az igényelt mennyisé­get, ám a készpénzért vásár­lóknak bizonyosan jóval keve­sebb jut, mint szeretnék. Pedig számukra sem keveset, 200 ezer darabot kínáltak. A hatalmas érdeklődés ter­mészetesen elsősorban a grandiózus reklámkampánnyal megtámogatott kedvezményes kínálatnak köszönhető. Hiszen ki ne szeretne kockázat nélkül nyerni? Az 5 éves, kamatmen­tes részletre vásárolható ér­tékpapírért ugyanis a 2000 fo­rintos regisztrációs díj igazán semmifajta rizikót nem jelent. Ezzel a lehetőséggel élve je­gyezték le a 300 ezer darab felajánlott részvény kétharma­dát. A fennmaradó egyharmad a kárpótoltaknak jutott, akik szintén nem kockáztatnak so­kat. Sőt, a meghatározott cse­rearány (10 jegyért 4 rész­vény) már eleve biztosította, hogy a törvény szerinti 152%-os árfolyamon számít­sák be a jegyet. Igazságtalanok lennénk azonban, ha a részvényjegy­zés sikerének okát csakis a csábító kedvezményekben ke­resnénk. Hiszen az magában a Soproni Sörgyárban rejlik. Egyszerűen arról van szó, hogy ez egy jó cég. A hét ha­zai sörgyár közül ez uralja a hazai piac 11%-át. Tavalyi ár­bevétele 2,7 milliárd forint volt, az adózás utáni nyereség 580 millió forint. S noha a piacon uralkodó gyilkos konkurencia- harc nyomán 5,6%-kal keve­sebb sört tudott értékesíteni, mint az előző évben, nettó ár­bevételét így is 11,4%-kal tudta növelni. Mindez nagy­mértékben annak köszönhető, hogy a cég többségi tulajdo­nosa világhírű, és egyben igen tőkeerős szakmai befektető. Az osztrák Brau Union AG Ausztriában 9 sörgyár tulajd- sonosa, és az ottani piac 60%-át tudhatja magáénak. A Soproni Sörgyárban a közel­múltban, de még a mostani részvénykibocsátás előtt 75%-os részesedést szerzett. Segítségével már korábban is jelentős fejlesztéseket tudtak Sopronban megvalósítani, amelynek révén a minőség és az eltarthatóság egyaránt ja­vult, új termékeket is meg tud­tak honosítani, a régebbiek pe­dig külcsínre is vonzóbbak let­tek. Amint Németh Árpád, a gyár vezérigazgatója elmondta, piaci részesedésük megőr­zése, bevételük és nyereségük növelése érdekében továbbfej­lesztik vevőközpontú kereske­delmi hálózatukat. A reklám KÖZGYŰLÉS ELŐTT A PICK Házasság bonyodalmakkal A Pick Szeged Rt. április 28-ai közgyűlésének egyik legfonto­sabb napirendi pontja az az alaptőke-emelés, amely a Herz Szalámigyár megvételéhez, a szükséges működő tőkéhez, il­letve beruházásokhoz kapcso­lódó forrást biztosítja. Mint Vá­mosi Lukács gazdasági igaz­gatótól megtudtuk, a Herz vétel­ára 920 millió forint volt, a teljes működőtőke-szükséglet 700, a beruházások forrásigénye 1 mil­liárd forint. A Herzet a nehézségekkel küszködő Budapesti Húsipari Vállalattól 1993. február köze­pétől ez év március végéig bé­relte többszöri hosszabbítással a Pick. Az eladásra kiírt pályá­zatot is a szegediek nyerték, ám közben volt egy kis bonyo­dalom. Az ÁVÜ és az ÁV Rt. igazgatótanácsa február elején egyszerre hirdetett eredményt két Pick-pályázattal kapcsolat­ban. Első körben a Gyulai Hús­kombinát részvényeinek 50 százalékát plusz egy szavaza­tot megvásárolhatónak ítéltek az illetékesek, a Herz vételi ajánlatát a monopolhelyeztre való hivatkozással viszont el­utasították. (A gyulai lánykérés csak a szakmai körökben volt köztudott, a Herz-házasság híre viszont nagyobb nyilvá­nosságot kapott.) Azután néhány napon belül megfordultak a dolgok, Herz-ügyben lett szabad a vá­sár, Gyuláról azonban le kellett mondaniuk a szegedieknek. A Gazdasági Versenyhivatal mindent szentesítő pecsétje még ma is hiányzik az okmá­nyokról, a Pick-vezérek azon­ban optimisták. Tervezik a nem minden előzmény nélküli háza­sélet részleteit. KRP-adózás Az ÁVÜ megyei ügyfélszolgálati irodájában manapság az egyik slágertéma a KRP és az adózás. Sokan érdeklődnek arról, milyen adókedvezményben részesülhet­nek, ha a KRP keretében vásárol­nak részvényt. Az irodavezető tá­jékoztatása szerint ebben az esetben a részvényvásárlásra be­fizetett készpénz összege levon­ható az adóalapból. Mindez a be­fizetett éves részletekre, előle­gekre és a részletfizetésként figye­lembe vett nettó osztalékra is ér­vényes. Az adóalap csökkentése kizárólag a készpénz befizetésé­nek évére érvényes. E levonható összeg egyik évben sem lehet több az erre az esztendőre eső összjövedelem harminc százalé­kánál. Mindezek a kedvezmények nem érvényesek akkor, ha kárpót­lási jeggyel fizetnek a részvénye­kért. Ha valaki a másodlagos for­galomban szerzett - vásárolt, ajándékba kapott - kárpótlási je­gyét részlet- vagy előlegfizetésre használja fel a Részletfizetési Al­rendszerben, adóköteles lesz e jövedelem. A részvények eladá­sakor elért árfolyamnyereség minden esetben adóköteles. Csak a MATAV segíthet?- A kárpótlási jegy árfolya­mán már csak az segíthet, ha lényegesen növekszik az érte felkínált részvények mennyi­sége - mondta Lakatos János, a Postabank Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója. (Világ- gazdaság, IV. 20.) Gépbörze júniusban- Várhatóan június elején in­dul az ÁVÜ és az ÁV Rt. közös gépbörzeakciója, amelynek ke­retében a vagyonkezelő szer­vezetekhez tartozó társaságok számukra már felesleges, de használható eszközöket aján­lanak fel megvételre kisbefekte­tőknek - mondta el Komlósi Jenő, az akciót bonyolító Eco- nomix Rt. irodavezetője az MTI munkatársának. (Heves me­gyei Hírlap, IV. 22.) Elkel-e az Autóker? Az ÁVÜ reméli, hogy hozzájut az Autóker értékesítésekor megállapított, ám a német vevő által ki nem fizetett vételárrészle­tekhez - mondta Dudics Ádám, a vagyonügynökség illetékese. Színre lépett ugyanis egy újabb német befektető, amelyről csak annyit árult el, hogy tőkeerős német társaság, amely a tervek szerint a holdingként működő Autóker egyes részeit vásárolná meg. (Napi Gazdaság, IV. 20.) Az ÁVÜ ellenőrzi a vezetőket- Az Állami Vagyonügynök­ség kiterjeszti ellenőrzéseit. Már működik az a program, amely a befektetők megbízhatóságát vizsgálja. A többségi állami tu­lajdonú cégeknél pedig felmérik, hogy a menedzsment tevé­kenysége mennyire képviseli az állam érdekeit. (Népszabad­ság, IV. 26.) előnyeivel nem élhetnek - hi­szen Magyarországon tilos szeszes italt reklámozni -, ám áthidaló megoldásként bővíteni kívánják azoknak a vendéglá­tóhelyeknek a körét, ahol kizá­rólag soproni söröket forgal­maznának. Ezen túl sportese­mények és sörfesztiválok ren­dezésével próbálják termékei­ket még ismertebbé tenni. Vagyis offenzív piacpolitikát folytatnak az osztrák partner marketingtapasztalatainak fel- használásával. Hogy jövőjük ígéretes és biz­tos, annak alátámasztására áll­jon itt két tény. A sörgyár min­den egyes dolgozója és veze­tője élt a lehetőséggel, hogy részvényt vásároljon a szá­mukra külön felajánlott keret­ből. Tehát ők belülről ismerik, bíznak benne. S ami még ennél is meggyőzőbb: a mostani nyil­vános kibocsátás során a kül­földi befektetők számára fel­ajánlott részvénycsomagot szinte pillanatok alatt többszö­rösen túljegyezték. A viszony­lag magas, 3800 forintos ár el­lenére tapasztalt jelentős kül­földi érdeklődés jó ómen a vár­ható növekvő tőzsdei árfolyam szempontjából. A kibocsátást előkészítő Creditanstat Értéka- papír Rt. munkatársai szerint nem fognak csalatkozni a jó hozamban reménykedő hazai befektetők sem. Feltéve, ha a májusra tervezett tőzsdei be­vezetéskor nem mindenki és egyszerre akar azonnal túladni rajta. Higgyék el, nem érde­mes. A sörrészvény hosszabb távon is kifizetődő. A Privatizáció Története Hazánkban az elmúlt négy évben annyi külföldi tőkebefektetés történt, mint a kelet-európai tér­ségben együttvéve. A hazai tulajdonszerzés aránya 1993-ban megközelítette a 70%-ot. Ezek az adatok önmagukért beszélnek és megerősítik a tényt: Magyarországon sikeres a privatizáció. A Privatizáció története című könyv dokumentálja az elmúlt évek magánosításának történel­mét, valamint segít az új tulajdonosi modellek megismerésében, megértésében is. Azok számára szintén ajánljuk akik szeretnének bekapcsolódni a hazai - még számos lehető­séget tartogató - privatizációba. Keresse az ÁVÜ budapesti és vidéki ügyfélszolgálati irodáiban! 5000 Szolnok, Kossuth u. 4. Tel.: 56/425-524 ÁUAMI VA(iVU.\Í (iYXÖIiSÍ;(

Next

/
Oldalképek
Tartalom