Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-09 / 57. szám
1994. március 9., szerda Egészségmagazin 9 A ZÖLDHÁLYOG ELLEN MŰTÉTTEL Operációs mikroszkóp és gyémántkés • Szemmütét közben. (Fotó: Nyúl E. Gábor) A hazai orvoslás gyorsan fejlődő, de kevéssé ismert területe a szemészet, ami korántsem csak szemüvegrendelés! Egyre több ember szenved szembetegségektől, s sokak számára az egyedüli megoldás látásuk viszszaszerzéséhez, javításához a szemműtét. A Kecskeméti Honvédkórházban két éve végeznek szemlencse-beültetést dr. Nyíri Sándor, osztályvezető főorvos vezetésével. Mégpedig nemcsak a viszonylag elterjedtebb elülső csamoklencse-, hanem a ma még a megyében ritkaságnak számító hátsó csarnoklencse-beültetést is meghonosították a kórházban. Tavaly 154 műtétet végeztek, s tevékenységük ma már a megye határain túl is ismert, sőt, elismert.- Mikor lehet csak műtét segítségével gyógyítani a szembetegségeket?- Leggyakrabban az úgynevezett szürkehályog és a zöldhályog esetében szükséges az operáció. A szemlencse beültetése pedig azoknak a betegeknek segít, akik a szemlencse fokozatos elhomályosodása, „elszürkülése” miatt látóképességüket elvesztették, illetve jelentősen romlott a látásuk.- Miért számít ma még ritkaságnak a szemlencse-beültetés a hazai szemészeti gyakorlatban?- Azért, mert jól képzett szakembereket, drága műszereket feltételez. Az operációk elengedhetetlen kelléke a speciális operációs mikroszkóp, és a gyémántkés, amiből a honvédkórháznak is csak egy darab van, de hozzá kell tennem, hogy egy-egy új műtéti eljárás meghonosodásához, elterjedéséhez szemléletváltásra is szükség van. A műtéttel járó előnyökhöz pedig nem fér kétség. A beültetés nélküli műtét során ugyanis a sebész eltávolítja az elszürkült szemlencsét, de a beteg csak sokdioptriás szemüveg segítségével lát. A honvédkórházban velem együtt három orvos végez szemlencse-beültetést: dr. Sajósi Mihály, dr. Szloszjár Judit, de a ROVKI-ban dolgozó dr. Grósz Andorral teljes a csapat.- Mi történik műtét közben?- Érzéstelenítés után megnyitjuk a szemet, s ha a hátsó csarnoklencse beültetéséről van szó, akkor kimossuk és leszívjuk az elszürkült szemlencserészt, s a lencse épen hagyott hátsó tokjába tesszük be a steril műanyag lencsét.- Gyakori szembetegség-e a szürkehályog?- Az 50 éven felüli férfiak és nők körében fordul elő leggyakrabban, s szerepet játszhatnak kialakulásában anyagcserezavarok, cukorbetegség, a megnövekedett sugárzás és a környezeti ártalmak. Ma több szürkehályog fordul elő, mint régebben, de szerencsére nem népbetegség. A. E. A fájdalomérzet hasznos figyelmeztetés A fájdalom kínzó érzés, amely erős külső ingerekből vagy egyes megbetegedett szervekből kiinduló, kóros ingerekből ered. Ez a fájdalomérző idegvégződéseket hozza izgalomba. Az idegvégződések testünk minden pontján, változó sűrűséggel megtalálhatók. Leginkább a bőrfelület véd minket a káros ingerhatásoktól. A fájdalominger az idegvégződésektől az idegpályákon keresztül halad a központi idegrendszerbe, és az agykéreg meghatározott pontjain válik tudatossá. A fájdalom tehát igen fontos jelző. Ha nem éreznénk, elmulasztanánk védekező reflexeink bekapcsolását, például a környezeti ártalmak bekövetkezésekor. A szelíd gyógymód hazai diadalútja Az egészségkormányzat sokáig kifejezetten ellenezte az akupunktúrának mint gyógymódnak a hivatalos alkalmazását. Mi a helyzet ma? Ezt kérdeztük dr. Hegyi Gabriella belgyógyász főorvostól, aki a magyarországi Yamamoto Akupunktúra-Rehabilitáció Alapítvány intézetének vezetője.- Az akupunktúra a keleti orvoslásnak egyik jelentős része. A nyugati képzettségű orvosok, akik szigorúan tudományos alapú medicinát tanulnak és alkalmaznak, ma egyre többet hallanak a keleti orvoslásról, aminek ugyanaz a célja, mint a nyugatinak: a beteg ember gyógyítása, az egészségesnek pedig állapota megőrzése. A modem gépek világában a beteg gyakran úgy érzi, a különféle vizsgálati eljárások „futószalagán” tárgyként kezelik, és joggal hiányolja az orvossal való személyes kapcsolatot, az egyedi, személyre szabott kezelést. A betegeket főként ez a körülmény, az orvosokat pedig a minden új iránti fogékonyság, érdeklődés fordította az úgynevezett keleti, vagy szelíd gyógymódot alkalmazó orvoslás felé.- Mióta elfogadott hazánkban az akupunktúra?- Magyarországon miniszteri rendelet szabályozza az akupunktúra alkalmazását, csak orvosi diplomával rendelkező szakorvos végezheti. Tanfolyamokon és egyéves gyakorlati idő alatt sajátítható el ez a tudomány, amit vizsga követ, és utána egy úgynevezett „jártassági igazolás”. 1989 óta, mióta hivatalosan engedélyezett az akupunktúra gyógymódként, 1200 kolléga kapott ilyen irányú képzést. A nemzetközi szervezet, az ICMART ötödik világkongreszszusa Budapesten volt, a szervezetnek hazánk is tagja, és a Magyar Akupunktúrás Szövetség képviseletében én vagyok a delegátusa.- Mi az akupunktúra valójában? Jogosan emlegetik-e tudománytalan tudományként?- Holisztikus, egyedi terápiát kialakító szelíd gyógymód az akupunktúra, mely - hadd tegyem hozzá, hangsúlyosan - nem mindent gyógyító csodaszer, jól körülhatárolt orvosi javallatai vannak, de jól megfér a nyugati orvoslás mellett. Mindig az orvosnak kell döntenie, tapasztalata, tudása alapján, miként válhat tevékenysége részévé ez a fajta gyógymód. Tehát rtem igaz, hogy mindenre jó, és az sem, hogy semmire. Az arany középút vezet itt célhoz. Az akupunktúra ismerete az orvosnak mindenképpen pluszt ad, mely alkalmas többféle betegség, állapot kezelésére, vagy kedvező befolyásolására, ha megfelelően alkalmazzák. Mint holisztikus, a beteget egészében vizsgáló, szintetizáló rendszer, elmélyült orvosi munkára ösztönöz. Az akupunktúra jelentése szerint a szúrásos gyógymód és a melegítéses, égetéses módszer összefoglalója, mely csak egy része, egy szelete a hagyományos keleti orvoslásnak. A bőrre ható ingerekkel próbál befolyásolni bizonyos állapotokat. Fejlődése Huang Ti, a legendás Sárga Császár nevéhez fűződik, ő írta róla az első nagy összefoglaló művet, mely máig alapjául szolgál a keleti orvoslásnak. Az akupunktúra ma is fejlődő tudomány. Aki járatos akar lenni benne, annak nem elég a pontrendszert ismernie, az egész keleti gyógyítás szemléletét kell tanulmányoznia.- Mit lehet kezelni az akupunktúrával?- Különféle működési zavarokat, emésztési, légzési, vérkeringési, nőgyógyászati, hallási, látási zavarokat, urológiai betegségeket, idegrendszeri, mozgásszervi, bőrbetegségeket, fájdalmakat, és sok egyebet, egészen a pszichés zavarokig.- Önök az Akupunktúra-Rehabilitáció Alapítvány segítségével működtetik intézetüket szakrendelés formájában, a WHO által hivatalos medicinális ágként elfogadott orvosi akupunktúra és kigészítö soft (lágy) lézerterápiás kezeléseiket. Honnan a név: Yamamoto?- Valóban, a nemzetközi akupunktúrás és rehabilitációs lánc tagjaként dolgozik intézetünk munkacsoportja, igen nagy betegforgalommal, vidékről is, bár már sok helyen működik az országban akupunktúrás rendelés. Yamamoto az a csodálatosan nagy tudású japán neurológus professzor, akitől igen sokat tanultam mint egyetlen európai tanítványa. És ma már együtt járjuk a világot, hogy továbbadjuk a tapasztalatot és tudást, amit sikerült megszerezni. A világhírű japán professzornak köszönhető, hogy alapítványunk létrejöhetett, és oktató-gyógyító szakrendelőnk sikerrel működik. Leopold Györgyi • Az akupunktúra helyet kapott a hazai orvoslásban is. Csúnya lábak, kínzó visszérfájdalmak: • Sok mozgás, kevés üldögélés, s a láb szép marad. Csaknem minden második felnőtt visszérpanaszokkal küszködik. A visszér nemcsak szépséghiba, hanem nagyon fájdalmas is, és a szó szoros értelmében megterhelő. Célzott megelőzéssel és kezeléssel azonban sok mindent tehetünk a betegség ellen. A visszér-megbetegedés tulajdonképpen a kötőszövetek gyengesége következtében fellépő értágulat. Főleg a lábon keletkezik. A visszér-megbetegedés fellépésében öröklött tényezők is szerepet játszanak. Hajlamosak a megbetegedésre az álló és ülő foglalkozást végzők. Gyakran lép fel visszér-megbetegedés terhesség alatt is. Az apró felületi visszértágulatok rendszerint csak kozmetikai problémát jelentenek, nagyobb kiterjedésű tágulatok azonban idővel igen kellemetlen panaszokat okozhatnak. Tipikus tünet a viszketés, feszülésérzés, „dagadt, nehéz lábak” és nyomó panaszok. Gyakori kísérőjelenség az ödéma, mely a bőr alatti szövetekben felgyülemlett folyadékot jelenti. Ez azért következik be, mert az érfalak a nagyobb nyomás következtében áteresztőek lesznek. És ezáltal folyadék kerül az erekből az őket körülvevő szövetekbe. A kitágult erekben a vér lassabban folyik. Fájdalmas gyulladások, de vércsomók is keletkezhetnek. A visszérpanaszokat minden esetben kezelni kell, azért is, hogy a betegség romlását megakadályozzuk. Első teendő a gumifásli vagy gumiharisnya viselése, és sok mozgás, megfelelő lábmunkával. Ezáltal a kitágult erek összehúzódnak és a véráram az „izompumpa” segítségével ismét normalizálódik. Súlyos esetekben szükséges lehet a visszereket elhalasztani. vagy pedig műtéttel eltávolítani. Nagyon fontos, hogy a visszérbetegségben szenvedők a megelőzésben és a kezelésben aktívan részt vegyenek, együttműködjenek az orvossal, így például az alábbi alapszabályokat kell betartani: normál súlyúak legyenek, ne dohányozzanak, kevés alkoholt fogyaszszanak, ügyeljenek a rendszeres székletürítésre, ne álljanak hosszú ideig egy helyben, a lábakat lehetőség szerint gyakran polcolják magasra, kerüljék a meleget és a meleg vizet. Elengedhetetlenül fontos, hogy a beteg célzottan mozogjon, a mozgás a vérkeringést az erekben van segítség! gyorsítja. Ajánlott a sok séta, kerékpározás vagy úszás. Mindezeket a módszereket értelemszerűen gyógyszerekkel lehet kiegészíteni. Fontos szerepet játszanak az úgynevezett ödémaellenes szerek, melyek erősítik az érfalat, és ezáltal megakadályozzák az ödéma képződését. Ehhez a gyógyszercsoporthoz tartoznak a standard vadgesztenye-kivonatok, és az ismert Aescin- és Rutin-anyagok, és sok más szintetikus anyag. Fontosak azok a szerek, melyek az érfal rugalmasságát erősítik. Ide tartoznak az anyarozs-alkaloidok, melyek receptköteles gyógyszerek. A heparin és heparinodok megakadályozzák a trombózis kialakulását. Különböző gyógynövények és gyógynövénykivonatok is felhasználhatók a kezelés erősítésére, például: hamamelis, amika és somkóró. Hogyan keletkezik a visszérpanasz? A vér, melyet a szív az ereken keresztül a test legtávolabbi részébe is eljuttat, a visszereken keresztül jut vissza ismét a szívbe. Sokszor alulról felfelé, azaz a nehézségi erő ellen kell folytatnia. így van ez, a lábvisszereknél. Ez azért lehetséges, mert a visszerek izmokba beágyazva helyezkednek el. Az erekben számos billentyű mint szelep gondoskodik arról, hogy a vér csak a kívánt irányba folyjon, tehát ne újból lefelé. Ennél a folyamatnál jelentős nyomás keletkezik. A gyenge falú erek idővel nem bírják már el a megterhelést, és kitágulnak. Ennek az lesz a következménye, hogy a visszérbillentyűk nem zárnak tökéletesen. A vér nem jut tovább, pang, és ezáltal az erek még jobban kitágulnak, és vastag, legtöbbször kívülről is látható visszér alakul ki. Véradónap a Ma már egyre többen tudják és értik, hogy a vérre milyen óriási szükség van a gyógyításhoz. A Magyar Vöröskereszt fő feladata a véradás szervezése, lebonyolítása mellett az, hogy a legszélesebb körben népszerűsítse az önkéntes véradást, így a fiatalok, a diákok körében is. A vöröskereszt kecskeméti szervezete legutóbb több támogatóra is talált. A kertészeti főiskola kollégiumában immár hagyománynak számító véradónapon értékes ajándékokat sorsoltak ki a 64 véradó diák között. Az ajándékokat kecskeméti cégek, üzletek ajánlották fel, több ezer forint értékben. A példa pedig követőkre vár! • A vér életet ment! kollégiumban A szomorúságnak oka van Annyi rossz dolog van az életben, ami rosszkedvet áraszt, hogy nehéz lenne akár csak nagyjából is leltárba venni. Vannak olyan dolgok, események, melyek csaknem mindenkinél törvényszerűen bánatot és lehangoltságot idéznek elő. Ilyenek a kisebb-nagyobb horderejű veszteségek: haláleset, egy barát elvesztése, az emberi kapcsolatok beszűkülése, a munkaképesség csökkenése, anyagi kár és hasonlók. A negatív önértékelés és az ezzel kapcsolatos kudarcélmények is hasonlóképpen szomorúságot keltenek. Lehangoltsággal jár a hiányérzet is, az éhségtől kezdve a magányon át az önmegvalósítás hiányáig. Kellemetlen események, például veszekedés, csalódás vagy az előttünk álló nehéz feladat is nyomasztólag hat a kedélyállapotra. A betegség, a fájdalom és a félelem is a jókedv ellen dolgozik. A tárgyi környezet is hatással van a hangulatra, például a monoton ingerek, a szürke színárnyalatok, a csökkent fényerősség, a bús melódia és közismerten a borús időjárás is deprimálja, azaz lehangolja az embert. A személyiség tehát olyan, mint egy szűrő, mely a külvilág hatásait felfogja, és vagy átengedi magán vagy magában tartja, és sokáig rágódik rajta, miközben talán még fel is nagyítja és sötétebbre színezi azokat. Ismert az optimista és a pesszimista emberről szóló anekdota. Előbbi tud örülni a fél pohár víznek, és úgy fogja fel, hogy „félig telve van”, utóbbi pedig azon búslakodik, hogy az már „félig üres”. Az oldalt szerkeszti: Ábrahám Eszter
