Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-22 / 18. szám

4 Kul túr a-művelő des 1994. január 22., szombat Naptár Január 22., szombat. Névnap: Vince, Artúr. Névnapozóknak Vince: latin ere­detű név, jelentése: győztes. Köszöntjük a névnapjukat ma tartó At­anáz, Artemisz, Artur, Cin- tia, Délia, Domonkos, Su- rány, Szirén és Szíriusz nevű olvasóinkat is! Évforduló Ma van a Magyar jq Kultúra Napja. A W' kézirat tanulsága szerint Kölcsey Fe- renc 1823-ban e napon fe­jezte be a Himusz megírá­sát. Ennek emlékére 1989-től ezen a napon van a Magyar Kultúra napja. Ökumenikus naptár A katolikusok ma Szent Vince vérta­núhoz fohászkod­nak. Vince a szőlé­szek, szőlősgazdák védő­szentje. A magyar népha­gyomány szerint időjós nap a mai; az időjárásból lehet megjósolni a várható bor­termést. A mondás szerint: Ha kemény, kopog, kevés lesz a borod; vagy: Ha meg­csordul Vince, tele lesz a pince. Egyes vidékeken még él a vinczéséi szokás: a sző­lőskerteket szentelt borral vagy vízzel öntözték, hogy jó termés legyen. Mi, hol, mikor? • A kecskeméti Ciróka Báb­színház ma délután három órára figurás-szombatra várja a gye­rekeket.# A magyar kultúra napja tiszteletére ma este hét órakor a kecskeméti Kodály Is­kola dísztermében hangverseny lesz. A műsoron Kodály-, Liszt-, Bartók-művek is szere­pelnek.# Január 24-én, hétfőn 17 órakor lesz a kecskeméti If­júsági Otthonban a képzőművé­szeti - fazekas, szobrász, kerá­mia, tűzzománc, fotó - körök megbeszélése.# A bácsalmási délszláv óvodában (Kossuth L. u. 120.) január 26-án, szerdán horvát nemzetiségi nyílt napot tartanak. Ma van a magyar kultúra napja Néhány esztendeje megün­nepeljük a magyar kultúra nap­ját. A dátum kiválasztása igen szerencsésen történt. Január 22-e Kölcsey Ferenc Himnu­szának születésnapja, a kézira­ton ez a dátum olvasható az 1823-ik évből. S a Himnusz el­hangzása, eléneklése, vagy akár csak egy-két sorának felidézése bizonyosan emlékezteti e nem­zethez tartozására még azt is, akinek esetleg még az sem jutna hirtelen az eszébe, hogy ki is írta e művet, s ki zenésítette meg. A Himnusz szövege tehát 171 esztendős, a zenéje idén lesz éppen másfél évszázados: Erkel Ferenc 1844-ben nyerte meg a Nemzeti Színház által ki­írt pályázatot. E művet azonban csak a századforduló óta, tehát mintegy száz éve tekintjük va­lóban nemzeti himnuszunknak, addig inkább a Szózat töltötte be ezt a szerepet. A Magyar Kultúra Napja csupán néhány, maga a magyar kultúra viszont, keletkezésére nézve az idők homályába vész, több ezer esztendős. A Himnusz arra emlékeztet és figyelmeztet bennünket, hogy magyarok va­gyunk, egy olyan közösség tag­jai, amelynek nyelve az anya­nyelvűnk, amelynek múltját a többi nemzeténél jobban ismer­jük, amelynek sorsa a mi sor­sunk. És arra is, hogy emberek vagyunk, egyedei annak az érte­• Kölcsey (1790-1838) Himnu­szának születésnapja, január 22-e a magyar kultúra napja. lemmel rendelkező fajnak, amely antropológiai értelemben több százezer éves, s amelynek történelméről, anyagi és szel­lemi kultúrájáról néhány tízezer évre visszamenőleg vannak ala­posabb ismereteink. A magyar kultúra ebből a né­hány tízezer éves történelemből sarjadt ki, s vált a nagy egész részeként is félreismerhetetle­nül önállóvá. Folyamatos és alaposabb ismereteink csak a legutóbbi ezer évről, Géza feje­delem korától kezdődően van­nak, ámde elég sokat derített fel a tudomány a korábbi évszáza­dokról is. Az adatok hiányában homályba vesző régiség és az adatok ellentmondásos gazdag­sága miatt zavarosnak mutat­kozó közelebbi múlt alaposabb ismeretének hiányában jele­nünkben is kevésbé vagyunk képesek eligazodni, s így jö­vőnket is bizonytalanabbul tud­juk csak eltervezni. A magyar kultúra hatalmas, varázslatos egységesítő erő, ugyanakkor nagyszámúak áramlatai. Mégsem nézhet ide­genként az egyik a másikra, hi­szen a kultúra fogalmának lé­nyegéhez tartozik, hogy minden értéket magához ölel. S habár a történelmi tények szintjén még ma is csak reménykedünk Schil­ler Örömódájának szép elképze­lésében, hogy "testvér lészen minden ember”, épp az általá­nos emberi és a nemzeti kultúra minél tudatosabb magunkévá tétele segítheti a célhoz köze­lebb ezt a múlhatatlan ember­iség-álmot. Nemzetiségi Hagyományőrző, három nyelvű nemzetiségi műsor volt a napokban Katymáron. A helyi általános iskolások telt ház előtt szerepelhettek. A másodikosok diákelőadás például a Csicseri borsó történe­tét adták elő, amit Hebők Zol­tánná tanított be nekik. A sok próba nem volt hiábavaló, a gyerekek nagy sikert arattak. Kitüntetés A magyar kultúra napja al­kalmából Radó Vilmos színmű­vész, rendező, Érdemes-mű­vész, a Kecskeméti Katona Jó­zsef Színház nyugalmazott igazgatója művészeti életútja el­ismeréseként Göncz Árpád köz- társasági elnöktől tegnap átvette a Magyar Köztársaság Érdem­rend Kiskeresztjét. Hangverseny Sükösdön Jótékony célú egyházzenei hangversenyre hívja a hívekét Szeghalmi Ambrus plébános vasárnap délután 4 órára a sü- kösdi római katolikus temp­lomba. A rendezők mottóul ezt választották: — Adj. hogy adni tudjunk! A műsorban közremű­ködik Leányfalusi Vilmos or­gonaművész, a Kalocsa-kecs- keméti Főegyházmegye főzene­igazgatója, a Sükösdi Általános Iskola énekkara, a kis óvodások betlehemi játékot mutatnak be, Szálláskeresés címmel. • Jelenet a Csicseri borsó történetéből. Az értékek közvetítéséhez időre van szükség A naptár nem jelzi piros be­tűvel, mégis ünnepnap a ma­gyar kultúra napja. Ilyen nagy lenne a baj? Idáig jutott a kul­túra? Mert napja csak annak van, aminek vagy amivel baj van. Már csak napokból, időn­ként fellángoló mozgalmakból, kampányokból áll? Nem az lenne a természetes, hogy min­den mozdulatunkkal, tettünkkel óvjuk, védjük ezt az egyetemes emberi értéket? Ezekről a gon­dolatokról, problémáról beszél­gettünk dr. Orosz László iroda­lomtudóssal, dr. Szekér Endre tanárral, a Forrás főszerkesztő­helyettesével és Erdei Péterrel, a Kodály Zoltán Zenepedagó­giai Intézet igazgatójával.- Miért január 22-én ünne­peljük a magyar kultúra napját? Szekér Endre: 1823-ban Köl­csey Ferenc ezen a napon írta a Himnuszt, amely aztán Erkel Ferenc megzenésítésében ma­gyar nemzeti himnusszá vált. Ez a nap tehát úgy vélem, jeles nap kell hogy legyen minden magyar ember számára. E na­pon készíthetünk egy kis szám­vetést az elmúlt időszakról, az előttünk álló feladatokról.- Válságban van a kultúra? Orosz László: Igen, de ez nemcsak magyar jelenség. Ez a tendencia az egész világon megfigyelhető, több éve tartó folyamat. Az utóbbi időben saj­nos olyan irányzatok terjedtek, illetve terjednek, amelyek nem biztos, hogy értéket közvetíte­nek. A végső választ erre az idő fogja megadni. Persze, lehet, hogy csak én látom ilyen ború­san a helyzetet.