Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-18 / 218. szám

6 HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. szeptember 18., szombat Mentsétek meg az elefántokat! • Razzia egy elefántcsont-csempészlerakatban. Ez az áru soha nem kerül piacra. De az állatoknak ez már mit sem használ. A békés vastagbőrűeket to­vábbra is fenyegeti a kihalás ve­szélye. Méltóságteljesen vonul a kis elefánthorda az afrikai szavan­nában. Hirtelen zúgás zaja hallat­szik. Megjelenik egy helikopter az égen, és pár méterre megközelíti az elefánthordát. Kikattan az ab­laka, és a nyílásokon puskacsövek jelennek meg. Egy üdvlövés, majd még egy. Lassan összerogynak a halálosan megsebesített óriások, a szülőkkel együtt meghalt két ele­fántbébi is. Mindennapi dolog Afrikában, hogy vadőrök leölt elefántokat ta­lálnak, az orvvadászoknak se híre Se hamva. A halálos mészárlás oka az elefántcsont utáni mohó vágy és az öldöklésben való puszta élvezet. Az előbb leírt jele­net remélhetőleg hamarosan már csak a múlté lesz. A világ százhá­rom országa aláírta az elefánt­csont-kereskedelem tilalmára vo­natkozó szerződést. Ettől nemcsak az elefánt orvvadászat és az ele­fántcsonttal kapcsolatos csempészet megszűnését remélik, hanem első­sorban az afrikai elefántok kihalási veszélyének megszűnését. Afrikában 1970-ben 2,8 millió vastagbőrű élt a trópusokon. 1992-ben már csak kb. hatszáz­ezer. A World Wildlife Func for Natura (WWF) Vadállatok Termé­szetvédelmi Világszervezete köz­leménye szerint eddig naponta kb. kétszáz elefántot öltek le. Az így szerzett elefántagyarakból billi­­árdgolyók, zongorabillentyűk, dísz­tárgyak, sakkfigurák alapanyagát nyerték. A húszmillió feletti elefánt­csont-trófeával a kereskedők évente mintegy kétszáz millió dol-Régóta övezi tisztelet a növényvi­lág egyik legcsípősebb tagját, a csa­lánt. Albrecht Dürer például olymó­don is kifejezte csodálatát a ter­mészet orvos-polihisztora iránt, hogy egyik képének pufók angyal­kája csaláncsokrot helyez az Űr tró­nusa elé... „Engem születésem óta gyötörtek a nyavalyák, mígnem megismertem a csalánt” — indo­kolta a mester a meglepő modellvá­lasztást. A természetgyógyászat nagyasz­­szonya, Maria Treben szerint egyébként Dürert leginkább gya­kori, erős fejfájás gyötörte meg. „Nekem egy örök migrénes — ráa­dásul ekcémás — asszonyt sikerült csalánnal panaszaitól megszabadíta­nom. Joggal gyanítottam, hogy mindkét kór veseelégtelenségből fa­kad, s a vértisztító fű el is bánt ve­lük” — írja. A népi orvoslás irodalmából ki­tűnik, hogy dr. Csalán igazi „med. univ”: több tucat más ártalom kia­lakulását gátolja, számos súlyos kór gyógyítására, s kellemetlen tünetek sokaságának enyhítésére képes, íme, egy — korántsem teljes — fel­sorolás a növényi csodadoktor tu­dományáról: Gátolja a vese- és hólyaghomok­­képződést, a vizeletpangást; kitűnő vérképző. Jótékony hatású a has­nyálmirigyre, csökkenti a vércukor­­szintet. Reggeli előtt teaként — cu­kor nélkül — fogyasztva, a nap to­vábbi részében pedig apránként kor­tyolgatva rendben tartja az emész­tést. (A természetgyógyászok álta­lában egyhónapos csalánteakúrákat ajánlanak, tíznapos szünetek közbe­iktatásával.) Kitűnő preventív hatású a máj- és epebántalmak, a légúti megbetege­dések, a tumorok, a gyomor- és légzőszervi hurutok ellen. Rendsze­* Múzeumba került a makaróni, s nem is csak egy lett a kiállítási tár­gyak közül, hanem egy egész mú­zeumot szenteltek neki. A világ első és egyetlen makarónimúzeuma természetesen a tészta hazájában, Olaszországban nyílt, hiszen - bár feltartóztathatatlan az olasz tésztafé­lék világhódító útja -, sehol a vilá­gon nem esznek oly sok tésztát, mint Itáliában. Rómában - közel a Trevi-kúthoz - a Scander bég téren nemrég megnyílt Országos Tészta­múzeum (Museo Nazionale déllé Paste Alimentari) a . kezdetektől napjainkig mutatja be a makaróni, a spagetti és a többi tésztaféle, az olaszok nemzeti eledelének történe­tét. Egy, a századforduló tájáról származó fénykép tanúsága szerint hajdanában hatalmas teknőkben, lábbal dagasztották a tésztát. Kézzel láros forgalmat bonyolítanak le. Az elefántcsont-kereskedelem fő térülete Japán és Hongkong. A ke­reskedelmi forgalom tilalma után az elefántcsont-kereskedelemmel foglalkozó maffia azon országokra terjedt ki, amelyek nem írták alá a szerződést. Ma Korea az az or­szág, amely új csempészközpont­nak számít. Prominens személyisé­gek, többek között Vitus B. Dr ri­scher, állatkönyvszerző a fenye­getett állatok érdekében Mentsétek meg az afrikai elefántokat! címen szövetséget hozott létre. Híres sztárok, közöttük Steffi Graf és Roland Kaiser az állatok védel­mének szolgálatában állnak, a WWF németországi nagykövetei. A világméretű elkötelezettség nem maradt eredmény nélkül. Az USA-ban, ahol az elefántcsont-ke­reskedelem eddigi éves forgalma • A Gyógynövény Kutató Intézet laboratóriumában különleges ki­vonási eljárással készülnek a csa­lánlevél, mentalevél és bodzavirág gyógynövény alapú üdítőitalok. rés fogyasztásával megnő a szerve­zet ellenállóképessége a vírusfer­tőzésekkel szemben. Vastartalma révén segít leküzdeni az idősebb korban gyakran fellépő enerváltságot és kedélytelenséget, továbbá a sápkórt és a vérszegény­séget. Ugyancsak gátló-megelőző hatása van az allergiára, a kosz­­vényre, a hajhullásra, a reumára, az érrendszeri megbetegedésekre. A bőrbe dörzsölve, majd hintőportként használva enyhíti a lumbágó és az ideggyulladás fájdalmas tüneteit. A csalán a legolcsóbb medicinák közé tartozik. A kertekben, árokpar­tokon hívatlan vendégként is megta­lálható. Hatóanyagban a friss hajtá­sok a leggazdagabbak; az aratásra pedig két évszak kínálkozik: a ta­vasz és az ősz. nem is győzték volna, hiszen egy korabeli gúnyrajz szerint a nápo­lyiak úgy tömték magukba a maka­rónit, ahogy a libába szokás a ku­koricát. Ha ez túlzás is, tény, hogy Olaszországban hajdanában úton-út­­félen főtt makarónit árultak. A ko­rabeli rajzokból, fényképekből kitű­nik az is, hogy valaha nem tekerték villára egy kanál segítségével a makarónit, hanem kézzel ették, fel­szegett/fejjel, s a magasból ereget­ték a szájukba a hosszú cérna- vagy csőtésztát. A tészta történetének szentelt 15 terem egyikében híres­ségek, köztük Ingrid Bergman, Paul Newman, de leginkább Sophia Lo­ren, a „makaróni koronázatlan ki­rálynője” , és Totó, illetve Alberto Sordi, a spagettifejedelmek fotóit látjuk, amint élvezettel birkóznak egy-egy, paradicsomos szósszal le­öntött, hatalmas adag spagettivel. százmillió dollárt hozott, ez a piac szinte teljesen eltűnt. Kínában, mely nem írta alá az egyezményt, sok elefántcsonttal foglalkozó mű­helyt bezártak. Hongkongban csempészett elefántagyar-feldolgo­­záshoz használt korongot sem vá­sárolják már. Az elefántcsont feketepiaci ára nagyon alacsony Kelet-Afrikában. Legújabb adatok szerint Kenyában az orvvadászat 90 százalékkal csökkent. Ez persze nem jelenti azt, hogy az okos, szürke óriások meg lennének mentve. Ehhez az érintett afrikai országok intéz­kedéseire is szükség van. Csak a megfelelő pénzeszközzel nem ren­delkeznek. A WWF mindenekelőtt az orvvadászat betiltásán és további orvvadászok kiképzésé­nek megakadályozásán munkálko­dik. Veszélyben a francia konyha? A francia étkezési szokásokat ve­szély fenyegeti - vélekedett a meg­kérdezett franciák 56 százaléka. Egyharmaduk pedig egyenesen úgy foglalt állást, hogy az igazi fran­cia termékeket egyszerűen rhár el­tűnéssel fenyegeti az úgynevezett európai szabványok általánossá vá­lása. A hagyományos „ízek hete” elé ké­szült közvéleménykutatás tanúsága szerint a megkérdezettek csaknem háromnegyede a hamisítatlan fran­cia konyha híve, és úgy véli, nincs mit tanulni más nemzetektől sem az ízek, sem pedig a szélesebben vett konyhaművészet terén. A hasukat illető dicséretes nacionalizmus a franciák többségét azonban nem akadályozza meg abban, hogy kül­földi receptekkel is éljenek, főként egy jó pizzát, paellát, vagy akár kuszkuszt készítsenek. Ami a kulináris örömöket illeti, a franciák a felmérés szerint két cso­portra oszthatók. Az egyik csoport tagjai étkezési szokásaiban félénkek és tartózkodóak, és a hagyományos fogásokat részesítik előnyben. Ők elsősorban a férfiak, a nyugdíjasok és a földművelők közül kerülnek ki. Míg a másik csoportba az étkezés­ben merészek és vállalkozó szelle­műek közé főleg nők, fiatalok és a vidékiek tartoznak. A Napkirály szokokutjai Friss vizet kap rövidesen a világ­hírű versailles-i kastély parkjának hatalmas tó- és szökőkútrendszere, amelyet lassan a kiapadás veszélye fenyegetett. A francia állam és a terü­leti önkormányzatok összefogásával 150 millió frankos költséggel új csa­tornarendszeren juttatnak bőséges mennyiségű vizet a természetes esésű rendszerbe. A Napkirály, XIV. Lajos nem sajnálta a költséget kedvelt kastélya szökőkútjainak vízellátására: 34 ki­lométer hosszúságú csatornarend­szerrel kötötte össze Versailles-t a távolabb lévő, de vízben gazdagabb vidékekkel. Ez az ellátás évszáza­dokon át zavartalanul működött, de a környék hirtelen meggyorsult építkezései megbontották a rend­szert, elvette a vizet a kastély elől. A parkban az utóbbi években jósze­rével csak egy zárt rendszeren át tudták biztosítani a vízellátást, de a vízszint csökkent, a vízfelületek el­posványosodtak. A páratlan értékű műkincset jelentő vízrendszert most megmentik: rendbehozzák a régi csatornákat és megépítik az új ösz­­szeköttetést a nagy vízhozamú fo­lyókkal. A csípős csodadoktor Múzeumban a makaróni MÁR A JAPÁNOK IS? Házasság szerelemből Csinos nők, kedves férfiak A legtöbb esélyük a csinos nőknek és a jóérzésű, kedves, kulturált férfi­aknak van arra, hogy jó partit csinál­janak. Ezt dán kutatók állapították meg, miután kiértékelték egy hétvégi újság terjedelmes házassági hirdeté­seit. Mit várnak el az urak a magányos hölgyektől? A nő legyen kedves, me­legszívű, 5-10 évvel fiatalabb partne­rénél. Teljen öröme a szexben is. A férfiak fele azt szeretné, ha barátnője vagy neje művelt és természetked­velő lenne, értené a humort és nem dohányozna. Legkevésbé kapósak azok a nők, akik érzékenyek, jó isko­lát végeztek. Más gyerekét a dán fér­fiak zöme nem akarja nevelni. Hogyan választanának a nők? Ná­luk a legjobb esélye annak a férfinak van, aki érzékeny más problémái iránt, kedves, művelt, van humora és jó alakú. A hirdető asszonyok fele iskolázott, jó állású férjre vágyik, akinek viszonylag szilárd az anyagi helyzete. A dán nők legkevésbé a kreatív, nem dohányzó férjet keresik, akinek fontos a szex. Öt hölgy a város élén Pacifica San Francisco egyik elő­városa. A 38 ezer lakosú település látszatra semmiben sem különbözik a hasonló amerikai kisvárosoktól. De van valami, amiben egyedülálló a vi­lágon: öt szőke hölgy kormányozza. A legutóbbi választáson ez az öttagú csapat 17 férfit ütött ki a nyeregből. A régi városi vezetésnek mindössze egyetlen tagját választották újjá: a 46 éves Bonnie Wells asszonyt, aki most a polgármester. Az 57 éves Barbara Carr két évtizede foglalko­zik Pacifica ingatlanügyeivel és a he­lyi tervezőbizottság elnöke. 45 éves Julie Lancelle, két gyermek anyja, mérnök és a helyi környezetvédelem apostola. Ő úgy véli: „A lakosság számára is egyfajta izgalmas kísérle­tet jelentünk. Sokan úgy érzik, hogy a nők szociális érzéke nagyobb, mint a férfiaknak. Jó lenne bebizonyítani, hogy a szervezőkészsége is.” A japánok több mint 80 százaléka manapság a szerelmi házasságot vá­lasztja a hagyományosan előre el­rendezett frigy (omiai) helyett - de­rül ki a Jomiuri című napilap által ismertetett felmérésből. Ez a trend homlokegyenest ellen­tétes azzal, amelyet az első ilyen jel­legű felmérés alkalmával, 1940-ben megállapítottak - akkor ugyanis a japánok 70 százaléka még az omiai szerint házasodott. A szerelmi házas­ságok számának ugrásszerű emelke­désével párhuzamos az a jelenség, hogy a japánok a múlthoz képest ké-Robert Altman a divat világáról készül filmet forgatni, és a helyszín - hogyan is lehetne más - nagyrészt Párizs lesz. A "Pret-a-porter" cím­mel készülő komédia ötlete már ré­góta foglalkoztatja a neves rendezőt: párizsi divatbemutatók adták az ötle­tet ahhoz,hogy együtt léptessen fel divattervezőket, modelleket és filmsztárokat. Tim Robins és Anouk sőbb házasodnak és a házasságokból kevesebb gyerek születik. A minisztérium a vizsgálat során 9 000 házaspárt kérdezett meg 1987 és 1991 között. Ezek közül 82,8 szá­zalék válaszolta, hogy szerelmi há­zasságot kötöttek, és csupán 15,1 százalékuk kelt egybe az ősi hagyo­mány szerint. A szerelmi házasságot kötött párok sorában a férfiak átlagos életkora 33,9 év yolt az első találko­záskor, a nőké pedig 21,8 év. A ha­gyományosan előre elrendezett há­zasságoknál ez az átlagos életkor 33,3, illetve 26,3 év volt. Aimée a főszerepek várományosai, de szó van arról is, hogy Julia Ro­berts is szerepet kap a filmben, míg Catherine Deneuve, Liza Minelli és Paloma Picasso saját magát szemé­lyesítené meg egy-egy rövid jelenet­ben. Altman a divatdiktátorok közül Karl Lagerfeldet, Claude Montanat és Jean-Paul Gautier-t szeretné meg­nyerni. • Vajon ez a síró menyasszony szerelemből házasodik? Film készül a divat világáról Szeretné megismerni New York-ot vagy Florida napsütéses tengerpartjait? Játsszon velünk! Kétszer félezer nyeremény és egy utazás az Egyesült Államokba Ismét megrendezzük előfizetőinknek a Petőfi Népe népszerű Szerencsekerék-játékát. A játékban azok az előfizetőink vehetnek részt, akik 1993 októberében előfizetői lapunknak. Ezúttal ötszázszor fordul a szerencsekerék, melynek nyomán ötszáz előfizetőnk nyerhet értékes ajándékokat. Főnyereményeink: egy kétszemélyes, egyhetes utazás az Egyesült Államokba, egy videomagnó, egy színes televízió és háromszáz liter személygépkocsi­üzemanyag. Mindezeken túl még számos értékes nyereményt, ajándékcsomagot sorsolunk ki szerencsés előfizetőink között. A Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. ráadásként valamennyi nyertest meg­ajándékozza a lap egyhavi előfizetésével, melynek címzettje a játékos által megnevezett bármely személy, aki eddig nem volt előfizető. A játékban a Petőfi Népében hetente kétszer: hétfőn és csütörtökön megjelenő Szerencsekerék-szelvényekkel lehet részt venni, amelyeket kitöltve és kivágva kell október 26-áig szerkesztőségünk címére eljuttatni. A sorsolást november 2-án tartjuk. Keresse a Petőfi Népében a Szerencsekerék-szelvényt! A szelvényeket az alábbi címekre küldje: Petőfi Népe szerkesztősége: Szerencsekerék, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Pf. 76 Petőfi Népe bajai szerkesztősége: Szerencsekerék, 6500 Baja, pártok háza, Árpád tér 1. Petőfi Népe kiskunhalasi szerkesztősége: Szerencsekerék, 6400 Kiskunhalas,Árpádu.12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom