Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-21 / 119. szám

1994. május 21., szombat Pünkösd ünnepén 5 TECUM, PRO TE - VELED, ÉRTED A főegyházmegye új segédpüspöke ...ÉS KÜLÖNFÉLE NYELVEKEN KEZDTEK BESZÉLNI Honnan ered a kettős gyökerű ünnep? Ma délelőtt püspökszentelés lesz a közelmúltban társszékes­egyházzá lett kecskeméti nagytemplomban. Ha világi, pontosabban katonai hasonlattal akarnánk élni, azt mondhat­nánk, hogy az új püspök. Bíró László - rendfokozata szerint - az észak-afrikai Castra di Galba püspöke. Mivel azonban Castra di Galba püspöksége - bár egy­kor virágzott - jelenleg nem működik. Bíró Lászlót címzetes galbai püspökként tisztelhetjük. S miután II. János Pál pápa a ka- locsa-kecskeméti főegyházme­gye szolgálatára rendelte, be­osztása szerint Bíró László - dr. Dankó László főpásztornak alá­rendelve - a főegyházmegye segédpüspöke. A püspökszente­léssel a papi rend teljességét kapja meg - ezután például maga is szentelhet papokat s tagjává válik a püspöki kollégi­umnak, amely az egyházi ha­gyomány és jog szerint az apos­tolok kollégiumának örököse. A püspök tehát az egység és foly­tonosság letéteményese az egy­házban.- Szekszárdon születtem 1950. október 31-én - kezdi a bemutatkozást Bíró László, s humorérzékről is tanúságot téve hozzáteszi: a reformáció em­léknapja, emellett világtakaré­kossági nap.- Jókedélyü fiatalember lehe­tett akkor is, amikor a papi hi­vatást választotta...- Miért lenne ellentétben a kettő? Szüleim mélyen hívő, a népi vallásosság szerint élő em­berek voltak. Pap és tanár na­gyon nagy tekintély volt előt­tük. Rólam már általános isko­lás koromban mindenki azt tar­totta természetesnek, még a ta­náraim is, hogy pap leszek. Na­gyon korán eldöntöttem, soha nem fordult meg más a fejem­ben. Szerepe volt ebben persze jó szekszárdi papoknak is, fő­ként dr. Szalay Jánosnak.-A mai, fiatalabb katolikus papságot nagyrészt a szocializ­musban is fennmaradt hat egy­házi fiúgimnázium adta...- Én a győri bencésekhez jár­tam. Csak érdekességként emlí­tem, hogy a most tábori püs­pökké lett Ladocsi Gáspárnak adtam át az irodalmi szakkört, aki egy évvel járt alattam. Már idősödő, de nagyon nagy mű­veltségű emberek voltak a taná­raink. A keresztény élet mellett nyitottságot, toleranciát, kritikai érzéket tanultunk tőlük. Átve­hettük tőlük a keresztény kul­túra szeretetét, s hangsúlyozot­tan neveltek a hazaszeretetre is. Érettségi után a győri hittudo­mányi főiskolán tanultam to­vább, ahol 1974-ben végeztem, pécsi egyházmegyésként. Sze­retett szekszárdi templomom­ban szentelt pappá dr. Cserháti József pécsi püspök. • Bíró László- Hol kezdte a szolgálatot?- Káplánként egy baranyai kis faluban, Mágocson. Svábok mellett a felvidékről kitelepített magyarok éltek itt. Sok szerete- tet kaptam tőlük, s a papokkal, mármint a plébánosommal újra szerencsém volt. Korrekt, mű­velt, tiszta pap volt Barcza Ti­vadar. Mágocs arra is jó volt, hogy itt minden korsztállyal kapcsolatot teremtsek. Néhány hónapig voltam Szigetváron is, majd 1977-ben a pécsi székes- egyház káplánja lettem. Tehát városi pap, s elsősorban a fiata­lokkal foglalkoztam. Az iljú- sági hitélet abban az időben kezdett a tiltottból tűrné elő­lépni. Dr. Hergenrőder Miklós­tól és Márton Dénestől komoly gimnazista csoportot örököl­tem, az egyetemista hittancso­portot pedig már én szerveztem meg. Szépen kibontakozott a templomon kívüli ifjúsági munka. Varsóból gyalog zarán­dokoltunk Czestohowába, s rendszeresen részt vettünk a nagymarosi katolikus ifjúsági találkozón is. Több jelentős if­júsági csoporttal is kapcsolatot tartottam, lelkipásztoraikkal rendszeresen találkoztunk. Régi barátság fűz például a kecske­méti Jávorka Lajoshoz. Ennek a munkának a csúcspontja volt a taize-i ifjúsági találkozó meg­szervezése 1989-ben Pécsett, amit öt éven át készítettünk elő.- Gondolom, közben a rang­létrán is előre haladt.- Három év után püspöki tit­kár lettem, majd 1989-ben szé­kesegyházi plébános. Utóbb kanonok, szentszéki elnök, majd a megszervezett pécsi hit- tudományi főiskola teológiai tanára. Persze a rangoknak, cí­meknek ma már kevesebb jelen­tősége van. Természetesen tisz­teletben tartom ezeket a dolgo­kat, de püspökként is ugyan­olyan közvetlen, nyitott pap szeretnék maradni, mint ami­lyennek - remélem - eddig megismertek. Országos lelki vezetője vagyok a Magyar Mál­tai Szeretetszolgálatnak, de még nem látom, hogy ezt a munkát tudom-e végezni a jövőben.- Hitvallásként mit tart fon­tosnak?- Tecum pro Te. Veled, ér­ted. Ezt a jelmondatot választot­tam, mivel egyaránt értendő az Istenre és az emberekre. Nem hiszek abban, hogy pusztán emberi erőből lehet egyházat építeni. Csak az Istennel egye­sült ember képes olyan egyház építésére, amely betöltheti hiva­tását a mai társadalomban.- Jól tudjuk-e, hogy a Kecs­keméten felállítandó érseki helynökséget vezeti majd?-Június elsején költözöm. Egyelőre Kalocsára, ismerkedni a dolgokkal. A többiről korai beszélni, de nem véletlen, hogy a szentelés helyszíne Kecske­mét. Bálái F. István HAGYOMÁNYOK KISLEXIKONA Bazsarózsa és pünkösdi királyság • Pünkösdikirályné-választás az Alföldön. „Piros pünkösd” ünnepéhez liturgiái és népi hagyományo­kat, szokásokat, szólásokat egy­aránt jelölő fogalmak is kötőd­nek - következő kislexikonunk ezekből ad ízelítőt. Pünkösd - A húsvét (peszah) utáni ötvenedik nap, görögül pentekosztész: ebből származik maga a magyar „pünkösd” szó is. Eredetileg aratási hálaadó ünnep volt, majd - a zsidóság számára - a Mózes személyé­hez kötődő sínai-hegyi törvény- hozás, a tízparancsolat adomá­nyozásának emléknapja lett. Nevezték a „hetek ünnepének” is, a 7x7 peszah után. Ä pün­kösd kifejezést szélesebb érte­lemben a húsvét vasárnap és pünkösd vasárnap között idő­szakra is szokták használni. Pünkösdi királyság - Régi népszokás, amikor a falu pün­kösd napján különféle erőpró­bák, versenyek során kiválasz­tott „első legénye” királyi pál­cát kap és legénybíróként uralkodik a következő év pün­kösdjéig. Megválasztása tiszte­letére sokfelé mindmáig dísz­felvonulást, mulatságot, tréfás vetélkedőket, lóversenyt ren­deznek. A pünkösdi királyság fénykorában a legénybíró kocsmaszámláját hivatala ide­jén a falu fizette. Átvitt érte­lemben a kifejezés ma is a rö­vid életű dicsőségre utal. Pünkösdi rózsa (Paenonia) - Másik közkeletű nevén bazsa­rózsa, kétszikű virág, a boglár­kafélék (Ranunculaceace) csa­ládjába tartozik. Lágy szárú és fás fajai egyaránt kedveltek. Legáltalánosabb virágzási idő­pontjáról kapta a pünkösdi ró­zsa elnevezést. A piros bazsa­rózsa egyik változata a Me­csekben vadon is előfordul. Pünkösdölés - Leginkább az Alföldön elterjedt népszo­kás: pünkösd napján a lányok egy-egy ünneplőbe öltözött 4-5 éves kislányt, a kis pünkösdi királynőt közrefogva, éne- kelve-táncolva járnak házról házra. Szentlélek - Az Ótestamen­tumban teremtő erőként szere­pel a teremtésnél (Mózes első és második könyve), de lélek­ként is, amelyet Isten erőként nyújt választottjainak (Sámuel első könyve). A Szentlélek ih­leti a prófétákat az isteni ki­nyilatkoztatásokra. A keresz­tény gondolkodásban az Atya és a Fiú mellett a Szenthárom­ság harmadik személye. Az Újtestamentumban galamb a- lakjában száll alá a kereszte­lésnél Jézusra; ő viszi ki Krisztust a pusztába; halála után a megdicsőülést, később pedig Jézus Krisztus lelkét je­leníti meg. Míg a nyugati egy­házak dogmái szerint az Atyá­tól és a Fiútól származik, a ke­leti egyházak csak az Atyától való eredetet fogadják el. Az Apostolok Cselekedeteiben a Szentlélek azért lett pünkösd­kor az egyházé, hogy ettől kezdve irányítsa a missziós te­vékenységet. Kocsis Tamás „Amikor elérkezett Pün­kösd napja, a tanítványok mind együtt voltak. Hirtelen zúgás támadt az égből, mintha heves szélvihar tört volna ki. Betöltötte az egész házat, ahol együtt ültek. Az­után szétoszló lángnyelvek tűntek föl fölöttük, és vala­mennyiükre leereszkedett egy-egy. Mindnyájukat be­töltötte a Szentlélek, és ettől különféle nyelveken kezdtek beszélni, ahogyan a Lélek a szót ajkukra adta. Jeruzsálemben akkor a vi­lág minden tájáról voltak jámbor zarándokok. Amikor a zúgás támadt, tömeg verő­dött össze. Nagy volt az ál- mélkodás, mert mindegyikük úgy hallotta, hogy az aposto­lok az ő nyelvükön beszél­nek.” (Apostolok Csel. 2,1-6.) * Pünkösd ünnepének kettős gyökere van; az egyik zsidó, a másik keresztény. Á zsidó val­lásban savuot (hetek ünnepe) eredetileg olyan aratási hálaadó ünnep volt, amely egyben le­zárta az egyiptomi szolgaságból való szabadulásra emlékező pe­szah ünnepét. A rabbinikus ha­gyomány szerint e napon történt meg a sínai-hegyi kinyilatkozta­tás, a Tóra s benne a Tízparan­Pünkösdi Erdély keleti végében, a Har­gita aljában, haragos zöld szín­ben hullámzó legelő közepén magányos templom áll. Előtte, a széles völgy ölén szinte meg­bújva kanyarog az Olt vize, míg mögötte, a hegység meredek lejtőin pihenés nélkül zúg a ha­talmas fenyves. Valamivel lej­jebb, egy másik, kéttornyú templom emelkedik, mellette kolostor, ez a csíksomlyói kegy­templom. Régen rendes út sem vezetett hozzá. Közelében pásztor­kunyhó sem volt, csak a felhős messzeségben villant meg itt is, ott is egy-egy falu fehér ház­csoportja. Óreg falain nyoma sincs a pusztulásnak, mintha láthatatlan kezek óvnák kö­veit... Főoltára mögött ott ma­gasodik a 2,26 méter magas, ju­harfából készült gyönyörű kegyszobor: a csíksomlyói, csodatevőnek mondott Mária. Történetek, legendák soka­sága övezi, csodákat mesélnek, erről a kisdedét gyöngéden kar­ján tartó, szelíden mosolygó Madonnáról. Orbán Balázs, a legnagyobb székely írta egyik könyvében: „Széphavas tetején, a zúgó fenyves rejtekében egy régi ká­polna romjai láthatók, melyet a Szentlélek tiszteletére még a székely ősök emeltek. Ide gyűlt össze régen, minden pünkösd­kor kilenc moldvai csángó falu lakossága fehér ruhában, arany- hímzésű fehér zászlókkal, ezt énekelve: Zeng az erdő, zúg a levele Mária örömére... Itt találkoztak csíki testvére­ikkel. Zászlaikat összeérintve együtt mentek a somlyai bú­csúra. Visszatérőben az egész nép elkísérte őket a Széphava­sig. Itt miséztek, mulattak, s jövő évre találkozást adva egy­másnak, érzékenyen köszöntek el a távozó rokonoktól.” A csodatevő Mária-szobor Évszázadok óta, pünkösd előtt megindulnak a tömegek Erdély és Moldova legtávolabbi csücskéből, hogy a szombati körmenet kezdetéig sorra meg­hajoljanak a kéttornyú kegy­templom előtt a templomi zász­lók. s a „keresztek”, és a zarán­dokok pedig énekkel köszönt­sék Máriát: „Nyíljon ki szíve­tekben az örömvirág, / Zengjé­tek, hogy hallja meg az egész világ: / Édesanyánk, hozzád jöt­tünk.” Évről évre katolikus és pro­testáns székelyek, gyímesi és csolat átadása. Az Apostolok Cselekedetei szerint az aposto­lok és a hozzájuk tartozó első hívők is összegyülekeztek e na­pon Jeruzsálemben, egy ma­gánház emeleti helyiségében. Itt következett be a Szentlélek el­jöveteleként számontartott e- semény. Heves szélvész töl­tötte be az egész házat, majd lángnyelvek ereszkedtek a je­lenlevőkre. Ekkor mindnyájan elteltek Szentlélekkel és külön­féle nyelveken kezdtek be­szélni. A leírás arra utal, hogy az egyház szerint a pünkösd olyan kezdet volt, mint a zsidó nép számára a sínai-hegyi szövet­ségkötés. Ezért is használja föl az ottani Isten-megjelenést kí­sérő mozzanatokat, a szélvihart, amely Isten hatalmának jelképe, és a tüzet, amely a Mindenható jelenlétére utal. A nyelvek adománya azt sejteti, hogy akik elteltek a Szentlélekkel, elra­gadtatásba estek és átszellemül- ten dicsőítették Istent. A keresztények ezt az ese­ményt az apostoli kortól kezdve megünnepelték; a húsvéti misz­térium beteljesítőjének tartot­ták. Az Atyától és a Fiútól származó Szentlélek eljövetele a Fiú küldetésének következ­ménye - Ő tudniillik megígérte, hogy távozása után elküldi apostolaihoz a Vigasztalót, aki megerősíti és képessé teszi őket arra, hogy Jézus Krisztusról bátran és hitelesen tanúságot te­gyenek. Pünkösd az egyház alapítá­sának emlékünnepe is. Az egy­háznak mintegy bölcsője az a terem, ahol Jézus mennybeme­netele után az apostolok és a ta­nítványok, Máriával együtt, összegyülekeztek és állhatato­san imádkoztak. A húsvét utáni 50. nap harmadik órájában itt töltötte el őket a Szentlélek. Ezt követően léptek tüstént a nyil­vánosság elé és nyilatkoztak meg az álmélkodó hallgatóság előtt. Péter, mint az új közösség feje, prédikálni kezdett, tanúsá­got tett Jézus föltámadásáról. Péter tanításának hatására mintegy háromezer ember megkapta a Szentlélek ajándé­kát; megkeresztelkedett, és ezt követően Jézus szolgálatába lé­pett, s ezzel létrejött a jeruzsá- lemi ősegyház. A pünkösdkor született egy­házat a II. századtól kezdve Noé bárkájaként ábrázolták. Az egyház maga egy nagy hajó, amely az Ur halála révén ké­szült el; kormányosa Krisztus, vitorláit a Szentlélek duz­zasztja, főárboca pedig Krisztus keresztje. Gecse Gusztáv búcsú Csíksomlyón • Magyar és egyházi zászlós búcsúsok Csíksomlyón. magyarul még beszélő, vagy már teljesen elrománosodott moldvai csángók tízezrei zarán­dokolnak el e helyre, hogy kö­szöntsék a főoltár mögötti kegyszobrot. A több mint négyszáz éves nőalak történetét illetően azon­ban a mai napig nincs egysége­sen elfogadott magyarázat. Ha­sonló homály fedi a búcsúhely kialakulásának körülményeit is. Zarándokhelyből búcsújáróhely Bizonyos egyházi dokumen­tumok szerint Csíksomlyó már a középkorban zarándokhely volt, s csak néhány évszázaddal később, a székelyek János Zsigmond seregei fölött aratott győzelme emlékére vált hálaadó és búcsújáróhellyé. Főleg a csíki székelyek köré­ben ismert egy másik változat is, mely szerint 1602 júliusában Rádul havasalföldi vajda Brassó mellett legyőzte Székely Mózes erdélyi fejedelem seregét. A vesztes had és a védtelen nép a hegyekbe és a környező er­dőkbe menekült, és a Szent­anyától, Szűz Máriától kért ol­talmat. Az égi segítség nem is maradt el. Az Olt vize hirtelc- nében tengerré dagadt és az utolsó emberig elmosta Rádul vajda hadát. Hogy hol ér véget a legenda és hol kezdődik a valóság, ilyen idő távlatából nehéz lenne megálla­pítani. Annyi azonban bizonyos, hogy Csíksomlyó a mai napig fontos találkozóhelye a keleti végek magyarságának. A csík­somlyói pünkösdi búcsú olyan esemény, amely évszázadokon át erősítette a környező vidékek magyarságának összetartozás­tudatát. S ha van csoda, mely itt a történelem ide-oda csapongó eseményei között született, úgy ez kétségkívül annak számít, hogy ezen az ősi búcsújáróhe­lyen a székely és nem székely hí­vek a pünkösdi búcsún egyre többen jelennek meg - többen mint bármikor -, hogy együtt mutassák ki szeretetüket és tisz­teletüket a Szűzanya iránt, s kér­jék védelmét a magyarság fenn­maradása érdekében. Szász András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom