Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-19 / 193. szám
PETŐFI NÉPE 4 1993. augusztus 19., csütörtök t • Ünnepi programok a megyében (Folytatás az 1. oldalról.) Baján az Újvárosi Általános Művelődési Központban holnap délután két órától gazdag program várja az érdeklődőket. A sportversenyek után tárlatnyitót tartanak. Este hét órától a Kodály Zoltán utcában szabadtéri színpadi programokon fellépnek a kecskeméti színház művészei is. A polgármester, Éber András 9 órakor mond ünnepi köszöntőt, de ezt követően is érdemes tovább maradni, hiszen látványos népzenei bemutató és nosztalgia táncest következik. Kiskörösön az államalapításra történő megemlékezés színhelye a Petőfi Sándor Művelődési Központ előtti tér, ahol holnap 16 órakor Bar- kóczi Ferenc, a város polgármestere mond köszöntőt, majd dr. Pohanko- vics István országgyűlési képviselő ünnepi beszéde következik. Ä programhoz — amely este utcabállal zárul — kulturális műsor és kirakodó- vásár is tartozik. Kiskunfélegyházán holnap reggel 7-től 24 óráig tartó program várja az érdeklődőket. Lesz több féle sportjáték, népi és iparművészeti vásár, gyermekdélelőtt a Béke téren, a sporttelepen pedig ebtenyésztők bemutatója. A Szent István napi ünnepi érseki mise az Új templomban 10.30 órakor kezdődik. Délután 5 órára érkezik a városháza elé a marathoni futóstaféta Braunfelsből, a néptánc és népzenei műsor pedig este héttől látható. Szombaton — folytatva a Kiskun Napok rendezvénysorozatát — a városházán ünnepélyes keretek között aláírják Korond és Kiskunfélegyháza testvérvárosi okmányát. Este hét órától pedig az ifjúsági fúvós- és a vendégzenekar közös koncertet ad a Kossuth Lajos Szakközép- iskola udvarán. Kiskunhalason augusztus 20-ára időzítették a halasi hetek rehdez- vénysorozatának kezdetét. Tóth Zoltán polgármester megnyitója után szoboravatót tartanak, majd a kertvárosi iskolában 15 órától ünnepi testületi ülés, ahol átadják a Kiskunhalas Városért kitüntetéseket, és sor kerül a díszpolgár cím adományozására is. Ezután látható az amatőr művészek tárlata. A csipke-bálnak a helyőrségi klub ad helyet, majd 22 órától 15 percen át tűzijáték lesz a városháza tornyából. Az ünnepi program 'deje alatt autóbemutató látható a Halasi Áruház előtti parkolóban. Kunszentmiklóson a holnap hajnali zenés ébresztő után térzene, birkafőző verseny lesz, majd a kiskun- halasi vasutas zenekar felvonulása következik. Az ünnepi beszédet 9.30 órakor Nagy Tamás országgyűlési képviselő mondja, a Szent István tér avató ünnepsége a katolikus templom előtt 10.30 órakor kezdődik. Ezután több sportrendezvény következik a szárazföldön és a levegőben. A Szent István napi ünnepi új kenyér átadására 12.25 órakor kerül sor. Délután — egyebek között — lovasprogram, divatbemutató, labdarúgómérkőzés, nosztalgia zenés szórakoztató műsor, sörfesztivál, folklór, népművészeti bemutató várja az érdeklődőket. A helyszín az epreskerti sporttelep. Ladánybenén Béke, barátság, vidámság jelszóval várják a község honpolgárait a holnap 9 órakor kezdődő programra. A különféle sportés játékos versenyek mellett lesz fogathajtó bemutató, főzőverseny, fellép a lajosmizsei citerazenekar és népdalkor. Az ünnepi megemlékezés 17 órakor kezdődik a főtéren. Az esti koncert főszereplője pedig a községről elnevezett Ladánybene 27 együttes. Lajosmizsén Tóth Rozália festőművész tárlatának megnyitójával kezdődik az ünnepi program reggel 9 órakor, a mozi előcsarnokában. A volt pártházban Gilyán Margit festőművész és Skultéti Árpád tűzzománc kiállítása látható. A központi parkban 10 órától kezdődik a kulturális műsor, az ünnepi köszöntőt 11.15 órakor Nagy Tamás országy- gyűlési képviselő mondja. A nap folyamán sportbemutatók és -vetélkedők is lesznek, 17 órától a moziban Honvédbanda szól a Stefánián címmel zenés műsort láthatnak az érdeklődők. Solton a község sportpályáján augusztus 20-át falunappal ünnepük. A zenés ébresztő után közös reggeli torna lesz, majd futaSolt verseny. Németh József polgármester köszöntője után pedig játékos ügyességi és sportversenyekre kerül sor, ahol az is kiderül, ki Solt legerősebb embere. A Defekt duó műsora 18.30 órakor kezdődik, majd az észtországi néptáncegyüttes lép fel. Az alkotmánynapi program része az ünnepélyes gázlánggyújtás is. Tiszaalpáron a nagyközség ön- kormányzata holnap a történelmi Földváron rendezi meg a Szent Ist- ván-napi megemlékezést, ahol a 11 órakor kezdődő nagygyűlésen az ünnepi beszédet Benedek' András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára mondja. Előtte egy órával viszont az alpári római katolikus templomban szentmise lesz. A kulturális műsor — amelyen fellép a Kecskemét Táncegyüttes, a Ciróka, valamint a helyi pávakör — délben kezdődik. A délután a sporté, este pedig szabadtéri diszkót rendeznek. Tiszakécskén a holnap reggeli toronyzene után 10 órakor ünnepi mise lesz a katolikus templomban, majd 11 órakor köszöntő a városháza előtt. Ugyanitt az egyházak képviselői megáldják az új kenyeret. Délután pónilovas aratófelvonulás, gépbemutató várja az érdeklődőket. Áz akadályhajtáson amatőrök is részt vehetnek. A városi ünnepségsorozat egyébként három napon át tart. A Tiszára indul majd a lovasmenet, megnyitják Bagó Bertalan emlékkiállítását, lesz orgonahangverseny és táncos gála is a stranderdőben. Tompán a község ünnepi rendezvényének színhelye a központi park és a mellette lévő sportpálya. A műsor holnap 11 órakor kezdődik, ahol elsőként az asszonykórus, majd a csikériai néptánccsoport szórakoztatja a közönséget. Az ünnep méltatására a terület országgyűlési képviselőjét, dr. Horváth Lászlót kérte fel az önkormányzat. Az új kenyér átadása után népi játékok következnek, s nótaénekesek lépnek a közönség elé. A jó ebédhez szóló nótát a tompái Csalogató húzza, a főzőverseny eredményhirdetése után pedig Kóka Rozália előadóművész és a Szellem- irtók következnek. Lesz még aero- bik, karate, divatbemutató, sokféle ügyességi és vidám verseny. Lökerti mulatságok Baján a mostani Bara lakótelep helyén állt egykor a város lőegyletének lőkertje. Az akkori aranyifjúság a lövészeti gyakorlatok mellett számtalan mulatságot szervezett. Ezekre a hagyományokra épített a lakótelepen élő emberek egy része, amikor augusztus 20-ához kapcsolódóan egész napos rendezvénnyel próbálnak közösségi életet varázsolni a panelrengetegbe. Amint Iványi József főszervező elmondta, az idei Lőkerti napot szombaton tartják: 9 órától légpuskás lóversenyt rendeznek. Bárki nevezhet, aki befizeti a részvételi díjat, s külön versenyeznek a felnőttek és az ifjak. Az idén is sor kerül a Bara-gu- lyás megfőzésére, és 40 forintért bárki megkóstolhatja. Tányért és kanalat mindenki vigyen magával! Székely zenészek Kodály városában Rétyiek muzsikáltak a napokban a kecskeméti főtéren. Az Oltba siető Feketeügy partjáról jöttek. A Ko- vászna megyei ősi, ezerháromszáz lakosú település iskolájának igazgatója a művészeti csoport karnagya. Évente fesztivált is rendeznek. Több „anyahazából” érkező együttessel is ott ismerkedtek meg, mondta Kelemen Antal karnagy úr! így a csongrádiakkal is. Az ő meghívásukra utaztak Magyyarországra, majd onnan baráti szervezkedésnek köszönhetően tovább, Kecskemétre. Az együttest elkísérő László György kolozsvári líceumi tanár szerint minden muzsikus kitüntetésnek tekinti, ha Kodály városában felléphet. Beszélgetésünk közben Berta László klarinétszólóval szórakoztatta a Nagytemplomnál szabadtéri koncertre összeverődött kecskemétieket. A székely muzsikusok méltán arattak sikert szívből jövő zenéjükkel Kodály városában. Petőfi-emlékszoba Félegyházán Ma délelőtt 10 órai kezdettel, a kiskunfélegyházi városháza dísztermében dr. Losonczi Miklós, a Petőfi Társaság elnöke nyitja meg a Pe- tőfi-emlékhelyek idei országos találkozóját. A rendezvény keretében, délután 13 órakor Ficsór József polgármester mond ünnepi köszöntőt az Otemplom mögötti Petőfi utca 7. szám alatti házban - Petrovitsék hajdani lakóhelyén - berendezett emlékszoba felavatásánál. HORVÁT LELKIPÁSZTOR A BAJAI RENDHÁZBAN Isten hozta, Ivica atya! Négy évtized után ismét van lakója a bajai ferences rendház egyik kis cellájának, Ivica Alilovity O.F.M. személyében. (A rövidítés - Ordo Fratrum Minorum — a kisebb testvérek rendjét jelenti.) A nép körében évszázadokon keresztül oly nagy tiszteletnek örvendő rend tagjai együtt érkeztek a török elől menekülő honfitársaikkal, akik — ennek több mint 300 esztendeje — részben itt telepedtek meg a Bácskában. Bács-Kiskun megyében tizenegy településen élnek horvátok, a legnagyobb számban bunyevácok, Hercegszántón sokácok, Dusnokon és Bátyán pedig rácok. (Nem tévedés: így nevezik magukat.) A bajai Bácska Bunyevác Kulturális Egyesület vezető tisztségviselői, Muity Antal és dr. Vácity János felvetették a közelmúltban, hogy nagy szükség lenne a horvát nemzetiség anyanyelven történő lelki gondozására. A legutóbbi Szent Antal napi búcsú alkalmával Baján járt Petar Angyelovity tartományfőnök — másfél évszázada nem került sor ilyen szintű látogatásra —, aki megegyezett dr. Dankó László kalocsai—kecskeméti érsek úrral először egy, majd a későbbiekben több misz- szionárius kiküldésében. — Honnan vezetett az útja ide, Bajára, a nagymúltú ferences rendházba? — kérdeztem a sok nyelven beszélő, 55 esztendős Ivica Alilovity atyát. • A tisztelendő atya örül a megbízatásnak. — Hosszú lenne elmondani. Tíz esztendőt töltöttem Németországban plébánosként, Köln közelében, majd valamivel többet Boszniában, a Travnik melletti Dolacon, ott, ahol Ivó Andrity született. (A nagy íróról nevezték el a hercegszántói horvát nyelvű általános iskolát.) Voltam kolostorfőnök, régen úgy mondták, gvárdián, Fojnicán, majd a Bosna Srbrena (Ezüst Bosznia) rendtartományból Szlavóniába küldtek, egy Zágrábtól 125 kilométerre fekvő kis faluba, Gornji Bogityevcibe. Itt kezdődött a háború: a templomot és a plébániát a földdel tették egyenlővé, tankokkal és gránátokkal támadták a községet. A lakosságnak sikerült elmenekülni, csak az idősek, 10-15 öreg ember maradt, aki már nem akarta elhagyni otthonát. — Szívesen vállalta az itteni hívek lelki gondozását? — A legnagyobb örömmel. Mi mindig oda megyünk, ahova a Jóisten küld bennünket, de itt kell, hogy a hovátoknak ismét legyen lelkipásztoruk, aki anyanyelvükön hirdeti az Igét, és oktatja az ifjúságot is. — Mit üzenne a környéken élő horvát testvéreinek? — Jöjjenek minél többen és minél gyakrabban. Egyelőre Baján és Hercegszántón tartok horvát nyelvű istentiszteletet, minden vasárnap, reggel 7, illetve fél 11 órakor. írassák be a gyerekeket hittanra, hogy felfrissítsék anyanyelvi és hitbéli ismereteiket. A hagyományokat a hittanon és a liturgián keresztül is lehet ápolni. A magyar haza tiszteletére és egyszersmind az óhazával való kapcsolat erősítésére szeretném tanítani az ifjúságot. A búcsúzáskor nagyon szép mondás tűnik szemembe az ajtóra szegezett papírlapról: „Stavi se u polozsaj drugoga, tada esés ga bolje razum- jeti.” Magyarul így hangzik: „Éld bele magad embertársaid helyzetébe, hogy jobban megérthesd őket!” Gál Zoltán Egyházi megemlékezések a templomokban Szent István király ünnepén a róla elnevezett bajaszentistváni templom holnap tartja búcsúját. A nagymise 9 órakor kezdődik, ahol a szentbeszédet Hesz István, a belvárosi plébánia káplánja tartja. Örömhír a templom híveinek, hogy elkészült az új toronysisak. Csúcsára a keresztet augusztus 5-kén, délután 4 órakor helyezték fel a hívek sokaságának jelenlétében. A munkálatok augusztus 16-án fejeződtek be, a műszaki átadásra huszonhatodikén kerül sor. A felújítás költségei elérik a kettő és fél millió forintot. • A toronysisak építés közben. A 250 éve újratelepített Kiskunfélegyháza minden eddigit felülmúló rendezvénysorozattal készül az évfordulóra. Ennek részeként holnap a Szent Istvánról elnevezett templomban dr. Dankó László kalocsa-kecs- keméti érsek ünnepi szentmisét celebrál, amelyen megemlékezést tartanak a nagy történelmi évfordulóról. Tiszaalpáron az országalapító király nevét az újfalusi templom viseli, ahol a főoltár freskóján I. István látható. Holnap az ünnepi szentmise este hat órakor kezdődik, 22-én pedig délelőtt 10 órakor a búcsú. Szentkirályon, ahol I.István-emlé- kek sorát őrzik, éppen tíz esztendeje szentelték fel a Takács István festette Szt. István-oltárképet. A katolikus templomban augusztus 22-én 10 órakor lesz a búcsú, majd az egyházi körmenet a bronz szobornál ér véget. Bács-Kiskun megyében több település — mint például Alsómégy, Ké- leshalom, Kerekegyháza, Csátalja, Csikéria, Fájsz — temploma viseli Szent István nevét. Mindenütt megemlékeznek szent királyunkról. Séta a királyi koronák múzeumában • A magyar szent korona másolata a londoni múzeum egyik ékessége. Korona. Az európai nemzetek és népek méltó kegyelettel őrzik történelmük e becses ereklyéit. Hol található a legtöbb korona? Természetesen a királyságok királyságában — Angliában. Közelebbről Londonban, a McCullagh-féle múzeumban. A néhai tulajdonos, Miss Eveline McCullagh, a világon nagy valószínűséggel egyedülálló hobbinak hódolt: koronákat — pontosabban koronamásolatokat — gyűjtött. A különös szenvedélyt édesapjától örökölte. Az ír származású történész lánya a hozzáértésen kívül több koronát is kapott édesapjától, de valóban jelentős értékké az ő munkálkodása és sok-sok pénze árán vált a gyűjtemény. Egy londoni újságnak adott interjú szerint Miss McCullagh saját bevallása szerint több mint 3 millió dollárt költött nem mindennapos hobbijára. Évtizedeken keresztül utazott a világ minden tájára, levéltárakban kutatott, királyi udvarokban kért engedélyt a koronák tanulmányozására, hogy az eredetivel összetéveszthető, pontos másolatokat tudjon készíteni. A londoni koronagyűjteményből természetesen nem hiányzik a magyar királyoké sem. Sir McCullagh annak idején az amerikai kormánytól kért és kapott engedélyt a tanulmányozására. így a családi ékszerésszel el tudta készíttetni a magyar nemzeti ereklye pontos mását is. A csillogó koronákon minden valódi, az arany és a rengeteg drágakő is. Európa történelmének több mint egy évezredét eleveníti meg a gyűjtemény. Legrégebbi az a koronamásolat, amelynek eredetijét Kr. után 800-ban a római Szent Péter bazilikában III. Leó pápa tette Nagy Károly római császár fejére. Egy másik „Nagy” előnevet szerzett uralkodó, Katalin orosz cámő fejékének mását csaknem ötezer drágakő díszíti. A brit alattvalók kedvencei természetesen az angol királyok ékszerei. Az úgynevezett Szent Edward-ko- rona 1660-ban készült. A korona csak egyetlen egyszer, a koronázáskor kenil a király vagy a királynő fejére. Ünnepélyes alkalmakkor — például a parlament felsőházi ülésének megnyitásakor — az 1838-ban Viktória királynőnek készült, úgynevezett birodalmi koronát viseli napjainkig a brit uralkodó. Nem lehet könnyű dolga II. Erzsébetnek a háromkilós fejdísszel elmondani a trónbeszédet! Legfőbb dísze az Afrika csillaga névre keresztelt 317 karátos gyémánt — a 2783 darabból álló gyémántkollekció legértékesebbje. A Fekete herceg néven szá- montartott rubin mellett még rengeteg zafír, smaragd és igazgyöngy ékesíti a birodalmi koronát. Ahány ország, annyiféle szokás a koronák viselésében. Hollandiában több mint másfél évszázada vitték utoljára körbe a koronát. Bár a királyság és jelképe ma is a korona, a tulipánok földjén ez a hatalmi jelvény csupán gondosan őrzött ereklye. A holland trónon ebben az évszázadban csak a gyengébb nem képviselői ültek, azonban egyiküknek sem hiányzott a koronázási ceremónia. Beatrix, a jelenlegi uralkodónő, ünnepélyes alkalmakkor mesteri hajdísszel pótolja a csillogó fejéket. Belgium címerében is látható korona, napjainkban azonban a most elhunyt Baudouin király felesége, Fabiola, kizárólag ceremóniákon viselte a kilenc belga tartományt szimbolizáló diadémot. Spanyolországban sokáig az alkotmányra tettek esküt az uralkodók, az 1975-ben trónra került királyi párt sem koronázták meg. A Bourbon családból származó uralkodó, János Károly és felesége, Zsófia — az utolsó német császár unokája — életéből azonban nem maradt ki a koronázási ceremónia. 1962-ben Athéban tartott esküvőjükön, Pál görög király, két koronával írt három-három kört a jegyes pár feje fölé. Áz utolsó osztrák császári pár az első világháború alatt, 1916. december 30-án lépett a magyar trónra. Károly és Zita beiktatása a korabeli hírlapi tudósítások szerint meg sem közelítette II. Ferenc József és Erzsébet koronázásának pompáját. A kiegyezés évében, 1867-ben ugyanis soha nem látott pompával köszöntötte új uralkodóit az ország. A Mátyás templomban tartott szertartáson Erzsébetet olyan megtiszteltetés érte, mint azelőtt egyetlen magyar királynét sem: nem a férje koronázását követő napokban, hanem Ferenc József királlyá avatásával egyidőben tartották az ő válla fölé is Szent István koronáját. A magyarok legbecsesebb ereklyéje a hosszú évszázadok során olyan megpróbáltatásokon ment át, amelyekhez hasonlón talán a világ egyetlen koronája sem. Ellopták, elrejtették, elásták, külföldre vitték... Csak a múlt század óta a Budai Várpalotán kívül „őrizték” Munkácson (1805), Egerben (1809), Debrecenben, Szegeden, Nagyváradon, Aradon (1849). A szabadságharc leverése után Orsován ásták el, onnan 1853-ban került elő. Viszonylag békés korszak következett ezután, egészen 1944-ig hivatalos helyén, a budai királyi várban pihent. Ahogy azonban a front Németország felé vonult, a menekülő koronaőrök mind nyugatabbra vitték a koronát is. Először a veszprémi sziklabarlangban, majd Kőszegen, Velemben, később Mattsee mellett és Frankfurt am Mainban rejtegették. Ott került az amerikai hadsereghez. 1978 elején, több mint három évtized után érkezett haza, magyar földre. —szabó—