Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-01 / 26. szám
2 PETŐFI NÉPE 1994. február 1., kedd A köztársasági elnök davosi találkozói Parlamenti menetrend A kormány elfogadta a következő hónapok cselekvési programját. Ebben szerepel a kormány által már korábban beterjesztett 28 törvényjavaslat. Ezzel azonban még nem .teljes a T. Ház adósságainak sora. A képviselők előtt 35 országgyűlési határozati javaslat fekszik, tárgyalniok kell a bizottságok által benyújtott 12 indítványról és nem kevesebb, mint 115 képviselői önálló indítványt kell elfogadniok vagy elvetniök. Nyilvánvaló, hogy ennyi ügyet - amelyekhez 31 újabb törvényjavaslat is társul - nem lehet a hátralévő 11 hét alatt befejezni. Ezért a kormány úgy döntött, hogy számbaveszi az eddigi le nem tárgyalt, valamint az új törvényjavaslatokat és fontossági sorrendet állapít meg. .Kézenfekvőnek tűnik az a javaslat, hogy a hátralevő időben háromnapos ülésszakokat tartson a parlament. Ez esetben viszont kevesebb idő jutna a bizottságok munkájára, amelyek minden parlamenti vita és döntés alapjául szolgálnak. Figyelembe kell venni azt is, hogy a választások közeledtével egyre több feladatuk lesz a képviselőknek saját választókörzetükben is, tehát nem biztos, hogy a háromnapos üléseket egyáltalán fel tudják vállalni a honatyák. Volt, aki azt javasolta, változtassanak a tárgyalások rendjén, minden héten egy bizonyos napra essenek a határozathozatalok, így a képviselők is jobban gazdálkodhatnak idejükkel, jobban be tudják osztani elfoglaltságukat. A javaslatokról a házbizottság mondja ki a végső szót. Operatűz Csaknem porig égett hétfőn reggel Barcelona belvárosában a világ egyik legnagyobb operaháza, a híres Liceo. Az AFP szerint a tűz díszletépítés közben tört ki: az egyik munkás hegesztőpisztolyáról szikra pattant a színpadi függönyre, amely azonnal lángra kapott. A tűz a fából készült mennyezeten át gyorsan átterjedt a nézőtérre is: az egész 19. századi termet elborították a lángok. A csaknem harminc tűzoltó két órán át harcolt a lángokkal, s a füstöt az egész városban látni lehetett. Göncz Árpád köztársasági elnök, aki a Világazdasági Fórum és a Világművészeti Fórum munkájában vesz részt a svájci Davosban, találkozott többek között Süleyman Demirel török köztársasági elnökkel, Jasszer Arafattal. a PFSZ elnökével és Valdis Birkavs lett miniszterelnökkel. Demirel elnökkel egyetértettek abban, hogy a magyar-török kapcsolatok bővítése egyes területeken hozzájárulhat i Magyarország integrációjának előrehaladásához is. Konkrétan felmerült, hogy Törökország is támogatja Magyarország tagságát az OECD-ben, és lehetséges az együttműködés a „Partnerség a békéért” program keretében is. Göncz Árpád megerősítette Demirel elnök Magyarországra szóló meghívását, amelyre még az idén a Nagy Szulejman-kiál- lításhoz kapcsolódóan sor kerülhet. Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével megvitatták a közel-keleti békefolyamat alakulását és a közeljövő kilátásait. Arafat bízik abban, hogy a Davosban folytatott tárgyalásai alapján is mielőbb sikerül megállapodásra jutni, ami azért is fontos, mert minden késedelem csökkenti a békefolyamat hitelét. A megbeszélésen áttekintették a magyar-palesztin kapcsolatokat is, és szó esett az újjáépítés programjáról is. Mindezeket a kérdéseket megvitatják majd Arafat magyarországi látogatásán. Az erre szóló meghívást Göncz Árpád szóban is megerősítette. Birkavs lett miniszterelnök jelezte Göncz Árpádnak, hogy szorosabb együttműködésre törekednek a visegrádi országokkal, így hazánkkal is. Ezzel ösz- szefüggésben új lett-magyar megállapodások megkötését szorgalmazta. Kitüntetés A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége elnökeként kifejtett, több évtizedes példamutató tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének polgári tagozatával tüntette ki Göncz Árpád köztársasági elnök Kál- lay Kristófot, a Máltai Lovagrend Szentszék mellett akkreditált nagykövetét. A kitüntetést hétfőn este Magyarország római nagykövetségén nyújtotta át Szörényi László nagykövet. „Kállay Kristóf a magyar politikusok azon generációjához tartozik, akiket a világháború erőszakkal kiszakított a magyar politikai életből, akik távol kerültek hazájuktól, de soha, egy pillanatra nem hagytak fel Magyarország érdekében végzett tevékenységükkel” - méltatta a kitüntetettet Szörényi László. Kállay Kristóf, a néhai magyar miniszterelnök, Kállay Miklós egyik fia. A bécsi konzuli akadémián tanult, diplomata lett, majd apja miniszterelnöki titkárságán dolgozott. Raktártűz Húszmillió forint értékű árukészlet égett el Győrött vasárnap éjszaka egy vasúti raktárban. Ä 200 négyzetméter alap- területű épület a Volán tulajdona volt és a MÁV-pályaudvar területén állt. A nagykereskedéssel foglalkozó DEX Bt. elsősorban kínai ruhaneműt, farmerokat, pólókat, lepedőket, törülközőket tárolt benne. A tűz oka egyelőre ismeretlen, a vizsgálatot megkezdték. Jeszenszky Kárpátalján Harmadízben adott otthont Kárpátalja Anatolij Zlenko ukrán és .Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter találkozásának. Ä hétfőire, melynek Ung- vár volt a színhelye, tulajdonképpen egy természeti csapás, a Kárpátalja több mint 150 települését sújtó árvíz adott okot. Jeszenszky Géza adta át Kárpátalja lakosságának a magyar kormány 20 millió forint értékű segélyszállítmányát, mely a Magyar Máltai Szeret- szolgálat jóvoltából megkétszereződött. A két külügyminiszter több mint egyórás megbeszélést tartott. Sok szó esett a tárgyaláson a kárpátaljai magyarság helyzetéről. Anatolij Zlenko kifejtette: Ukrajna arra törekszik, hogy törvényei alapján megoldja a nemzeti kisebbségek ügyét. Síkraszáll amellett, hogy a nemzetiségek - köztük a kárpátaljai magyarok - másokkal egyforma jogot és lehetőséget élvezzenek és harmóniában éljenek Ukrajna más nemzetiségeivel. Az ukrán kormány és az ukrán elnök mindent megtesz ennek érdekében - mondotta a külügyminiszter, majd kifejtette, hogy a gazdasági problémák megoldásával egyenes arányban a nemzetiségek problémái is rendeződnek. A kárpátaljai magyarok problémáinak megoldása más országok számára is példa lehet, ahol a nemzetiségi kérdés rendezését keresik - mondotta. Kormánynyilatkozat A Külügyminisztérium az MTI útján kormánynyilatkozatot adott közre: „A Magyar Köztársaság kormánya kiemelt jelentőséget tulajdonít az európai megállapodás 1994. február 1-jei hatálybalépésének. A megállapodással hazánk európai integrálódásunk folyamatában a korábbi kapcsolatainkat minőségileg meghaladó új típusú kapcsolatrendszert létesít az Európai Unióval és tagállamaival. Az európai megállapodás hatályba lépése alkalmával a kormány szükségesnek tartja ismételten kinyilvánítani, hogy Magyarország számára az európai integrációba történő bekapcsolódás ezeréves hagyományainkból fakadó történelmi parancs, aminek nincs alternatívája, de lehetősége csak a rendszerváltozás nyomán nyílott meg. E megállapodás kedvező keretet biztosít gazdasági és társadalmi modernizációnk folyamatának meggyorsítására. Éurópai integrálódásunk egyben hazánk biztonságának is egyik leghathatósabb garanciája. Ennek megfelelően a tagság elérése az immáron Európai Unióban a magyar kormány stratégiai célkitűzése, kül- és biztonságpolitikájának, valamint gazdaságpolitikájának egyaránt prioritása. E cél elérése olyan nemzeti program, amely mind belső fejlődésünk, mind az európai fejlődésben elfoglalt helyünk szempontjából meghatározó.” Az egyes számú közellenség - a lőfegyver • A maffiaellenes akciócsoportok talán fel tudják venni a harcot, hogy visszaszorítsák a rohamléptekben terjedő erőszakos bűnözést. Gyakorlatilag nincs olyan hét az Egyesült Államokban, hogy ne kerülnének nyilvánosságra újabb és újabb adatok a magánkézben lévő lőfegyverek veszélyességéről, az általuk okozott sérülésekről és romboló hatásukról. Az erőszak és a bűnözés az amerikai társadalom legaggasz- tóbb problémájává vált: a közvélemény-kutatási eredmények rendre azt mutatják ki, hogy az amerikaiakat már nem a gazdaság helyzete, hanem az esztelen brutalitás és öldöklés elterjedése nyugtalanítja a legjobban. Érthető módon, hiszen mi más nyomaszthatná jobban az emberek lelkét, ha nem az, amiről az egyébként is szenzációéhes tömegtájékoztatásnak köszönhetően nap mint nap olvasnak és halinak: brutális tömeggyilkosságokról, értelmetlen öldöklésekről, véres jelenetekről. Néhány nappal ezelőtt, a Fehér Háztól alig három kilométerre egy középiskolában két, egymással rivalizáló banda tagjai vívtak a szó szoros értelmében tűzpárbajt a tanintézet folyosóin. Később aztán aziskolaelőtt folytatták a lövöldözést - a többi diák szeme láttára. Az egészségügyi minisztérium legfrissebb kimutatása szerint, ha a jelenlegi irányzatok folytatódnak, a lőfegyverek által okozott sérülésekbe 2003-ban több amerikai fog belehalni, mint ahányan közlekedési balesetekben vesztik életüket. Az „egyes számú közellenség" címet tulajdonképpen már a lőfegyverek viselik Washington szövetségi területen, illetve New York, Kalifornia, Louisiana, Nevada, Texas és Virginia államokban. Összességében tekintve a közúti balesetek halálos áldozatainak a száma 1985 és 1991 között tíz százalékkal csökkent az országban (nem utolsósorban a fokozott biztonsági intézkedések és műszaki megoldások következményeként). Ezzel szemben a lőfegyverhasználat okozta halálesetek száma tizennégy százalékkal emelkedett ugyanabban az időszakban. 1991-ben 43 536 amerikai vesztette életét balesetekből származó sérülések miatt, a lőfegyverek pedig 38 317 ember életét oltották ki. Bár pontos adatok még nincsenek, a rés azóta tovább szűkült. Egy szakértő megállapítása szerint ha a gépjárművek okozta balesetek aránya állandósult volna a hatvanas években tapasztalt szinten, ma az Egyesült Államok lakosságának száma negyedmillióval volna kevesebb. Más szóval, a közúti biztonság javítása 250 000 ember életét mentette meg. De mi lesz a fegyverekkel? Becslések szerint több mint kétszázmillió lőfegyver van magánkézben az Égyesült Államokban (ezen belül a kézifegyverek számát hatvanmillióra teszik). Vajon a fegyvereladások ellenőrzését elrendelő törvény megszületése elég lesz-e az elszomorító és elrettentő irányzat megfordítására? Bili Clinton elnök kongresz- szusi beszédében hosszasan beszélt a bűnözés megfékezésének a szükségességéről: azt mondta, hogy keményen és hatékonyan kell fellépni a jelenség ellen, még akkor is, ha a fegyvertartás tagadhatatlanul az amerikai kultúra része. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Kohl és Clinton fehér asztal mellett Helmut Kohl német kancellár vasárnap kétnapos látogatásra Washingtonba érkezett, formailag az amerikai kormányzók szövetségének a meghívására. Sűrű programja keretében hétfőn találkozott Bili Clinton elnökkel, mégpedig egy felkapott georgetowni vendéglőben, az olasz konyhájáról híres Éelómenában: a két államférfi a szó szoros értelmében fehér asztalnál beszélte meg a világ dolgait. Baráti viszonyuk sem feledteti azonban, hogy bizonyos kérdések megítélésében - például Bosznia vagy Irán kezelésében - vannak nézetkülönbségek a két ország között. Újabb csapatok érkeznek Boszniába Boszniai hírszerzési jelentések szerint Horvátország és Szerbia jelentős erőket vezényel Boszniába, hogy a helyi horvát és szerb milíciák oldalán felvegyék a harcot a katonai sikereket arató bosnyák hadsereggel szemben - közölte hétfői számában a The New York Times. A boszniai hírszerzés úgy tudja, hogy Jugoszlávia széthullása óta nem volt olyan széles körű mozgósítás Horvátországban, mint most: hat dandámyi erőt vezényeltek - illetve készülnek küldeni - Boszniába. - A jugoszláv hadsereg ugyancsak reguláris egységeket dobott át Boszniába, méghozzá nehézfegyverzetükkel együtt - írta a lap. A német elnök Berlinbe költözött Richard von Weizsäcker német köztársasági elnök hétfőn Berlinbe költözött. Ő az első a német csúcspolitikusok közül, aki a Bundestag 1991-es határozatának megfelelően hivatalának egy részét már átköltöztette Bonnból Berlinbe, most pedig bonni lakásának bútorait is átszállítana a 170 négyzetméteres berlin-dahlemi villába. A legutóbbi koalíciós döntésnek megfelelően a 2000. évtől irányítanák Berlinből a német államot, ekkorra fejeződne be a Bundestag, a kancellári hivatal és a kulcsfontosságú minisztériumok átköltöztetése. A húszas években épült ház lesz a Weizsäcker házaspár otthona, ha már az államfő visszavonult a politikától. A brit kormányfő Moszkvába látogat John Major brit miniszterelnök február 14-től 16-ig hivatalos látogatást tesz Oroszországban - jelentették be hétfőn Londonban. A brit kormányfő utoljára 1991. szeptemberben, még a Szovjetunió felbomlása előtt járt Moszkvában. 1992 elején Jelcin orosz elnök vendégeskedett Londonban és akkor különleges partnerségi megállapodást is aláírtak. Az 1991. augusztusi moszkvai puccskísérlet leveréséhez nyújtott nagy erkölcsi támogatása óta Major Jelcin elkötelezett személyes támogatójaként ismert Nyugaton. Japán nem fejleszt ki atomfegyvert A japán védelmi minisztérium hétfőn határozottan tagadta, hogy a szigetország atombomba gyártásához alkalmas anyagokkal rendelkezne és atomfegyver kifejlesztésén dolgozna. Japánnak nem áll szándékában megszakítani atomfegyvermentes politikáját - jelentette ki hétfőn a védelmi minisztérium szóvivője, válaszul a brit kormány egyik londoni lapban nyilvánosságra került titkos jelentésére. Eszerint Észak-Korea magatartása, atomfegyverrel való burkolt fenyegetései miatt esetleg módosítani kell a japán elképzeléseket. Tokió azonban továbbra is betartja a hármas atomszabályt: nincs a birtokában nukleáris fegyver, nem állít elő és nem importál ilyen fegyvert. Francia parlamenti pótválasztások A baloldal előretörését hozta a franciaországi parlamenti pótválasztások vasárnapi első fordulója. Három választókörzetben került sor voksolásra. A vasárnapi szavazás jelentőségét az adja, hogy 10 hónappal a jobboldali kormány hatalomra kerülése után ez volt az első igazi alkalom az erőviszonyok felmérésére. Tavaly Blois-ban szocialista, a másik két helyen viszont jobboldali győzelem született. Blois-ban a szocialista jelölt még a tavalyi első fordulónál is több szavazatot kapott, s szinte biztos, hogy a jövő vasárnapi második fordulóban ő szerzi meg a mandátumot. Nagyobb meglepetés, hogy a szocialisták a párizsi választókerületben is (ahol tavaly a kormánypárti jelölt győzött) 12 százalékkal növelték eredményüket, s néhány száz szavazattal nyertek. A Sinn Fein elnöke New Yorkban Az Egyesült Államok húsz év után megadta a beutazási vízumot Gerry Adamsnek, a Sinn Fein vezetőjének, hogy részt vehessen az észak-ír problémakörről New Yorkban rendezendő értekezleten. A döntést a Fehér Ház jelentette be vasárnap: közleménye szerint Washington reméli, hogy lépésével előmozdíthatja az észak-írországi helyzet rendezését. A Sinn Fein a terrormódszereket alkalmazó ír Köztársasági Hadsereg (1RA) politikai szárnya. Az Egyesült Államok éppen erre a kapcsolatra hivatkozva tagadta meg a vízumot két évtizeden át Gerry Adamstől. A mostani is csak negyvennyolc órára szól, és a Sinn Fein elnöke nem hagyhatja el New York negyven kilométeres körzetét.
