Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-11 / 8. szám

10 Pénz, -vállalkozás, piac 1994. január 11., kedd A Rotary sikere Afrikában • A Rotary kiskunmajsai üzemének dolgozói kuvaiti és afrikai sikereik előtt jó néhányszor bizonyítottak itthon is. Felvételünk a Kömpöc-l-es kutatófúrást örökítette meg. Számos szakmai-üzleti siker birtokában kezdhette az új évet a nagykanizsai Rotary Fúrási Kft. A tunéziai mezőgazdasági minisztériumtól tavaly másod­szor is elnyert megbízatás kere­tében sikeresen befejezték egy több mint ezernyolcszáz méter mély melegvízkút fúrását. Hat­millió dollár értékű szerződésük további négy kút lemélyítésére szól. Észak-afrikai „előretöré­sük” további példái: Somahot- rec néven Marokkóban vízkuta­tásra és kereskedelmi tevékeny­ségre profilozott vegyes vállala­tot alapítottak, amely ezekben a napokban kezdi meg működé­sét. Líbiában 15 nagy mélységű ivóvízkút fúrására kötöttek szerződést, s a munkát azonnal megkezdik, mihelyt az elszámo­lási nehézségeket sikerül elhárí­taniuk. Ezenkívül Líbiában és Tunéziában olaj-, Algériában pedig jelentős vízkutatásra nyújtottak be pályázatot. A ku­vaiti háborús olajtüzek oltásá­ban mutatott kiváló teljesítmé­nyük óta a Rotary munkája és ajánlatai iránt igen megnőtt az érdeklődés az észak-afrikai tér­ségben. Mint azt Katona Jánostól, a Rotary kft. kiskunmajsai üzem­vezetőjétől megtudtuk, az afri­kai sikerekből alaposan kive­szik részüket a majsai szakem­berek is. Tunéziában például két majsai mérnök, Szlávik Ti­bor és Katona László irányítá­sával dolgozik egy 30 fős szak­embergárda egy vízkút mélyíté­sén. A csapat felét a Rotary du­nántúli üzeme, a másik felét pe­dig a majsaiak adják. Részvényes lett a bank A Magyar Befektetési és Fej­lesztési Bank vásárolta meg a Salgótarjáni Üveggyapot Rt. két részvényesének, az Üvegipari Műveknek és a Glasunion Kft.-nek piacra dobott részvé­nyeit. Az új tulajdonos ezzel 33 százalékos érdekeltséget szer­zett a japán-magyar vegyes vál­lalatban. Az értékpapírüzlettel kettőre csökkent a társaság ma­gyar tulajdonosainak száma, a pénzintézet mellett a Skála Coop Rt. birtokában vannak még üveggyapotrészvények. A salgótarjáni társaság egyébként várhatóan az 1993-as évet is eredményesen zárja: tíz száza­lékkal több termékét sikerült el­adnia mind az itthoni, mind a külföldi piacokon. Privatizáció előtt a Vasedény Hazai befektetőkre számít a Vasedény Kereskedelmi Válla­lat a küszöbön álló privatizáció során - adott tájékoztatást a vál- lallat vezetője a napokban. Elmondta: a cég vagyonának 59 százaléka, több mint egymil- liárd forint értékben jelenleg az AVÜ tulajdonában van. A rész­vények 16 százalékát a Fővárosi Önkormányzat, 18,4 százalékát a IX. kerületi Önkormányzat bir­tokolja, 4,9 százaléka pedig a dolgozóké. Az elmúlt évben a vállalat 4 milliárd forintos for­galmat bonyolított le. Továbbra is szaküzleti hálózatként kíván­ják működtetni a céget, ameny- nyiben erre az új tulajdonosok lehetőséget nyújtanak. Január második felében nyílik meg a nagykereskedelmi minta­terem a Soroksári úton, ahol is elektromos háztartási cikkeket, gáztűzhelyeket, konvektorokat, acél- és porcelánárukat, lakato­kat, műanyag árukat és kerti szerszámokat értékesítenek. Azt tervezik, hogy a nagykereske­delmi forgatómat az idén 20-25 százalékkal megnövelik. Új feladatok előtt a hazai vámosok Várhatóan hét év múlva Ma­gyarország is tagja lesz az Eu­rópai Uniónak, és a gazdasági közösség határai hazánk keleti határáig tolódnak ki. A magyar vámszerveknek fel kell készül­niük arra, hogy az új szakma- kultúrát elsajátítva megfelelje­nek az európai normáknak - mondta Kádár Béla külgazda­sági miniszter a napokban a Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnokságán tartott elődásában. Utalt arra, hogy a világban a vámnak az eredeti, a központi bevételek növelését célzó szerepe helyett a kereske­delemfejlesztő funkciója kerül előtérbe. Az ipari termékek ke­reskedelmében, különösen a GATT uruquayi fordulója után a vámok csökkenésével kell számolni. A mezőgazdasági termékeknél a kvóták és kon­tingensek helyett megnő a vá­mok szerepe. Jövő év július 1-jétől öt év alatt az ipari ter­mékeknél mintegy 28 százalé­kos fokozatos importvámcsök- kenéssel kell számolni. A me­zőgazdaságban a behozatali vámok átlaga a jelenlegi 20,5 százalékról 45 százalékra nő. A kibúvók csökkentése a cél A január 1-jétől érvényes adójogszabály-változások közül a legfontosabbak: A személyi jövedelemadót érintő törvénynél a változások kétirányúak: részben a szociál­politikai elemek erősítését cé­lozzák, részben az adófizetési kötelezettség alóli kibúvókat kívánják megszüntetni. A leg­fontosabb változás a sávhatárok módosulása. így például az ed­digi 100 ezer forintos nullkul­csos sáv határa 110 ezerre emelkedett. Új dolog, hogy összjövedelem-csökkentő tétel­ként levonható a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járu­lék, ugyanakkor megszűnik az alkalmazotti kedvezmény adó­alapból történő leírhatósága. A lekötött takarékbetétek, illetve értékpapírok kamatadója az ed­digi 20 százalékról 10 száza­lékra csökkent.-A vállalkozókat érinti egy új adótípus bevezetése: ez a mi­nimumadó, ami tulajdonképpen egy kötelező átalányadó. A mi­nimális adóalap a korrigált ár­bevétel 2 százaléka. Ez az adó­fajta kíméli a veszteséges vál­lalkozókat: a korrigált árbevétel azt jelenti, hogy a bruttó árbevé­telből levonható az árubeszer­zés értéke, a bér- és munkadíj, illetve az alvállalkozói díj. Széles réteget érintenek a mezőgazdasági kistermelőknél bekövetkezett változások: az eddigi 750 ezer forintos adó­mentes sáv 1 millióra emelke­dett, azzal a feltétellel, hogy a kistermelőknek bevételi-kiadási nyilvántartást kell vezetniük. Ha a mezőgazdasági kistermelő termékeit exportálja - bevétel­től függetlenül - egyéni vállal­kozónak minősül. Szintén a kis­termelőket és az egyéni vállal­kozókat érinti az a kedvezmény, melynek értelmében az 1994-től megállapított adóösszegüket csökkenthetik a végzett tevé­kenység érdekében felvett üzleti hitelek kamatának 25 százalé­kával. Elsősorban a vállalkozókra vonatkozik az amortizációs jog­szabályok változása, ami elég sokirányú módosulást von maga után. Az értékcsökkenési leírás a változás értelmében csak a vállalkozókat érinti. így például a gépjárműhasználat esetében csak a magántaxisok alkalmaz­hatják a teljes értékcsökkenési leírást, hiszen ők használják egyedül - a jogszabályban előírt módon, azaz - üzleti célra gép­járművüket. Mindenki más az árbevétel egy százalékát, de legfeljebb a gépkocsi beszerzési árának a 10 százalékát meg nem haladó összeget számolhat el átalány-amortizáció címén. A lízing esetében is csak a taxisok számolhatják el a bérleti díj egészét. A gépjárműhasználatnál ma­radva módosult az átlagpolgá­rok számára a személygépkocsi normaköltsége is, a norma sze­rint elszámolható üzemanyag- költség mellett a fenntartási, ja­vítási költségekre kilométeren­ként 3 forint könyvelhető el. A szakmunkástanulók fog­lalkoztatására az eddigi havi 1000 helyett mostantól 1500 fo­rint számolható el tanulónként. 1994. szeptember l-jével lép életbe és azokra a fiatalokra vo­natkozik, akik az első alapkép­zésben vesznek részt - felsőok­tatási alapképzésről van szó, másoddiplomára tehát nem „ér­vényes” - az új jogszabály, mi­szerint a tandíj az adóalapból levonható. Alapítványoknál, közérdekű kötelezettségvállalásoknál az adózók legfeljebb az összjöve­delem 50 százalékáig csökkent- hetik adóalapjukat. B.E. Biztonságos megtakarítás az államkötvény állampapírt, akkor adó-visszaté­A lakossági megtakarítások meghaladják az ezermilliárd fo­rintot. E megtakarítások egyre gyakrabban választott formája az államkötvény. Nem csoda, hiszen jelenleg ez a különböző kibocsátású és időszakú állam­papír az egyik legbiztonságo­sabb befektetés. Mint azt dr. Bányai Endrétől, a Magyar Nemzeti Bank me­gyei igazgatójától megtudtuk, a betétvédelmi törvény alapján minden pénzintézet csupán 1 millió forintig garantálhatja a lakosság számára a betéteket. Az államkötvényre viszont tel­jes mértékben garanciát vállal az állam. Az ilyen befektetésnél tehát nem kell attól tartani, hogy ha tönkremegy a bank, nem kapja meg az ügyfél a pén­zét kamatostól. Az állampapírt ráadásul úgy vásárolhatja meg az állampolgár, hogy ha meg­szorul, akár el is adhatja, napi árfolyamon. Ugyanakkor arra is lehető­sége nyílik, hogy a megvett kötvényt egy újabban kibocsáj- tott, esetleg kedvezőbb állam- kötvényre átkonvertálja. Tavaly év végig voltak olyan kibocsáj- tású államkötvények, amelyek kétéves lejáratra szóltak. Azok­hoz nem fűződött olyan ked­vezmény, mint a 94-es kibocsáj- tásúakhoz. A mostaniak kama­tozása kedvező, még az adó­alapból is levonható az adóalap 30 százalékáig, ha a kötvény a polgárnál eléri a három eszten­dőt. Az 1994. január 11-21. között kibocsájtásra kerülő államköt­vény induló kamata 26 százalék. Rövid számítások szerint hogyha évi 360 ezer forintos jö­vedelmű ember vásárol ilyen 26 százalékos, hároméves lekötésű rítési lehetősége eléri a harminchétezer forintot. Át­számítva ez annyit tesz, hogy 11,5 százalékkal megnöveli át­lagos kamatbevételét. T ermésze- tesen, ha nagyobb összeggel ren­delkezik valaki, a kamatjavulás elérheti akár a 14,5 százalékot is. Az államkötvényt rugalmasan kezelheti tulajdonosa. Tehát ha van megfelelő információja, a sa­játjánál jobb államkötvényre is átválthatja azt. Mivel értékpapír­ról van szó, az induló árfolyam alatt, de felette is lehet értékesí­teni a papírokat. Rendkívül fon­tos tehát rendszeresen figyelni az árfolyamközléseket. Ezért úgy tervezzük, hogy e héttől kezdő­dően Napi pénzügyek című rova­tunkban hetente rendszeresen közöljük az államkötvények nettó eladási árfolyamait és a hozzá tartozó kamatokat. Kij évi kínai negyed Nyugat-európai „társaitól" eltérően a kijevi kínai negyed nem egy viszonylag körülhatá­rolható városrész, ahol jobbára ferdeszemű kereskedők és za­matos vacsorákkal szolgáló ét­termek várják az idegent. Kis túlzással akár a főváros egész jobb parti részét ezzel a névvel lehetne illetni, de a történelmi városmag egyes pontjait, külö­nösen a központi stadiont és környékét bizonyosan. A kijevi piac azonban jelen­tős eltéréseket mutat, mondjuk a közép-európaihoz képest. Maguk a kínaiak ugyanis szinte alig vannak jelen, hacsak a há­rom éttermet nem soroljuk ide. (Nyugodt szívvel állítható, hogy egyik sem üti meg a jobb budapestiek színvonalát.) In­kább olcsó dömpingáruikkal és azok „importőreivel” képvisel­tetik magukat. A városban csak azért nem egyeduralkodók a kí­nai és tajvani dzsekik, kabátok, edzőcipők és tucatelektronikai áruk, mert - legalábbis a ruhaf­ronton - időben megjelentek az olaszok a maguk silány, de szin­tén viszonylag olcsó áruikkal. Az „importőrök” körül egész kis üzletág fejlődött ki. Magán­cégek szervezik ma már a sang- haji és sencseni bevásárlótúrá­kat, s az sem akadály, hogy az ukrán törvények szerint mind­össze 400 dollárt lehet kivinni engedély nélkül. A vámszabá­lyok azonban „importbarát” megközelítésből készültek, vámmentesen hozható be pél­dául 5 ezer dollár értékű áru. Mivel a sanghaji piacon felvá­sárolt dzsekikhez sohasem mel­lékelnek számlát, az importőrök azt mondanak, amit akarnak. A pénzt ma már nem kell ki­csempészni a kijevi repülőtéren, megbízóik előzőleg már régen átutalták azt valamelyik sang­haji bankba. Néhány hete a bo- riszpoli nemzetközi repülőtér előtt két hatalmas Kamaz teher­autó parkolt. Kilenc megbízott személy csomagjait szállította az elosztóba. Az üzlet valószí­nűleg annyira nyereséges lehet, hogy - természetesen a kitűnő ismerettségnek köszönhetően - megérte kibérelni nekik az egész gépet. Újabban a kínaiak már ve- télytársakkal, mégpedig a helyi maffia embereivel is kénytele­nek szembesülni. A meglehető­sen fejlett ukrán maffiózók ugyanis közelebbi importőr or­szágot találtak, miután megnyílt az első közvetlen Kijev-Abu Dabi repülőjárat. Az araboktól ugyan nem lehet dzsekiket be­hozni, de nem is kell, mert már lassan telítődik az ukrán piac. Aranyat viszont korlátlanul el lehet adni a vidéki városokban és falvakban. Ez pedig amióta világ a világ, mindig biztos üz­let volt. Új tulajdonos az Ipolynál Névérték alatt vásárolta meg az Ipoly Bútorgyár Rt. 214 mil­lió forintos részvénycsomagját a budapesti Escorial Kft., 86 százalékos tulajdonrészt sze­rezve ezzel a balassagyarmati társaságban. A 140 munkást foglalkoztató társaság árbevé­tele nem éri el a megvásárolt részvények értékét, de pénz­ügyileg stabil, fizetőképes a cég. Az új tulajdonos szerint a jövőben agresszívabb piacpoli­tikára és termékváltásra lesz szükség. Japán bankok kintlevőségei Japán 11 legnagyobb keres­kedelmi bankjának mintegy 65 milliárd dollárral több behajt­hatatlan hitelállománya van, mint amennyiről eddig tudott a közvélemény - írja a Jomiuri Simbun. A nyilvánosságra nem hozott behajthatatlan tartozá­sokkal mintegy 160 milliárd dollárra tehető a rossz hitelek állománya. Azokat a kölcsönöket tekin­tik behajthatatlannak, amelyek után már hat hónapja, vagy an­nál hosszabb ideje nem fizet­nek kamatokat. MITŐL MÁRKA A MÁRKA? Hanyatló gazdaság versenyképes terméke • Bakos László és Varga Tibor, a TT AUTÓ Kft. ügyvezetői. Hol az Opel, hol a Lada ve­zette a múlt évben a magyaror­szági autóeladási listát. Az egyik igen fejlett, a másik egy hanyatló gazdaságú ország ipa­rának a terméke. A kecskeméti TT AUTÓ Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft.-nél beszélgetünk mind­ezekről, Varga Tibor és Bakos László ügyvezetőkkel. (Az utóbbi a kilencszeres magyar gokartbajnok Bakos András édesapja.) A kft. az Opel-már- kakereskedő Tormási család tu­lajdona, és Lada-márkakeres- kedése és -szervize van. Tavaly novemberben állt fel - a tulaj­donosok szerint igen jó - ladás csapat, amolyan házon belüli átszervezéssel. Az új Opel-sza- lon melletti korábbi műhelyt vették birtokba. A szerelők kö­zül a Lada-specialisták átjöttek ide, de még keresnek fiatal, jó szakembereket. — Milyen az orosz munka ezekben az ottani zűrös idők­ben? — Jó. Már számottevő ta­pasztalata van az orosz autó­gyártásnak és ez meglátszik a mostani kocsijaikon — véleke­dik Varga Tibor. Azt mondják a TT AUTÓ kft. ügyvezetői, hogy a „kocka” Ladákat viszik jobban a vevők. Olcsóbbak a Szamaraknál. Az utóbbi években tódultak a ma­gyarok nyugatra, és onnan hoz­tak 6-8-10 éves kocsikat. Most kezdik megtapasztalni, hogy ezeket borsos áron lehet - és kell -javíttatni. Kezdenek kijó­zanodni: jobban járnak, ha ugyanannyiért új Ladát vesz­nek. Ennek köszönhető az orosz kocsik népszerűsége, s mert az árukat valóban megérik. Kate­góriájában a Szamara - és egyáltalán a Lada - a leggazda­ságosabb márka. — A szállítás üteme? — Nem mindig azt kapjuk, amit kérünk — válaszol Bakos László. — Kocsi jön, de olykor más típus. Ezért nem kérünk előleget a megrendelőktől, ha­nem csak átvételkor kell fizetni. De Szamarából most is többféle színt és változatot talál nálunk a vevő, és szinte azonnal viheti, amit kiválaszt. A kitűnően fölszerelt márka- szervizben vizsgáznak az új La­dák, itt kapnak rendszámot. Rö­videsen megkezdik a kötelező műszaki vizsgáztatást is. Úgy tűnik. Oroszországban az autógyártás nem jutott ebek harmincadjára. Tudják, ha egy­szer kiszorulnak a piacról, ne­héz lesz visszajutni? A kecske­méti TT AUTÓ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetői szerint a Lada-gyár fejlesztői már dolgoznak a dízel és az in­jektoros típusok kialakításán. —a.tóth—

Next

/
Oldalképek
Tartalom