Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-05 / 181. szám
6 PETŐFI NÉPE 1993. augusztus 5., csütörtök BEMUTATJUK A MIG-29-EST Egy szupergép, amelyet csodálunk • A gép egy korábbi hazai bemutatón. A Honvéd Légierő a fennálló szovjet tartozások részbeni kiegyenlítéseként 28 MiG—29-es harcászati vadászgépet kap Oroszországtól. A Mikojan-Gurjevics tervezőiroda másfél évtizeddel ezelőtt kifejlesztett MiG—29-es típusjelzésű elfogóvadásza teljesítményeit tekintve a legkorszerűbbek közé tartozik, és a típusban és szerkezetben egyaránt elöregedett MiG—21-eseket hívatott leváltani. A volt varsói szerződésbeli, környező államok légierőiben évek óta szolgálatban áll. Sőt, a NATO-hoz tartozó német Bun- des-Luftwaffénak is van 29-esekkel felszerelt vadászezrede, amelynek gépeit az egykori NDK légierejétől vették át az egyesüléskor. Légierőnk hatékonyságát jelentősen növelő magyar MiG—29-esek között lesz kétüléses oktatói változat is, a 10 cm-rel meghosszabbított törzs orrába — a 100 km-re „ellátó” Dopler-radar helyére — építették a gyakorlópilóta ülését. A mögötte ülő oktató kis periszkópon is előrenézhet növendéke ülése fölött. A hangsebesség kétszeresével repül Az ívelt deltaszámyű, normálisan 15, maximálisan 17,5 tonna felszállósúlyú (tömegű) vadászgépet a két RD 30-as típusú, kétáramú, utánége- tős, egyenként 8,5 tonna tolóerejű gázturbinás sugárhajtómű a hangsebesség 2,3-szorosával (a hang sebessége talajközeiben kereken 1200 km/ óra) képes hajtani, az utazósebessége utánégetés nélkül 1480km/óra. 17 km magasba képes emelkedni, és 2100 km-re tud tankolás nélkül repülni. A rendkívül erős hajtóműveknek köszönhetően 300 m-es nekifutással már felemelkedhet, és a kb. 280 km/órával történő leszállás után, a farából kiengedhető fékemyővel is fékezve, 600 méteren belül állítható meg. A hajtóműveinek tolóereje meghaladja a normál terhelésű gép tömegét, súlyát, így függőleges emelkedésre és rendkívüli manőverezésre képes, ami a behatolók elfogásához, pontosabban az azok mögé kerüléshez (amikor a 30 mm-es gépágyúját és a hőre érzékeny fedélzeti rakétáit a legelőnyösebb helyzetből indíthatja a fedélzeti harckomputere) alapvetően fontos. Megállt a levegőben A párizsi és famborough-i légibemutatókon ezért arathatott elsöprő sikert, amikor közvetlenül felszállás után, kis magasságban függőleges helyzetben megállt. Sőt, kissé hanyattdőlt, ismét előredőlt és továbbrepült. A 29-essel repülték először a „kobra” elnevezésű figurát, amikor felszállás után függőlegesen megáll a levegőben, kissé hanyattdől, majd S-ívben — mint a kobra feje — repül tovább. Fokozta elismertségét, hogy az egyik bemutatón kb. 15 m magasságban az egyik hajtómű (valószínűleg egy beszippantott madár miatt) leállt, s a gép oldalra dőlve zuhanni kezdett. Ebből a képtelen helyzetből katapultált Kvocsur berepülőpilóta, és az éppen csak kilobbanó ejtőernyőjével szinte a lezuhanó roncs mellett ért földet. Másnap pedig már ismét a reptéren volt. Egyetlen hátrányaként a hajtóműveinek a nyugatiakénál rövidebb élettartamát említik. Ezt a nyugati hajtóműgyártó cégekkel való kooperációval igyekeznek elhárítani, ahogy a műszerezettségét is ilyen módon kívánják modernizálni. Az Öböl-háborúban ugyan két MiG—29-est is lelőttek, de elsősorban azért, mert az amerikai elektronikus zavaró-repülőgépek teljesen megbénították a 29-esek navigációs és harci radarját, rádióját. Két szerb 29-es is lezuhant. De nem harcban, hanem mert a túlterhelt gépekkel aránylag gyakorlatlan pilóták túl alacsonyan manővereztek. Katonai, műszaki adatok Az oroszországi MiG— 29-est ha összehasonlítjuk az amerikai F—16- ossal, vagy a Svédországban gyártani kezdett Gripennel, az alábbi következtetésekre juthatunk: A legkisebb felszállótömegű és legkisebb hatósugarú a Gripen. de ez az a gép, amely elfogóvadászként, harctámogatásra, illetőleg felderítésre egyaránt, azaz teljeskörűen alkalmas. Az F—16-os egyaránt megfelel elfogóvadászként és harctámogatásra, felderítésre csak kiegészítő szerepkörben. Hatósugara ugyanakkor a legnagyobb (1600 kilométer). A MiG—29-es végsebessége (2600 km/óra) és csúcsmagassága (18,5 km) a legnagyobb, de teljeskörűen csak elfogóvadászként alkalmazható, harctámogatásra csak kiegészítő szerepkörben. Felderítésre egyáltalán nem alkalmas. • A MiG—29-es egy német katonai szaklapban, TALLÓZÓ A repülőszemlélő véleménye Akik vezetik és szerelik • A MiG—29-eseket a magyar légierő Kecskemétre telepíti. Az itteni parancsnokok, pilóták és technikusok az oroszországi Krasznodarban sajátítják el a technika működtetéséhez szükséges ismereteket. Felvételünk a csoport kiutazása előtt készült. (Fotó: Gyöngyi István) Betonozás a kecskeméti repülőtéren Hamarosan megkezdik Kecskeméten azoknak a betonterületeknek a kiépítését, amelyek majd az október-novemberben érkező MiG—29- esek elhelyezésére szolgálnak. Ugyancsak rövid időn belül hozzálátnak annak a több száz kilogramm- nyi orosz nyelvű műszaki dokumentáció lefordításához, amelynek ismerete elengedhetetlen a hazai üzembeállítás megkezdéséhez — tájékoztatta a Magyar Hírlapot Veres István alezredes, a Repülőműszaki Intézet parancsnokhelyettese, aki maga is tagja volt az elmúlt hét végéri Krasz- nodarból hazaérkezett szakértőcsoportnak. Mint elmondta, az egy hónapos átképzésen részt vevő repülőmérnököknek teljes egészében oktatták a MiG—29-es sárkánykonstrukciójának, hajtóművének, lokátorkészülékeinek, rádiótechnikai berendezésének, fegyverrendszerének és elektromos műszereinek ismeretét. A kint szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy némi átszervezésre lesz szükség a hazai földi kiszolgáló és ellenőrző rendszerben. Újdonság lesz, hogy az átfogóbb műszeres vizsgálatokhoz sem kell kiszerelni a főbb egységeket. Egy számítógép ugyanis behatárolja a meghibásodott blokkot. A Pesti Hírlap tudósítója Urbán János vezérőrnagyot, a Magyar Honvédség repülőszemlélőjét kérdezte a MiG—29-esekről. — Tábornok úr! Hogyan fogadták a repülőtisztek a MiG—29-esek beszerzésének hírét? — Egyrészt örültünk, mert jelenlegi repülőgép-állományunk technikai szintje a hatvanas évek színvonalán áll. Repülőgépparkunkkal bizony túlontúl embert próbáló, még békeidőben is eleget tenni feladatainknak. Különösen nehéz helyzetben voltak a kecskeméti fiúk, akikre békében a légi határsértések megakadályozása, a bajba jutott polgári repülőgépek megsegítése, illetve a katonai érdekeket sértő határsértések megakadályozása hárul. A MiG—29-esek bármelyik alapparamétere messze meghaladja a jelenlegi gépparkunk képességeit, így őszintén örülök a fejlesztésnek. Másrészt viszont nem hallgathatom el, hogy ezek a repülőgépek több negatívummal is rendelkeznek. A hajtóművek élettartama és üzemanyag-fogyasztása nagyobb, mint a technikailag vele azonos rendszerbe tartozó gépeké. A fedélzeti rész berendezettsége a repülés biztonságát is magasabb szinten garantálja a nyugati gépekben, hisz azokban fiatalabb technikával találkozunk. Kettős érzelemmel fogadtuk tehát az új gépek érkezéséről szóló híreket. Az én kötelességem az, hogy a legjobb tudásom szerint állítsam rendszerbe az érkező MiG—29-eseket, majd az ország érdekeinek megfelelően alkalmazzam ezt a technikát. Ám távolabb kerül az a tervünk, hogy a hazai repülést a nyugati normákhoz közelítsük. NEM FOGJA AZ EKE A FÖLDET Az idei nyár legmelegebb napján • Meleg volt a városokban is. A hőség elől - aki tehette - a strandra menekült. (Fotó: B. F. I.) talaj, de az eke is csak karcolja a szántóföldet. Ebből adódóan a gabonavetés költségei biztos, hogy emelkedni fognak. Sajnos gazdasági és technikai okok miatt sem a szövetkezetek, sem az egyéni vállalkozók nem tudják növelni az öntözéses területek nagyságát. • A nyár legmelegebb napja kimerítette a tűzoltókat is. Felvételünk a szentkirályi erdőtűz megfékezésénél készült. (Fotó: Walter) (Folytatás az 1. oldalról) Bácskában a legutóbbi csapadék hamar elillant a talajból és a mező- gazdasági táblák újra szomjaznak. Elsősorban a kukorica és a cukorrépa szenved. A legtöbb gazdaságban csak térdig érnek a kukoricatáblák és a csövek nem tudnak kifejlődni. A napraforgó valamivel jobban bírja a kánikulát, de ha rövidesen nem érkezik valamennyi csapadék a térség mezőgazdaságára, a gazdák kérni fogják a kormánytól a katasztrófa helyzet kezelését, a túlélés érdekében. A Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Szövetség vezetője, Antal Gábor elmondta, hogy már az aratás után, a termésátlagokból jól nyomon követhetők a leginkább veszélyeztetett területek. Volt 2 tonnás búzatermés hektáronként, de volt 6 tonnás is. A szóródás igen nagy. A bácskai átlag búzából 3,5 tonna/hektár, míg az őszi árpa 4,1 tonnát adott. Antal úr azt is elmondta, hogy a tarlóhántás és az őszi vetéshez a talajelőkészítés rendkívül nehezen megy, mert a tárcsát nem veszi be a A MI ZSEBÜNK IS ÉRZI?! Megbolydult a pénzvilág A 14 éven át tartó viszonylagos pénzügyi stabilitás bomlott meg Nyugat-Európában azzal, hogy a Közös Piac pénzügyminiszterei az eddigi plusz-mínusz 2,25 százalékról 15-re emelték az európai nagy valuták egymáshoz viszonyított árfolyamának még tolerált kilengési határértékét. A miniszterek kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy az élet törvényt bont, és a tervezett pénzügyi unióhoz kacskaringós út vezet. Egyelőre tehát nincs közös pénz, és még a távlatban sem körvonalazódik, milyen lesz, ha lesz. De ha nem így jártak volna el, a német márka is kivonulhatott volna az európai pénzügyi rendszerből, követve az angol és az olasz valuta példáját. Németország most kifejezte ugyan szolidaritását a többiek iránt, de azért nem vállalta a francia frank megmentését a leértékelődéstől, ami azonnal be is következett, 4,7 százalékkal. Bonn fontosabbnak tartotta a német egység finanszírozását az EK-partnerekkel kötött megállapodásnál. Párizsban rezignáltan állapították meg: Németországot az érdekli, hogy magas kamataival odacsábítsa a nemzetközi tőkét és fedezze velük az újraegyesítéssel járó kiadásait. John Major brit miniszterelnök szerint a történtek miatt teljesen irreálissá vált az európai unióval kapcsolatos maastrichti tervben szereplő ütemezés. Mások szerint is az a fontos most, hogy mentsék a menthetőt, s megőrizzék az eddig elért nyugat-európai gazdasági egységet. A Közös Piac jövőjének alakulása természetesen közvetlenül érinti Magyarországot. Nemcsak általában, a későbbi csatlakozás szempontjából, hanem konkrétan is. Az eddigieknél is nagyobb körültekintést igényel a magyar kereskedőktől, hogy milyen valutában kössenek szerződést, és milyen lejárattal. Az EK minden eddiginél nagyobb (30 százalékos) árfolyamkilengésre ad módot, s ez óhatatlanul kihat a tranzakciókra. Kiszámíthatatlan az árfolyamoknak központi kamatláb-módosítással történő befolyásolása is, vagy éppen annak elmaradása. Ilyen helyzetben a zseniális pénzembernek számító Soros György érdekes módon francia frankban kötendő üzleteket javasol. Mások azt tekintik a legfontosabbnak, hogy a német márkával szemben erősödött a dollár és a svájci frank, sőt néhány másodlagos nyugat-európai valuta is, az olasz líra és a brit font: bár ez utóbbi átmeneti tünetnek bizonyulhat — vélik a tőzsdéken. A japán jent „biztos menedékhelyként” emlegetik. A külföldre utazó magyarok egyrészt a forint-nyugati valuta paritáson érzékelhetik a történteket, másrészt a külföldi átváltáson. Javasolt dollárt, jent vagy svájci frankot vinni (ha valaki értékállóbb valutával kíván rendelkezni), vagy pedig eleve a célország valutáját megvásárolni idehaza (az átváltással járó további árfolyamveszteség elkerülése végett). Tény, ami tény: akár vállalkozunk, akár csak külföldre utazunk, ha valaha, most szükség van a józan észre és az okos tanácsra. Mert mi, magyarok még nem szoktunk hozzá igazán, hogy a zsebünkről van szó, amikor azt látjuk, hogy megbolydult a nemzetközi pénzvilág. A Chianti már 2000-re készül A híres vörösbor és a táj, amely a nevét adta, hatalmas változásokat él meg napjainkban. A toszkán dombvidék nedűjének forgalmazói abból a felismerésből indultak ki néhány évvel ezelőtt, hogy a hagyományos szőlőtermesztés nem tud lépést tartani a növekvő kereslettel; ez a körülmény késztette arra a Chianti gazdáit, hogy hosszú távú programba kezdjenek, amely a várakozások szerint a 2000. esztendőben hozza meg a gyümölcsét. A program keretében a borvidéket kísérleti területekre osztották fel. A parcellákon 16 különféle oltványt próbálnak ki, ötféle művelési módban, s ennek során azt vizsgálják, hogy az eltérő talaj- illetve éghajlati viszonyok között melyek a vörösbor legsikerültebb változatai. A legnagyobb feladatot az jelenti, miként húzzák meg az egyes régiók határait; ez a terv mindenekelőtt azért ütközik akadályokba, mert jelenleg a borkészítők gyakran keverik a különböző falvakból származó szőlőket. A borkedvelők úgy tudják, a legjobb Chianti az úgynevezett Chianti Classico körzetből származik, amely Florence és Siena között terül el. Ä két helység már a középkorban is rivalizált egymással, s a vetélkedés most ismét kiújult az „igazi" cím ki- érdemléséért. Valójában mindegyik „hagyományos” Chianti, azzal a különbséggel, hogy a könnyebb, de rendkívül aromás, savakban gazdag változat Gerve község környékén terem. Nem kevésbé finom, csupán kicsit sötétebb és testesebb az a Chianti, amit Castellani, Gaiole és Radda környékén állítanak elő. A sztárügyvéd peres ügyeiről, magánéletéről, újabb jogi csatározásairól Straszi, így emlegetik, néha még ügyfelei is ezen, a néven keresik dr. Strasser Tibort. Az egyik legsikeresebb ügyvédnek tartják, bár nem érzi, hogy sztár lenne. — Én az ügyvédi munka úgynevezett klasszikus részére, a polgári jogra specializálódtam. Az ilyen ügyek kevésbé látványosak, mint a köztörvényes, büntetőeljárások, ahol például felmentő ítéletet lehet kicsikarni egy gyilkossággal gyanúsított védelmében. — Mégis, az egész ország ismeri a nevét. — Ismertté a Merkur kontra OTP perben lettem. Ahogy a 80-as évek elején szokás volt, én is az OTP-be fizettem be a gépkocsivásárlásra a pénzemet. Egyszer unalomból elkezdtem számolni, mennyi kamat is jár utána, és rájöttem: 24 forinttal „becsaptak”. Nem kamatos kamatot számoltak a betét után, csak „rendeset”. 100 forintos illetékbélyeg ellenében perbe szálltam a 24 forintomért. — Végül megnyerte a pert. Összesen mennyi pénzt is kapott vissza? — Rosszul is számoltam, meg a pereskedés ideje alatt is „ketyegett” a kamatos kamat, öt évre visszamenően 130 forintot kaptam. Persze sok ezer, szintén autóra váró társam is megkapta visszamenően a kamatos kamatot. Tudja, kivel leveleztem akkor ebben az ügyben a Pénzügyminisztériumban? Dr. Csúcs Lászlóval, a rádió mostani alelnökével. — Gondolom, az OTP nem kérte szentté avatását... — Alig hiszem... De az utazási iroda sem foglaltatta aranyba a nevem, amikor kiderítettem, hogy illetéktelenül számolják fel az útlevél-ügyintézésnél a 45 forintos kezelési költséget. — Készül újabb jogi csatározásra? — Készülök bizony! Erről egyelőre csak annyit, hogy a közüzemi díjakkal kapcsolatosan ásom ki a csatabárdot. A részletekről majd akkor, ha elérkezik a „hadüzenet” ideje. — Akkor más: eredetileg is ügyvédnek készült? — Filmrendező akartam lenni, de oda csak már meglévő diplomával' lehetett bejutni, így jogra jelentkeztem. Második nekifutásra vettek fel, addig pedig mechanikai műszerésznek tanultam. Olyan híres művészszel, mint Leblanc Győző. Vele ügyvédként is összehozott a sors, családjogi kérdésekben képviseltem. — Vagyis a válását intézte Pitti Katalintól? — Ügyfeleimmel szemben köt a diszkréció. Az persze más, ezt az újságíró jegyzi meg.... Ha per lesz belőle, On ül a vádlottak padjára. — Apropó: sajtópereket vállal? — Még meggondolom. Egyébként a feleségem is újságíró. Mindketten eléggé hajszolt életet élünk. — Kikapcsolódás, hobbi? — Az utazás. De sokat járunk színházba, s zenés darabokat is szívesen megnézünk. Nagy élményem volt az operettben Rökk Marika. Hogy valaki a 90. évében így tudjon énekelni, táncolni?! Kész világcsoda... Szabó Margit
