Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-11 / 8. szám

1994. január 11., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac ll ÁTALAKULÁS UTÁN BÁCSALMÁSON Állami gazdaságból részvénytársaság • Lasancz István, Rapi Béla és Sendula Tibor. Ez év január elsejétől a Bács­almási Állami Gazdaság rész­vénytársasági formában műkö­dik tovább. A gazdálkodó egy­ség új neve: Bácsalmási Agári­pari Részvénytársaság. Sendula Tibor vezérigazgató tájékoz­tatta lapunkat a gazdaság új ar­culatáról. — Mindenekelőtt azt szeret­ném hangsúlyozni, hogy az át­alakulás oka nem csőd volt. Az állami gazdaság az elmúlt húsz évben szép eredményeket ért el. Létrehoztuk a napraforgórend­szert, nyugati színvonalú gép­parkot állítottunk össze, nem­zetközi kapcsolatokat építet­tünk ki. Az átalakulást a piaci viszonyok, a megváltozott gaz­dasági körülmények sürgették. Az új forma nem csupán cégtáb­laátfestést jelent. A hosszú elő­készítő munka, egyeztető tár­gyalások után, úgy gondolom, életképes részvénytársaságot hoztunk létre. Ez most alapvető szemlélet- és munkastílusvál­tást követel tőlünk. A teljesít­mény- és haszonközpontú fel­fogást kell erősítenünk a továb­biakban. — Mekkora alaptőkéje van a részvénytársaságnak? — Decentralizált, „karcsú­sító” átalakulást hajtottunk végre. A társaság végül 917 millió forintos alaptőkével jött létre. A korábbi, hétezer hektá­ros területünk a kárpótlási tör­vények végrehajtásával mint­egy kétharmadára változik. A takarmánytermő terület csök­kenésével természetesen csök- kentenünk kell az állatállo­mányt is. A tompái tehenészeti telepet, az óalmási sertéstelepet el kell adnunk, nem kerültek be a társaság vagyonába. Balatoni üdülőnket, a mátételki volt KISZ-tábort, gépeink egy részét már értékesítettük. A földterület sem vált az alaptőke részévé, továbbra is állami tulajdon, bér­lőként műveljük. — Nemzetközi kapcsolatai­kat, üzleti tárgyalásaikat nem zavarta az átalakulás? — Külföldi partnereink örül­nek neki. Ők jobban kiismerik magukat a részvénytársasági formában. Az állami gazdaság­nak általános jogutódai va­gyunk, vállalt kötelezettsége­inknek eleget kell tennünk. — A dolgozók sorsát meny­nyiben érinti az átalakulás? — Említettem, hogy az ál­lami gazdaság által vállalt köte­lezettségeknek eleget kell ten­nünk. A kollektív szerződések is ebbe a kategóriába tartoznak. Az átalakulás nem igényel lét­számleépítést. A termelési vo­lumen fenntartásához szükség van a jelenlegi létszámra. Hangsúlyozom, hogy ez az át­alakulás utáni és a privatizáció előtti álláspont. Egy esetleges többségi részvénytulajdonos nevében nem nyilatkozhatok. — A következő lépés tehát a privatizáció? — Igen, hamarosan nyílt pá­lyázaton hirdeti meg az ÁVU a részvényeket. Az elképzelések szerint a dolgozók kedvezmé­nyesen vásárolhatnak majd, akár kárpótlási jegyért is. Az ál­lami vagyonügynökség a pályá­zatban kiemelten fogja kezelni a foglalkoztatás kérdését. Bízom benne, hogy a részvények név­érték fölött kelnek majd el - mondta Sendula Tibor, a rész­vénytársaság vezérigazgatója. — pásztor — EGY BANKÁR VÁLASZA CIKKÜNKRE Ismét a mezőgazdaság hitelezéséről Sajnálattal olvastam a leg­utóbbi Pénz, mezőgazdaság, piac rovatban a Finnyásak a bankok?, illetve Hitelképtelen a mezőgazdaság! cím alatt megje­lent írást. A mezőgazdaság hitelezésé­vel kapcsolatos, a bankokat ért kritikát nem kifogásolom, biz­tos, hogy van még javítanivaló munkánkban. A cikk tartalma azonban, sajnos, nem vezet se­hova, és nem gondolom, hogy az érintetteknek bármiféle út­mutatást ad a hogyan továbbra és a kiútra. Megítélésem szerint nem ilyen egyoldalú a kép, amelyet a cikk lefest, azaz vannak mező- gazdasági tevékenységgel fog­lalkozó ügyfelei a mi bankunk­nak és a többi banknak is. 1993-ban például engedé­lyeztünk világbanki mezőgaz­dasági hitelt, agrár reorganizá­ciós hitelt és az őszi vetéshez forgóeszközhiteit. Közel ötven, döntően egyéni vállalkozót érin­tettek pozitív döntéseink és több mint 150 millió Ft erejéig. Nem hiszem, hogy a mező- • gazdaságnak az a legnagyobb gondja, hogy nem kap hitelt, ahogy ez a cikk is beállítja, mert a bankoknak igenis érdekük ki­helyezni a gyűjtött betétjeiket, de csak az elfogadható mértékű kockázatvállalás mellett. A bankkonszolidáció súlyos költ­ségvetési terhei miatt láthatjuk, hogy hová vezet a felelőtlen hi­telezés, hogy az Ybl Bank csőd­jét ne is említsem. A mezőgazdaság legnagyobb gondja az, hogy termékeit ne­hezen tudja és csak kis haszon­nal vagy veszteséggel elhe­lyezni a piacon, legyen az bel­földi vagy külföldi. Ezen, saj­nos, a bankok sem tudnak segí­teni, bizonyára szükség lenne egy fokozottabb hazai piacvéde­lemre, amely pénz nélkül is megteremthető, és egy nagyobb költségvetési támogatásra, amelyhez viszont már költség- vetési pénz is kellene, de az saj­nos nincs. A másik legnagyobb gondja a mezőgazdaságnak az, hogy míg a napjainkra önállóvá vált ag­rárvállalkozók korábban 20-30 évig alkalmazottak voltak egy tsz-ben vagy állami gazdaság­ban, megmondták, mit kell ten­niük, ki traktoros volt, ki állat- gondozó, ki növénytermesztő, ki telepvezető. Megadták hozzá a szükséges eszközöket és biz­tosították a termelési folyamat­hoz nélkülözhetetlen pénzügyi fedezetet. Mindez egy önálló vállalkozásnál korántsincs így, hiszen a nyersanyagbeszerzés­től a piaci értékesítésig önállóan kell foglalkozni minden tevé­kenységgel, és közben termé­szetesen szakmailag is érteni kell a termeléshez és mindezek felett pénzügyileg is finanszí­rozni kell a vállalkozást. Erre ezek az emberek nincsenek fel­készülve, ezt a tudást kemény munkával és tanulással kell megszerezni és lehetőleg nem bukott vállalkozások tapasztala­tán, hanem hozzáértőktől ta­nulva. Ezt felismerve indult a tavalyi év végén, illetve az idei év elején a „Téli esték banká­rokkal” tanfolyam, megyénk községeiben a polgármesterek aktív közreműködését kérve a szervezéshez. Ennek keretei között 2x4 órában előadást tar­tunk a résztvevőknek a vállal­kozások pénzügyi felépítéséről, a hitellehetőségekről, különö­sen a kedvezményes hitelekről, üzleti tervről és az adókedvez­ményekről. Mindezek kiegészí­tésére 5 megyei élelmiszeripari vállalat termeltetési ajánlatát is ismertetjük. Napjainkban ezt és ehhez ha­sonló, kiutat is mutató dolgok­nak látom helyét és értelmét. A helyzet, amiben vagyunk, adott­ság, kötelességünk az érintett mezőgazdasági vállalkozók mindennapos gondjain segíteni. Szöllősi Béla, OTP Bank Rt. Bács-Kiskun M. lg. igazgatóhelyettese Kedvező tendenciák Talpon maradt Sikerült átvészelnie az általá­nos gazdasági recesszió miatti krízist a Tiszaújvárosi Vegyi Kombinátnak. A nagyüzem az 1993-as évet ugyan még 547 millió forintos veszteséggel, és 4,9 milliárdos tartozással kezdte, de ebben az esztendő­ben végre megtalálta a talpon- maradás módját. Ennek kö­szönhetően 1994-nek már 200-500 millió forint közötti nyereséggel vághat neki — mondta az elmúlt évet értékelve Vanyó Pál vezérigazgató. A kombinát 5200 dolgozójából egyet sem kellett elbocsátani, sőt több mint 150 pályakezdő fiatalnak is munkát tudtak adni. Hétfőn ismét megkezdődött a termelés a Győri Rába Rt. üze­meiben. A gyártósorok az újév első hetében álltak, a gépeken a szükséges ellenőrzéseket, javí­tásokat végezték el a karbantar­tók. Az elmúlt év teljesítményéről Zalán Barnabás, az rt. vezéri­gazgatója elmondta: a cég árbe­vétele elérte a 19,2 milliárd fo­rintot. Az export területén is biztató jelek mutatkoztak: Nyu- gat-Európában és a tengerentú­lon 7,7 milliárd forint, azaz 84-85 millió dollár értékű gyártmányukat értékesítették. A keleti piacokon 4,3 milliárd fo­rintos árbevételhez jutottak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 47—48 millió dollár értékben adtak el motorokat, futóműveket a kö- zép-kelet-európai térségben. A Rába gazdálkodásában kedvező tendenciák jelentkez­nek. Az 1992-es nyereséget 93-ban sikerült megnégysze­rezni, s ezzel a társaság teljesí­tette 300 millió forintos nyere­ségtervét. Ez a teljesítmény an­nál inkább szóra érdemes, mivel 1990 és 1991 veszteséges éve volt a gyár történetének. Ebben az esztendőben a cég vezetése a tavalyihoz hasonló nagyságrendű értékesítésre lát lehetőséget. Változások lesznek viszont a termékösszetételben. Nehéz év után jobb kilátások Az elmúlt év Duna-Tisza közi agrárgazdasági mérlegéről beszélgettünk a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara ügyveze­tőjével, Gál Gyulával. — A ’93-as év soha nem ta­pasztalt aszályos esztendő volt, aminek következményeként re­kord alacsony szintű termés- eredmények születtek minden növénykultúrában, de különö­sen a gabonatermesztésben - mondta az ügyvezető. - A ter­mészet tehát „segített” a piaci gondok megoldásában, hiszen nem lévén árualap, nem kellett az értékesítéséről gondoskodni. Közös piaci stop Az év során felröppentek olyan hírek, hogy az alacsony gabonatermés miatt jelentős ke­nyéráremelés várható. Ez nem következett be, importból oldot­tuk meg a hiányt. A gyümölcs- félék esetében éreztette legke­vésbé hatását az aszály, hiszen meggyből például olyan magas termés született, amit a közös piaci stop miatt nem sikerült el­adni, így mintegy 10 ezer tonna meggy feldolgozatlan maradt. — Az állattenyésztésben a jószágállomány csökkenése volt jellemző, marhahúsból im­portálnunk kellett, ugyanakkor a sertéspestis miatti közös piaci intézkedés mintegy két hónapra visszavetette a sertések export­ját. A felsoroltakon kívül az ál­lattenyésztést nehezítő tényező volt az is, hogy 1992 és ’94 kö­zött olyan mértékű költségnö­vekedés gyűrűzött be például a tehenészetnél, hogy vesztesége­sen lehetett csak tejet termelni. A felvásárlási árak remélhető­leg ’94-ben utolérik a költsége­ket. Szakértelemhiány — Az elmúlt év jelentős vál­tozásai közé tartoznak a tulaj­donváltozások. A kárpótlások alapvetően rendben haladtak - kivéve egy-két térséget, mint Harta vagy Baja környéke, ahol még rendezetlen a földalap és sok kárpótlási jegy felhaszná­lásra vár. — A feldolgozóipart az ál­lami gazdaságok privatizációja és a magánszektor határozott megerősítése jellemezte, bár ez a dolog is csak formális, hiszen a mezőgazdaság százalékban, összbirtoknagyságban növeke­dett ugyan, de hatékonyságban nem. A folyamat tehát ellent­mondásos, pénzhiány, szakérte­lemhiány, információhiány, pi­achiány nehezíti a tulajdonosok helyzetét. A kormány megpró­bált bizonyos támogató intéz­kedéseket életbe léptetni, de ezek túl bonyolultak, bürokrati­kusak. nehéz hozzájuk jutni. így például vannak olyan, 8-9 hó­napja benyújtott igények - az aszálykárokat kompenzáló se­gélyekre -, melyek a mai napig elintézetlenek. — Nehézkesen halad az 1993 márciusában megszületett ag­rárrendtartás gyakorlatba való átültetése. Jóllehet, három ter­méknél - tej, zöldség, hús - si­került a minisztériummal elis­mertetni a terméktanácsokat, de a későn meghozott döntés miatt ezek működése csak két év múlva indulhat meg valójában. — Nagyon súlyos gond a pénzhiány, tőkehiámy. 1992-ről sok gazdaságnak volt aszályhi­tele, amit a ’93-as termésből kellett volna visszafizetni. Újabb támogatást nem, vagy csak későn kaptak, tehát a na­gyobb üzemek folyamatos lik­viditási válságban szenvedtek, így sok csődbejelentés, sok jogutód nélküli megszűnés tör­tént. A magánszektorban pedig a beindításhoz szükséges pénz­ügyi feltételek késnek. Az új gazdák — Jóllehet, az EBRD-vel há­rom hónapja megtörtént a meg­állapodás, hogy 100 millió dol­lár hitellel segíti a magyar me­zőgazdaságot, de eddig még egyetlen bank sem finanszíroz ebből a hitelből. Alapvetően az a legnagyobb baj, hogy a ban­kok részéről hiányzik egy, a mezőgazdaságot támogató kon­díciórendszer. Az elmondottak ellenére optimista vagyok a ’94-es évre vonatkozóan, hiszen a privatizáció nagyobb része le­zajlott. Az új gazdák már a tu­lajdonukkal tervezhetnek, „ag­resszíven” szerzik meg a hitele­ket hozzá, ezért azt hiszem, hogy ez a réteg némileg pótolni fogja azt, amit ’93-ban nem tu­dott. -Baráth­CSONTOS HELYETT SZÍNHÚS EUROP-módszer a sertéspiacon • A sertéstartók egyik gondja: drágák a szükséges takarmányok. Az év első napjától új minősí­tési rendszerre tértek át hazánk­ban a sertésfelvásárlók. A pápai húskombinátban, dán szakértők bevonásával kidolgozott rend­szer az Európai Gazdasági Kö­zösség országaiban alkalmazott gyakorlaton alapul. Az új mód­szerről beszélgettünk dr. Hónig Ferenccel, a Bácskai és Duna- melléki Mezőgazdasági Szövet­ség tanácsosával.- Mi a lényege az EU- ROP-módszemek?- Az alapvető különbség az, hogy a régi, csontoshús-arány helyett a feldolgozás során ki­nyerhető színhús aránya szerint minősítik a sertéseket. Objektív, számítógépes rendszer végzi az osztályba sorolást. A 82 forin­tos állami garantált ár az E, U és az R minőségi osztályokra vo­natkozik. Amennyiben a piacon kialakult átvételi árak a garan­tált árnál alacsonyabbak, az E, U és R osztályban az interven­ciós alapból kiegészül az ösz- szeg. Az árkiegészítés és a fel- vásárlási kötelezettség nem vo­natkozik a gyengébb, O és P minőségi osztályba sorolt serté­sekre.- A hazai sertésállomány ki­állja a próbát?- A felmérések szerint az ál­lomány hetven százaléka ért el valamilyen minősítést az EU- ROP-rendszerben. Az eredmé­nyek természetesen fajtánként és vidékenként változtak. A vizsgálatokat főként nagyüze­mekben, a leggyakoribb fajták­nál (Kahyb, Hungahyb) végez­ték el. Az E osztályba az állo­mány kilenc, U osztályba tizen­nyolc százaléka sorolható, to­vábbi 35-40 százalék R minősí­tést nyert. A többi sertés ennél gyengébb képet mutatott, tehát O és P osztályú.- Van javítanivaló.-Van, igen... El kell mond­jam, hogy egyelőre a magyaror­szági fajták alkalmasak a jó mi­nőség előállítására. Hangsúlyo­zom azonban, hogy egyelőre. A minőség romlik, kisüzemben és nagyüzemben egyaránt. A kis­termelőknél - akik az állomány 66 százalékát nevelik - a hízó­alapanyaggal van gond. Elle­nőrizhetetlen, tenyésztésre al­kalmatlan kocák és kanok iva­dékait állítják hízóba. Nem azért, mert nem értenek hozzá, hanem azért, mert a törzstenyé­szetek árait nem tudják megfi­zetni. Sokat javítana a régi, „községi kan” rendszer vissza­állítása. A másik gond, hogy a jó minőség eléréséhez jó minő­ségű, fehérjedús takarmányt igényel a jószág. Ez rendelke­zésre áll, de a kistermelő a 82 forintos felvásárlási ár mellett képtelen kétezer forintos kon- centrátumot etetni a sertésekkel.- Úgy tudom, a jelenlegi pi­aci ár száz forint körül van, ke­vés a sertés, keresleti piac ala­kult ki. Érvényesül így az EU- ROP-rendszer?- Ez a módszer igazán kíná­lati piacon működik. Ebben az esetben lenne igazi érdek a jó minőség előállítása, amikoris a kilónkénti piaci ár valóban a minőség szerint alakulhatna. —pásztor— Magyar árubemutató Chilében Türkmenisztáni exporttervek Irán területén keresztül a Per­zsa-öbölbe kíván kőolajat ex­portálni Türkmenisztán, s ezért külön olajvezeték építését ter­vezi. Az erről szóló elvi megál­lapodás a volt szovjet-ázsiai köztársaság elnöke, Szaparmu- rad Nyijazov csütörtöki teheráni látogatásán született, s a hét vé­gén hozták nyilvánosságra. Önálló magyar árubemutatót szervez májusban Chilében a Sh_rhling Kft. - tájékoztatták hétfőn a sajtót a szervezők. A külgazdasági tárca által támogatott santiagói fórum célja, hogy a távoli dél-amerikai országban bemutassák a ma még kevéssé ismert magyar ex­portkínálatot. és lehetőséget te­remtsenek az üzletemberek ta­lálkozójára. A 80-as években sikeresen végrehajtott gazdasági refor­moknak és strukturális átalaku­lásnak köszönhetően Chile ma éves átlagban 6 százalékot meghaladó gazdasági növeke­désével, belpolitikai stabilitásá­val kiemelkedik a kontinens or­szágai közül. A kiállításra az árubemutatót szervező Sh_mling Kft. vállal­kozók jelentkezését várja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom