Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-04 / 180. szám
6 1993. augusztus 4., szerda Ártatlan herpeszvírus? Az ártatlannak hitt Herpes—6 vírus, amelyet néhány éve azonosítottak, súlyos betegségeket okozhat — jelentette be egy amerikai—japán kutatócsoport. A tudósok beszámoltak arról, hogy kezdetben csak az AIDS-fertőzés súlyosbításával gyanúsították a herpeszvírust. A kísérletek azonban bebizonyították, hogy a kórokozó kiválthat aikut tüdőgyulladást, immunhiány-betegségeket, s kapcsolatban áll bizonyos bőrbajok, továbbá a Pfeiffer-féle mirigyláz és az ízületi csúz kialakulásával. Az amerikai—japán kutatócsoport rájött, hogy a Herpes—6 vírus évekig lappang a szervezet immunrendszerében, s nem pusztítható el a herpeszek kezelésénél használt és ismert szerekkel. Harc a memóriáért Egy kaliforniai felfedezés talán megnyitja az utat az eddig gyógyíthatatlan Alzheimer-kór, azaz a kóros emlékezetvesztés ellenszerének kifejlesztéséhez. A tudományos felismerés olyan szempontból is jelentős, hogy a kutatók nagyobb betekintést nyerhetnek az agysejtek növekedési és elhalási folyamatába. Dr. Dale Bredesen, a Los Angeles-i egyetem gerontológusa és társai rájöttek, hogy a memóriasejtek felületén lévő protein elpusztítja a sejteket minden olyan esetben, amikor eg.y bizonyos hormon, az NGF nincs jelen. A kaliforniai csoport szerint a megoldás valószínűleg az lesz, hogy valamiképpen áttörik a sejtfalak védőpajzsát és imitálják azt, mintha az NGF növekedési hormon jelen lenne. Egyél többet és lefogysz Az emberek 97 százaléka úgy hagyja abba a fogyókúráját, hogy nem érte el a hőn áhított célt: kilóinak tetemes apasztását. Dr. Omish, egy kaliforniai kutatóintézet igazgatója 17 éven át foglalkozott a kérdéssel, s munkája összegezéseként könyvet írt: Egyél többet és fogyj le címmel. Az Omish-diéta szinte teljesen száműzi a zsírt a táplálkozásból, tiltja minden hús fogyasztását, beleértve a csirkét, sőt a halat is. A menüben a zöldség- és a gyümölcsfélék játsszák a főszerepet, de szabad gabonaféléket is fogyasztani. Az ételek leírását szintén tartalmazza a kötet. Talán ennek is köszönhető, hogy a kötet a New York Times népszerűségi listájának élére került. Hirtelen szívhalál A hirtelen szívhalál látszólag egészséges emberek körében arat. A veszélyeztetett betegek korai felismerése és megfelelő kezelése ma még bizonytalan. A müncheni kardiológusok a Max Planck Intézet fizikusaival együttműködve új módszert dolgoztak ki betegek felismerésére. Az alapgondolat szerint a szív komplex rendszerként működik. Munkáját egyebek között befolyásolják a sejtek anyagcsere-folyamatai, a sejtek közötti jelcsere, a szívizom vérellátása, a központi idegrendszer útján pszichikus hatások, emóciók stb. Valamelyik érték csekély megváltozása egy másik érték erőteljes változását eredményezheti, s ez kaotikussá teszi a rendszert. A tudósok most a szívdobbanások közötti távolságot elemzik, s ez módot adhat arra, hogy a hirtelen szívhalált időben megakadályozzák. Öröklődő erőszak! Először fedezték fel a tudósok az öröklési anyag és a szokatlanul erős agresszivitás közötti kapcsolatot. A holland Nijmegen egyetemi kórház orvosai most számoltak be egy olyan család vizsgálatáról, amelyben mind az öt családtag egymással és másokkal szemben is feltűnően durva volt. Az orvosok felfedezték, hogy a családban nyilvánvalóan egy betegesen megváltozott gén öröklődik, amely a MAOA nevű enzim termelését vezérli. Mindazonáltal a génbiológusoknak az a véleményük, hogy a holland családban szerzett tapasztalatokat nem lehet általánosítani. Dohányosok rémálmai A dohányosoknak gyakrabban vannak rémálmai, mint a nemdohányosoknak. Erre jött rá Robert Hicks pszichológus, a kaliforniai San Johse egyetem kutatója 29 dohányos és 29 nemdohányos alvási szokásainak és viselkedésének vizsgálata során. Tanulmánya szerint a dohányos kísérleti személyek közül kétszer annyian szenvedtek éjszaka rémálmoktól, mint a nemdohányosok. A nikotin rabjai gyakran fáradtan ébredtek. EGÉSZSÉGMAGAZIN Mindenható vitaminok? • A vitaminok a szépségápoláshoz is szükségesek (PN-archív). Medicina-kaleidoszkóp Az orvostudomány új és forradalmi irányzata a vitaminok és a fémek gondos adagolása révén igyekszik megelőzni és meggyógyítani a legkülönbözőbb betegségeket - az egyszerű meghűléstől a tumorokig. Az amerikai Archives of Environmental Health kutatásai például igazolták, hogy a szelénium és az E-vi- tarnín segíti a hályog megelőzését és komoly szerepet játszhat az anginaterápiában. Neves gyerekgyógyászok szerint kedvezően hat a 8-27 hónapos csecsemők fejlődésére, ha hat hónapon át napi 3/4 milligramm cinkszirupot kapnak. Az osztrigában, a tojássárgájában, a búzaszemben fellelhető cink az olasz Nicola Fabris professzor szerint erősíti az immunrendszert és megakadályozza a tumorok kifejlődését. A daganatos betegségeket kutató texasi San Antonio egyetemen megállapították, hogy a kalcium, a szelénium, a cink és az A-vitamin megelőző szerepet játszik a bőrrák, míg a D-vitamin a cinkkel és a kalciummal egyetemben a melanoma és a mellrák létrejöttében, kialakulásában. A vitaminok és a fémek komoly szerephez jutnak a szépségápolásban | is. A bőr sötétedése és viszketése a vashiányra utal, s az angol és holland bőrgyógyászok szerint a vastartalmú kenőcsök 3-4 hét alatt teljes gyógyulást hoznak, 16 furunkulustól szenvedő páciens közül 15 teljesen meggyógyult a vaskúra hatására. Eddig úgy vélték, hogy a fogakat a kalcium és a foszfor kellő módon védi a szuvasodástól, de Lewis B. Bamett, a neves texasi specialista szerint a magnéziumra is szükség van a fogzománc megszilárdításához. Míg tehát az úgynevezett „széles mosoly” egyik feltétele a magnézium, addig a törékeny köröm esetén a legcélszerűbb — vallja az amerikai Carl C. Pfeiffer professzor — a pótlólagos fehérjefelvétel. A professzor szerint elegendő a napi plusz 60 gramm hús, szója, bab, zöldfőzelék a hölgyek (85 gramm a terhes, 100 a szoptatós anyák számára) és 70 gramm a férfiaknak. Hasonlóan hasznos körömerősítő még a sörélesztő, amely gazdag foszforban, kalciumban, hamuzsírban és B-, D-, E- és H-vitaminban is. Mekkora a bőrrák veszélye A bőrrákban való megbetegedés kockázata lemérhető azon, hogy a bőrsejtek milyen gyorsan gyógyulnak ki a leégésből. Erre jött rá Lawrence Grossmann, a washingtoni John Hopkins Egyetem profesz- szora. „Szinte előre megmondható, hogy ki fog bőrrákban megbetegedni. Csupán a bőr regenerálódóképességét kell egy leégés után az ún. DNA öröklési-tényező-csíkon leolvasni. Mennél kevésbé regenerálódtak a bőrsejtek, annál nagyobb a bőrrák veszélye” — jelentette be a biokémikus, aki kutatásait a Pro- cedings of the National Academy of Science szakfolyóirat legújabb számában hozta nyilvánosságra. Az or-^ vos 400 személy bőrsejtjeit vizsgálta meg és a következő eredményre jutott: az életkor növekedésével csökkent a bőrnek a leégésből való regenerálódási képessége. „A 40 év feletti személyeknél az öngyógyulási folyamat 25 százalékkal csökkent” — mondta Laurence Grossmann. Betegségért felelős géneket keresnek 2000-ig „legkevesebb 100, betegségért felelős gént” fognak azonosítani — jósolta dr. Eric Landers, a Whitehead Orvosbiológiai Kutatóintézet (MIT) génkutatási igazgatója. A tudósok eddig 20 olyan betegséget tártak fel, amelyek egyes gének mutációja révén keletkeznek. A jövőben a génkutatás mindenekelőtt a polige- netikus betegségekre fog koncentrálni — mondja Landers. Ezek olyan zavarok, amelyeket több gén idéz elő. Poligenetikus betegségnek számít például az arterioszklerózis, a mágas vérnyomás, a cukorbaj és bizonyos rákfajták iránti hajlam. A génkutatás feladata az egyéni génrendellenességek azonosítása a betegség tüneteinek fellépte előtt. Genetikus gyengeségek ismeretében ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy megakadályozzák a betegség kitörését megfelelő életmóddal vagy kezeléssel. Vegetáriánus veszélyek A fiatal nők egészségére káros is lehet a vegetáriánus táplálkozás. Aki egyáltalán nem eszik húst, megbetegedhet vérszegénységben és letargiába eshetnek a fiatal nők, akik éppen szoptatnak, csecsemőjüknek maradandó agykárosodást okozhatnak. Ez a figyelmeztetés az egyoldalú hústalan táplálkozás kapcsán egy londoni táplálkozástudományi konferencián hangzott el. A hűselvonás veszélyes következményeként a vitaminhiányt nevezték meg. Dr. Sheela Reddy, a londoni Kings’s College egyetem tanára így nyilatkozott: „Az állati termékekből — hústól, sajttól, tojástól — való elfordulás a D- és a Bp-vitaminok elvonását jelenti, amelyek az ideg- rendszer és a vörösvérsejt-képződés szempontjából fontosak”. Az elégtelen ellátás e vitaminokból és a vashiány, párosulva a ma elterjedt ülő életmóddal, vérszegénységhez és idegbetegséghez, sőt a gerincoszlop deformálásához is vezethet, ami súlyos esetekben bénulásokat okozhat. Sok dolgozó nőnek egyszerűen ma nincs ideje vitaminháztartásának ellenőrzésére. Aki a hústalan táplálkozásra való áttérésnél eleinte jól és jó erőben érzi magát, hosszabb távon vitamin- és vashiányt „vásárol be” magának. A következmények gyakran csak öt évvel később jelentkeznek. „A nőknél komolyabbak a következmények, mint a férfiaknál, ami az eltérő életfázisokkal függ össze, a menstruációtól a klimakté- riumig” — jelentette be dr. Reddy. Az angliai vegetáriánusok szövetsége azonnal visszalőtt. Közölték: „Aki húst eszik, annál 30%-kal nagyobb a szívbetegség kockázata. Az altesti rák valószínűsége pedig akár 40%-kal is nagyobb lehet”. Depressziót is okoz a dohányzás A dohányosok hajlamosabbak a depresszióra, mint a nemdohányosok, a depressziót okozó örökletes tényezők a dohányzási hajlamnál is döntő szerepet játszanak. Ezt állítják az Egyesült Államok Virginia állambeli Medical College orvosai kétéves kutatásuk eredményeként. A kutatás során 1566 egypetéjű iker viselkedését figyelték meg a nikotinélvezet és a depressziós hajlam genetikai okai közötti összefüggés vizsgálata céljából. A nemdohányzó kísérleti személyeknél kereken 25% volt depresz- sziós beteg, azok közül viszont, akik napi 20 cigarettánál többet szívtak, 52% mutatott súlyos depressziós hajlamot. Ezért állítják az orvosok, hogy a dohányzásra és a depresszióra bizonyos genetikai feltételek egyaránt hajlamosítanak. De miközben mindkettőnek közös oka van, a nikotinélvezet depresszióssá is tesz. „A nikotin ingerli az idegrendszer receptorait”, mondja Kenneth Kendler, aki a kutatást vezette. „A receptorok, amelyek a nikotinra reagálnak és a függőségi hajlamot kiváltják, a depressziós hajlammal is összefüggésbe hozhatók.” A gyógykezelés és a szociális környezet változása azonban pozitív hatást gyakorolhat ezekre az öröklött hajlamokra, vélik a szakértők. FRANCIA EGESZSEGUGYI BOTRÁNY Agyalapi mirigyek Kelet-Európából Nagy feltűnést keltett, a francig, közvéleményben az orvosi társadalom legfrissebb botránya,, Hormon-: készítménnyel kezeltek csaknem 1700 növekedésben elmaradt gyereket, ám a gyógyszer fertőzött volt, s kiderült, hogy halálos betegség kórokozóit is tartalmazta. A kis páciensek közül hárman már el is távoztak az élők sorából, huszonöt további esetben pedig a kezeltek állapota válságos. Az ügyben vádat emelnek két nemzetközi hírű hormonspecialista ellen, akiket foglalkozás körében elkövetett, halált okozó mulasztással vádolnak. Jean-Claude Job és Fernand Dray ugyanis felelőtlenül járt el a kezeléshez használt agyalapi mirigy kiválasztásánál és vizsgálatánál. A botrány egy marokkói kisfiú esete kapcsán robbant ki, akit hétéves korában hormoninjekciókkal kezeltek a párizsi Necker-kórházban törpenö,, yé^f^n9gyébÁ?Q}; sikíjr^séfiji . Ennek a veszélyét sikerült is elhá- rítatú, ám tizennégy,éves,korára fej- léptek nála a Creutzfeld-Jakobs nevű ritkán előforduló idegbetegség tünetei. Kezdetben fejfájással kínlódott, egyre furcsábban viselkedett, majd teljesen elborult az elméje. Két évvel később meghalt. A szülők pert indítottak, s ekkor derült ki, hogy az elmúlt időszakban sok száz agyalapi mirigyet szállítottak Kelet-Európából, mindenekelőtt Bulgáriából, Franciaországba, hogy növekedési gyógyszereket készítsenek belőlük. Ä hipofíziseket anélkül távolították el a holttestek agyából, hogy elvégezték volna a szükséges ellenőrző vizsgálatokat. A párizsi Pasteur-intézetben állították elő a kezeléshez használt készítményt, amellyel kapcsolatban egy neves professzor, Luc Montaig- nier már 1985-ben súlyos kifogásokat vetett fel. A két hormonszakértő azonban elhárította a bírálatot. A ,, szakért ők véleménye szerint elsősorban azok a gyerekek a veszélyeztetettek, akiket 1983 és 1985 között kezeltek az említett gyógyszerrel. Számukat nehéz megítélni. Negyven évbe is beletelhet, míg az igen ritka idegbetegség kitör rajtuk. Az egyik legnagyobb gond az, hogy nem is diagnosztizálható előre. A francia újságok arra is rámutatnak, hogy a jelenlegi gyógyszerbotrány sok rokon vonást mutat a vérkészítményekkel kapcsolatos korábbi esettel. 1985-ig ugyanis nem ellenőrizték megfelelően a véradókat, és a vérzékenységben szenvedők AIDS-vírussal fertőzött vért kaptak, közülük 279-en haltak meg. Michel Garetta orvost, akit felelősség terhelt az ügyben, annak idején a bíróság négyévi börtönbüntetésre ítélte. KORUNK RETTEGETT BETEGSEGE Szövetség a rák ellen Sokszorosan bebizonyosodott, hogy korunk rettegett betegsége, a rák gyógyítható, ha megjelenését idejekorán felismerik. Ezt azonban sajnos, a hazai statisztikák egyelőre nem igazolják vissza: évente mintegy 30 ezren halnak meg daganatos betegségben. A rák milyen formái terjednek, melyeknél tapasztalható csökkenés ? — kérdeztük dr. Kasler Miklóst, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatóját. — Az utóbbi évek halálozási statisztikáit a légcsőhurut és a tüdőrák vezeti. Biztossággal állítható, hogy ennek elsősorban a dohányzás és a portól, kipufogó gázoktól szennyezett levegő az oka. Tapasztalataink szerint ugyanakkor bizonyos mértékig visszavonulóban van a gyomorrák: másfél évtized alatt mintegy negyedével csökkent az e betegségben szenvedők aránya. Nagy valószínűséggel azért, mert — egyebek mellett a hűtőszekrények, a fagyasztók elterjedése nyomán — jó irányban változtak az étkezési szokások, s például tetemesen csökkeni a nehezen emészthető füstölt húsok fogyasztása. — Emelkedik viszont az emlőrákosok száma, és 15 év alatt csaknem háromszorosára nőtt az ajkakon, illetve a szájüregben jelentkező rosszindulatú daganatos betegségek aránya. Szinte ijesztően felszökött a 35-40 év közötti rákos férfiak halandósága. S noha ennek nyilván szerteágazó, nehezen tetten érhető okai vannak, megkockáztatom, hogy közrejátszik benne a megélhetésért folyó hajsza, a munkanélküliségtől való félelem és az emberek ezzel együtt járó és szinte szinte állandósult stresszes állapota. — A rák elleni tudományos küzdelem részeseinek természetesen regisztrálniuk kell, hogy bizonyos esetekben teljesen reménytelennek hitt betegeknél eredményesnek bizonyulnak természetgyógyászati módszerek. Példáúl a lékúra, vagy a hústalan táplálkozás. Figyelnünk kell mindenre, már csak azért is, mert az orvostudomány még mindig keveset tud a rákról. A hagyományos orvosi terápiák mellett (tehát nem helyette) jómagam egyáltalán nem vagyok a természetes gyógymódok ellen. Végre is a természetgyógyászat azokra az ismeretekre támaszkodik, amelyeket az emberiség több évezredes története során megtapasztalt. Elmondhatom: egyre több orvoskolléga ismeri fel, mert a gyakorlatban tapasztalja, hogy például a különféle teakúrák, diéták lefékezhetik, visszaszoríthatják a rákos folyamatokat. — A daganatos betegségek ellen össze kell fognunk. Erre int a rák áldozatainak nagy száma, ezt parancsolja a józan ész. Nem egymás ellen kell harcolnia az orvosnak és a természetgyógyásznak, hanem az egészség első számú közellensége ellen — mondta befejezésül dr. Kasler Miklós. — borgó — Gyógyszeres abortusz Felbecsülhetetlen annak a francia tudósnak az érdeme, aki munkatársaival együtt megoldotta a gyógyszeres terhességmegszakítást. A módszer lényege roppant egyszerű. A terhesség fenntartásához az anyai szervezet pontos és összehangolt hormonműködése szükséges. Ezek közül egynek, a progeszteronnak kiemelt jelentősége van. Ha ez nincs, megszakad a terhesség. A kutatóknak sikerült előállítaniuk egy vegyületet, amely a progeszteron felvételét megakadályozza a méhben. Két nappal a szer beadása után méhösszehúzódásokat serkentő szereket adnak az anyának. Végül is a spontán abortuszhoz hasonlóan szakad meg a terhesség. Eddig szerte a világon több mint 100 ezer asszonynak szakították meg így a terhességét. Sajnos nemrégiben a kezelés következtében meghalt egy asszony. 31 éves volt, erős dohányos. Az utólagos vizsgálatok szerint feltehetőleg gyors vémyomáscsök- kenés okozhatta a halált. A méhösz- szehúzódásokat elősegítő vegyület, a prosztaglandin ugyanis a vérnyomás szabályozásában is részt vesz. Ez az összefüggés jól ismert az orvosok előtt, éppen ezért két évvel ezelőtt a francia hatóságok elrendelték a prosztaglandin-adagolás hatásának megfigyelését. Az orvosi javallat szerint 35 év feletti dohányosoknál, magas vérnyomásban szenvedőknél és szívbetegeknél kerülni kell a terhességmegszakítás ezen módját. ÉLVEZZE A FOGYÓKÚRÁJÁT A diétának ízlenie kell Aki sikeresen akarja felvenni a harcot kilói ellen, annak saját ízlése és igényei szerint kell étkeznie. Ne kövesse tehát a dietetikusok vagy a táplálkozástudósok által összeállított étrendet. Erre a következtetésre jutott egy kaliforniai egyetem vizsgálata. A kísérletben 75 túlsúlyos személy vett részt. Harmincán egy meghatározott fogyókúrás programot követtek, míg a többiek saját maguk állították össze a diétás menüt, csupán arra ügyelve, hogy az ételek egészségesek és kalóriaszegények legyenek. Az eredmény: mindenki fogyott, de később csak azok a személyek tudták megtartani súlyukat, akik saját ízlésük szerint étkeztek. Az első csoportból mindenki visszahízott kiinduló súlyára. Dr. Judith Stern táplálkozástudós így magyarázza a jelenséget: „Nyilvánvalóan semmi értelme sincs olyan diétába fogni, ami egyáltalán nem ízlik a páciensnek”. A doktornő szerint „ha például valaki nem tudja meginni kávéját vagy teáját cukor nélkül, akkor édesítse és spórolja meg ezt a kalóriát máshol”. Ugyanez vonatkozik például az esti tévénézés közbeni rágcsálásra. „Aki nem tud erről lemondani, inkább napközben ne egyen, bár sokkal egészségesebb a napi ötszöri étkezés, mint a háromszori. Eleve kudarcra van ítélve az a fogyókúra, amely csak tiltásokból áll". • A diéta nem jelenthet önsanyargatást (PN-archív) Sejtvadász molekulák Amerikai tudósok legújabb kutatási eredményei szerint vegyszerrel kezelt molekulákat sikerrel lehet felhasználni rákos sejtek elpusztítására. Az eljárás leginkább olyan bombázáshoz hasonlítható, amelynek során úgy semmisítik meg az ellenséges célpontokat, hogy a közeli építményekben nem tesznek kárt. A módszert egyelőre csak állatokon próbálták ki és 94 százalékos gyógyulást is elértek. A Science magazin tudósítása szerint ma még gondot okoz, hogy a felhasznált antitestek esetleg megtelepedhetnek a szervezet emésztőrendszerében, s ott is okozhatnak kisebb pusztítást. Ennek ellenére az eredmények olyannyira biztatóak, hogy a tudóscsoport azt tervezi: fél éven belül engedélyt kér a sejtvadász molekulák emberen történő kipróbálására. Amennyiben az új módszer beválik, elsősorban a mellrák, valamint a bél- és tüdődaganatok gyógyításában lehet majd felhasználni — akár olyan esetekben is, amikor előrehaladott stádiumban van a kór.