- Van-e kiút ebből a helyzet­ből, vagy bele kell törődnünk: az értékvesztés megállíthatat­lan? Erdei Péter: Az emberi kap­csolatok meglazulása, a mind inkább előtérbe kerülő teljesít­ményorientáltság egyre inkább háttérbe szorítja a kultúra fejlő­dését. Az értékek közvetítésé­hez időre van szükség, hiszen ez egy hosszantartó folyamat. Az iskolákban, a legkisebbekkel kell kezdeni, hogy azután majd több generáció múlva meg­hozza gyümölcsét. Kodály Zol­tán szerint a kultúrát nem lehet örökölni, hanem azt minden nemzedéknek magának kell megszereznie. Örökölni csak az igényt lehet. Mester László Háziverseny Kossuthból A Kossuth-év kapcsán a kö­zelmúltban háziversenyt ren­deztek a Tiszaalpári Általános Iskola könyvtárában Kossuth Lajos munkásságáról. A klub tagjaiként az iskola tanulói tíz­fordulós versenyben mérték össze tudásukat. Felkészítő ta­náruk Borsos Imréné volt, aki jól megszervezte és lebonyolí­totta a vetélkedőt. A három győztes: Bálái Bernadett, Kecs­keméti Ida és Lóié Anikó hete­dikes tanulók, akik szereplésü­kért könyveket és vásárlási utalványt kaptak. A nyertes diákok képviselik majd iskolájukat a Kunszent- miklóson áprilisban sorra ke­rülő területi versenyen. Ma egyébként délután három órakor a fővárosi Kossuth Lajos Katonai Főiskolán megnyitják a Kossuth Lajos-emlékévet. SZÍNHÁZ, MOZI, VÁROSI TÉVÉK KECSKEMÉT 1994. január 22., szombat Katona József Színház: délután fél 3 órakor: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG. Bérletszünet. Este 7 órakor: MESÉL A BÉCSI ERDŐ. Jávor Pál-bérlet. A mozik műsora. Városi: 1/2 4, 3/4 6 és 8 órakor: 2 ÉS 1/2 KÉM. Szí­nes, magyarul beszélő amerikai film­vígjáték. Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: TÖBB, MINT TESTŐR. Színes arne- rikai kalandfilm. Stúdió: 7 órakor: GÓTIKA. Színes, magyarul beszélő angol film. KTV: 7.00-8.00: Képújság. 8.00- 12.00: ATV víkend. Családi magazin. 12.00- 13.00: Képújság. 13.00-17.00: ATV víkend. Víkend fiataloknak. Kiskun TV: 5.00-8.00: Képújság. 8.00- 12.00: Agro TV műsora. 12.00­13.00: Képújság. 13.00-17.00: ATV délutáni műsora. 17.00-24.00: Képúj­ság. 1994. január 23., vasárnap Katona József Színház: délután 3 órakor: MESÉL A BÉCSI ERDŐ. Vízvári Mariska-bérlet. A mozik műsora azonos a szom­batival. KTV: 7.00-8.00: Képújság. 8.00- 12.00: TV Active produkció. 12.00- 16.00: TV Plusz produkció. 16.00- 17.00: Képújság. 20.00: HTV 30 (III) produkció. Kiskun TV: 5.00-9.30: Képújság. 9.30-11.30: Kiskun koktél. 11.30-12.00: Telefonos játék. 12.00- 16.00: TV Plusz. 16.00-20.00: Képúj­ság. 20.00-24.00: TV 4 műsor ismét­lése. Móra Ferenc Georgikon 12. Epilógus (részletek) Levél Messzi Imriskének- «•„ ,v " ' P iros, pufókképű, boglyas­hajú, nagyfejű paraszt­gyerek vagy te, Messzi Imriske. Az ilyen fejre szokta mondani a falusi kalapos, hogy ez a remek fej, mert ebbe sok ész belefér. Szóval olyan parasztgyerek vagy, mint a többi, Imre fiam. Az életed idáig nem egészen ti­zenhárom esztendőre terjed. Azt mind kint töltötted a sze­gedi tanyán, a csorvai kapitány­ságban. Malacok közt, birkák közt, ürgék és bíbicek közt, tá­vol a tudományoktól és egyéb világi huncutságoktól. Éppen úgy, mint a többi parasztgyerek. Azaz, hogy mégse egészen úgy. Az apádnak. Messzi Pál gazd’ uramnak egyszer valami sora volt idebent a városban. Behozott magával téged is, hogy hadd láss egy kis világot. Mert katonakorodig aztán, ha meg hagyja érni a fölséges Is­ten, vagy látsz többet várost, vagy se. Hiszen vannak a pusz­tamélyben kilencven esztendős emberek is, akik sohase látták még színét a kőből való város­nak. Messzi Pál tehát bejött Sze­gedre és behozott téged is. Át­vitt Újszegedre is. No, nem ép­pen fülemüleszót hallgatni, ha­nem mert deszkát akart venni a fűrészgyárban. Még ő a deszkát válogatta (mert nem politika ám az, ész kell hozzá), addig te el­nézelődtél a gyárban. Mint ahogy az efféle kis bamba gye­rek szokott idegen helyen. Meglett a deszkavásár, a deszkát kivitték Csorvára s mire öreg Messzi Pál megszerkesz­tette belőle az ólat, vagy górét, akkorra te, Imriske, faragtál a nyesedékfából egy kis fűrész­gépet. Olyant, amilyent a gyár­ban láttál. Megvan benne min­den az utolsó srófig. A hozzá­való szíjakat levágtad az ,,éds’- atyák” tarisznyájáról. Gőzt persze nem foghattál bele, ha­nem csináltál neki olyan for- gattyút, amilyen a kerekeskút- nak van. S a fűrészgép úgy szu­perál, hogy öröm nézni. Még azt a sikoltó-süvöltő hangot is kiadja kicsiben, amivel az igazi gőzfűrész rémítgeti az ijedős városi népet. Nagyon megtetszett neked a faragójáték, Imriske. Kaptad magad, most meg már cséplő­gépet barkácsoltál. Megvan a famasinádnak mindene. Loko- mobilja, dobja, kosara, szalma- rázója, törekrostája, centrifu- gál-regulátora, tengelye, csap­ágya, fogadkereke, transzmisz- sziós szíja. Valamelyik adótiszt úr azt tanácsolta Messzi Pálnak, mu­tasson be téged a találmányod­dal együtt nekem, aki már haza­jöttem a ti Homokországotok­ból, hátha embert faragok belő­led. Talán még az újságba is ki­teszlek s múzeumi üvegszek­rénybe is kerülhetnek a mun­káid, hogy szájukat tátogassák rá a világi népek vasárnaponta. De mi lenne belőled, ha ki­hoználak a malacaid és birkáid közül az emberek közé, a ka­tángkórós és kutyatejes parlag­ról az aszfaltra, amely fölkátyú- sodott és porzik, mint az or­szágút? A buckák közül, ami­ket az Isten friss szelei söprö- getnek, minek jönnél a szemetes utcára, amiket senki se söpör? A kövér, gazdag, étellel, itallal töl­töző tanyát mért hagynád ott a rongyos, éhes városért? Maradj te csak a malackáid közt, Messzi Imriske és vigyáz­zatok egymásra szép síma ég alatt, a jó meleg napon, a liba- toppos zöld gyepen. Ott olyan boldog emberré serdülhetsz, mint az édesapád, meg a ke­resztapád, meg az egész atya- fiságod, amelynek tenyerében van a mi kenyerünk és ha ki­nyitja a tenyerét, akkor eszünk, ha becsukja, akkor nem eszünk. Most még nem érted, kis buksi, hogy lehet ez, de mire megnősz, majd megérted. És ha akkor lesz kedved uradzáshoz, annak már lesz értelme. Akkor én már nagyon öreg ember leszek, Messzi Imriske, és félig megvakult a sok írástól, olvasástól. Emlékezz meg akkor róla, hogy milyen jó szívvel vol­tam hozzád életed keresztútján és járj ki nekem egy ágyat a menházban. De - hogy szerény­telen legyek, amilyen magyar író nem szokott lenni - olyant, amelyikről a pipacsos, búzavi­rágos mezőkre látni, amelyekről én is a te korodban szakadtam el. Messzi Imriske, mert az én apám nem volt olyan bölcs em­ber, mint a tied. (Vége) RENAULT Mar 1 millió forinttól * és részletre is /36, 48 havi / JÖJJÖN MOST! ;ár 300.000,-Ft első befizetés ajtós után elviheti! \g KORONA KFT-MARKAKERESKEDES ES SZERVÍZ RENAULT Kecskemét, Külső-Szegedi út 53. . —:----------------r~ T el 76/482-226. 484-475. 484-814 ÉLMÉNY VELE ÉLNI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom