Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-30 / 201. szám

1993. augusztus 30., hétfő MEGYEI KÖRKÉP ÖTVENHAT ÉV UTÁN ÚJRA Felmérés a vallásgyakorlásról y r # i // •• •• 1 *1 /1 i i // •• // Kiskoroson bujkált a bunozo • Több százan fejezték ki jelenlétükkel együttérzésüket. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint a magyar népesség kétharmada katolikus, egyötöde re­formátus és négy százaléka evangé­likus vallású. 1949 és 1992 között 0,1%-ról 4,8%-ra nőtt a felekezeten kívüliek aránya. A római katolikusok 38%-a, a görög katolikusok 50%-a, az evangélikusok 32%-a, a reformá­tusok 28%-a rendszeres vallásgya­korló. A nem hívők és a tudatos ate­isták számaránya 24%. A nők 39%-a, a férfiak 27%-a gyakorolja vallását. A harminc éven aluliak körében 24%-ös, míg a hatvan éven felüliek­nél 49%-os az egyház keretén belüli hitélet. A főváros lakosságának 22%-a mondja magát vallásosnak, míg a községekben ez az arány 45%. Budapesten az ateisták 34%-ot, vi­déken 14%-ot tesznek ki. A foglal­kozást illetően a vezetők 22%-ára, a fizikai dolgozók 51 %-ára jellemző a vallásgyakorlás. Az ateizmus a veze­tői rétegben a legmagasabb, mintegy 36%. A felmérés a múlt év végi ké­pet mutatja. Rendkívüli jelentőségű, hiszen 1949 óta nem készült ilyen jellegű felmérés hazánkban. (Folytatás az 1. oldalról.) Az engesztelő misén Fejes László apátplébános szentbeszédében arról beszélt, hogy a gyászolók bízzanak a törvény szigorában, az igazságszol­gáltatásban és béküljenek meg lel­kűkben. Ez nem jelenti azt — fi­gyelmeztetett —, hogy ne emeljük fel a szavunk az égbekiáltó bűnök el­len, ne tegyünk ellenük, de bosszúál­lást nem táplálhatunk magunkban. A törvények és Isten ítélkezzen a gyil­kosok felett. Norbert szülei, rokonai fájdalom­tól meggyötörve vettek részt a szentmisén. Édesanyja az apátplébá­nos távozása után néhány lépést tett az oltár felé, majd a földre esett és hangosan zokogva fohászkodott Is­tenhez. Nem csillapította, sőt csak feltépte sebeit, hogy a templomból a gyilkosság helyszínére, az egy hét alatt kegyhellyé vált Rákóczi úti fá­hoz indult. A család, a rokonok, a ba­rátok és kecskemétiek körében gyúj­tott maga is gyertyát. Elhozta azt a tablót is, amin fia, Norbert fényképei voltak. Az édesanya még késő dél­után is a Rákóczi úti fánál gyászolt. Addigra megfogyatkozott körötte a tömeg, de újból és újból cserélődött a fájdalmában osztozók tábora. A rendőrség tájékoztatása szerint a skinheadek jelenléte miatt beavatko­zásukra nem került sor, rendkívüli esemény nem történt a városban. A kecskeméti fiatalok ismét arra kérték szerkesztőségünket, hogy a nevükben mondjunk köszönetét azoknak, akik adományokat adtak a temetésre szánt virágokhoz, koszo­rúkhoz. A korábbi összeg a hét végén még nyolcezer forinttal gyarapodott. Helyettesítő gyógyszerek • Többféle gyógyszerből lehet választani. Sebezhető a kecskeméti vagyonmentés A kispénzű nyugdíjasok egyik legszorongatóbb gondja, hogy a többszöri áremelés és a társadalom- biztosítástól kapott támogatás válto­zása miatt alaposan megdrágultak a gyógyszerek. Különösen a külföldi, drágább készítmények teszik próbára a betegeskedő idős emberek anyagi teherbíró képességét. •—Van lehetőség arra, hogy a gyógyszerezésre szorulók kevesebb pénzt hagyjanak a patikákban, anél­kül, hogy ellátásuk kárát látná — mondják az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár illetékesei. A válasz­ték ugyanis az utóbbi időben számot­tevően bővült és sok esetben az orvo­sok az eredeti gyógyszerek helyett olcsóbb készítményeket írhatnak föl. Az alacsonyabb ár nem jelent gyön­gébb minőséget vagy rosszabb hatás­fokot! Az eredeti készítmények árá­ban tudniillik