Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-14 / 214. szám
6 1993. szeptember 14., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Közútfejlesztésben Japáné az első hely • Magyarországon közúti beruházásokra nem csupán abszolút értékben, hanem arányaiban is jóval kevesebbet fordítunk nemzeti össztermékünkből, mint a legtöbb fejlett nyugati ország. Az Útügyi Kongresszusok Állandó Nemzetközi Szövetsége (AIPCR), a közúti szakterület legnagyobb múltra visszatekintő nemzetközi szervezete a közelmúltban tartotta meg nemzetközi találkozóját. Ezen a 43 országból érkezett 272 résztvevő mellett 855 japán közúti szakember vett részt.'A szervezet valamennyi műszaki bizottsága rendes ülést tatott, s együttes ülésekre került sor az egyes szakmai részterületekkel foglalkozó japán szakbizottsá-t gokkal, illetve szakemberekkel. Az AIPCR Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának a japán kollégákkal együttesen tartott ülése a japán úthálózat finanszírozásának rendszerével foglalkozott. Köztudomású, hogy a távolkeleti ország az elmúlt két évtizedben bámulatos gyorsasággal fejlődött. Az autópálya-hálózat hossza az 1970-es hatszázötven kilométerről 1992-re közel hatezer kilométerre (ebből mintegy 500 km városi) növekedett, s folyamatosan javult az egész úthálózat állapota is. Ezt mindenekelőtt a jól működő finanszírozási rendszer tette lehetővé. A nemzeti össztermékhez viszonyítva évek óta Japánban a legmagasabb a közúti beruházásokra fordított összegek hányadosa, ami másfélszerese az egyesült államokbeli, kétszerese a németországi, hatszorosa a magyarországi hányadosnak. Közúti kiadások fedezésére szolgálnak különleges alapok is, de az általános adóbevételekből is fordítanak erre a célra. Közpénzekből elsősorban az úthálózat fenntartását és üzemeltetését fedezik, bár érdekes módon a központi kormányzati támogatások hányadának átlaga itt sem haladja meg az ötven százalékot. Jelentős mennyiségű magántőkét is bevonnak, mindenekelőtt a díjas autópályák, alagutak, hidak finanszírozásába, azonban teljes mértékben állami garancia fedezete alatt, azaz a magánhitelezők kockázatot nem vállalnak. Tekintettel a jelenleg folyó, számunkra szinte felfoghatatlan összegeket felemésztő beruházásokra (pl. az 1990 m középső nyílású Akashi Kaikyo kábelhíd, a Tokiói-öblön átvezető híd és alagút, a yokohamai öbölmenti városi autópálya-hálózat, amelyek mindegyike 10-15 millárd USD költségű!), nem valószínű, hogy japán útépítő, vagy díjas autópálya-üzemeltető cégek érdeklődése felkelthető a nagy kockázattal járó és számukra ismeretlen gazdasági és jogi környezetben megvalósuló magyarországi koncessziós autópálya-építések iránt. Feltételezhető azonban hogy ezen autópályák finanszírozásába nem elhanyagolható mértékben japán bankok, pénzintézetek is bekapcsolódnak majd, felhasználva a japán úthálózat finanszírozásában szerzett tapasztalatokat is. Ennek előmozdítása érdekében az említett együttes ülés résztvevői megkapták a Konceszsziós Autópálya Iroda által összeállított, az M1/M15 autópályák koncessziós szerződésének létrejöttét ismertető angol nyelvű anyagot. Hongkong nem számít változásra Miközben szombaton a kínai-brit tárgyalások 10. fordulója kezdődik az 1994-95-ös választásokról, egy közvéleménykutatás hétfőn közzétett tanúsága szerint a megkérdezett hongkongiak nagy többsége bízik benne, hogy az élet semmit nem fog változni azután, hogy a brit koronagyarmat 1997-ben visszatér kínai fennhatóság alá. A Standard című hongkongi lag ‘telefonon végzett felmérése szerint az 500 megkérdezett 70 százaléka vélekedett úgy, hogy életkörülményeik semmilyen vonatkozásban nem fognak változni 1997 után. Hat százalék javulásra számít, s 12 százalék elkészült arra, hogy életkörülményei rosszabbodni fognak. Ugyancsak 12 százalék az aránya azoknak, akik nem mondtak véleményt a várható jövőről. Az Asian Commercial Research, amely augusztus folyamán végezte a felmérést, nem közölt lehetséges hibahányadost. A felmérés végzői szerint, azok, akíkTielyzetuk" rosszabbodásától félnek, legnagyobb félelmüknek „a szabadság elvesztését” jelölték meg. A Hongkong visszaadásáról rendelkező angol-kínai szerződés értelmében a gyarmat autonómiát kap, és ötven éven át megőrzi kapitalista rendszerét. Az aggódók közt legnagyobb számban a vezető beosztásúak és azok találhatók, akiknél a családi jövedelem meghaladja a havi 20 ezer hongkongi dollárt (ez 2 500 amerikai dollárnak felel meg). Mint a felmérés eredményét ismertető AP-tudósítás emlékeztet, 1991-ben egy közvéleménykutatás azt mutatta, hogy a megkérdezettek 59 százaléka vélekedett úgy, hogy 1997 után korlátozni fogják a szólásszabadságot Hongkongban. Miért nyugtalankodnak miattunk az osztrákok? Az osztrákok úgy vélik: a volt szocialista országok komoly gazdasági nehézségekkel bajlódnak, így aligha kell attól tartani, hogy - legalábbis egyelőre - a fejlett Nyugat vetélytársaivá válhatnak. A hivatalos osztrák statisztikai közlöny számadatai alapján az egy főre eső nemzeti össztermék és a jelenlegi árfolyamokhoz viszonyított vásárlóerő tekintetében ezeknek az országoknak a lemaradása „úgyszólván ijesztő”. Az utóbbi megfogalmazás a Der Standard című bécsi napilaptól származik,amely megállapítja, hogy például Magyarország életszínvonala 62 százalékkal marad el Ausztriáé mögött. A legkirívóbb Románia leszakadása (79,4 százalék). A további sorrend: Lengyelország (69,5), ex-Jugoszlávia (65,8), az egykori Szovjetunió (60,4), a volt Csehszlovákia (50,2). A bécsi gazdasági szakemberek az 1989/90-es fordulat hónapjaiban úgy gondolták, hogy a felzárkózásunk gyorsabb lesz, s a keleti piaci lehetőségek fellendülést hoznak a Nyugatnak. A tények azonban azt mutatták, hogy a volt KGST-országokban.csak annak függvényében nőhet a kereslet, ahogyan az egy főre eső nemzeti össztermék alakul. Ebből kiindulva, a most közzétett osztrák adatok alapján az egykori Csehszlovákia 2011-re, Magyarország pedig 2019-re éri el Ausztria színvonalát, míg a románok lemaradása negyedszázad múltán még mindig 45 százalékos lesz. Ausztriát főként két szempontból foglalkoztatják a magyarországi gazdasági fejlemények. Az egyik: miként változik a jövőben a forint átváltási árfolyama és tényleges vásárlóereje közötti arány. Ez a különbség 1992-ben 55 százalékra rúgott. Vannak, akik úgy vélik, a magyar exportképesség fokozása radikális forintleértékelést követelne, sokan viszont óvnak minket ettől, mivel ez az „ország kiárusítását jelentené bagóért”. Az osztrákok szerint Ausztria számára komoly veszélyforrás lehet, ha a környező országok a térség Hongkongjává válnak. Főként azért, mert akárhogyan alakulnak is a valutaárfolyamok Európa keleti felében az elkövetkező években, a munkaerő „dömpingára” a kétezredik évre is megmarad: a különbség például Magyarország esetében elérheti a több mint negyven százalékot. Ez - érthetően - nyugtalanítja nyugati szomszédunkat. A Dunaholding Amerikában Vállalatot alapított az Egyesült Államokban a Dunaholding Részvénytársaság, melynek feladata az lesz, hogy képviselje a holdingot és a hosszú távú elképzelések szerint vállalja majd magyar cégek képviseletét az USA-ban, valamint amerikai cégekét Magyarországon - tájékoztatta az rt. nemzetközi igazgatója, Mészáros András az MTI-t. A Dunaholding Hungarian Consulting and Trade Limited (DHCTL) néven New Yorkban bejegyzett cég vezetője a napokban utazik Amerikába, s szeptemberben megkezdi működését a DHCTL. Mészáros András kifejtette: a magyar gazdaságnak távlatilag is fontos érdeke a külföldi piacok bővítése, és ez volt a fő oka az alapvetően képviseleti tevékenységet ellátó vállalat létrehozásának. Úgy vélik, az amerikai-magyar üzleti kapcsolatok szervezésében komoly lehetőségeik vannak. A Dunaholding vezetőségének meggyőződése szerint az amerikai befektetők érdeklődése is mindinkább Magyarország, illetve Kelet-Európa felé irányul. Az ilyen irányú törekvéseket segítik a Dunaholding kapcsolatai. CIB-kamatok A CIB Közép-európai Hitelbank Rt. - a pénzintézet korábban meghirdetett üzletpolitikájával összhangban — kamatai emeléséről döntött — tájékoztatta az MTI-t a napokban Surányi György, a bank vezérigazgatója. Szeptember 1-től átlagosan 1-2 százalékkal növelte a bank betéti kamatlábait. A legmagasabb kamatot, évi 17 százalékot a 6 hónapos lekötésű betéteknél fizeti a CIB. Ezzel egyidejűleg 21,5 százalékra nőtt a bank hitelezésnél irányadó kamatlába, a prime rate. A kamatváltás időpontjában 1 százalékkal emelkedtek a hitelkamatok. A CIB július 26-án már emelte a betétek kamatlábát. Az emelések után a változás betétfajtától függően összesen 2-3 százalékpontot ér el. Hiányosak a pénzügyi információk A közép- és kelet-európai kereskedelmi bankok pénzügyi számviteli irányelveinek továbbfejlesztése 1989 óta gyorsan halad még mindig, jelentősek a különbségek a Nemzetközi Számviteli Irányelvekhez képest. Ezt írja Andrew Clarke, a Price Waterhouse szakértője budapesti irodájának kiadványában. A tanulmány hiányosságként említi, hogy még nem sikerült változtatni a számvitel szemléletén: az új rendszerek lényegileg továbbra is szabályozásközpontúak, így az új típusú ügyletek elszámolása számos nehézségbe ütközik. A pénzügyi információk hiánya növeli a térség pénzrendszerein belül tapasztalható bizonytalanságot. Kedvezőtlen továbbá az is, hogy a nyilvános kimutatások követelményei sem nyugati színvonalúak. Csupán Magyarországon kell bizonyos kiegészítéseket és vezetőségi megjegyzéseket mellékelni. Félő, hogy a régióban a könyvelők nem tudnak lépést tartani a banki ügyletek gyors fejlődésével, és nem lesznek képesek az ügyletek jelentőségének megfelelő elszámolására. Ez meggátolhatja az éves beszámolók felhasználóit abban, hogy tiszta pénzügyi kép alapján hozzák meg döntéseiket - írja a tanulmány. TANULMÁNYÚT BAJORORSZÁGBAN Német segítség magyar gazdáknak A Főfoto házassága Sikeresnek minősítette a piaci eredmények alapján a Főfoto Kft! és a Porst Ag. házasságát Erdélyi László Attila, ügyvezető igazgató. A forgalom a privatizáció óta megduplázódott: az elmúlt évi 1,1 milliárd forinttal szemben ebben az évben már több mint 2 milliárd forintra van kilátás. Az MTI tudósítójának az igazgató elmondta: a Főfoto állami tulajdonban lévő részvényeinek 97 százalékát 1991. október 1-jén vásárolta meg a svájci cég. Az azóta eltelt időszakban a magyar fotóvállalat folyamatosan vette fel a Porst-arculatot. Országszerte 153 üzletet alakítottak ki, ahol hatszázféle cikket forgalmaznak, elsősorban fényképezőgépeket, filmeket, vakut, videokazettát, rádiót és CD-lemezjátszót. Az új üzletek kialakítására tavaly 77 millió forintot fordítottak, míg a budapesti laboratórium modernizálására 1,1 millió márkát költöttek. Ezzel párhuzamosan több mint 100 fővel csökkent a létszám. Létrehozták a fővárosban a Porst Oktatási Központot, ahol eddig 12 tanfolyamon több mint 150-en sajátították el a Svájcban bevált üzleti fogásokat. Ez év áprilisában megnyílt a Porst-hálózatban forgalmazott termékek szervizmunkáira létrehozott foto és elektronikai szervize is. Brazil-portugál telefonszövetség Stratégiai szövetségre lépett egymással a távközlés területén a portugál Marconi és a brazil Embtatéi cég - jelentették be egyidejűleg Rióban és Lisszabonban. A szerződést aláíró Goncalo Sequeira Braga, a Marconi és Renato Árcher, az Embratel elnöke elmondta, hogy összefogásukkal megerősítették pozíciójukat az éles nemzetközi versenyben, és feltornázták magukat a világ tíz legnagyobb távközlési konzorciuma közé. Tervük között szerepel többek között a keletközép-európai piacokon történő pozíciószerzés is. A közeljövőben várhatóan sokrétű gyakorlati együttműködés alakulhat ki magyar és bajor gazdák között - tájékoztatta az MTI-t Kitzinger János, a Magyarországi Német Gazdaszövetség elnöke. Az érdekképviseleti szervezet vezetője e kijelentését arra alapozza, hogy szeptember közepén a Magyarországi Német Gazdaszövetség szervezeteinek tagjaiból többen bajorországi tanulmányúton vesznek részt. Emellett lehetőség nyílik arra is, hogy magyar kezdő, illetve újrakezdő mezőgazdasági vállalkozók, gazdák a gyakorlatban is megismerkedhessenek a német farmgazdaságok működésével. Várhatóan szeptember 24-éig tartózkodik Magyarországon az a világbanki küldöttség, amely a hazai bankkonszolidációhoz nyújtandó kölcsönt készíti elő. A delegációhoz a tervek szerint az EBRD néhány szakértője is hamarosan csatlakozik - tájékoztatták a Magyar Távirati Irodát szerdán a Magyar Nemzeti Bankban. A tárgyalások hétfőn kezdődtek meg. A világbanki szakértők a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság szakértőivel folytatnak megbeszéléseket. Mint ismeretes, a kormány az idén tovább kívánja folytatni a múlt évben megkezdett bankkonszolidációt. Tavaly ennek keretében valamivel több mint száz milliárd forint értékű rossz követelést vásároltak meg a bankoktól, tisztítva azok portfolióját. Az ez évi tervezett intézkedések a bankok újratőkésítését célozzák, és várhatóan kiterjednek az adós vállalatok reorganizációjára. A világbanki küldöttséggel folyó megbeszélések témája az a hitel, amely a bankok újratőkésítésében nyújtana segítséget a magyar költségvetés-E programban részt vevők olyan német gazdacsaládoknál élhetnek és dolgozhatnak néhány hétig, akik maguk is szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. A gyakorlati képzés költségeit - beleértve az odautazást, a szállást, az étkezést, valamint a baleset- és betegbiztosítást is - a német fogadópartner állja. Emellett a résztvevők még némi zsebpénzt is kapnak. A Magyarországi Német Gazdaszövetség elnöke reménykedik abban, hogy ez a kapcsolat a jövőben mind szorosabbá válik, és egyre több gazdasági együttműködést eredményez a két ország mezőgazdasági vállalkozói között. nek. Nagysága egyelőre még nem eldöntött, de várhatóan meghaladja a száz millió dollárt. E hitelről a megbeszélések valószínűleg az év végén, vagy jövő év elején fejeződnek be, hogy a kölcsön folyósítása minél előbb megkezdődhessen. Emellett egy másik - szintén a bankkonszolidációhoz kapcsolódó - hitelmegállapodás előkészítése is szóba került. Ez az adósok, a nehéz helyzetbe jutott vállalatok reorganizációját segítené. A kölcsönnel kapcsolatos megbeszélések azonban még a kezdeti szakaszban vannak, s a megállapodás véglegesítése valószínűleg hosszabb időt vesz igénybe. A Magyar Nemzeti Banknál ugyanakkor elmondták azt is, hogy a Világbankkkal folytatott megbeszélések sikeres befejezése, a hitelmegállapodások aláírása nagyban függ attól, hogy létrejön-e a Nemzetközi Valutaalappal tervezett megállapodás. Szabó Iván szeptember közepén utazik az Egyesült Államokba, és részt vesz a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén. Várhatóan ebben az időben dönt a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa a Magyarországgal kötendő megállapodásról. Világbanki tárgyalások AZ IPAR A LEGVONZÓBB Magyarország továbbra is vezető helyen Ez év májusáig 5,3 milliárd dollár értékű külföldi tőkét fektettek be Magyarországon. A híresztelésekkel szemben hazánk továbbra is vonzó a külföldi beruházók számára, s ezen a területen éllovas a térségben - mondotta Diczházi Bertalan kormányfőtanácsos az MTI munkatársának. Közölte: a külföldi beruházások az év második felében a privatizációhoz kötődve, főként a szállodaiparban, az élelmiszeriparban és a gépiparban várható. Az összes külföldi befektetés huszonnyolc-harminc százaléka az Egyesült Államokból, tizenkilenchúsz százaléka Németországból, tizenhárom-tizennégy százaléka Ausztriából, hét-nyolc százaléka Franciaországból és Olaszországból származik. Jelentős befektetők még a japánok, a hollandok, a svédek és a belgák, valamint a nagy-britanniai vállalkozók. A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy a közép-kelet-európai térségbe áramló külföldi működőtőke több mint fele, ötvenöt százaléka érkezett Magyarországra. A külföldi befektetések túlnyomó többsége - 65-67 százaléka — az iparban valósult meg. Az iparon belül a gépipar és az élelmiszeripar vonzotta leginkább a külföldi befektetőket. Az összes invesztíció csaknem fele - 44-46 százaléka — a fővárosban és Pest megyében valósult meg. Kedvelt régió még Észak-Dunántúl és az Alföld. A kormányfőtanácsos arról is tájékoztatott, hogy elsősorban az infrasturktúra-fejlesztési programhoz kapcsolódóan várható a közeljövőben több száz millió dolláros külföldi beruházás. Az előzetes számítások szerint az autópályaépítés, az új GSM rádiótelefon-rendszer kia• A külföldi tőkebefektetők számára továbbra is vonzó a hazai élelmiszeripar. lakítása, illetőleg a Matáv privatizációja csaknem egymilliárd dollár tőkét vonz az országba. Számos zöldmezős beruházás folyik, illetőleg indul meg a közeljövőben. Diczházi Bertalan a győri Audi Motorgyárat, a körmendi bútorgyárat, a tiszaújvárosi koromgyárat, illetve a veszprémi és az esztergomi autóalkatrész-üzemeket említette példaként. , A külföldi tőke meglehetősen %agy hányada szorosan kötődik a privatizációhoz. A beruházók nemcsak megvásárolják a volt állami vagyont, hanem annak hatékony működtetésére rövid időn belül alaptőkeemelést is végrehajtanak, így számolva, a Magyarországra érkező külföldi működőtőke kétharmada kapcsolódik a tulajdonosváltáshoz. > Vannak, akik úgy vélik, hogy a magyar exportképesség fokozása radikális forintleértékelést követelne.
