Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-02 / 78. szám
4 PETŐFI NÉPE 1994. április 2., szombat Naptár Április 2., szombat. Névnap: Áron. Névnapozóknak Áron: Ószövetségi név, héber eredezte- tés esetén jelentése: ihletett, tisztánlátó. Köszöntjük a névnapjukat ma tartó Ferenc. Lipót, Mária és Orbán nevű olvasóinkat is. Évforduló 100 éve temették el G» Budapesten Kossuth w' Lajost. A Kerepesi temetőben sírja fölé később mauzóleumot emeltek. Ökumenikus naptár A kereszténység Krisztus feltámadásának ünneplésére készül világszerte. A Mi, hol, mikor? • Húsvéti koncertet adnak a Kalocsa környéki fúvószenekarok ma délután fél 4 órától a kalocsai Ifjúsági Házban. A műsorban a császártöltési, a hajósi, a homokmégyi zenekar, a Trombita-trió és a Garázs zenekar lép fel. • Vasárnap 14 órakor keresztszente- lőre hívja a kiskunfélegyházi gazdakör alelnöke az érdeklődőket a Bugaci úti épületükbe. MŰSOROK KECSKEMET 1994. április 2., szombat Katona József Színház: este 7 órakor: MY FAIR LADY. Németh László-bérlet. A mozik műsora. Városi: 1/2 4, 3/4 6 és 8 órakor: BEETHOVEN 2. Színes, magyarul beszélő, amerikai filmvígjáték. Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: TABUK NÉLKÜL - EGY FÉRFI ÉS KÉT NŐ. Színes, amerikai film. Stúdió: 7 órakor: A CÉG. Színes, magyarul beszélő, amerikai film. Otthon: 15.30 és 19.00 órai kezdettel: SCHINDLER LISTÁJA. Fekete-fehér, feliratos amerikai film. 14 éven felülieknek! 12 Oscar-ra jelölve! KTV: 9.00: Képújság. 10.00: Tegnapi magazin (ism.). 11.00: Happy End TV. 15.00: Műsorzárás. Telemozi Kft.: 19.30: Képújság, reklám. 20.00: ATV víkend fiataloknak. 24.00-1.30: ATV Night Show 2. rész. Kiskun TV: 5.00- 8.00: Képújság. 8.00-12.00: Agro TV műsora. 12.00-13.00: Képújság. 13.00-17.00: ATV Délutáni műsora. 17.00-24.00: Képújság. 1994. április 3., vasárnap Katona József Színház: délután 3 órakor: MY FAIR LADY. Gombaszögi Ella-bérlet. Este 7 órakor: MY FAIR LADY. Bérletszünet. A mozik műsora azonos a szombatiéval. KTV: 8.00-12.00: TV 4 II. produkció. Benne: 8.05: Aerobic. 8.25: Top 20 - könnyűzenei műsor. 8.50: Beszélgetés Pressburger Györggyel. 9.08: Nyolc perccel nyolc után - Frei Tamás. 10.10: Miami Vice XV/2. Sima ügy. 11.05: Cine-java mozikalauz. 11.35: Kampánynyitó a Petőfi Csarnokban. 12.00-13.00: Képújság. 13.00: Műsorzárás. Kiskun TV: 5.00- 8.00: Képújság. 8.00-11.30: Kiskun koktél. 11.30—12.00: Telefonos játék. 12.00- 16.00: TV plusz. 16.00-20.00: Képújság. 20.00-24.00: TV 4 műsor (ism.). 1994. április 4., hétfő Katona József Színház. Műsorelőzetes. Április 4., hétfő: nincs elődás. 5., kedd, este 6 órakor: LÉGY JÓ MIND- HALÁLIG. Jegyek nem vásárolhatók! (Szervezett előadás). 6., szerda, este 7 órakor: MY FAIR LADY. Dajka Mar- git-bérlet. 7., csütörtök, este 7 órakor: A NAGYMAMA. Nyilvános főpróba. 8., péntek, este 7 órakor: A NAGYMAMA. Katona József-bérlet. Bemutató előadás. 9., szombat, este 7 órakor: A NAGYMAMA. Arany János-bérlet. 10., vasárnap, este 7 órakor: A NAGYMAMA. Latinovits Zoltán-bér- let. Kelemen László Stúdió Színház: 10., vasárnap, este 7 órakor: SZOMORÚ VAS ARNAP. KelemenLászló- bérlet. Bemutató előadás. A mozik műsora azonos a szombatiéval. KTV: 15.30: HTVI. sorozat: Kövek üzenete V/l. 16.25: HTV II. sorozat: Don Quijote (10.). 16.50: Képújság. 18.30: HTV I. mese. 19.00: Torpedó gyerekeknek (tel.: 481-816). 19.15: Hírős hírek. 19.25: Reklám. 19.30:Napja- ink - közéleti szolgáltató műsor. 20.20: Torpedó felnőtteknek (tel.: 481-816). 20.40: HTV I. film: Nyomozás Krisztus holtteste után (olasz mitológiai film), kb. 22.05: Hírős hírek (ism.). kb. 22.15: Műsorzárás. Kiskun TV: 5.00- 19.00: Képújság. 19.00-23.00: TV 4 műsora. 23.00-24.00: Képújság. „En «veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig” Virradatkor A hét első napján, virradatkor asszonyok sietnek a sírkert felé, - a történet így kezdődött. Jól tudták, hogy hol van a sírbolt, ahová Jézust temették. Arról is beszélgetnek: „ki hengeríti el a követ a sírbolt bejáratától?” Mégis, amikor odaérnek és ott egészen váratlan esemény tanúi - mintha elbizonytalanodnának. A Jeruzsálemből Emmausz felé ballagó két tanítvány pedig, amikor a feltámadt Jézus útközben csatlakozik hozzájuk, odaérve a faluhoz: ezt monják: „maradj velünk, mert esteledik, lemenőben a nap.” Lapozzunk csak tovább! A hét első napjának estéjén, zárt ajtók mögött együtt vannak a tanítványok. Egyszerre csak ott van köztük Jézus és köszönti őket: Békesség veletek! Mindez, ami így történt, nem véletlenül esett meg. Benne tükröződik azoknak a belső világa, beállítottsága, akik a húsvéti események legfőbb szereplői. Ha az asszonyokra figyelünk, akik kora reggel észreveszik, hogy üres a sír - bizonyos fokig ijedten, tanácstalanul állnak. Vagy lássuk csak a tanítványokat, akik körében megjelenik a Feltámadott! „Megrémültek és félelem fogta el őket, mert azt gondolták, szellemet látnak.” Sőt, kevés idő múlva „örömükben még mindig nem hittek és még mindig a meglepetés hatása alatt álltak.” A húsvéti esemény valósága fölötti öröm csak lassan tör utat. Bizonyos formában idekívánkozik a mai ember kételkedő kérdése: Valóban lehetséges az, amit győzelmes örömhírként hirdet meg világszerte Húsvét- kor az Anyaszentegyház? Igen. Mert a helyzet, mely körülvesz, a világszemlélet, mely mindent ködösít, kever, sötétben hagy, hatással van mindnyájunkra. A kevés igazság, a hegyek csúcsáig érő hazugságok keveréke ködösít, és könnyen kétségeket ébreszt bennünk! A Húsvét fényének befogadására eltompult az érzékünk. Vigyázzunk és virrasszunk! Ha mégis dereng valami, ha hajnalodik, ébredjünk! A fény, ha csak kis gyertyafény is, legyőzi a sötétséget! A feltámadt Krisztusból áradó fény megvilágosít minden e világra jövő embert! Feltámadt Krisztus! Valóban feltámadt! (W.G.-M.I.) • A feltámadt Krisztust tanítványai kétkedve fogadták. Es te? Görögkatolikusok ünnepe: virágvasárnaptól húsvétig Minden vallásban nagy ünnep a Húsvét, de a görög vallásokban kiemelkedően hangsúlyozott és pompás. A húsvéti időszakot a nagyböjttől számítjuk, és két nappal korábban kezdődik, mint a római katolikusoknál. A felkészülés a kereszténység legnagyobb ünnepére fokozatosan mélyül, erősödik. Virágvasámaptól kezdődően már mindenkiben elevenen él az ünnep szelleme, hiszen virágvasámap nélkül nem is igen lehetne húsvét. A következő fokozat az elmélyülésben a nagycsütörtök, a keresztény ember ilyenkor már magán érzi Jézus megpróbáltatásait és szenvedését, amit csak a mélységes csönd tud kifejezni. Pénteken és szombaton szinte megáll az élet. Szombaton éjfélkor vagy vasárnap hajnalban szólalnak meg a harangok újra, jelezve, hogy feltámadt Krisztus. Ilyenkor a hívek a templomban végzett gyertyás körmenettel fejezik be a feltámadás adta örömüket, melynek tetőpontja a húsvét vasárnap délelőtti szentmise. Vasárnap délelőtt az emberek, a családok találkoznak az utcákon, a templomba igyekezve kosarat és kancsóban bort visznek. A találkozáskor „Feltámadt Krisztus”-sal köszönnek, mire a válasz „Valóban feltámadt”. A templom zsúfolásig megtelik, előtte is sokan állnak, akik nem fértek be, vagy egyébként nem vallásosak, de ilyenkor a családjukkal együtt eljönnek ők is. A pászkaszentelő kosarak, mellettük a borral az udvar két oldalán vannak elhelyezve, elő• A pászkaszentelő kosarakat felsorakoztatták a hívek. készítve a szentmisét követő szentelésre. A templomban megkezdődik az ünnepi mise, az ember szinte a levegőben érzi a felemeltséget. Ez nagyon szépen kifejeződik az énekekben, az egész olyan, mint egy nagy hömpölygés, mindenkit magával ragad, ha máskor nem, ilyenkor biztosan teljesül az a minden vasárnap elhangzó felszólítás: „tegyünk félre most minden földi gondot.” Kevés ember lehet, akit valamilyen formában ne ragadna magával a feltámadás által kiváltott újjászületés érzése. A Feltámadt Krisztus c. ének éneklése változó dallammal és szövegkörnyezettel át- meg átszövi az egész liturgiát. A mise a pász- kaszenteléssel fejeződik be. Ekkor a pap és a hívek a kereszttel és zászlókkal az udvarra vonulnak. Kezdetét veszi a pászkaszentelés szertartása. A pap emlékeztet a húsvéti bárányra, a kovásztalan kenyérre, a hívek éneklik a pászkaéneket, felidézve a jeruzsálemi húsvét magasztosságát és elmúlhatat- lanságát. Felhajtogatják a szebbnél szebb, általában csak erre az alkalomra készült ropogós csipketerítőket a kosaraiból és feltárulnak a húsvéti eledelek: a pászka (a gyönyörű kerek kalács, tetején keresztforma), főtt sonka, kolbász, sárga túró vagy tojástúró és tojások. A kosár mellett kancsóban (butéliá- ban) a bor. A pap ezeket füstölővel, szenteltvízzel megszenteli, a szűnni nem akaró szárnyaló húsvéti énekek hangja mellett. A pap és a hívek a „Feltámadt Krisztus”, „Valóban feltámadt” köszöntés háromszori ismétlésével búcsúznak egymástól, a találkozás azonban csak lassan ér véget, mert az öröm most a rokonok, ismerősök üdvözlésével, az egymásnak való örülés kifejezésével folytatódik. A görög katolikusoknál a húsvét háromnapos templomi ünnep, és még utána 40 napig köszöntik egymást a húsvéti köszöntéssel, ami a legrövidebben fejezi ki a kereszténység lényegét:Feltámadt Krisztus, valóban feltámadt. Szabó István Tedd szívem hálássá A Húsvétra való előkészület jegyében a kecskeméti református gyülekezet ifjúsága Ifjúsági Konferenciára hívta össze a környékbeli gyülekezetek fiataljait. Az ifjúsági istentiszteletet követően Szabó Gábor esperes köszöntötte a megjelent fiatalokat, akik előadásokat hallgathattak meg. Végül mindenki bizonyságtételül elmondhatta, hogy „mit visz haza?” Bár mindegyikünket másként érintettek az elhangzottak, mindegyikünkhöz másképp szól Istenünk igéje, és másként érkezik az áldás, de egyben mindannyian egyetértettünk: Isten áldása nap mint nap jelen van életünkben, és ha fogékony elmével és nyitott, alázatos szívvel élünk, akkor észrevesz- szük ezeket a jeleket. Ha sokszor életünk percei fájdalmasak is, és nehezek, akkor is a későbbiekben rá fogunk jönni, hogy mindezekkel a megpróbáltatásokkal Isten nevelően akar irányítani minket a helyes útra. „Figyeljetek rám és élni fogtok!” (Ezs. 55:3/a) A konferenciát Szabó Tamás lakiteleki lelkipásztor áhítatával, és az Új-Kollégium dísztermében tartott nagyheti hangversennyel zárták le annak reményében, hogy hamarosan újabb találkozón jöhetünk ösz- sze. Bizonyára sokunk fülébe visszacseng majd a konferencián tanult egyik ének pár sora:„Tégy Uram engem áldássá, lelkedet úgy várom! Tedd Te a szívem hálássá, hogy Neked szolgáljon!” Halasi E. Húsvét másnapjának régies elnevezése, a vízbe vető hétfő is mutatja, hogy ennek a napnak országszerte elterjedt nagymúltú szokása a lányok és asszonyok megöntözése. A lo- csolkodás mellett húsvét hétfőjéhez kötődött hajdan az Em- mausba járás vagy Emmaus-já- rás szokása is, amely viszonylag korán kiment a divatból. A szokás alapja és serkentője a Szent Lukács Evangéliumának emmausi tanítványokról szóló húsvét hétfőre rendelt története. (24: 13-35). Eszerint két tanítvány húsvét másnapján Jeruzsálemből Em- maus faluba gyalogolt. Útközben hozzájuk szegődött a feltámadt Jézus, akit hosszas beszélgetésük során sem ismertek föl. Amikor este Emmaus- ban Krisztus fölfedte magát, de azonnal eltűnt, a két tanítvány visszatért Jeruzsálembe, hogy tanúságot tegyen all apostolnak Krisztus feltámadásáról. Az evangéliumi történet emmausi útja az európai keresztény hagyományban vidám kirándulásra, majálisszerű népnépünnepélyre, erdei játszadozásra, mezei evésre-ivásra serkentett urakat, polgárokat és Emmaus írta: Bárth János parasztokat egyaránt. A régi feljegyzések szövegeiből úgy látszik, hogy az ünnep a húsvéti szent öröm elvilágiasodott megnyilatkozásának, valamiféle profán áldomásának tekinthető. A baranyai és tolnai német falvak apraja-nagyja húsvét hétfőjének délutánján szentelt ételekkel, finom süteményekkel felszerelkezve kiment a faluszéli borospincékbe, ahol reggelig tartó mulatságon vett részt. A fiatalok délután a szabadban játszottak, labdáztak, hancúroztak. Az öregebbek a pincékben borozgattak. Vacsora után az Emmaus-ünnep résztvevői körbetáncolták a pincéket. Ezzel elkezdődött a hajnalig tartó táncos mulatság. A Buda környéki német falvak népe húsvét másnapján rokonlátogatóba ment valamelyik szomszéd faluba. Vidám kirándulásukat Emmausba menésnek nevezték. Ugyanígy cselekedtek a rábaközi Szü falu magyar lakosai is. A hajdani szokáshoz már kevés köze, de nyelvi emlékként tanulságos, hogy Vásá- rosmiske öreg magyarjai, ha húsvéthétfőn kimentek szőlőjükbe, azt mondogatták: Kimegyünk Emmausra! Azokban a városokban, pl. Kalocsán, Szegeden, ahol hit- tudományi főiskola működött, a XX. század első felében is élt az a szokás, hogy a szemina- rista kispapok húsvét hétfőn kirándulni mentek. A soproni ferences és jezsuita szerzetesek húsvét másnapján a korai mise után növendékeikkel és híveikkel kivonultak Bándfalvára és az ünnepi nagymisét ott tartották meg. A budai Gellért-hegyről, a boszorkányok nevezetes gyülekezőhelyéről írta 1794-ben Dugonics András: „Híres mostanában arról is, hogy minden esztendőben, húsvétnak második napján délután Pestnek és Budának lakosai temérdek nagy csoporttal fel szoknak menni, amint ők szokták mondani, Emmausra. Pattogtatják a puskaport, elnézik a világot, kibeszélik magukat, esz- nek-isznak, ha van mit, végtére haza széllyelednek.” Az Emmaus-hagyomány természetbe vonuló vidám ünnep formájában eleven népszokásként élt a XIX. század második felében Brassó szász lakosai és a Brassó környéki románság körében is. Homyik János, Kecskemét jeles történetírója a XIX. század második felében írt, de csak 1927-ben kiadott gazdaságtörténeti munkájában a napjainkban is fennálló Mária-ká- polnáról szólva megemlékezett a kecskeméti polgárok Em- maus-járásáról: „Húsvét másnapján évenként e kápolnához nagy sereggel gyűl a nép, s ott ekkor nem annyira ájtatoskodással, mint séta, játék s tisztességes mulatozással tartják meg az Emmausba menetel emlékünnepét.” Réső Ensel Sándor a Magyarországi népszokások című 1866-ban és 1867-ben megjelent könyvében külön kis fejezetet szentelt a kecskemétiek Emmaus-járásának. Ebben közölte Vahot Imre 1853-ban megjelent leírását, amely az alábbiakban szó szerint olvasható: „Husvét más napján a kecskeméti lakosság minden osztályának legnagyobb része a város nyugati részén, szabad mezőn álló, hajdan remete lak, jelenleg az ájtatos r. katholicus hivek gyakori imahelye, az úgynevezett „Mária Kápolnához” gyűl, hol zene melletti tánczsátorok alatt, sör, bor, mezei játék, czikázás, s többnyire a magyarhoz annyira illő, nemesebb élvezetü lóverseny mulattatja a több ezernyi megjelenőket, déltől alkonyig. Neve a mulatságnak „Emmaus” husvét másnapi evange- liomban foglalt szent történet helynevéről, midőn a feltámadt megváltó, Emmausba menő két tanítványának megjelent.”
