Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-30 / 201. szám
2 1993. augusztus 30., hétfő Szárszói nyilatkozat A Magyar megmaradásért elnevezésű szárszói tanácskozás részvevői közös nyilatkozatot fogadtak el, melyet a bevezető sorok elhagyásával adunk közre: A tanácskozás résztvevői — nézeteik sokfélesége mellett is — a nemzeti összefogás megteremtésére törekedtek. Egyetértettünk abban, hogy: — történelmi, erkölcsi és politikai felelősséget kell vállalni a magyarság megmaradásáért, életerejének növeléséért és jövőjének biztosításáért, őrizni, ápolni és gyarapítani kell a nemzeti kultúra tárgyi és szellemi értékeit, biztosítani kell a nemzet és az ország szuverenitását, érdekeinek érvényesülését, meg kell őrizni az alkotmányos állam kereteit és folyamatosan, határozottan fejleszteni kell a demokrácia és a jogállam intézményrendszerét, — ki kell dolgozni és meg kell valósítani a nemzet és az ország átfogó modernizációs programját, — biztosítani keli, hogy az ország népe békében éljen; meg kell teremteni a szociális béke feltételeit, valamennyi állampolgár létbiztonságát, munka- és megélhetési lehetőségét. Szükségesnek tartjuk: — az élet feltétlen tiszteletét, a magyar nemzet fogyásának megállítását, a család védelmét, — a Kárpát-medencében élő magyarokért vállalt közös felelősséget, — a tulajdon biztonságát, igazságos és arányos elosztását, széles hazai tulajdonosi réteg kialakulását, — a hazai termelés és piac, a magyar termékek támogatását, az ország földje maradjon nemzeti tulajdon: a magyar állam, az önkormányzatok és magyar állampolgárok tulajdona, — az információs hatalom demokratizálását, — az önkényuralmi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását — az idő múlására tekintet nélkül — a mindenkori hatályos magyar törvények szerint, — a fejlett európai államok most kialakuló új joggyakorlatának figyelembe vételével az országba való betelepülés, az országban való letelepedés szabályozását és ellenőrzését, — a pártérdekek, politikai csoportok hatalmi érdekei ne emelkeldhes- senek nemzeti érdekek fölé. A résztvevők közös akarata volt. hogy a nemzet minden tagja bekapcsolódhasson az ország, nemzet sorsának intézésébe, ezért javasoljuk: — nemzeti kerekasztal összehívását, . — nemzeti újjáépítési program kidolgozását, — nemzeti káté megalkotását. Az ország * nemcsak háborúban veszhet el, békében is. E veszélyt érzékelve mégis úgy véljük, új korszak nyílhat hazánk történetében, s közéletében egyaránt, ha a nemzeti sorskérdések szolgálatában egyetértők kölcsönös bizalommal vitatják meg közös gondjaikat és különböző nézeteiket, mint a családban. Történelmi jelentőségű eredmény lenne, ha az újraválasztott ország- gyűlést már ez a szellem jellemezné. PÁRTHÍREK A 36-ok véleménye A 36-ok parlamenti frakciója vasárnapi ülésén úgy döntött, hogy nem támogatja a külföldiek magyarországi földtulajdonszerzését és bizonyos mértékben korlátozni kívánja az egyes belföldi állampolgárok által tulajdonba, illetve bérbe vehető földterület nagyságát. Ezenkívül a frakció tagjai egyöntetűen azzal a kéréssel fordultak Szabó János földművelésügyi miniszterhez, hogy a földtörvénytervezet végleges szövegének kidolgozásánál vegye figyelembe mind elvi állásfoglalásukat, mind pedig a munkabizottság javaslatait. Kisgazda nagygyűlés Mintegy négyszázan jelentek meg a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Pártnak a csátaljai művelődési házban tartott pénteki nagygyűlésén. Dr. Bemáth Balázs megyei elnök köszöntötte az egybegyűlteket, röviden vázolta a párt néhány közeli tennivalóját, majd átadta a szót dr. Tor- gyán Józsefnek. Az országos pártelnök azzal vezette be beszédét, hogy „el kell tenni az útból a volt kommunista vezetőket, és a rendszerváltást végre kell hajtani”. Ezt követően a mezőgazdaság helyzetével és a munkanélküliséggel foglalkozott. Kifejezte meggyőződését, hogy a választásokat megnyeri a kisgazda- párt, de ehhez változtatnia kell. — Én ki mertem rúgni a Független Kisgazdapártból egyszerre három minisztert, öt politikai államtitkárt és harminchat országgyűlési képviselőt, azért, mert elárulták a választóikat, akik nem azért küldték oda őket, hogy minden gombol megnyomjanak a magyar nép ellen — mondta a szónok egyebek között, majd éles szavakkal bírálta a miniszterelnököt és a kormányt. — Miniszternek lenni nem annyit jelent, hogy rátelepedni a magyar nép nyakára, szívni a vérét, amíg mozogni bír, hanem azt. hogy a népet szolgálni. Illesse a népet meg minden jog, a képviselők visszahívásától, a köztársasági elnökéig mindenkié — követelte a pártelnök, egyebek között. Koalíciós egyeztetés Ezentúl rendszeresen tájékoztatják egymást politikai kérdésekben az MDF és a KDNP megyei vezetőségének politikusai. Havonta szervezendő fórumokon találkoznak majd a vezetők — tájékoztatta lapunkat Le- zsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke és dr. Molnár Sándor, a KDNP megyei elnöke. Mivel a keresztény- demokratáknak nincs megyei képviselőjük a parlamentben, ezért dr. Fekete Pál, a Demokrata Fórum kiskun félegyházi honatyája vállalta, hogy folyamatosan informálja a KDNP helyi politikusait az aktuális kérdésekről. A közelmúltban megrendezett első találkozón a résztvevők a Bács-Kiskun megye 4. számú választókörzetében történt pótválasztás eredményének tanulságairól, az egyházaknak visszajuttatandó ingatlanok problémáiról, az önkormányzati képviselők együttműködéséről, s egyéb gazdasági kérdésekről egyeztették véleményüket. A választási együttműködés lehetőségéről a megbeszélések során nem esett szó. 1f7- .... / • J / •• g •• g .. Közösségi ház Sukosdon (Folytatás az I. oldalról) Az istentisztelet után a hívek az új közösségi ház elé vonultak, melyet az érsek úr beszentelt, dr. Surján László pedig elvágta a bejáratot elzáró nemzetiszínű szalagot. Rövid beszédében hangsúlyozta, hogy nem pártelnökként és nem miniszterként érkezett, kedves meghívásnak tett eleget. Kifejezte meggyőződését,hogy az új közösségi ház öregeknek és fiataloknak egyaránt otthont teremt. A plébániával egybekötött épület háromszintes, összes alapterülete 600 négyzetméter. A létrehozására szolgáló Szent Anna Alapítvány szerint célja a művelődési tevékenység előmozdítása, a cserkészettel való foglalkozás, az egyleti életnek teret adni, csakúgy, mint a szabadidő hasznos eltöltésének. A 14 millió forintos építési költségből 4 milliót tett ki a társadalmi munka, félmilliót adott az önkormányzat annak fejében, hogy a nagyteremben tartják a polgári házasság- kötést. A képviselő-testület tagjai lemondtak egyévi tiszteletdíjukról, ez 300 ezer forintot tett ki. Külföldről érkezett 2 millió forint, a Kirche in Not (Egyház a szükségben) segcly• Surján László felavatja a közösségi házat. szervezettől, Bécsből Valentini Géza prelátustól, Bregcnzből monsignore Anisity Jenőtől. A többit az egyház- közösség adományokból gyűjötte össze, illetve kigazdálkodta. Gál Zoltán Nemzetőrök Szövetsége Országos nagygyűlést tartott szombaton Dunaújvárosban, a volt szovjet laktanyában az 1956-os önkéntes fegyveres nemzetőr-alakulatok 11 ezer egykori tagját tömörítő Nemzetőrök Szövetsége. A nagygyűlésen Kajtár Imre hangsúlyozta, hogy a nemzetőrök nagy elődeikhez méltóan a nemzetért akarnak tevékenykedni. Mivel most nincs arra szükség, hogy fegyveresen védjék az országot, békés úton kívánják segíteni az átalakulást. Részt akarnak vállalni egyebek között az ifjúság nemzettudatának erősítéséből, hazafias, honvédelmi és technikai neveléséből. Ehhez azonban szükségük lenne központi székházként arra a budapesti Zoltán utcai épületre, amely 1945 után a szabadságharcosoké Volt,' valamint a parlament állal jóváhagyott induló vagyonra., 1 , ; •. , .. Magyar-román polgárfórum Zárónyilatkozat elfogadásával fejezte be munkáját vasárnap Pécsett az első magyar-román polgárfórum, amelyet a pécsi székhelyű Magyar- Román Baráti Társaság szervezett. A háromnapos tanácskozás harminc román és harminc magyar résztvevője által elfogadott nyilatkozat a két ország államközi kapcsolatainak rendezését szolgáló magyar-román alapszerződés mielőbbi létrehozására kéri a törvényhozókat. Leszögezi, hogy Európa — különösen pedig Ke- let-Európa — népei, nemzetei számára sorskérdés a békés együttélés és együttműködés', amelyre a nacionalizmus a legnagyobb veszély. Arra hívják fel a kél ország politikai erőit, hogy tartózkodjanak * a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásoktól. Jövőre- Kolozsváron rendezik meg a két ország polgárainak közvetlen találkozóját.! , „. ,„y. ; Horthy hamvainak hazahozatala Magyar politikai személyiségek újratemetése minden alkalommal új kor, az illetők korának eljövetelét látszanak beharangozni, ám minden alkalommal hamarosan kiderül, hogy a rehabilitált, egykoron kiközösített hősökkel együtt a korukat is eltemetik — írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung szombati számában Georg Paul Hefty, megjegyezve, hogy Horthy Miklós hamvainak hazahozatala és a kenderesi temetés körül politikai viszály támadt Magyarországon. A német újságíró véleménye szerint a fiatat magyar demokrácia nem tartozik Horthynak jóvátétellel. „Az ő kora más kor volt, s hogy egyedül ő hozott szégyent Magyarországra, kevésbé volt kortársainak a nézete, mint ellenségeié és későbbi ellenfeleié. Ők azonban sokszor tévedtek. A mai politikához mindennek semmi köze" — olvasható a cikkben. Az egykori kormányzó személye körül kirobbant mostani vitával kapcsolatban a frankfurti lap munkatársa megjegyezte: sohasem volt esély Horthynak és pályájának méltányos történelmi bemutatására. Kor- és útitársainak értékelése a második világháború után nem talált meghallgatásra, a nyugat-európai történetírás csak egy aspektussal foglalkozott — Horthy, mint Hitler szövetségese —, a kommunista történetírás pedig az antibolsevista Horthyt teljességgel gazembernek állította be — írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung, leszögezvén, hogy Horthy Miklós személye és kormányzásának ideje sokkal sokrétűbb annál, mint hogy bárki beérhesse holmi egyszerű ítélettel. Georg Paul Hefty a pálya bemutatásakor részletesen kitért Horthynak a zsidókérdésben játszott szerepére is, Gideon Hausnernek, az Eich- mann-per izraeli vádlójának németül 1979-ben megjelent, ,,A zsidók megsemmisítése” című könyvének árnyalt megállapításait véve segítségül. Békességért imádkoztak a mohácsi csata évfordulóján Mohács fennállásának kilencszázadik és az 1526-os csata négyszázhatvanhetedik évfordulója alkalmából rendeztek megemlékezést vasárnap Baranya megye Duna-parti városában. A nagy ütközet négyszázadik évfordulójára épült mohácsi fogadalmi templomban Angelo Acerbi címzetes érsek, apostoli nuncius tartott szentmisét, amelyen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök is. A pápai követ szentbeszédében a csatában elesettek emlékét idézve hangoztatta, hogy ők életüket veszítették, de új életet találtak, melynek értelme — Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írott levele szellemében — Isten és embertársaink szolgálata. A vatikáni főpap arra kérte a híveket, imádkozzanak, hogy visszatérjen a békesség a magyar határtól délre fekvő területekre. Legyen ez az évforduló egyben felhívás a növekvő keresztény szolidaritásra — fejezte be prédikációját Acerbi érsek. Göncz Árpád a szentmisét követő beszédében hangsúlyozta: a kilenc- száz éves Mohács történetének a másfél évszázados török hódoltságot követő korszakáról kevesebb szó esik, pedig az új honfoglalás volt, melynek során szerémségi magyarok, szerbek, sokácok. Rajna-vidéki németek, osztrákok, sziléziaiak érkeztek, hogy megműveljék az elhagyott földeket. Ezek a tiépek békében éltek és dolgoztak századokon át, együttélésüket — talán a világtengerekre kivezető Duna közelsége miatt — az egymás iránti nyitottság, a türelem példája. Ez a nyitottság jellemezte a menekültek befogadását is, mert a sokat próbált Mohács lakói átérezték mindazt a szenvedést, amelyet a dél szláv népek éltek át abban a háborúban, melynek csak vesztése van, győztese nem is lehet. A köztársasági elnök arra kérte az Istent, hogy teremtse meg az emberi erővel nehezen megteremthető békét, mely valamennyi kisebbség szabadságát meghozza — horvátoknak, magyaroknak és albánoknak, szerbeknek es muzulmánoknak egyaránt. Remélhetőleg megérjük a napot, amikoj tálán Európa számára Jugoszlávia például szolgál majd: egyrészt elrettentésül arra, mit nem engedhet meg egy ország, s mit nem engedhetnek meg az • A mohácsi emlékpark. együttélő népek, másrészt példaként a megbékélésre — - mondotta Göncz Árpád. Az etnikai kérdés általában a nemzet felemelkedésekor vagy szét hullásakor merül lel, de — Istennek hála — Magyarországot nem fenyegeti széthullás — hangoztatta a köz- társasági elnök, — sőt, három-négy éve felemelkedőben van, bár tagadhatatlanok gondjai, a szegények, a munkanélküliek, a fiatalok problémái, a helyenként felbukkanó fajgyű- lölet. Gyűlöletre alapozott hazaszeretet azonban nincs — szögezte le Göncz Árpád —, mert a haza szere- tete magában foglalja a haza minden polgára iránti szeretetet is, függetlenül azok nyelvétől, vallásától, gon dolkodásától. A keresztény szeretet formája a türelem és a megértés azok iránt is, akik másképpen szeretik a hazát, s talán más módon képzelik el a jövőjét. Ilyen jövő még soha nem állt az ország előtt, sorsa saját kezében van, ezt eljátszani nem szabad, ezzel a felelősséggel, ennek tudatában kell politizálnunk, kapcsolatainkat építenünk, városaink, hazánk közösségeit formálnunk — mondta a köztársasági elnök, s befejezésül Isten áldását kérte a városra, az országra, szóm szédaira es az egész világta. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Elvi egyezség a palesztin autonómiáról Zöld jelzést adott a PFSZ Végrehajtó Bizottsága a palesztin tárgyalóküldöttségnek. hogy a „Gáza és Jerikó előbb” formula alapján tárgyaljon Izrael küldötteivel a Washingtonban kedden újrakezdődő tanácskozássorozaton - közölte vasárnap, a hajnalig tartó vb-ülés után Tuniszban Hanan Asravi asszony, a küldöttség szóvivője, mielőtt küldött-társainak egy részével továbbutazott volna az amerikai szövetségi fővárosba. Jeruzsálemben a miniszterelnöki hivatal egyik illetékese azt tudatta, hogy elvi egyezség jött létre hazája és a palesztinok között a két körzetben a többi előtt bevezetendő autonómiáról. Ma este az izraeli kormánynak rendkívüli ülésén kell jóváhagynia a megállapodást. Románia és az európai integráció „Kedvező változásokat tapasztaltam Romániában legutóbbi, 1991-es látogatásom óta és remélem, hogy országuk igen hamar teljes jogú tagja lesz, az Európa Tanácsnak” - ezekkel a szavakkal búcsúzott a bukaresti repülőtéren szombaton este Catherine Lalumiére asszony. Az Európa Tanács főtitkára háromnapos hivatalos látogatást tett Romániában és megelégedéssel nyugtázta, hogy az ország valamennyi politikai pártja lényegében egyetért az európai integrálódás gondolatával. Lalumiére asszony még péntek este találkozott Brassóban Ion Iliescu román köztársasági elnökkel, majd szombaton Kovászna megyét kereste fel, hogy érzékelje a kisebbségi problematika legsűrűjét. Sepsi- szentgyörgyön a megyei tanácselnök feszültségtől és konfliktusoktól mentesnek írta le előtte a nemzetiségi együttélést és külön kiemelte a magyarság lojalitását a többségi nemzet iránt. Megújuló szlovén közigazgatás Szlovéniában mintegy 30 törvény és törvényerejű okmány foglalkozik a kisebbségi különjogokkal az anyanyelv használata, a kétnyelvű ügykezelés, a kétnyelvű oktatás, valamint az anyanemzettel való kapcsolatok vonatkozásában. Peter Winkler a szlovén kormány nemzetiségi hivatalának vezetője szerint a helyi közigazgatás átszervezése előtt mégis újabb törvény elfogadására van szükség, éspedig a nemzetiségi közösségekről szóló törvényre, amelyben pontosítanák a kisebbség számára e létfontosságú döntéshozatali részvételi lehetőséget. Mivel a parlament már az ősz folyamán elfogadja a helyi közigazgatás átszervezéséről szóló törvényt, ezzel párhuzamosan el kellene készíteni a nemzeti közösségekről szóló törvényt is. A Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség Végrehajtó Tanácsa kedden, augusztus 31-én tűzi napirendre a kérdést. Újból ágyúzták a mostari muzulmánokat Alig távozott az ENSZ-kónvoj polgári része, Mostarban kiújultak a harcok, s az ostromló horvát csapatok ismét tüzérséggel lőtték a muzulmán városrészt. A támadás következtében életét vesztette egy gyermek, három másik megsebesült, rajtuk kívül megsebesült négy muzulmán katona és három polgári személy is. A városrészre 20 lövedéket lőttek ki a horvátok, nagy kaliberű ágyúkat is használtak, s közben orvlövészek is tűz alatt tartották a muzulmán szektort. A horvátok a muzulmánokat vádolják a tűzszünet összeomlásáért - szerintük ők kezdték el az összetűzéseket még az éjszaka folyamán. Az ENSZ-kon- voj polgári alkalmazottai szombaton távozhattak, miután a tüntető muzulmánok lehetővé tették kivonulásukat. A városban maradt mintegy ötven spanyol ENSZ-katona. de csak tehetetlenül szemlélik a harcokat. . ír •••('• . • • . ■■■ Hivatalba lépett Peru új kormánya Szombaton beiktatták hivatalába Peru új kormányát, melynek miniszterelnökévé Alfonso Bustamantét nevezték ki a leköszönő Oscar de la Puente helyébe. Bustamante az előző kabinet ipari minisztere volt, s a miniszterelnöki teendők ellátása mellett megőrizte az ipari tárcát is, A dél-amerikai ország új külügyminisztere Efrian Goldenberg üzletember lett, akit a nemzetközi kereskedelemben szerzett tapasztalatairól ismernek. - Nem adjuk fel eddigi külpolitikánkat, nemzetközi gazdaságpolitikánk viszont változni fog: jobb kétoldalú kapcsolatokra törekszünk mondta a beiktatási ceremónián Alberto Fujimori perui elnök. Bizalmi népszavazás Azerbajdzsánban Népszavazást tartottak vasárnap Azerbajdzsánban az Abulfaz Elcsi- bej elnök iránti bizalomról, amely pontot tehet a három hónapja tartó hatalmi válság végére, hivatalosan is megfosztva az elnököt hatalmától. Elcsibej maga kezdeményezte a népszavazás kiírását, miután Szu- rat Huszeinov ezredes a nyár elején lázadó csapataival távozásra kényszerítette az államfőt Bakuból. Megfigyelők szerint az azerbajdzsán elnök veresége a népszavazáson elkerülhetetlennek látszik. A pápa a balti államokba készül II. János Pál pápa Castelgandolfóban tartott vasárnapi úrangyala miséjén felszólította a balti népeket, hogy a „kötelező ateizmus” sötét korszakának lezáródásával vegyék kezükbe vallási sorsuk irányítását. A 73 éves egyházfő szeptember 4-10. között a volt Szovjetunió balti köztársaságaiba látogat, hogy - mint mondotta - valóra váltsa régi álmát. Hálát mondott Istennek, hogy lehetővé tette utazását. A Galileo űrszonda az Idánál A kudarcok hosszú sorozata után az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA végre egy részleges sikerről adhat hírt: szombat este létrejött a Galileo Jupiterűrszonda türelmetlenül várt találkozója az Ida asztero- idcsoporttal. Az űrhajózási hivatal szóvivője a kaliforniai Pasadenában a DPA hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy a Galileo zökkenőmentesen közelítette meg az apró bolygókat, és erről jelzést küldött a pasadéi iái űrkutatási központnak. A Galileo közép-európai idő szerint 19 óra tájban 2400 kilométerre volt az Idától, és elhaladásáról adatokkal és felvételekkel kellett volna beszámolni a pasadenai központnak. Az űrszonda nagyobbik antennája azonban nem állt helyére, és csak a kisebbik antanna volt működésképes. így az első információk csak szeptemberben érik cl a Földet. • Clinton fittnes-programja.(Süddeutsche Zeitung)