benne vannak a kifej­lesztésre, kutatásra, a klinikai kipró­bálásra és a szer megismertetésére, bevezetésére fordított költségek is. Amikor lejár az újdonság kizáróla­gos gyártásának szabadalmi védett­sége, bármelyik gyógyszergyár előál­líthatja az adott medicinát — szak­nyelven a generikus orvosságot — az említett költségek elmaradásának köszönhetően az eredetinél jóval ol­csóbban. Az Országos Gyógyszerészeti In­tézet természetesen minden esetben alaposan megvizsgálja, hogy az ere­deti és az „utódkészítmény” azonos hatékonyságú-e és csak pozitív eredmény nyomán ad zöld utat a for­galmazáshoz. Az egészségbiztosítási pénztár szintén csak kedvező szakvé­lemény birtokában javasolja az orvo­soknak, hogy a drágább gyógyszerek mellett az olcsóbb — de teljes értékű — helyettesítő szereket is írják föl betegeiknek. (A patikák ugyanis csak akkor szolgálhatják ki a generikus orvosságokat, ha azok is szerepelnek a vényen.) A táblázat áttekintést ad a leggyakrabban használt eredeti és generikus készítményekről, illetve — ha az orvos receptre írta föl — e gyógyszérek áráról. Láz- és fájdalomcsillapító eredeti: Panadol tabl. 500 mg 12 szem helyette: Paracetamol tabl. 500 mg 10 szem Rubophen tabl. 500 mg 10 szem Antibiotikum eredeti: Ciprobay filmtabl. 500 mg 10 szem Ciprobay filmtabl. 250 mg 10 szem helyette: Ciprinol filmtabl. 500 mg 10 szem Ciprinol filmtabl. 250 mg 10 szem Kalciumpótló szer eredeti: Calcium-Sandoz pezsgőtabl. 500 mg 20 szem helyette: Ca 500 mg Pharmavit ptabl. 500 mg 20 szem Gyógyszerek szív- és érrendszeri betegségekre eredeti: Tenormin filmbevonatú tabl. 100 mg 30 db helyette: Atenolol Pharmavit filmt. 100 mg 30 db Blokium tabl. 100 mg. 30 db eredeti: Adalat retard filmtabl. 20 mg 30 db Corinfar retard filmt. 20 mg. 30 db helyette: Nifedipin Pharmavit retard ft. 20 mg 20 db eredeti: Adalat kapszula 10 mg 30 db Nifedipin Pharmavit kapszula 10 mg 50 db Corinfar drazsé 10 mg 100 db helyette: Cordaflex filmtabl. 10 mg 100 db eredeti: Inderal tabl. 40 mg 50 db Stobetin tabl. 40 mg 50 db helyette: Propranolol tabl. 40 mg 50 db Huma-Pronol tabl. 40 mg 50 db eredeti: Mexitil kapszula 200 mg 100 db helyette: Ritalmex kapszula 200 mg 30 db Gyógyszerek reumásoknak eredeti: Voltaren emuigei (kenőcs) 50 mg helyette: Diclofenac gél (kenőcs) 40 mg eredeti: Ibuprofen drazsé 200 mg 100 db helyette: Huma-Profen drazsé 200 mg 100 db Gyógyszer fekélybetegeknek eredeti: Ulfamid tabl. 40 mg 10 db helyette: Quamatel filmtabl. 40 mg 14db ár (Ft-ban) 126,00 5.20 7.20 1600,00 862.40 340.00 179.40 112,60 22,60 166,80 18,80 18,80 705.00 51.20 8.20 359.00 48.00 26.20 8,20 61.90 35.90 6.90 6.90 844,20 23.30 193.30 47.00 233,60 11,60 54,10 35.00 HUSZONÖT KÉRDÉS, HUSZONÖT FELELET AZ ÚJ OKTATÁSI TÖRVÉNYRŐL 18. Hány óra szerepelhet egy-egy nap órarendjében? A diákok kötelező tanórai fog­lalkoztatására — az életkortól füg­gően — más-más előírások érvé­nyesek. Ezek szerint az első-harmadik évfolyamon a foglalkoztatás nem lehet több napi 4 tanítási óránál; a negyedik-hatodik évfolyamon napi 4 vagy 5 (azaz heti átlagban 4 és 1/2), a hetedik-nyolcadik évfolya­mon napi 5, a kilencedik-tizedik évfolyamon pedig napi 5 vagy 6 (heti átlagban 5 és 1/2) tanítási órá­nál. A középiskolákban, vagyis a tizenegyedik évfolyamtól, napi 6 tanítási óra a kötelező tanórai fog­lalkoztatás felső határa. A szakképzésben az iskolai és az iskolán kívüli gyakorlati képzésre a szakképzési törvényben meghatá­rozott idő érvényes, tehát a szakmai elméleti tanítási órák száma nem haladhatja meg a napi 7 tanítási órát; az elméleti és a gyakorlati órák száma pedig együttesen nem lehet több 8 tanítási óránál. (Holnap: Melyek a felnőttokta­tásra vonatkozó főbb előírások?) (Folytatás az 1. oldalról) A Legfelsőbb Bíróság által más te­lepülést érintő, de precedens értékű ítéletről is beszámolt az államtitkár. E szerint a bérlőket vételi jog illeti meg, ha erre az igényüket bejelentik. Javasolta a vállalkozóknak, haladék­talanul adják be igényüket az ön­kormányzathoz, ha meg kívánják venni a bérleményt. Józsa Fábián a kecskeméti közgyűlés vagyonmenté­sét ezúttal is a joggal való vissza­élésnek nevezte, mivel a lakástör­vény már ismert volt — bár még nem lépett hatályba —, amikor az ingat­lanokat a város kimentette a kft.-be. Száz széchenyivárosi garázsbérlő a fórumhoz írt levelében is kérte, hogy segítsenek nekik megvenni a tárolókat. A július 14-ei rendkívüli képviselő-testületi ülés eredeti elő­terjesztésében ugyan csak azokat a garázsokat javasolták bevinni a kft.-be, melyek üzlet céljára is al­kalmasak. Végül — egy elfogadott módosító javaslat szerint — vala­mennyi önkormányzati tulajdonú ga­rázst kivonták a törvény hatálya alól. Érdeklődésünkre ezt tegnap Lo- sonczy László, az 1KT Kft. ügyve­zető igazgatója megerősítette. Dr. Bálint Tibor, a Belügyminisz­térium főosztályvezetője csodálko­zásának adott hangot, hogy a keres­kedők még nem vonultak tiltakozni a városháza elé. Elmondta, az üzletek kft.-be való mentése miatt ugyanis nagy veszélybe kerültek a kecske­méti vállalkozók. Egyéves felmon­dás után ugyanis így az utcán talál­hatják magukat, egyébként pedig a törvény garantálná a 10 éves bérleti jogot vagy a vétel lehetőségét. A fő­osztályvezető szerint az a szóhaszná­lat a testületi határozatban, hogy az ingatlanokat az IKT Kft. „tulajdo­nába” adták, mégis okot ad a re­ményre. Elidegenítésnél ugyanis a bérlőknek elővásárlási joga van. A fórumon jelen volt dr. Brúszel László, aki vállalta az önkormányzat álláspontjának ismertetését. Kérte a vállalkozókat, ne hamarkodják el a petíciózást és a demonstrációt. El­mondta, az országgyűlés az önkor­mányzati vagyon hasznosításáról csak úgy rendelkezhetett volna, ha a tulajdonos településeket egyúttal kár­talanítja. Az önkormányzati tulajdon ugyanis semmivel sem alsóbbrendű, mint például egy magánszemélyé, s innentől a dolog már alkotmányos- sági kérdés. A köztársasági elnök nyilván ezért gondolkozott sokáig a lakástörvény aláírásán. Brúszel László arra hívta fel a figyelmet: az elnök aláírt más törvényt is, melyet utólag megtámadtak az Alkotmány- bíróságon, s úgy tudja, az úgyneve­zett lakástörvény ellen is adtak már be keresetet. A helyi képviselő úgy vélte: nekik a 110 ezer kecskeméti polgár érde­keit kell képviselni. Az érintett üzle­tek száma pedig 188, amit az önkor­mányzat saját tulajdonú kft.-jébe be­vitt. Az IKT Kft. négy kisebb céggé fog hamarosan alakulni, s ahová ezek a helyiségek kerülnek, abba a társa­ságba nem engednek be idegen tőkét, továbbra is 100 százalékban önkor­mányzati tulajdonban marad. A bér­leti díjat pedig a város ingatlankeze­lésébe forgatják vissza. Ez tehát a ga­ranciája a bérlőknek, mert ezekkel az ingatlanokkal kapcsolatban továbbra is minden fontos döntést a város pol­gárai által választott képviselő-testü­letnek kell hozni. Nyomatékosan felhívta arra is a figyelmet a képviselő, hogy az üzlet- helyiségeket csak azok vásárolhat­nák meg a törvény szerint, akiknek az önkormányzattól, illetve a korábbi tanácstól kiutaló határozata van. Ezek pedig zömében a nagy keres­kedő és vendéglátó vállalatok. A je­lenlegi kiskereskedők többsége al­bérlő, így nem jogosultak a lakástör­vény szerinti vételre. Bálint Tibor itt közbevágott és kérte, ne csúsztasson a képviselő. Elmondta, ilyen esetben sem az ere­deti, sem a viszontbérlő nem élhet a vételi joggal, ahhoz meg kell egyez­niük. A közjáték után Brúszel László arra is rávilágított: a drasztikus bér­leti díjakat nem az önkormányzat ál­lapítja meg és szedi be, hanem az eredeti bérlők, akik többszörös díjért adják tovább albérletbe a nekik ki­utalt üzleteket. Ráadásul, ha a bérlő nem fogadja el az önkormányzat emelését, kizárólag a bíróság állapít­hatja meg az új tarifát. Az államtitkár egyik törvényességi kifogására úgy reagált: attól, hogy a cégbíróság még nem jegyezte be, érvényes az appor- tálás. Az önkormányzat ugyanis idő­ben beadta a törzstőkeemelést, hi­ánypótlásra pedig azt követően lehe­tőség van. A vagyonértékelésről úgy vélte, az apport értékének megállapí­tása kizárólag a tulajdonos ügye. A fórumon történt egyéb esemé­nyekről a holnapi PN-kalauzban számolunk be. Mihályka Gyula HATÁROZATKÉPTELENNÉ VÁLT A TESTÜLET Kivonultak a kisgazdák A szokásos időben, öt órakor kez­dődött Tiszakécskén a minap az ön- kormányzati ülés. A meghívókon több mint tíz napirendi pont szere­pelt. A húsz testületi tag közül öten hiányoztak, köztük Tóth Dezső pol­gármester, aki betegsége miatt nem tudott jelen lenni. A szociális igazgatásról és a szo­ciális ellátásokról szóló rendelet megalkotása után az 1993. évi költ­ségvetési rendelet módosításáról tár­gyaltak. Ez a napirendi pont már az előző testületi ülésen is szerepelt, s élénk vitát váltott ki a képviselők és a hivatal között. A pénzügyi ellenőrző bizottság ezúttal is módosításokat ja­vasolt, s ezek elfogadásával alkal­masnak találta a költségvetési rende­letet. Az alpolgármester, Csemus Fe­renc a módosításokat részletekben szavaztatta meg. Az egyik ilyen mó­dosítás a tornaterem építésével volt kapcsolatos. Ebben az évben 21,1 millió forintot szavazott meg a testü­let a beruházásra. Most megérkezett a 4,67 millió forint céltámogatás, amit csak arra lehet fordítani. A pénzügyi ellenőrző bizottság javas­lata az volt, hogy még négymillió fo­rinttal toldják meg a tornaterem be­ruházásának költségét. Ezt azonban 10 igen mellett, egy nemmel és négy tartózkodással elvetették. Kovács Ernő felhívta képviselőtársai figyel­mét: tudják-e, hogy ez a szavazás azt jelenti, hogy a tornaterem ez évi be­ruházása csak az eredeti 21 millió fo­rint lehet. Kovács Miklós képviselő azt válaszolta rá, ha már egyszer nem fogadták el a módosítást, nem kell őket agitálni. Összenéztek, s dr. Bucsai Dezső, Szürszabó Benjamin, Kovács Mik­lós, Bállá Gyula, Bárány Sándor, Varga Béla kisgazda képviselők el­hagyták a termet, a jelenlevők nagy meglepődésére. Tekintettel arra, hogy akkor dr. Károsy Gyula nem tartózkodott a teremben, határozat- képtelenné vált a testület — amire még az elmúlt három évben nem volt példa —, s így Csemus Ferenc alpol­gármester berekesztette az ülést. Új' rendőrőrs Nagybaracskán A halfőzés Sobri Kupájának fénye egyáltalán nem homályosította el az ugyancsak augusztus 20-ai ese­ményt: a rendőrőrs ünnepélyes ava­tását. Ennek hatása nem egy napra korlátozódik, hiszen közvetve és hosszabb távon Nagybaracska és a környező települések profitálhatnak belőle. A tavaly átadott körzeti megbízotti körzetközpont megléte már az eltelt egy év alatt megmutatkozott, jelentő­sen csökkent a bűnesetek száma. A rendőri munkát segítve igen hatéko­nyan működtek az önvédelmi egye­sületek, csoportok. Király Sándor polgármester kö­szöntő szavaiból kiderült: „Nagyon fontos, hogy a törvénytisztelő és adó­fizető állampolgárok javainak és biz­tonságának védelmét a lehetőségek­hez képest biztosítsák. Ennek letéte­ményese a Belügyminisztérium által kezdeményezett őrsprogram. A köz­ségben és a környék településein ak­kor tudnak a leghatékonyabban tevé­kenykedni a rendőrök, ha gyorsan el­érhetők.” A lakosság körében helyes­lésre talált a bevezetett igazgatásren­dészeti szolgáltatás, melynek költsé­geihez az érintett önkormányzatok is hozzájárultak. Az ünnepségen jelen volt dr. Ko­csis Attila ezredes, megyei rendőrfő­kapitány, dr. Kántor Géza ezredes, az ORFK képviseletében, valamint dr. Metzinger Éva, Bács, Békés, Csong- rád megye köztársasági megbízott­jának megyei hivatalvezetője és dr. Balogh László, a megyei önkor­mányzat alelnöke. Tölgyesi Lajos alezredes, bajai kapitányságvezető vette át az épüle­tet, megköszönve Nagybaracska ön- kormányzatának a pozitív hozzáál­lást, akik mélyen a zsebükbe nyúlva teremtették meg a kulturált munka- körülményeket. Dr. Józsa Fábián, a BM politikai államtitkára beszédében hangsú­lyozta: a civil szervezetek mellett, végső soron az egyenruhásokra hárul az a feladat, hogy az emberek bizton­ságérzetét ténylegesen is növeljék. Ez az őrs a térség első bástyája ennek érdekében. Somogyi Gábor Konferencia a Bibliáról A szegedi Hittudományi Főisko­lán augusztus 30. és szeptember 4. között biblikus konferenciát rendez­nek. A téma: Az Apostolok Cseleke­detének könyve. A tanácskozás hazai és külföldi előadói mellett jelen lesz Angelo Acerbi címzetes érsek, pápai nuncius is. A konferencia védnöke Gyulay Endre szeged-csanádi püs­pök és Valentiny Géza pápai prelá- tus. A tanácskozást a soltvadkerti születésű Benyik György professzor szervezi. Kisboldogasszony- napi búcsú Petőfiszálláson a Kisboldogasz- szony-napi szent búcsú szeptember 4—5-én lesz. A szertartások már szombaton délután elkezdődnek. Az ünnepi nagymisére vasárnap délelőtt 10 órakor kerül sor, amelynek végén megáldják a gyermekeket. Zalakerámia kárpótoltaknak Hétfőtől péntekig jegyezhető a Za- lakerámia-részvény kárpótlási jegy ellenében, kizárólag a saját jogon kárpótoltak részére. Egy személy egyszerre csak egy jegyzést adhat le, maximum 80 darab kárpótlási jegy felhasználásával. Ez azt jelenti, hogy egy jegyző nem juthat hozzá több, mint 120 darab Zalakerámia-papír- hoz. Az átváltási arány 2:3, vagyis kétezer forint címletértékű kárpótlási jegy ellenében 3 darab ezer forint névértékű részvényt adnak! Túljegy­zés esetén az elosztás módja az lesz, hogy először minden jegyzőnek 3 darab részvényt adnak, majd ezt ad­dig ismétlik, amíg el nem fogy a tel­jes felajánlott 46,88 millió forintnyi részvénycsomag. A Zalakerámia-pa- pírokat — 63 millió forintos csoma­gokban - már többször is lehetett je­gyezni kárpótlási jegy ellenében. Csak kérdezem Hogyan aludt ki az égő ősbo­rókás? Esett egy jó kis eső. Vajon mindenki mindent megtett az ol­tás érdekében? A tűzoltók, lehe­tőségeikhez mérten, igen. A kor­mány, a honvédség — szerintem —pedig egyáltalán nem. Már ötödik napja lángolt a tűz, a miniszterelnök pedig Horthy jellemének bonyolultságát ele­mezte a tévében. A környezetvé­delmi miniszter — bár pár órára leugrott a Kiskunságba — a kör­nyezetbarát zacskós tejről nyilat­kozott, ugyancsak fa tévében. Egy államtitkár asszony gyújtogatás­ról és fenyegető levelekről be­szélt, aztán másnap hírzárlatot rendelt el, gyakorlatilag önmaga elten. A honvédség képviselője azt mondta, hogy a katonaság enné! többet nem tehet. Ha ez igaz lenne, az nagyon szomorú volna, mert három vagy négy lánctal­passal és pár száz katonával vo­nultak ki. Ez minden? Más országokban ez úgy van, hogy természeti csapás esetén ka­tasztrófa sújtotta területnek nyil­vánítják a helyszínt, és minden erőt a mentésre összpontosítanak. Nálunk, úgy látszik, a Kiskunság nem olyan fontos. A Parlament lépcsőjénél kell lobogni a lán­goknak ahhoz, hogy a miniszter urak cselekedjenek? Csak kérde­zem... Hámori Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom