Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-08 / 209. szám

1993. szeptember 8., szerda 7 TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Kedves Olvasóink! Református templom épül Kiskunmajsán Mostani összeállításunkban is az tükröződik, hogy olvasóink milyen sok­féle kérdéssel-kéréssel fordulnak lapunkhoz. Mindenekelőtt arra a két levélre hívjuk fel a figyelmet, amely a korábban közölt és az orvosi „hálapénzről” írott sorokkal van összefüggésben. Az egyik olvasónk éppen azt erősíti meg, amit névtelen levélírónk is felvetett, a másik pedig éppen ellenkező tapaszta­latairól ad számot. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy szerencsére vannak, akik nagyon is kö­zérdekű ügyekben fognak tollat. Ilyen annak a levélnek az írója, aki a Kiskun­sági Nemzeti Parkban nemrégiben tombolt tűzzel kapcsolatban fejti ki véle­ményét, írja le tapasztalatait. Szintén ide sorolható az a levél, amely az aszállyal kapcsolatos. Végül — de nem utolsó sorban — mi is örömünket fe­jezzük ki a majsai templom alapkőletétele alkalmából. Szerencsére egyre több olyan hírt kapunk, amelyben az önzetlen segíteniakarás jelenik meg. Várjuk továbbra is leveleiket. A biztosító nem is válaszol Ne haragudjanak, hogy ilyen gonddal önöket zaklatni merem, de úgy érzem, többek nevében is meg kellett írnom a gondomat. 1992. szeptember elején történt a közúti balesetem az M5-ös és az E75-ÖS főútvonalak elágazásánál. Egy német rendszámú, de magyar tu­lajdonban lévő Audi 100-as hátulról belém szaladt és összetörte a CXX-251 forgalmi rendszámú piros Renault autómat. A balesetet okozó gépkocsi veze­tője beismerte hibáját, és az általa ki­állított betétlapot ideadta, s nyoma­tékosan rá is írta, hogy kizárólag ő a felelős.Ezt tanú előtt írta rá és azután elváltunk. Az autómat elvittem kár­felvételre, ahol 35 ezer forint kárt ál­lapítottak meg. Innen kezdve a Hun­gária BT egyszerűen nem akar ve­lünk foglalkozni, mert csak felküld bennünket a Nemzetközi BT-hez azok meg visszaküldenek, s minden kezdődik élőiről. Háromgyermekes családapa va­gyok, és kölcsön kellett kémem pénzt a javításhoz, mert a kocsi a tö­rések mentén nagyon korrodálódott, és ha tovább halászijuk a javítást, akkor még többe kerül. Levélben megkerestem a Hungá­ria BT igazgatóját is, de még csak vá­laszra sem méltatott, pedig kértem, hogy vizsgálja felül ügyünket, mert a tartozás visszaadása már-már bíró­sági üggyé válik. Pedig jogosan ké­rem a pénzemet a Hungária Biztosí­tótól. Viszont, ha nekünk, autósok­nak kell csekket befizetni, már egy hónappal a határidő előtt figyelmez­tetnek. Az ilyen ügyeket pedig húz­zák, halasztják, ameddig csak lehet. Sajnálom, hogy ilyen gonddal kell önöket megkeresnem, de egyszerűen nem tudok hová fordulni. így kérem önöket, ha lehet, segítsenek abban, hogy legalább ne kerüljek a bíróság elé a tartozásom miatt és legyenek szívesek felülvizsgálni ügyemet. Kis Gyula, Lajosmizse Orgona utca 1/a Hálapénzt nem adtam! A Tízezrekről beszélek című le­vélhez szeretném hozzáfűzni az én történetemet. Engem 1993. április 30-án vitt be a mentő a bajai sebé­szeti ambulanciára epegörcsökkel. Bent maradtam a kórházban és a be­tegek egymástól érdeklődtek, hogy ki kit fog műteni, mivel nem ismer­tük az orvosokat, a tájékoztató pedig néfffTUWTflUfVflfTggül kiderüli, hogy a műtét napján a főorvos úr döntötte el, hogy melyik orvos kit fog ope­rálni. En csak a műtét után tudtam meg, hogy ki volt az orvos, és akkor eldöntöttem, hogy nem adok egy fil­lért sem, mert olyan kínok között éb­redtem, hogy hánytam, fájdalmaim voltak még éjjel háromkor is, de semmit nem kaptam. Majd eljött az az idő is, amikor azon kellett gondolkoznom, hogyan megyek haza. A hazamenés előtt be­hívatott a főorvos űr és a szobájában elmondta, mihez tartsam magam és mennyire örül, hogy beleegyeztem a műtétbe. Én megköszöntem amit ér­tem tett — boríték nélkül.A 6 750 forint nyugdíjamból nem tudtam volna adni. Ezután következett a vizit, amikor az osztályos orvos elmondta a főor­vos úrnak, hogy mentővel szeretnék hazamenni. Erre a főorvos ugyan­csak kikelt magából, hogy mit képze­lek én, egy vacak kis epeműtét miatt ő mentőt hívjon? Másnap kellett volna kivenni a varratokat, de ez nem történt meg. Később, egy hét múlva a körzeti dok­tor úr szedte ki. A főorvos úr még csak kontrollra sem rendelt be. Mert nem tudtam adni. De ha újra baj lesz, kihez menjek? (Név és cím a szerkesztőségben) A maroknyi kiskunmajsai refor­mátus gyülekezet — 1992-ben negy­ven tagot számlált — elhatározta, hogy templomot épít a már nagyon rossz állapotú, kicsiny imaháza he­lyett. Az ünnepségsorozat augusztus 29-én a szanki anyagyülekezetben kezdődött, ahol dr. Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyház­­kerület püspöke hirdette Isten igéjét. Az ünnepélyes alapkőletételre 11 órakor került sor Kiskunmajsán, ahol az eldózerolt, mocsaras talajon már elkészült a templom tornyának alapja. Kosa István, szanki reformá­tus lelkipásztor üdvözlő szavai után Szabó László esperes úr megnyitó beszéde és köszöntése következett, majd dr. Hegedűs Lóránt püspök igehirdetésére került sor. Márk evan­géliumának negyedik részéből olva­sott alapigét, a magvető példázatát, majd így szólt: „ Ingoványos, mocsa­ras talajon egy megépítendő temp­lom alapkőletételét ünnepeljük. Kez­dünk józanodni, amikor egy hitetlen, ateista korszak után hitre ébredünk. Isten lelke képes egyedül életet hozni Egy édesanya kérése Egy édesanya kéri önöket, legye­nek szívesek megírni egy édesanya kérését. Fiamnak elveszett a szemé­lyi igazolványa, benne jogosítvány­­nyál, amit nemrég szerzett meg, di­ákigazolvánnyal együtt. Elmondása szerint valószínű, hogy Budapestről Kecskemétre történt utazása során vesztette el, esetleg a buszon felej­tette. Ott érdeklődtünk, de nem adta le senki. Kérném, ha valaki tudna róla, vagy látta, megtalálta, értesítsen, vagy küldje el a címünkre. Bár nem függ össze a kettő, de el­mondom hogy augusztus 21-én éjjel a zárt lépcsőházból ellopták lezárt, zöld színű, Favorit típusú versenyke­rékpárját, ami neki annyit jelentett, mint másnak az autó. Nagyon szereti a természetet és a kerékpárral járt ki­rándulni, ismerkedni a környékkel, az ország szép tájaival. Nyugdíjasok vagyunk, nem tudunk neki másikat venni. Hátha van olyan becsületes ember, aki látta, vagy szülő, akinek feltűnt, hogy gyermekének idegen kerékpárja van. Ha egy szikrányi lelke is van annak, aki csak úgy fogja és elviszi a másét, akkor talán bízni tudnék még az emberekben. Netán a „tiszelt rabló úr” elolvassa ezt a ké­rést és visszahozza, vagy valahogy visszajuttatja az alábbi címre: Utassy Tiborné,Kecskemét Március 15 u.104.11.21. Az erdei tűzesetek tanulságairól A Kiskunsági Nemzeti Parkban történt, óriási károkat okozó tűzeset tanulsága, hogy a tüzet azonnal el kell oltani. Mert kicsi tüzet lehet, nagy tüzet már nem lehet. Ráckevén voltam kisgyerek. A rémes éjszakák emléke ma is kísért, amikor a közelünkben lévő nádas ház égett, és felénk hozta a szél a zsarátnokok özönét. De ott percek alatt rohantak az emberek oltani. Itt, Orgoványon, nagyapám tanyá­ján, az ebédet otthagyva azonnal ro­hantunk a közeli, bugaci fenyőerdőt oltani többször is. Kétszer oltottam, illetve fékeztem meg a tüzet egyma­gám Bugacon. Egyszer a fenyőtobozt gyűjtő munkások szalonnát sütöttek és az otthagyott parázstól néhány bo­róka égett a több száz hold erdő sar­kán. Ezt láttam meg. Egyedül futot­tam oda, akkor már égtek a szélső fák. Lábbal és bottal fékeztem meg az avarban haladó tüzet, amikor oda jött Sándor Ferenc bácsi, hozott egy ásót meg egy kapát, de segíteni már nem tudott, csak távolabb leülve vá­rakozott. Egy órai munka után teljes biztonságban hagytam ott az erdőt, amelynek sarkán körülbelül nyolc fa égett meg. A másik eset 1980 májusában tör­tént, amikor az erdőszélen gyulladt tüzet egyedül eloltani már nem tud­tam volna, de a közeli úton robogó harckocsikat megállítottam, és a ho­zott gereblye és kapa segítségével az orosz katonák hatan fél óra alatt elol­tották a tüzet, amely biztosan az egész erdőt megégette volna. Sajnos azonban, nemcsak a fák szenvednek tűzhalált, de a benne ITT A PIROS... Tragédia lett a vége Hűséges olvasójuk, előfizetőjük va­gyok lassan harminc éve. Szeretem az Önök lapját, nagyon sok hasznos tudnivaló van benne. Külön örülök, hogy leveleket is közölnek, ezért ké­rem, hogy közöljék az én soraimat is. Nálunk, azaz Fülöpszálláson au­gusztus 29-én vásár volt. Itt is megje­lentek a hiszékenység vámszedői, az Itt a piros, hol a piros nevezetű játék­kal. Nem kell hozzá más, csak két papírdoboz, három gyufásdoboz és egy golyó. Kétezer forint volt a tét, körülbelül tíz személy volt az ilyen lutris, és persze hozzá a csali barátok, hogy az üzlet beinduljon és tovább folytatódjék. Sajnos, sokan beálltak játszani, és persze veszítettek. A lut­risok meg jól megszedték magukat. Elnézést, hogy kicsit hosszúra sike­rült a bevezetőm, de amiért leírtam, az egy tragikus eset, mert bizony az történt, hogy egy ismerősöm is ját­szott, és nagyobb összeget veszített. Utána rosszul lett, kórházba vitték, ahol megállapították, hogy agyvér­zést kapott, és még aznap éjjel meg­halt. Időközben még az eszméletét sem nyerte vissza. Mindössze ötven­egy éves volt. Rendőr egy volt a vásárban, így szabadon ment a csalás. Mihelyt a rendőrt nem látták, újrakezdték. Ezek a személyek adót nem fizetnek. Ne a lengyel, illetve a KGST-piacon jelenjenek meg az ellenőrök és rend­őrök. A hasonló tragédiákat meg le­hetne előzni. Tudom, erre azt mond­ják, miért ment oda az illető, miért játszott ? Ez igaz, de azt sem volna szabad megengedni, hogy a csalók rövid pár óra alatt egy kisebb ház árát „megkeressék”, tönkre téve embere­ket, családokat, hogy azután elszelel­­jenek. K. J.-né, Fülöpszállás lévő vadak, madarak, nyulak, sünök és gyíkok. Egyedül a rókának van annyi esze, hogy menekül a tűzből. A harmadik erdőtűzoltás a tanyám mellett lévő fenyőerdőben volt, amit az itt gyakorlatozó katonák által el­dobott cigaretta okozhatott. Akkor 53 fiatal fenyőfa égett meg. Ezt az erdőt Orgoványon a Petőfi Tsz ül­tette, összesen tíz holdon. Amikor a sok fát kitermelték, az erdész ott volt és várta a kocsikat. Mondom neki, hogy ezt a sok fát ne­kem köszönhetik. Hogy-hogy? — kérdezte. Elmondtam a fentieket. Az életmentőket kitüntetik és dí­jazzák. Talán az ilyen áldozatot is honorálni illene, legalább a szétvert papucsom árának a megtérítésével. Horváth Emilné, Orgovány Kiskunsági Nemzeti Park Bárányka! Egy elkeseredett asszony írta a következő levelet: Négy gyermeket nevelek, közöttük van egy hat és fél éves kisfiam, aki nagyon szereti az állatokat. El is határozta, hogy vásá­rol egyet, és addig-addig gyűjtögette a pénzt, amíg végre sikerült venni egy bárányt. A múlt héten, csütörtö­kön éjszaka egy tolvajbanda ellopta az összegyűjtött pénzén vett bárányt. De nemcsak azt, hanem azonkívül még tízet. Idős, munkában megfáradt szüleim bárányaival együtt. Feltörték az ólat, a baromfit is ellopták. Tanyavilágban még nappal sem vagyunk biztonságban . Sokszor olyan rossz kinézésű emberekkel ta­lálkozunk, hogy még elmenni is fél­ünk mellettük. A drága kisfiam azóta is siratja a fekete báránykáját. A nevem azért nem írom ide, mert nem akarom, hogy a gyermekeim­nek bántódása essék. Maradok hű előfizetőjük. és a holt lelkeket élővé formálni. Az elvetett magnak Ő ad növekedést, hogy a termés bőséges legyen. A puszta szó, amely az elmúlt rendszert jellemezte, nem hoz gyümölcsöt, csak hazugságot terem. Az útszéli ta­lajon elvetett mag a madarak elede­lévé válik, a köves talajra hintett mag kikéi ugyan, mert van egy csekély termőréteg, de mivel nem tud gyöke­ret verni, kiszárad. Csak a jó talajban tud a mag gyökeret verni és termést hozni. Ne legyünk útmenti és köves talaj, amikor az Ige magva hull, ha­nem termő, jó talaj, amely hasznos gyümölcsöt terem embertársaink ja­vára és Isten dicsőségére. Ne le­gyünk hitetlenek, és életünk az igaz­ság szavait termi, s új történelmet csinálunk — mondotta a püspök úr. Ezután került sor az ünnepélyes alapkőletételre, amikor a bemutatott dokumentumok az urnába, majd az alapkőbe kerültek. Égy markonyi református hívő templomot épít, az anyagi fedezet je­lenleg nagyon szűkös, de van hitünk, hogy a templom meg fog épülni. A telket a kiskunmajsai önkormányzat ingyen bocsájtotta az építés rendel­kezésére, máris sok segítséget kapott az építkező gyülekezet, ingyenes tervrajz, földmunkák stb. Az elhang­zott köszöntésekben is sokan fejez­ték ki segítő szándékukat. Az ünnepi alkalomnak kiemel­kedő színfoltja volt, amikor dr. Do­bos Gábor, szanki nyugalmazott lel­kipásztor, kilencvenévesen, teljes szellemi frisseséggel köszöntötte a templomépítőket. Húsz éve dolgozik a magyarországi lepramisszióban. Ő volt az, aki az ötvenes években a bu­dapesti Fasori gyülekezetből kitele­pítve került Szánkra, és amikor a legmagasabb fokon dühöngött Ma­gyarországon a vallásüldözés, hozzá­fogott és megépítette a móricgáti re­formátus templomot... Az ünnepélyes alkapkőletétel a Himnusz hangjaival fejeződött be. Isten áldása legyen a templomépí­tőkön és legyen még sok olyan egy­házi közösség, ahol templomot épí­tenek a jövő nemzedéknek, de min­denképpen Isten dicsőségére. Bazsa Sándor Szánk Címünk: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A A nyugdíjasok nevében A kecskeméti UNIVER Szövetke­zet nyugdíjasainak nevében szeret­nénk, ha e pár sor írásunk a lapjuk­ban megjelenne. Szövetkezetünk már hosszú évek óta minden ősszel megrendezi ne­künk a nyugdíjastalálkozót és nya­ranta szervez egy kellemes kirándu­lást valamelyik közeli fürdőhelyre. Ez most szeptember 2-án is megtör­tént. Tiszakécskén voltunk, ahol na­gyon jól éreztük magunkat az egész napos program során. Itt és az őszi találkozón is igen gazdagon megvendégelnek minket. Még értékes ajándékcsomagot is kaptunk. Minden találkozón a Kecs­keméti Katona József Színház művé­szei fergeteges műsorral kedvesked­nek nekünk. Nagyon jó érzés ez. Fel­vidulunk, elbeszélgetünk a volt munkatársakkal a régi szép, de nehéz időkről, s örömmel nyugtázzuk, hogy még élünk, mindannyian meg­vagyunk. Sorainkból, kis közössé­günkből nem hiányzik senki. Egye­lőre. Az elnök úr minden alkalommal tájékoztat minket az évben elért eredményekről, s röviden ismerteti a jövő évi tervet. Itt köszöntik a legú­jabb nyugdíjasainkat. Most, amikor egyre nehezebb a gazdasági helyzet, jólesik hallani, hogy ők jól vannak, szép eredményeket érnek el, kö­szönve ezt a vezetésnek és összefo­gásnak, az önzetlenül munkálkodó, szorgalmas dolgozóknak. Ezúton kívánunk további jó ered­ményeket és jó egészséget minden dolgozónak, ugyanakkor szeretnénk köszönetét mondani mindenkinek, akinek figyelmessége — és bizo­nyára anyagi hozzájárulása — lehe­tővé tette számunkra, hogy az év 365 napjából kettő felejthetetlen legyen. Szűkebb kis csapatunk, a piaci ABC összes nyugdíjasai nevében: Kovács Józsefné Ballószög, Táncsics utca 16 Vadkender és allergia A Petőfi Népét tizenöt éve olva­som, nem pedig csak átnézem. Igen sűrűn találkozom a figyelmeztetés­sel, hogy a vadkender milyen veszé­lyek és betegségek hordozója. Én most azért is fogtam tollat, mert ne­kem is van egy gyermekem, aki al­lergiás, nemcsak a vadkenderre, másra is. Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy fotós a megadott címre ki­jönne és lefotózná a látványt. A fényképet pedig elküldené az illeté­keseknek, hogy 10 ezer forintra bír­ságolják azt, aki nem irtotta ki, mert az újság szerint annyit kap az, aki nem végzi el a vadkender irtását. A helyszín a Szeleifaluban lévő ABC-áruháznál található meg. Vi­gyázat, allergiás újságíró ne jöjjön. Úgy érzem, a területnek is van gaz­dája, akit lehetne kötelezni, de a terü­letfelügyelőnek is szemet szúrhatna, mert nemcsak egy talicska sóder rontja az utca rendjét. Azt is meg kell látni, milyen szép a vadkender az élelmiszerbolt mellett. Nagy Jenő, Kecskemét Kisdobos utca 10/a Egy nem allergiás fotósunk ki­ment a helyszínre és valóban megta­lálta a vadkendert, amely zavartala­­núl élvezte az őszi napfényt. Az élelmiszerbolt mellett. A képet nem küldjük el az „illeté­keseknek”, hanem közzé tesszük. (Gaál Béla felvétele.) 1 Tenyészik a vadkender. Remeg a föld, remeg a csillár! A pörbölyi tragédia óta, az orszá­got járva tapasztalom, hogy külön­böző módon próbálnak védekezni a kereszteződésekben a járművezetők figyelmetlensége miatt. A Kecskeméti Közúti Igazgatóság sajátos módját választotta ennek. Az 5. számú főközlekedési utat körülbe­lül 20 centiméter szélességben, 3-4 centiméter mélységben kivágta, hogy így figyelmeztesse a gépjárműveze­tőket a vasúti kereszteződésre. A fentiekkel kapcsolatban lenne néhány észrevételem, nemcsak a sa­ját nevemben, mert többekkel be­szélgettem. A Közúti Igazgatóság a kezelésében lévő említett út kiskun­félegyházi átkelési szakaszán, a Pe­tőfi lakótelep mellett vezette be ezt az újítást, ahol a közutat a szolnoki vasút keresztezi. Itt azután az átro­bogó tehergépkocsik, kamionok iga­zán „fantasztikus” élményeket nyúj­tanak a fűút mellett lakóknak. Van olyan kocsi, amelyik hirtelen fékez, ilyenkor csikorog a fék, remeg a gépkocsi, remeg a föld, remegnek a házak, mozog a csillár, csörömpöl­nek a poharak — repedeznek a falak. Van, amelyik 80-100 kilométeres sebességgel száguld a kimarás fölött. Az éjszakai nyugodt pihenésről szó sem lehet. Vannak „élelmes” gép­­járművezetők, akik úgy próbálnak megszabadulni a bukkanótói, hogy kikerülik, lehajtanak az útpadkára, vagy a forgalommal szemben lévő sávot választják. Gondolom, nem kell magyarázni az ebből adódó bal­esetveszélyeket. A téli időszak beáll­tával a fékezés, kikerülés miatt a megcsúszás veszélye egyértelmű. Mi, ott élő családok ezen újítást elneveztük fekvő rendőrnek. Sokak nevében csak annyit tudunk hozzá­fűzni: gratulálunk! Kovács Imre, Kiskunfélegyháza Asztalos János u.2 (és 25 család) w P Ápoltak, segítettek! A lap szeptember elsejei számá­ban megjelent olvasói levélre szeret­nék reagálni, amely x. y. „aláírással” jelent meg, Tízezrekről beszélek címmel. Ennek a levélnek a követ­kező mondatai irritálok és nem iga­zak: „ mindenki tudja, hogy műtét esetén hány ezer forintot illik adni az orvosnak. Szabott árak vannak. Ha nem fizet, biztosra veheti, hogy őt megjegyezték, és legközelebb úgy bánnak vele, mint a kutyával” — ed­dig az idézet. A mondat utolsó szavai különösen sértőek. Főleg akkor, ha — amint írja — nem volt még kór­házban. Én voltam. Kecskeméten, a Nyíri úti kórház orthopédiai osztá­lyán. Mindkét lábamba csípőproté­zist helyeztek be. Nos, az én tapasztalatom éppen el­lentétes. Sem a felvételkor, sem a műtétkor nem tudták az illetékesek, hogy fogok-e fizetni és mennyit. Mégsem tapasztaltam a levélíró által említett bánásmódot. Ellenkezőleg. Az orvosok, nővérek a legnagyobb lelkiismeretességgel ápoltak, segítet­tek a gyors felépülésben. Ezért kö­szönet és hála illeti őket. Aradi Ferenc, Kiskunfélegyháza Bajcsy-Zsilinszky u. 6. A természet vízért kiált Rendszeres olvasója vagyok a Pe­tőfi Népének, és tudom, hogy na­gyon sokszor jajgatnak a víz hiánya és az aszály miatt. Én már sokat gon­dolkodtam azon, hogy felkeresem levelemmel az illetékes urakat, akik­nek nem jut eszébe, hogy a hetvenes években térdig jártunk a vízben. Hol vannak azok, akik kitalálták, hogy a homoksivatagban is csatornákat ás­sunk? Bács-Kiskun megyében lakom. Kecel, Kiskunhalas, Kiskőrös kör­nyékén tényleg katasztrofális a hely­zet. Emlékszem rá, hogy amikor táb­­lásították a földeket, minden jó, bú­zatermő földet szőlővel ültettek be, de előbb csatornákat ástak, nehogy elöntse a szőlőt a víz. Hol vannak most a nagy okosok, akiknek nem ju­tott eszébe, hogy minden kis csatorna elviszi a vizet. Most csatorna csatornát ér. Gon­dolkozzanak el rajta, hogy a megyé­ben mennyi fölösleges csatorna van. Nem kellerte visszaállítani mindent az eredeti állapotnak megfelelően? Nagyon kérem, juttassák el a levelem az illetékesek kezébe, mert tényleg katasztrófa fenyegeti a Duna-Tisza közét. Rákóczi Lászlóné Kecel, II.8. Elnézést! A Petőfi Népe 1993. augusztus 28-i számában megjelent Kegyelet­sértés felsőfokon című újságcikkre válaszolva, mint a Bajai Kommuná­lis és Szolgáltató Kft. felelős veze­tője, az alábbiakat kérem szívesked­jenek közzétenni a lap következő számainak egyikében: T. Sándor elhunyt temetésével kapcsolatban több munkavállalónk munkaköri kötelezettségét vétkesen megszegte. Mint a munkáltatói jog­kör gyakorlója saját hatáskörben a szükséges intézkedéseket megtettem. Osztozva a gyászoló család fáj­dalmában a munkatársaim és a ma­gam nevében ezúton is elnézést ké­rek. A jövőben gondosabban járunk el a végtisztesség megadásával kap­csolatos munkánkban. Kalászi László ügyvezető igazgató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom