Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-14 / 214. szám

1993. szeptember 14., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 5 K f l l f l i i z A PN-KALAUZ VENDEGE Fülöpszállási feltaláló-vállalkozó A legutóbbi Nemzetközi Termé­szetgyógyászati Bioenergetikai Kongresszuson jelentették be először a nagy nyilvánosság előtt, hogy Lé­­vay László műszaki mérnök bio­­energiamérő műszert készített. De nem azoknak a kommersz kis készü­lékeknek az utánzatát, amiket Nyu­gaton — illetve főleg Amerikában — házi használatra vásárolnak nagy előszeretettel a polgárok. *Lévay László találmánya más célt szolgál, a maga nemében egyedülálló a vilá­gon. A hivatalos elismertetésükért harcoló természetgyógyászok szá­mára azért különös jelentőségű, mert a bioenergia létezése bizonyítható vele. S mivel Lévay László vállal­kozó, az ember azt várná, a követ­kező bejelentés arról szól majd: megkezdték az effektométer soro­zatgyártását. Fülöpszállási otthoná­ban erről is beszélgettünk. — A készülék létrehozásával semmi más célom nem volt, mint a bioenergia létezésének bizonyítása — magyarázta. — Sorozatgyártásra több okból nem gondoltam. A termé­szetgyógyásznak nincs szüksége ilyen műszerre, mert anélkül is érzé­keli páciense kisugárzását. Házi használatra így, ahogy van, nem al­kalmas, mert EKG-géphez csatlakoz­tatva működik. Orvosok használhat­nák fájdalommentes diagnosztizá­lásra. Ahhoz azonban szélesebb kör­ben el kellene fogadtátni. — Hogyan lesz egy vállalkozóból természetgyógyász? — Nem vagyok áz, csak érdekel ez a terület. Azóta, amióta egy üzlet­felem megmutatta nekem a varázs­pálcák működését. Kipróbáltam és rájöttem, hogy a pálcák nem az isko­lában tanult fizika törvényei szerint mozognak a kezemben. Nagy tu­dásszomjjal és rengeteg kételkedés­sel vetettem bele magamat az olva­sásba, tanulásba, kísérletezésbe. Fel­fedezéseim gyökeres változásokat hoztak az életembe. A természetgyó­gyász kamara egyik alapító tagja va­gyok, s részt vettem a törvényjavas­lat megalkotásában. — Tizenhét évvel ezelőtt azért let­tem kisiparos, mert vállalati mérnök­ként úgy éreztem magam, mint aki­nek gűzsbakötve kell táncolnia — emlékezett vissza a vállalkozó. — Anyagilag a nulláról indultam, olyan tevékenységgel, ami nem igényelt • Lévay László a bioenergia-mérövel. (Fotó: Almási Márta) ugyan különösebb szellemi erőfeszí­tést, de nagy kereslet volt rá. Bár a vállalkozásom az akkori viszonyok­hoz képest jól ment, bővítettem, fej­lesztettem, a múlt rendszer gazda­ságpolitikája sokmindenben gátolt. Őszintén örültem a változásoknak. Ezért is mertem a fejlett gazdasági körülmények között életképes, ko­moly vállalkozásba kezdeni: CB-technika telepítésébe és felszere­lések, alkatrészek gyártásába. Árusí­tottuk is ezeket a termékeket. Kor­szerűen szervezett vállalkozásunk kezdetben be is váltotta a hozzá fű­zött reményeket. Legfőbb megrende­lőink a mezőgazdasági üzemek vol­tak, ahol a nagy távolságok — meg az elmaradott infrastuktúra — miatt megváltást jelentett az üzemrészek rádióösszeköttetése. Ám még mielőtt befektetéseim megtérültek volna, megrendelőim, potenciális üzletfe­leim, a szövetkezetek tönkrementek. — Nem gondolt arra, hogy más­féle tevékenységbe kezdjen? — Kétféleképpen lehet a csődöt elkerülni: vagy nagyon fel kell fej­leszteni, vagy minimálisra csökken­teni a vállalkozást. Az utóbbit válasz­tottam. Annak ellenére, hogy lenne mihez kezdenem, hiszen tizennégy találmányom van beadva. Most ezek is csak viszik a pénzemet — évi 84 ezer forintot fizetek a szabadalmi jog fenntartásáért —, megvalósítani egyiket sem tudom, tőkehiány miatt. Hitelt felvenni* a mai feltételekkel nem szabad. Lévay László számítógépekkel és korszerű berendezésekkel felszerelt műhelye — vagy ha úgy tetszik, dol­gozószobája — most azt a benyo­mást kelti, mint a magára hagyott bo­szorkánykonyha. Nagy dolgokat le­hetne itt véghezvinni... —almási— LICIT-LISTA Kárpótolt földtulajdonosok Az első kárpótlási törvény alapján kárpótlásra jogosultak összesen 38 millió aranykorona (AK) értékű föl­dvásárlásra nyújtottak be igényt. Az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal friss adatai szerint augusztus 31-ig összesen 154 ezren jutottak föl­dhöz 14 millió 25o ezer AK értékben. A legtöbb árverést - 691—et— Ba­ranya megyében tartották. Az elárve­rezett föld értéke 445 ezer 274 AK volt és 5471-en lettek uj földtulajdo­nosok.. A legmagasabb összeg, amit egy AK-ért adtak, 117 ezer forint volt. A legnagyobb érdeklődés Bé­késben volt a licitek iránt: csaknem 20 000 résztvevője volt az árveré­seknek, amelyeken több mint 2 mil­lió 4oo ezer ÁK értékű termőföld ke­rült kalapács alá s 15 8o7-en váltak tulajdonossá. A licitár 5oo és 36 ooo forint között mozgott. Az új gazdák tábora egyébként Békés mellett Jász-Nagykun-Szol­­nok, továbbá Zala és Vas megyében is több mint tízezerrel gyarapodott. Ugyanakkor viszonylag kis számban jutottak földhöz Hevesben (4.985), Komárom-Esztergomban (4 025) és Nógrádban (3 296) az árverések résztvevői. Ferenczy Europress Volt szovjet ingatlan E-hitelre Feszített ütemben folyik a volt szovjet használatú ingatlanok új ér­tékbecslése, hogy októberben meg­kezdődhessen a tömeges érétkesítés - tájékoztatta a sajtót Németh László, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet vezetője. Az értékesítés felgyorsításáról kormányhatározat született, de ehhez elengedhetetlen, hogy friss érték­­becslések legyenek, mert az ingatla­nok többségénél az előző értékelés már elavult, vagy csupán az objek­tumok könyv szerinti értéke van nyilván tartva. Az eladások október­ben és novemberben két szakaszban következnek, mégpedig az eddigi gyakorlattól eltérően nem folyama­tosan egymás után, hanem egyszerre nagy számú árverés megtartásával. A második hullámban megismétlik majd a sikertelen árveréseket. A va­gyonkezelő szervezet vezetője sze­rint az idén - illetve az idei ügyletek elhúzódása esetén jövőre - az ingat­lanok felét lehet majd értékesíteni. Ehhez segítségül szolgál a kormány mostani döntése, mely szerint Eg­zisztencia—hitelt vehetnek föl a vál­lalkozók a volt szovjet használatú ingatlanok megvásárlásához. Re­mény van arra is, hogy kárpótlási jegyre lehet majd ingatlanokat venni a KVSZ-től. Az eladó ingatlanok könyvszerinti értéke mintegy 25 milliárd forint, azonban a költségvetés ennél csak jóval kevesebbre számíthat, mert a piac értékítélete alapján az ár általá­ban jóval ez alatt marad. Az ingatla­nok egy része csak akkor lesz elad­ható, ha megváltoznak az értékesítés szabályai, bizonyos objektumok pe­dig eladhatatlanok. Ez utóbbi épít­mények ügyében a megoldás a költ­ségvetést terheli. Harminc magyar adócsaló Sikeresnek minősítették a rendőr­ség vezetői a testület idén eddig vég­zett munkáját — derült ki az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság múlt hé­ten tartott sajtótájékoztatóján. Kac­­ziba Antal vezérőrnagy, bűnügyi fői­gazgató ugyanakkor önkirikusan hozzátette: a gazdasági bűnözés fel­derítésében nem sikerült előrelép­niük. A statisztika szerint az idén az első félében mindössze 30 adócsa­lásra bukkantak, ami egyáltalán nem tükrözi a valóságot. Ugyancsak gon­dot jelent, hogy kétszeresére növe­kedett a szervezett bűncselekmények (931-ről 1942-re), és megháromszo­rozódott a pénzhamisítások száma (77-ről 214—re). Nyugati takarmány­szabvány 1994-től Magántulajdonon alapuló, ver­senyképes, exportorientált magyar mezőgazdaság megteremtése a cél - jelentette ki Szabó János földműve­lésügyi miniszter a II. Kelet-Nyugat Takarmányipari Konferencia és Kiál­lítás megnyitóján a Pesti Vigadóban. Minőségi árut csak megfelelő takar­mányozással lehet elérni. Ehhez szükséges, hogy a magyar előállítási normák igazodjanak az Európai Kö­zösség szabványaihoz. Ezek a szab­ványok a jövő év elejétől lesznek ér­vényesek hazánkban. Öt évvel ezelőtt hazánk még a vi­lág első húsz takarmánygyártó or­szága közé tartozott, évi 8 millió tonnával. Tavaly 4,7 millió tonna magyar takarmány készült. Ki kap kamatmentes kölcsönt? Egy héttel ezelőtt ugyanezen a he­lyen jelent meg Kamatmentes köl­csönt kínál egy német bank című cikkünk. Nagy érdeklődést váltott ki. Sajnos nem mindenki értette jól a le­írtakat. már ami a kamatmentes hitel­­lehetőséget illeti. Ki kaphat? - ez a fő kérdés. Csak ipartestületi tagok, s azok közül is kizárólag azok, akik tagjai az adott szervezetnél létreho­zott Bizalom Garancia Egyesületnek. Az egyesület garancia-vállaló ké­pessége azon alapul, hogy tagjai tő­két adnak össze, s lényegében egy­másért vállalnak kezességet, ha hitelt vesznek föl. Bács-Kiskun megyében - mint megtudtuk - sajnos sehol sem sikerült eddig tető alá hozni Bizalom Garancia Egyesületet, tehát a megye iparos vállalkozói nem pályázhatnak kamatmentes hitelre. Az országban másfelé alakítottak már ilyen egyesü­leteket, például Siófokon. A szerk. JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL Szigorú szabályok a reklámozásban Az elmúlt hónapokban a sajtóhír­adásokból és olvasói panaszos leve­lekből értesülhettünk a különböző csomagküldő cégek fogyasztókat sértő „üzleti fogásairól”. Ugyanak­kor naponta találkozhatunk a tiltott reklámok térhódításával, szeszes ita­lok, dohányáruk propagálásával. E két jelenség visszaszorítását célozza az ipari és kereskedelmi miniszter 1993. szeptember 2-án hatályba lé­pett rendelete. A belföldi reklám- és hirdetési tevékenységről szóló 12/1972. (VI. 5.) BKM sz. rendelet módosítását elrendelő jogszabály mind a reklámozó, mind pedig a rek­lámszolgáltató felelősségét megnö­velte. A csomagküldés útján belföldön értékesítendő termékekre reklám, hirdetés csak akkor tehető közzé, ha a hirdető a reklámban azonosítható módon megnevezi magát, megjelöli székhelyét és állandó belföldi telep­helyét. A reklámszolgáltatás meg­rendelése esetén a megrendelő köte­les a székhelyére, telephelyére vo­natkozó adatokat a reklámszolgálta­tónak hitelt érdemlően igazolni. Ugyancsak a csomagküldő keres­kedelemre vonatkozó új előírás, hogy amennyiben a termék előzetes minőségvizsgálatra köteles, a meg­rendelő (hirdető) büntetőjogi felelős­sége terhe mellett köteles nyilatkozni a minőségvizsgálat elvégzéséről. Ha pedig a termék nem esik előzetes mi­nőségvizsgálati kötelezettség alá, a nyilatkozatnak ezt kell tartalmaznia. Fontos szabály, hogy a reklámszol­gáltató ilyen nyilatkozat hiányában a hirdetést nem teheti közzé. A jogsza­bálymódosítás új eleme, hogy tiltott reklámozás esetére szigorú, egyetem­­leges felelősséget ír elő a hirdető és a reklámszolgáltató részére. Ennek megfelelően a jogszabályba ütköző, közerkölcsöt sértő és a minőségvizs­gálatra vonatkozó nyilatkozat hiá­nyában közzétett reklám esetén a megrendelő és a reklámszolgáltató egyetemlegesen felel. Amennyiben a közzététel után derül ki, hogy a hir­detés ■ tilalomba ütközik, a reklám­­szolgáltató és a közzétevő haladékta­lanul köteles ennek közzétételét be­szüntetni. Ha pedig a reklámszolgál­tató e kötelezettségét nem teljesíti, a reklám közzétételéért a reklám meg­rendelőjével egyetemlegesen felelős­ség terheli. Ugyancsak fontos új szabály, hogy tilos reklám közzétételére közterü­lethasználati engedély nem adható, tilos reklám közzététele esetén pedig a közterülethasználati engedélyt ha­ladéktalanul vissza kell vonni. A szigorú polgári jogi egyetemle­ges felelősségen túl kérdés, hogy mi­lyen szankcionálási lehetőség áll a hatóságok rendelkezésére a reklámo­zási tilalmakat megszegőkkel szem­ben. A jelenleg 10 000 Ft-ban maxi­mált szabálysértési bírságolás nem jelent komoly visszatartó erőt, ugyanakkor a Gazdasági Versenyhi­vatal által kezdeményezett szankciók megakadályozhatják a nem kívána­tos jelenségek elterjedését és hatéko­nyan szolgálhatják a fogyasztói ér­dekek érvényesülését. dr. Jobbágy Lajos Pénz helyett borral fizetnek Az idei szüret sok kistermelőnek gondot okoz a szekszárdi borvidé­ken, mert nincs présházuk, eszközük a szőlő feldolgozásához, de a pénzük is kevés, hogy bérfeldolozásra átad­hatnák a termést valamelyik pincé­szetnek, mint ahogy ez már bevált gyakorlat évek óta. A környék leg­nagyobb borászati cége, a szekszárdi Aliscavin Rt. megtalálta a pénztelen­ség ellenszerét a szüret legelején: azok a gazdák, akik nem tudják meg­fizetni a bérfeldolgozás költségeit, borral fizethetnek az Aliscavinnek december végén, amikor már lefej­tett, megtisztitott bor lesz a fürtök le­véből a részvénytársaság tárolóiban. A járandóságnak megfelelő mennyi­séget kiveszi a gazda borából a fel­dolgozó nagyüzem, a többit pedig hazaszállítja a termelő a házi pincé­jébe. Magyar árubemutató Moszkvában A magyar könnyű- és élelmiszer­­ipar, valamint kapcsolódó ágazatai exportjának növelése és az áruforga­lom bővítésének érdekében Önálló Magyar Árubemutatót rendeznek Moszkvában szeptember 28. és ok­tóber 2-a között. A kiállítás lehető­séget ad a magyar cégeknek arra, hogy növeljék a jelentősen vissza­esett részesedésüket az orosz piacon. EUROPAS BAUERN Gfischeniand ! * £5« Siíf>:j«5!ánöő:‘ il?llü Több japán autó Európában Elégtelennek minősítette a ja­pán gépkocsik közöspiaci export­jának további korlátozásáról szóló tokiói megállapodást a nyugat-európai autógyártók szö­vetsége (ACEA). Eszerint a szi­getország 980 ezerre csökkenti az idei évre szóló, áprilisban megha­tározott kvóta eredetileg 1 millió 89 ezerben megszabott felső hatá­rát, tekintettel a közöspiaci autóe­ladások zuhanásszerű első félévi csökkenésére. Az ACEA szerint a japán járműexport további 200 ezres visszafogását kellett volna kikövetelni, így maradhatott volna a tavalyi 11,3 százalékos szinten a japán részesedés. Veszteséges légiforgalom • A nemzetközi légiforgalmi há­lózat fokozatos szétmorzsolődása fenyeget, ha folytatódik az ágaza­tot sújtó rendkívüli recesszió - mondotta a nemzetközi polgári légiközlekedési szervezet (IÁTA) vezetője, aki szerint a légitársa­ságok az idén is több milliárd dol­lárnyi veszteséget lesznek kényte­lenek elkönyvelni. A borúlátó szakember szerint a nemzetközi légiközlekedési hálózat rendsze­rének leépülése várható a követ­kező években. Egyeztetett F ÁK-pénzügyek A Független Államok Közös­ségének hat tagja. Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Örményország valutaunió létre­hozására vonatkozó keretmegál­lapodást kötött, amely moszkvai hivatalos értékelés szerint az ál­lamközösségi gazdasági integrá­ció felé tett első jelentős lépés. Az érintett országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy egyeztetik egymással pénzügyi politikáju­kat. Ennek fejében Oroszország biztosítja a készpénzforgalomhoz szükséges rubelt. Mélypont felé a kőolajárak Az Öböl-háború óta nem ta­pasztalt mélypont felé sodródnak a világpiaci kőolajárak, elsősor­ban a vártnál gyengébb globális keresletről érkező hírek hatására. A világpiaci átlagár csaknem másfél dollárral csökkent az el­múlt egy hónapban. Soros György ingatlanüzletei Ingatlanokat vásárol legújab­ban Soros György az Egyesült Államokban és Kanadában, még­pedig egy másik magyar szárma­zású ingatlan-specialistával, a kanadai Paul Reichmannal közö­sen. A Fig-Eco című párizsi lap, a Le Figaro gazdasági mellékle­tének jelentése szerint eddig 630 millió frank értékben vásároltak fel mintegy hatmillió négyzetmé­ternyi kereskedelmi hasznosítású épületet és 6000 lakóház került birtokukba az észak-amerikai or­szágokban. Soros a lap szerint a ingatlanpiac fellendülésére szá­mít s ezért vásárol. Francia építők Prágában A francia Bouygues SA - Eu­rópa egyik vezető építőipari vál­lalatcsoportja - nyerte el a meg­bízatást az új prágai repülőtér fel­építésére - közölték a cég székhe­lyén. A legújabb kínai atomerőmű Megtartották a legújabb kínai atomerőmű első, hivatalosan is bejelentett - nyugati források sze­rint már második - próbaüzeme­lését. A Hongkong közelében, a Taja-öböl mentén épített létesít­mény első, 900 megawattos reak­tora a napokban lépett kísérleti üzembe. Ä 3,7 milliárd dolláros beruházással készülő létesítményt éles bírálatok érték a szomszédos, hatmilliós Hongkongból, amely­nek lakossága tart az erőműtől. • Európa földművelői - ez a címe fenti ábránknak. Azt mutatja, hogy a kontinens országaiban a lakosság hány százaléka él az agrár ágazatból. Magyarországon - németül: UNGARN - 20,4, Dániában 6 százalék. Az eltérés a gazdaságok fejlettségbeli eltérésére utal - nem a mi javunkra. Szerkesztette: ~ A.Tóth Sándor kezdőknek és profiknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom