Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-03 / 28. szám
6 PETŐFI NÉPE 1994. február 3., csütörtök A VÁLLALKOZÁS CSŐDJÉT JELENTI A HEJ.YPÉNZRENDELET? Szerda: a bojkott napja a bajai piacon • A olcsó rongyszőnyegből aligha tudja Szeles Andor a helypénzt kiárulni. két előadhassák. A piacrendelet végrehajtása a vállalkozásuk csődjét jelentené - panaszolják a piaci kereskedők. A folyamodványban kilátásba helyezik, hogy ha a tárgyalás nem vezetne eredményre, akkor csak a tavaly december 31-ig érvényes díjakat hajlandók megfizetni. Szombaton pedig - a hivatalos fonnák betartásával - sztrájkot kezdeményeznek. De ez nem minden. Egyúttal azt is lehetetlenné teszik, hogy - idézem a petíció szövegét - a bajai piacon akár magyar, akár külföldi állampolgár bármilyen terméket árusítson. Addig is, tiltakozásul, ki sem pakolták áruikat, vagy aki már igen, az letakarta fóliával, jelezve, hogy befejezte ténykedését. Most pedig rtézzük a felháborodás okát! Az 1991-ben készült és általában jól sikerültnek tartott piacrendeletet módosította a képviselő-testület még a december 18-i ülésén. Jöttek a karácsonyi ünnepek, a dologra senki sem figyelt oda, csak akkor tört ki a botrány, amikor a piacfelügyelők első ízben - ez már januárban történt - be akarták szedni a jócskán megemelt helypénzeket. Mindjárt közbe kell vetnem, hogy a rendelet a kistermelőket igyekezett kedvezményezni - az élelmiszer-, zöldség- és gyümölcskereskedők 60 forintot fizettek volna négyzetméterenként -, míg a vállalkozók, akik például vegyes iparcikket árusítanak, közönséges napokon 120, szer- dán-szombaton pedig 240 forintot fizettek volna, szintén négyzetméterenként. Ez egy 16 négy- zetméteres, átlagos stand esetében az évi 104 nagypiaci napra pontosan 399 360 forintot tesz ki. Ezt engedte azután vissza a testület - amint a tegnapi piac bizonyította -, nem eléggé, nem a kívánatos mértékben. Most ugyanis egységesen 100 forint lett a helypénz a vegyes iparcikkek után - de az utánfutókért, büfékocsikért, személy- és tehergépkocsikért is - közönséges napokon, míg nagypiaci napokon 150 forint a négyzetméterenkénti díj. Ez az előbbi példára vetítve évi 249 600 forintot jelent. Erre mondják a kiskereskedők - több más költség is terheli őket -, hogy ezt nem lehet elviselni. Hogy mi történik a mai egyeztető tárgyaláson, nem merünk jósolni. Annál is inkább nem, mert a rendeletet tulajdonképpen csak a képviselő-testületnek van joga módosítani. Rajta kívül senkinek a világon. Úgyhogy a bajai önkormányzatnak ismét fel van adva a lecke. Hogy miként oldja meg a feladatot, arról azonnal tájékoztatjuk olvasóinkat. Gál Zoltán Látszatra úgy kezdődött minden a tegnapi bajai piacon, mint az év másik 104 nagypiaci, tehát szerda vagy szombati napján történni szokott. Akiknek nem volt állandó helyük, igyekeztek minél korábban elfoglalni a jobb standokat. - Ha valahol, hát a piacon kell tudni helyezkedni - mondta nemrég egy öreg árus tréfásan, de azóta rájöttem, hogy szavaiban komoly üzleti tapasztalat rejlett. Bizony nem mindegy a forgalom szempontjából, hogy valaki a főkapu közelében vagy a piac ezzel átellenes végében, a tanítóképző kollégiumának kerítésénél kap helyet. A piacon tényleg igaz a közmondás: Ki korán kel, aranyat lel. Legalábbis a kereskedőkre nézvést igaz, mert a vevő viszont akkor jár jobban, ha déltájban, amikor már szedelődz- ködni kezdenek a romániai autóbuszok utasai, akkor vásárol. Ilyenkor még a zöldség-gyümölcs is olcsóbb. Tehát, amint mondom, nem volt semmi különös a tegnapi reggelen, ha csak az nem, hogy az emberek figyelmesen tanulmányozták a Petőfi Népét, de most elsősorban a 12. oldalon levő fotót nézegették. Ismerő- sök-ismeretlenek mutatták egymásnak a képcímet: Korai öröm a bajai piacon. — Hogy miért? A választ megkísérlem majd röviden összefoglalni, de előbb kövessük az események menetét. Szájról-szájra szállt a hír, hogy ismét változik a piaci díjszabás. Ezt egyébként múlt szombati cikkünkben jeleztük, amikor beszámoltunk a képviselő-testület csütörtöki ülésén hozott határozatokról. Csakhogy minden bizonnyal elkerülte az olvasók figyelmét, hogy a rendelet február 1-jével lép hatályba. Most annál inkább felfigyeltek a helypénz emelkedésére, amikor a csinos összegeket le kellett volna perkálni a piacfelügyelők markába. Elemi erővel tört ki a felháborodás. Valaki papírt-ceruzát kerített, s már gyűltek is az aláírások. Közben indulatos felkiáltások: - Lenyúzzák a bőrünket! Ezt már nem lehet elviselni! Összesen nem keresünk annyit, mint a helypénz! A tömeg - két vagy talán háromszáz kereskedő is volt együtt - a piackezelőség kis épülete elé vonult. Petíciót nyújtottak át — a jegyzőnek címezve -, melyben udvariasan ugyan, de igen határozottan fejtették ki véleményüket. A dokumentum lényege: A képviselő-testület vizsgálja felül ismét a helypénzek összegét, és mérsékelje a fizetendő díjakat elviselhető mértékűre. E célból tartsanak egyeztető tárgyalást - legkésőbb a mai napon -, hogy érvei• Vajon a külföldieknek megéri? RMDSZemlékeztető ERDÉLYI MAGYAR SZEMMEL A román politikai életről Nem fedeztük fel annak jelét, hogy a hatalom részéről a pártokkal kezdeményezett tárgyalások egy valós politikai fordulat szándékát fejeznék ki - mondotta az MTI tudósítójának Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Az interjúban a romániai belpolitikai helyzet legújabb fordulatait kommentálta az RMDSZ-vezető. A kormányt jelenleg kívülről támogató szélsőséges pártok belépése a kabinetbe Markó Béla szerint nem jelent minőségi változást, csak egyértelműbbé tenné befolyásukat. A jelenlegi belpolitikai helyzetről kifejtette:- A hatalomnak ahhoz, hogy az egyre mélyülő gazdasági, szociális és politikai válságból kilábaljon, szélesebb támogatásra lenne szüksége, nem utolsósorban a parlamentben. Ezért javasolt az államfő minden pártot magában foglaló politikai paktumot. Az ellenzéknek azonban az a véleménye, hogy ilyesmire nincs lehetőség, kizárta azt - és ez az RMDSZ befolyását is tükröző igen pozitív eleme ennek az időszaknak -, hogy valamiféle koalíciót alkosson a három szélsőségesen nacionalista párttal. Ehelyett az ellenzék gyökeres fordulatért szállt síkra, teljesen új koalíció létrehozását javasolta a Demokratikus Konvenció, a Demokrata Párt és a jelenlegi kormánypárt részvételével. A kormánypárt ezt az első pillanatban visszautasította. Ekkor kerültek előtérbe az egyezkedések Funar Román Nemzeti Egységpártjával. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ miként értékelné a jelenleg a kormányt a parlamentben támogató szélsőséges pártok egyikének vagy közülük többnek is belépését a kormányba, Markó Béla kijelentette:- Nem hiszem, hogy ez nagy minőségi különbséget jelentene, hiszen eddig is világosan kimutatható volt, hogy az RNEP, a Szocialista Munkapárt és a Nagy Románia Párt milyen befolyást képes gyakorolni a kormányra, milyen pozíciókra tesz szert a helyi közigazgatásban, az állami intézményekben, például Erdélyben. Legfeljebb az a változás következhet be, hogy ez a negatív tendencia nyíltabban jelentkezik. Az RMDSZ-t is magában foglaló Demokratikus Konvenció által a jelenlegi kormánypártnak javasolt új koalícióról az RMDSZ elnöke kifejtette:- Az ellenzék többi pártjával együtt az az álláspontunk, hogy egy ilyen koalíció csak akkor lehetséges, ha az ellenzék egységesen, minden összetevőjével venne részt a kormányban, tehát abban többséggel rendelkezne: továbbá más kormányprogramot valósítana meg, mint a mai. Ez nyilván tárgyalásokon alakulna ki, de tükrözné az ellenzék felfogását a szociális, gazdasági és politikai kérdésekkel kapcsolatban. Markó Béla arra is rámutatott: - Az RMDSZ helyzete ebben az esetben is kérdéses lenne, tekintettel arra, hogy míg a román társadalom demokratizálását illető program számunkra nyilvánvalóan ugyanolyan fontos, mint a Konvenció többi pártjainak, a kisebbségi kérdést, a romániai magyarság helyzetének megoldását, a „magyar kérdést” illetően koránt sincs nézetazonosság az ellenzéken belül: bizonyos elvi kiindulópontokban talán igen, de konkrétumokban már nem, és sokszor éles vitákra is sor került az utóbbi hónapokban. Ezért először a Konvención belül van szükség egyeztetésre. Azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepe lehet egy, a Demokratikus Konvención belüli tárgyalásban az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének, Markó Béla hangsúlyozta:- Ez jó alapdokumentum lehet, mert minden fontos kérdésre kiterjed, ha nem is a konkrétumok szintjén - de innen már el lehet jutni például az önálló magyar egyetem kérdéséhez. Az RMDSZ emlékeztetőt juttatott el az Európa Tanácshoz arról, hogy miként tartják be Romániában az Európa Tanács teljes jogú tagságának elnyerésekor vállalt kötelezettségeket. Az Európa Tanács ajánlásait az RMDSZ fenntartás nélkül támogatja, s úgy értékeli, hogy azok nélkülözhetetlenek a román társadalom demokratikus átalakításának, európai integrációjának folyamatában. A dokumentum a teljesség igénye nélkül felsorolja azokat á megoldásra váró kérdéseket, amelyek rendezését az RMDSZ nélkülözhetetlennek tartja ahhoz, hogy Románia beilleszkedjék az európai struktúrákba. Ide tartozik az anyanyelv használata, a kétnyelvű feliratok alkalmazása, az esélyegyenlőség biztosítása, a nemzetiségi és oktatásügyi törvények elfogadása, a hatalmi ágak szétválasztása, a bírói hatalom függetlensége, a decentralizáció, az államosított egyházi javak visszaszolgáltatása, az elektronikus sajtó függetlensége, az etnikai alapon elítéltek helyzetének sürgős megoldása stb. Az emlékeztetőben az RMDSZ hangot ad abbeli reményének, hogy az Európa Tanács megtalálja azokat a hatékony eszközöket, amelyekkel támogathatja az ország tényleges beilleszkedését az európai struktúrákba. FORINTLEÉRTÉKELÉS A keserű pirula A nemzetközi kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg állapota, ezen belül is elsősorban a kivitel visszaesése valószínűvé teszi, hogy az idei esztendőben is sor kerül a forint további leértékelésére. Ennek valószínűségét növeli, hogy 1994-ben is mintegy 20 százalékos fogyasztói áremelés várható, ugyanakkor hazánk nyugati exportpiacain legfeljebb egyszámjegyű inflációra lehet számítani. A magyar konjunktúrakutató intézetek már közzé is tették a 15 százalékos leértékelés körüli előrejelzéseiket. Az export növelésének, az import csökkentésének egyik - de nem egyetlen, s nem is ellentmondásmentes - eszköze a leértékelés. Amikor eldöntik, hogy ezentúl egységnyi külföldi pénzért meghatározott százalékai több belföldi pénzt kell adni, akkor valóban elérik azt, hogy egy ideig (nálunk általában nem egészen egy évig) az exportáló több forintra tehet szert, ha áruját külföldön adja el. De amikor az alacsonyabb áron beszerzett készletek elfogynak, megszűnik a leértékeléssel szerzett előny, a költségek emelkedése felemészti azt, újabb előnyre csak újabb leértékeléssel tehet szert az export. Ugyanakkor a megdrágult importárak mellett számos hazai termelő versenyelőnybe kerülhet: olcsóbb termékeivel ideig-óráig helyettesítheti az importált holmikat. Beindul egy spirál, ami nagyon nehezen állítható meg, hiszen a legnagyobb importtételek - az üzemanyagok, a nyersanyagok - belföldi termékkel nem is he- lyettesíthetőek. A leértékelési várakozások mérséklőén hatnak a forintmegtakarításokra is, kivéve, ha a betéti kamatlábak az inflációt meghaladó reálkamat-jövedelmet ígérnek, magasabbat, mint amit a devizabetétek nyújtanak. A leértékelés táplálja az inflációt is: hazai gazdasági viszonyaink között 1 százalékos leértékelés a belföldi fogyasztói árszínvonalat 0,3-0,4 százalékkal emeli. Mit mondhat minderről a közgazdász? Legfeljebb reménykedhet, hogy a jegybank és a kormány csínján bánik majd a leértékelés eszközével. Bízhat abban, hogy az illetékesek a „több kis lépés” taktikáját és nem a „néhány nagy ugrás” megrázkódtatását választják. Talán a jegybanknak sikerül a fizetőképes keresletet - különösen az államháztartás éhségét - a pénzmennyiség oldaláról féken tartania, s akkor talán kisebb fájdalommal jár az ez évi amúgy elkerülhetetlen újabb operáció. Bácskai Tamás ELŐBB ADÓSZÁM, AZTÁN ENGEDÉLY Szem előtt a vállalkozók Módosult a vállalkozások alapításának eljárási rendje. Mi indokolta a jogszabályok megváltoztatását és mi az új rend? - tudakolta a Falutévé munkatársa dr. Bokor Páltól, az APEH első elnökhelyettesétől.- Valójában csak a mód változott, a feltételek nem. Talán úgy lehetne jellemezni, hogy egy utcát végig kellett járni egy vállalkozójelöltnek ahhoz, hogy a vállalkozása jogszerűvé váljon. Elindult balról jobbra, most pedig jobbról kell elindulnia balra. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag, mielőtt a vállalkozási engedély kérelmét beadná az önkormányzathoz egy egyéni vállalkozójelölt, akkor előbb adószámot kell kérnie az adóhatóságtól, és ennek az adószámnak a birtokában adhatja le vagy fogadja el az önkormányzat a vállalkozási engedély kérelmét. Ugyanez a helyzet társas vállalkozásnál, okiratot vagy szerződést megelőzően az adóhatóságtól kell egy adószámot kérni, és ennek birtokában lehet leadni a cégbíróságnál az iratokat - magyarázta dr. Bokor Pál.- Mi a célja ennek a rendelkezésnek?- Nagyon sok vállalkozás vállalkozási engedély birtokában, de adószám nélkül működött. Az a cél, hogy ne lehessen érvényes vállalkozási engedéllyel úgy dolgozni Magyarországon, hogy az adóhatóság látókörét elkerülje a vállalkozás.- Nem nehezítették ezzel a leendő vállalkozók dolgát?- Én azt hiszem, hogy alapvetően nem lesz hosszabb ezzel az ügyintézési idő. Esetleg azoknak, akik köztartozásokat hagynak maguk után rendszeresen, vagy akik ma adószám nélkül működtetik a vállalkozásukat. Nekik feltehetően meg fog nehezedni a dolguk. Ám ez helyes! Egyrészt azért, hogy a köztartozásait mindenki lehetőség szerint teljesítse, másrészt pedig van ennek egy olyan oldala is, hogy azok a vállalkozók, akiknek ez az eljárás nehézséget okoz, azok valószínűleg a partnereiket is rendszeresen becsapják. Mert tipikusan olyan vállalkozásokat éltetnek, amelyek az egyik megyében létrejöttek, csináltak nagy üzleteket és utána nem fizettek, azután a tulajdonosok eltűntek a ködben és 2-3 hónap múlva a következő vagy a harmadik megyében ismételten alapítottak egy vállalkozást. Minisztériumi agrárleltár Az 1993-as esztendő a javuló piac éve volt a mezőgazdasági termelők számára, olvasható a Földművelésügyi Minisztériumnak az agrárgazdaság múlt évét értékelő számvetésében. E szerint a mezőgazdaság értékesítési árszintje tavaly 25 százalékkal emelkedett, az agrárkivitel pedig meghaladta a 2 milliárd dollárt. A minisztériumi összesítés alapján tavaly 27 millió aranykorona értékű földet árvereztek el, s 320 ezren váltak földtulajdonossá. A mezőgazdasági szövetkezetek átalakulása -168 kivételével - megtörtént. Az állami gazdaságok privatizációja során a 21 milliárd forintos vagyonból 7 milliárd értékesítésre került. Az állami nagyüzemek 80-90 százaléka állami tulajdonú társasággá alakult, úgyszintén átalakult az állami élelmiszeripari vállalatok 80 százaléka. A szaktárca kedvezőnek értékeli, hogy tavaly megélénkült a mezőgazdaságban a beruházási kedv. Az élelmiszeriparban a privatizációt követően mintegy 15-16 milliárd forint értékű beruházást regisztráltak. A múlt év december elejéig az 1994 évi mezőgazdasági munkákra 10,4 milliárd forint kölcsönt folyósítottak a termelőknek. A szaktárca megítélése szerint a múlt esztendőben számottevően javult a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége. Az APEH számára adóbevallást végzők körében készített előzetes számításaik szerint közel 10 milliárd forint nyereség és 20 milliárd forint veszteség képződött. A korábbi évekhez képest ezt jelentős javulásként könyvelik el. A SZJA alapján adómentességet, illetve kedvezményt élvező termelők jövedelmi viszonyaiból pedig arra a következtetésre jutottak, hogy az elmúlt esztendőben már szerény mértékű nyereséget is elkönyvelhetett magának.
