Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-05 / 181. szám

Drágszél • Fájsz • Géderlak • Harta • Homokmégy • Miske • Negyvenszállás • Öregcsertő Kalocsa és vidéke SZERENCSÉRE NYARALNI VOLTAK Villám csapott a gyermekszobába • Szorgalmas kezek nyomán hamarosan eredeti állapotába kerül Takácsék háza. Nyári bánatok Szelíden Ha az érsekhalmi Takács család azon a borzalmas júliusi éjszakán otthon tartózkodik, aligha készíthet­tünk volna most velük riportot. Ak­kor éjjel könyörtelenül, konokul tá­madtak a természet erői erre a csinos falucskára. Hogy a villámok, a ter­mészet szeszélyes erői miért pont Takács Lajosék nemrégiben épített házát választották, örök rejtély ma­rad. Úgy mondják a falubéli embe­rek, éjnek közepén hatalmas fényre ébredtek, pillanatra tán meg is bénul­tak, s akkor jött a hatalmas csattanás. A dübörgés megrázkódtatta a fa­lut, ágyak remegtek a házak sötét szobáiban, az idősek imára kulcsol­ták kezüket. Mintha mgrendelésre jött volna, a falucskán úrrá lett a fé­lelem. Percek teltek bele, míg fel­ocsúdtak, addigra már hatalmas lán­gok harapták Takácsék házának tető- szerkezetét. — Szerencsére Olaszországban nyaraltunk a tengerparton — sóhajt fel a könnyeivel küszködő Takács Lajosné. Érsekhalmáról hajnaltájt kaptuk a telefont a rossz hírrel, azon­nal hazaindultunk. Mire megérkez­tünk, a romok javát eltakarította a falu népe. Megmentették azt a hat­milliós Lanciát is, melyet ideiglene­sen a garázsunkba tettünk. A férjem főnökéé az autó. Az egyik padlástéri szobába csa­pott a villám, éppen oda, ahol a két gyerek aludni szokott. Szabályosan felaprította a falakat, a berendezést. Ha valaki bent tartózkodik, élve nem marad. Igen nagy szerencsénk volt. A falusiak összefogásának kiváló példája az érsekhalmi eset. Mindenki egy emberként vett részt a mentési munkálatokban. Az éppen diszkóból hazatérő fiatalok fellármázták a falut. Aki csak mozdulni tudott, talpon volt pillanatok alatt. Mentették, ami menthető. így is nagy a kár. De va­lamit ellentételez az az erkölcsi ha­szon, amit tapasztalni lehetett ezen a természetadta, mozgalmas éjszakán. A Fő utcán messziről hallani a ko- pácsolást. Takácsék házán mester­emberek dolgoznak. Egymáshoz il­leszkednek a gerendák, a szorgosko- dók kezében szinte süt a munka, mindenki igyekszik . Aztán emberek jönnek. Feliratkozni, hogy melyik napon tudnak jönni segítségbe. Talán nincs is olyan család, ahonnét ne lenne jelentkező. Takácsné szemé­ben könny csillan, de most már a boldogságtól. Néhány hét és eltünte­tik ennek a katasztrófának minden nyomát, hogy ne is emlékezzenek rá soha. De az emberi segítőkészséget feledni nem fogják. Ezért is mondja kérve Takácsné, ebbe az írásba feltét­lenül bele kellene szőni, hogy köszö­nik mindenkinek a jóságát. A falu közössége becsületből vizsgázott ezen az éjszakán. Jó volna tudni, hogy sok ilyen falu van ebben a me­gyében, ebben az országban. Negyvennégy esztendővel ezelőtt, pontosan ugyanennek a napnak éjje­lén, ugyanabban az órában, percnyi pontossággal villám sújtott az érsek­halmi dohányszárító pajtába. így em­lékeznek az idősek. Ilyen óramű pon­tossággal figyelmeztetne a termé­szet? Zs. Kovács István A szezon kellős közepén tartunk, mégis bánat vegyül a Szelidi-tó part­ján dolgozó vendéglősök és a nyara­lók történeteibe. Előbbiek szidják a változó időjárást, a szegénységet, mert a fürdőzésben kiéhezett nyara­lók nem állnak hosszú sorokban a lángossütő előtt. Utóbbiak pedig elé­gedetlenek az árakkal, a jegyszedő­vel, mivel ő azoktól is követeli a be­lépőjegyet, akik a horgásztanyától eveznek fel egy korsó sörre. Két hét van még hátra augusztus 20-ig, a nem hivatalos zárásig, s a vendéglá­tósok még annyit sem kerestek, mint tavaly két hét alatt. A hosszú ideig tartó szárazság megviselte a növényzetet, szinte az egész parton és a kiskertekben is ki­égett a fű. Alig locsoltak a drága vezetékes víz miatt. Igazi, a régi szép időkre emlékeztető élet csak pénte­kenként van. A diszkó miatt megele­venedik az élet. A külföldiek közül változatlanul a németek vannak leg­többen, bár ők is többnyire hazájuk keleti feléről érkeznek. Általában elégedettek a szállással és a kiszolgá­lással. Dicsérik árainkat is, ám keve­sen vannak, és a vendéglős már bánja, hogy tavasszal hetekig kereste a németül beszélő pincéreket. Ám a németeknek sem tetszik minden. Például az, hogy az egyik háromszobás nyaralóban húsz már­kát kémek egy ágyért, a másikban csak tízet, vagy még ennyit sem. A motorizációban élen járó országok­ból érkezők is megdöbbennek a köz­lekedési morálon. Mint mondják, ná­luk is nagy divat a kismotor és a mo­ped, de van rendőr, aki a belső uta­kon falkába verődve száguldozókat megállítsa és megbüntesse. A sok kifogás ellenére azért dü­höng a nyár, húst kínálnak a parti fák és a habok. Még mindig van bő két hét, hogy egy kis időre megfeledkez­zünk az egész évben nyomasztó gondjainkról. Zsiga Ferenc Munka nélkül / Épül a gázvezeték Dusnoki természetvédők • Megszépült, megtisztult a Vajas. Az aktív korosztály több mint ti­zenöt százaléka munkanélküli Duna- szentbenedeken. Ma már harmince­gyen részesülnek segélyben. Sajnos a jól működő közhasznú brigádot szét kellett szómi — panaszkodik a pol­gármester. A Munkaügyi Tanács döntését egyáltalán nem tartják he­lyesnek. Azt, hogy csak egy évig fog­lalkoztathatnak mindenkit, bármi­lyen jó munkát is végzett az illető. A legtöbb munkanélküli a cigány származásúak köréből kerül ki, a legnagyobb támogatást nekik bizto­sítja az önkormányzat. Különösen a tanév kezdetekor igényelnek na­gyobb segítséget. A tanulók húsz százaléka ebből, a hátrányos helyze­tűek kategóriájából. Koccintókupa A Szelidi-tó mellett rendezte meg ez évben is a Koccintó Büfé az immár hagyományossá vált kispályás labda­rúgó tornáját. A négy pályán lebo­nyolított pénzdíjas villámtornán 16 csapat vívott magas színvonalú, él­vezetes csatát. A torna végeredmé­nye: Nagymányok lett az első, meg­előzve Solt és Kalocsa csapatát. A gólkirályi címet Farkas Zoltán kalo­csai játékos szerezte meg. Alig haladja meg az ezret Duna- »szentbenedek lélekszáma. Füri Bálint polgármester szerint a hátrányos te­lepülésnek számít. A gondok mellett nagy örömmel újságolja viszont, hogy nemrégiben fizették ki a falu­ház építésének utolsó számláját. Az intézményt már korábban átadták, de a berendezése most fejeződött be. A polgármesterről azt is mondják, hogy rögeszméje a művelődési ház épí­tése. Volt is gondja az elmúlt évek alatt. Ugyanis közhasznú munkások végezték az átalakítást. A mostani beruházás évtizedekre megoldja a falu sportolási gondját. Füri Bálint úgy fogalmaz, hogy száz évre ké­szült. A régi épület bővítésével jött létre egy igazán impozáns intéz­mény, amely több célt is szolgál. A lakodalmak tartásától, a tornaórákon át, a táncosok próbájáig. A huszon­ötmilliós beruházás „mindenese” Jankovics László kőművesmester, aki már több építési munkánál letette névjegyét. Koday Józsefné, a faluház veze­tője lelkesen kísér végig az otthono­san berendezett termeken. A benede- kiek régi vágya teljesült a cukrászda Kora tavasszal fontos bejelentés hangzott el a városházán: Megvaló­sul a Szánk—Kiskőrös—Soltvad- kert—Kalocsa térségi gázprogram. Ennek helyi munkálatai a Miskei és Vasút úton megkezdődtek. A tátongó munkaárkok szinte napok alatt nyíl­nak meg, s zárulnak össze, hogy a szombaton is dolgozó emberek erő­feszítése nyomán — a Bács-Aqua- és Bállá Kft. vállalat kötelezettségének megfelelően — október 15-éig min­den utcába bevezessék a gázt. Eddig a tények számbavétele, amelyhez mindenképpen hozzátartozik, hogy a hozzájárulás mértéke miatt még a megyegyűlésen is kemény kritika érte a térséget képviselő polgármes­terünket. Ugyanis — a jó szervezés­nek és némi taktikának köszönhetően Kalocsán 10 ezer forintos lakossági hozzájárulás mellett vezetik a gázt. Az összes többi helyen ez az összeg magasabb, így aztán érthető, hogy az ott lakóknak „csípte a szemét” a ka­locsai megoldás. Az elégedetlenség hullámai szerencsére elcsendesedtek, s jelenleg visszafordíthatatlan fo­lyamat végén vagyunk, tehát marad a hozzájárulás mértéke, amely remél­hetőleg mind több lakosnak lesz megfizethető. Gondot leginkább az okoz, hogy a kiépítés a fogadóállomásoknál már megkezdődött, ám a tervezésnek • Az új faluház bejárata. megnyitásával, a nagyterem kibőví­tésével, végre méltó helye van a kö­zösségi életnek. A könyvtár, mely egyúttal a nyugdíjasklub százfős tag­ságának is otthonul szolgál, ezentúl jó körülmények között működhet. meg kell előznie a kivitelezést. Az idő rövidsége miatt a kettő szinte párhuzamosan folyik, így talán tart­ható lesz a mindannyiunkat húsba­vágóan érintő határidő. Ugyanis ko­rántsem mindegy, hogy mennyi csa­lád fűthet már az idén a régen várt energiával. Annyi már bizonyos, hogy a Széchenyi—Szent Ist­ván—Kossuth Lajos úton lévő házak lakói az elsők között köthetnek a ve­zetékre, hiszen a közeli hetekben ott már be is fejezik az építést. Azt köve­tően és Szőlők köze és a Kertváros városrészekben folytatódik a munka. A hozzájárulási díjat a városházán átvett csekken kell befizetni. Azok a lakóközösségek, amelyek az össze­get mielőbb befizetik, várhatóan előnyt élveznek majd a kivitelezés­nél. Amint a munkálatok előrehalad­nak, mindenkinek célszerű lesz már most azon törnie a fejét, hogy a házi rendszernél, különösen a kazán és konvektorok méretének megválasz­tásánál milyen segítséget igényel. Ehhez leginkább a városházán szer­dánként ügyeletet adó Dégáz-szak- ember tanácsait ajánljuk. Természe­tesen nem árt a régi fűtőanyagra gondolni, hiszen amíg nem fűthetünk a gázzal, szükség lesz a szénre és a gázolajra. Remélhetőleg ezekből csupán fél télre valót kell betartalé­kolni. Zs. F. Természetesen nem unatkozik a polgármester sem, a község gondjai az ő asztalára kerülnek. Ottjártamkor a féléves „zárszámadásra”, a soron következő testületi ülésre készült. Megpróbálják a szerény fejlesztési keretet okosan felhasználni. Egy pá­lyázat útján elnyert világításkorsze­rűsítési munka indult. Minden póz­nára korszerű lámpa kerül. A mos­tani szerelési munkák körülbelül öt év múlva térülnek meg. Nagyon kevés pénz jut az utak karbantartására, pedig ráférne majd­nem mindegyikre. Az olcsó, de nem éppen időtálló technológiát, a salak­betonos megoldást választották. Csupán bitumenes „foltozásra”, ká­tyúzásra van módjuk. Ami azonban örvendetes, hogy Benedeken is gáz­zal fűthetnek hamarosan. Szinte az egész lakosság csatlakozott a prog­ramhoz. Minden igénylő kapott tele­font a legutóbbi fejlesztés alkalmá­val, így a lakások fele el van látva e fontos „kellékkel”, igaz, a régi kézi kapcsolásos módszerrel dolgozik a központ. A kalocsai fejlesztéssel egy időben kerülnek be a távhívásos rendszerbe. Tamás László Ha Dusnokra a kalocsai bekötőút- ról hajtunk be, áthaladva a Vajas-hí- don, látni a horgászcsónakokat a víz szélén. Mint mondják, nagy hagyo­mányai vannak itt a horgászatnak. Nemcsak kényelmi okok miatt — a kertek alatt folyik a csatorna —, de a dusnoki ember egyébként is termé­szetszerető. Ha egy pillantást vetünk a település belsejére, rögtön szembe­tűnik a sok virág, a tágas parkok, a kifogástalanul karbantartott porták. Az itteniek kényesek környezetükre. Nemrégiben elhatározták, hogy megtisztítják legalább a Vajas falu melletti részét. A képviselő-testület félmillió forintot szánt a kotrási Jó pár éve kezdték az építkezést, de őszre már birtokba veheti a falu, az iskolások az újonnan épült fajszi sportcsarnokot. Az önkormányzat két éve pályázott céltámogatásra. Nyolcmilliót meg is nyertek, de ti­zenkétmilliót így is kellett pótolni a község pénzéből, hogy a régóta dé­delgetett álom megvalósuljon. Mint Illés József polgármester el­mondta, már a tervezéskor azzal kal­kuláltak, hogy a leendő épület minél több funkciót töltsön be. Ne kizáró­lag a helyi általános iskola tornater­meként szolgáljon, hanem adjon he­lyet a különféle sportolási lehetősé­geknek, illetve rendezvényeknek. A közvetlenül az iskola mellé épített csarnok elérhető közelségbe kerül munkálatokra, a helybéliek pedig társadalmi munkát ajánlottak föl. A helyi horgászok és az önkormányzat hatvanezer forintért halivadékot te­lepítettek a csatornába. Szeretnék, ha a Vajas olyan tisztaságú lenne, mint az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején, amikor még majdnem szabad szemmel is a fenékre lehetett látni. Olyan kristálytiszta volt a víz, akár a frissen fakadó forrás. Ez már a múlté, a mezőgazdasági műtrágyá­zás, vegyszerezés megtette hatását, amit helyrehozni hosszú évek, talán évtizedek feladata lesz. Dusnokon most e mellett tették le voksukat a fa­luszerető, kömyezetszépítő emberek. mindazoknak, akik a sport bármelyik műfaját űzik. A kétszáz férőhelyes belső lelátó olyan impozáns kivitele­zésű, melyre nincs példa a környé­ken. Arról nem is beszélve, hogy a játéktéri padozat a legjobb minőségű „gumiaszfaltból” készült, elkerü­lendő a súlyos sérüléseket. Ami a sportcsarnok külső megje­lenését illeti, azt úgy tervezték, hogy beleolvadjon a község központi ré­szébe. A téglakirakások és egyéb épí­tészeti megoldások így nem bontják meg a központi épületegyüttes har­móniáját. Szeptember elsején nyitja meg kapuit a sportcsarnok, ettől az időponttól birtokba vehetik az isko­lások, illetve bárki, aki szabadidejé­ben sportolni szeretne. • Régi vágya teljesült ezzel a csarnokkal a fa jsziaknak. Faluház Dunaszentbenedeken Keresztény énekegyüttes Tegnap este a kalocsai városi sportcsarnokban lépett fel a Ma­gyar Continental Singers keresz­tény énekegyüttes. A koncert cél­jaként az tűzték ki, hogy bemu­tassák Jézust, elmondják a/ evangélium üzenetét, s igényes zenével szolgáljanak a közönség­nek. Lelkes nézősereg előtt ara­tott hatalmas sikert az együttes. Délszláv est Kalocsán Nemrégiben lépett fel Kalo­csán, a Beta Hotel Kalocsa-udva- rán a horvátországi Donji Mihol- jac falucska kulturális együttese. A héttagú tamburazenckar és a két szólóénekes órákon át nagy­szerűen szórakoztatta a közönsé­get. A fellépése alkalmat adott arra is, hogy Kalocsa és a horvát falu között szorosabb együttmű­ködés alakuljon ki. Gyerekek Kárpátaljáról A Máltai Szeretetszolgálat szervezésében a Kárpátaljáról öt­ven magyar nemzetiségű gyerek érkezett az érseki városba. Láto­gatást tettek a Karamellnél, a KAGE-nél, a Viktória Gabona­forgalmi Rt.-nél, élvezettel szem­lélték a főutcai Suzuki-szalon kí­nálatát is. Mint Rónaszéki Gábor érseki titkár, a szeretetszolgálat szervezője elmondta, szeretnék, ha Kalocsa és Kárpátalja kapcso­lata kiterjedne a családokra is. Jó lenne, ha emberi kontaktusok jönnének létre az anyaország és a magyar nemzetiségek között. Homokmégyi földárak? A licitálásokon bebizonyoso­dott, hogy Kalocsa környékén, Homokmégyen hajlandók leg­többet fizetni a kárpótlások során egy aranykoronáért. Legutóbb 1700 forintos aranykoronánkénti áron vásároltak területet, nem is a legjobb minőségűek közül. Mint mondják, Homokmégyen és a csatolt kisfalvakban sokkal na­gyobb a kárpótlási földek iránti kereslet, mint a kínálat. Ezért a későbbi licitálásokon a szakértők még nagyobb árakat jósolnak. Rehabilitálják Gönczi Ferencet? Hosszú ideje húzódik a foktői származású, 1956-os forradalmár, Gönczi Ferenc rehabilitációja. A faluban már két éve szeretnének róla utcát elnevezni. Mint ismere­tes, Gönczit a Tóth Ilona-féle gyilkossági perben mondták ki bűnösnek. Halálra ítélték és kivé­gezték. Nemrégiben az igazság­ügyminiszter kezdeményezte a Tóth-Gönczi per perújrafelvéte­lét. Mert az orvosszakértők sze­rint olyan módon nem lehet gyil­kosságot elkövetni, ahogy azt Göncziék nyakába varrták. Pataj címere a homlokzaton A megyei Falufejlesztési Ala­pítvány pályázatot hirdetett a községek részére a települések központi épületeinek szebbé téte­lére. Toldi Jánosné, az általános iskola volt igazgatója pályázatá­val 100 ezer forintot nyert, mely csak egy meghatározott célra volt felhasználható: Pataj címerét kel­lett visszaállítani az iskola fő­homlokzatára. A címer mozaik, készítette Réthey P. Benedek iparművészeti főiskolás. Alkotása június 30-tól díszíti Dunapataj egyik legszebb épületét. Az oldal a KALOPRESS közreműködésével készült Szeptemberre kész a csarnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom