Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-24 / 171. szám
6 HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. július 24., szombat A HOSSZÚ ÉLET TITKA Krómmal egészségesebb • A célszerű étkezés a titka? Jó ideje közismert tény: számos olyan vitamin, illetve nyomelem létezik, amely — bár alapvetően fontos — nincs elegendő mennyiségben az emberi szervezetben. Egy amerikai kémikus professzor nemrégiben egy újabb nyomelemről, a krómról is megállapította mindezt, meghökkentő következtetésekre jutva vizsgálatai során. Gary W. Evans, a minnesotai Bemidji State University biokémikusa kimutatta: ha a patkányok étrendjét krómmal egészíti ki, egyharmadával megnő az állatok élettartama. A kutató szerint mindez annak köszönhető, hogy — amint az már régóta ismeretes — a króm fontos szerepet játszik az inzulin hatásosságában, vagyis csökkenti a vércukorszintet. Mivel pedig a test cukorszintje szerepet játszik az öregedés folyamatában, a króm különösen hatásos fegyvernek számíthat az öregedés elleni harcban. A kutatások alapján azonban úgy tűnik, a táplálék krómmal történő kiegészítése nemcsak a vércukor-, de a koleszterinszintet is csökkenti. Sőt, miután a króm gyorsítja az izomfehérjék termelődését, és segíti a zsír izommá alakulását is, hasonlóan viselkedik az anabolikus szteroidokhoz. Velük szemben azonban a krómmal mind ez ideig nem mutattak ki mellékhatást. A krómból a kutatók szerint naponta csupán 50 milligramm elegendő ahhoz, hogy az egészséges* emberek vércukor- és inzulinszintjét egyensúlyban tartsa. Tíz emberből kilenc mégis krómhiányos, ezért a tudósok azt javasolják, együnk minél több krómban gazdag ételt. És hogy melyek ezek? Például a hántolatlan magvak, a búzacsíra, a korpa, a gomba, az aszalt szilva, a burgonya, a dinnye, a brokkoli, vagy a tenger gyümölcsei közül a garnélarák, a homár és az osztriga. Haiman Éva Régről hozott indulatok • Érzelmeinken így kell játszani! Mindennapos emberi kapcsolatainkban gyakran érezhetünk olyasmit, hogy beszélgetőpartnerünk egy-egy mondata, véleménye, némelyik érzelmi reagálása, döntése több, erősebb indulatot hordoz, mint amekkorát mi kiválthattunk benne. Újdonsült ismerősünk szemmel láthatóan félénken viselkedik velünk szemben, míg másokkal ez nem látható rajta. Hosszas beszélgetés után kiderül, hogy arcunk (nevünk, modorunk stb.) hasonlít egy személyhez (főnökéhez, tanárához stb.), akitől ő valaha félt. Maga a hasonlóság meg sem fogalmazódott benne tudatosan (csak amikor kutatni próbálta félelme eredetét), de a múltbeli érzés mégis felelevenedett most, a jelenben. Leggyakrabban az igazán jelentős személyekhez (szülőkhöz, testvérekhez, gyermekekhez, házastárshoz) fűződő érzelmeink árnyéka jelenik meg új kapcsolatainkban. Például jobban megbízunk az idős férfiak tanácsaiban, ha nagyapánkat szerettük, és bölcsnek tartottuk. Gyanakodva fogadjuk partnernőnk hűségnyilatkozatát, ha elvált feleségünkben csalódnunk kellett. Előítéleteink lesznek általában a fiatalokkal szemben, ha problémáink vannak a gyerekeinkkel — és így tovább. A pszichoterápiában (lelki kezelésben) kiemelt jelentőségük van ezeknek a régről hozott indulatoknak. Freud, a „legmélyebb” pszichoterápia, a pszichoanalízis megteremtője fedezte fel ezt a jelenséget, és inclulatáttételnek nevezte el. Lényege az, hogy a kezelt páciensben erős (olykor negatív, olykor pozitív) indulatok támadnak kezelőjével, a terapeutával szemben. Ezeket a sajátos pszichoterápiás helyzet, a sajátos közeli lelki kapcsolat hívja ugyan életre, mégsem ebből a helyzetből vagy viszonyból erednek, furcsán „kilógnak” abból. A beszélgetés során felmerült régi emlékek, gyermekkori élmények és gondolatok (az ún. „szabad asszociációk”) elemzése alapján megtudható, hogy a pácienst kihez fűzték valaha efféle érzelmek. A terápiás beszélgetés egyúttal segít „helyre tenni” ezeket a régi, elintézetlen érzéseket. Rajta keresztül be lehet fejezni az egykor félbemaradt folyamatot: most kiadható az akkor elfojtott harag, megmagyarázható és feloldható a régi félelem, kihúzható a gyermekkori szégyen és önvádlás méregfoga. Enélkül a „tudatosító” megbeszélés nélkül, illetve az érzelmi-indulati lereagálás lehetősége nélkül örökre a lélek mélyén szunynyadnának az elfojtott indulatok. Számtalan lelki bajt indítanának el bennünk, miközben ők maguk észrevétlen maradnak. Ezért is fontos az aprólékos önismeret, az élményeinkkel való foglalkozás. Ha figyelünk saját magunkra, idejében tetten érhetjük a különféle társas helyzeteken megjelenő, oda nem illő érzelmeinket. Egyúttal jobban megérthetjük embertársaink — néha túlzottnak tűnő — reakcióit is. Dr. Ignácz Piroska Artériaátültetés Brit orvosoknak első ízben sikerült egy donorból artériát átültetni egy beteg karjába. A leedsi Szent Jakab kórház szóvivője közölte, hogy a műtétre két héttel ezelőtt került sor. A megoperált beteg jól érzi magát. A kórházból szerzett értesülés szerint fennállott a veszély, hogy amputálni kell az egyik karját. Görög hajó föld alatt Egy valószínűleg 2500 éves, 14 méter hosszúságú görög hajót találtak a régészek Marseille-ben, a Jules Verne tér alatt. A város vezetősége itt — a helyi lakosság ellenkezésével dacolva — föld alatti garázst akar építtetni, s mivel ismeretes, hogy ez a városrész már az ókorban lakott település volt, a régészek kutató feltárásokat végeztek a helyszínen. A hajó teljes épségben maradt meg, de faanyagát előbb meg kell vizsgálni, mielőtt kiemelésére gondolnának. Egyelőre nem is ásták ki teljesen, nehogy megsérüljön a rendkívül nagy értékű lelet. Amennyiben a hajó — a szakértők véleménye alapján — kibírja a kiemelést és a szállítást, a tervek szerint a város múzeumába viszik. Tudományos híreink • Magyar siker. A nyitott gerinc (Spina bifida) a csecsemők rettegett, de szerencsére elég ritka születési rendellenessége. Azáltal jön létre, hogy a magzat gerincoszlopa nem zárul be tökéletesen. A New England Journal of Medicine magyar kutatóknak 7450 asszonyon végzett vizsgálatáról számol be, amely azt mutatja, hogy ha a kismamák korai terhességüktől kezdve folsavat szednek, felére csökken a rendellenesség kialakulásának veszélye. Angol orvosok állítólag ugyanene az eredményre jutottak. Azt már régóta tudjuk, milyen fontos szerepük van a vitaminoknak a magzat fejlődésére a terhesség időszakában. A folsav szintén egy vitamin, amelyet a zöldségek és citromfélék nagy mennyiségben tartalmaznak. Szerepét azonban eddig nem ismerték. Nem is nagyon fordítottak gondot az orvosok annak propagálására, hogy milyen fontosak a vitaminok már a terhesség előtti időszakban! Most viszont azt javasolják az orvosok, hogy a nők már a tervezett terhesség előtt is fogyasszanak sok vitamint, és az az ötlet is felvetődött, hogy bizonyos élelmiszerekhez, például a müzlihez is adagoljanak folsavat. • TBC fókáktól. A légzőszervi betegségekkel foglalkozó amerikai folyóirat arról ad hírt, hogy egy ausztrál fókajdomár állataitól kapta meg a tbc-t. Ő és fókái is ugyanazzal a baktériummal fertőződtek meg, amely a bivalyoktól a borzig különféle állatokon okoz tüdőbajt. A fókák is „ugatnak”, köhögnek, és így cseppfertőzéssel terjesztik a betegséget. A vizsgálatok szerint a nyugat-ausztráliai partvidéken létesült Nemzeti Parkban, ahol a tréner is dolgozott, valamennyi fóka és oroszlánfóka fertőzött volt, s ezért el kellett pusztítani őket. A kutatók szerint a környező gazdaságok tulajdonosai valószínűleg egyszerűen a tengerbe dobálták a tbc-vel fertőzött teheneik tetemeit, és ezektől fertőződtek meg a vadon élő állatok. • Hulladékgondok. Klaus Töpfler, német környezetvédelmi miniszter nemrég bejelentette, hogy a következő öt évben kormánya 15 milliárd márkát fordít arra, hogy hozzájáruljon az egykori NDK területén az évek, évtizedek alatt felhalmozódott mérgezőhulladék-telepek megszüntetéséhez. A keleti tartományok kormányainak és vállalatainak ugyanis nincs pénzük arra, hogy a nyugati szabványoknak megfelelően megtisztítsák ezeket a területeket. A nagy vállalkozás új munkahelyeket is teremt majd, amelyekre nagy szükség van ebben a régióban. A Lipcse és Bitterfeld környéki vegyi kombinátok térségében 25 ezer munkaalkalom nyílik. Emellett 13 milliárd márkát fordítanak az urániumbányák megtisztítására, a sugárzó hulladékok eltüntetésére, a táj eredeti állapotának helyreállítására. 45 milliót szánnak arra, hogy elszigeteljék a térség épületeit a mélyből a felszínre szivárgó sugárzó radongáztól. Mi lesz veletek, hívatlan hattyúk? • Nincs számukra kegyelem? A műkedvelő madárleső bizonyára gyönyörűnek találja az elegáns, hófehér bütykös hattyút, amely nevét a narancssárga csőr fölött elhelyezkedő bütyökről kapta, vajdtó fehérségét pedig csupán a csőre tövében lévő fekete folt zavarja meg. A biológusok azonban jól tudják: a bütykös hattyúk megjelenése rossz ómen a természet számára. Észak-Amerikában mindössze két őshonos hattyúfaj él, a trombitás és a fütyülő hattyú. Az íveltebb nyakú és kevésbé dallamos hangú bütykös hattyú csupán bevándorló: a századforduló környékén hozták be Európából Amerikába, hogy a magánbirtokok tavait díszítse. Az Európa- és Oroszországszerte háziasított hattyút Yeats, Csajkovszkij és Hans Christian Anderson tették halhatatlanná. A fogságban született madarakat először New York államban engedték szabadon 1910 körül, ezek voltak a Quebectől Floridáig terjedő terület vadon élő bütykös hattyúinak az ősei. A csodálatos bütykös hattyúk azonban az európai seregélyhez, a vándorpatkányhoz és a cigánymolyhoz hasonlóan ökológiai katasztrófát okozhatnak. Ezek a nagy testű, akár fi kilogramm súlyú madarak rengeteg vízinövényt képesek megenni. Hatalmas fészkelési területüket rendkívül agresszíven védelmezik a kacsákkal, lúdfélékkei és az arra evezgető emberekkel szemben. Szivar nagyságú fekáliájukkal bepiszkítják a partot és a vízgyűjtőket. A baj elkerülése végett New York-i, New England-i és a Nagy Tavak mellett fekvő államok biológusai úgy határoztak, hogy megfékezik a vadon élő bütykös hattyúk elszaporodását. Mind ez ideig a harc leginkább a tojásokon belül fejlődő embriók elpusztítására korlátozódott: megzápították, illetve összerázták a tojásokat, ha ugyanis egyszerűen ellopnák vagy feltörnék őket, a tojó új tojásokat rakna helyettük. Több hattyút lelőttek, vagy csapdába ejtették és állatkertekbe, illetve magánkézben lévő tavakra küldték őket. Természetesen a szaporulat megfékezésére irányuló lépések is nagy vihart kavarnak az állatvédők körében, akik azzal érvelnek, hogy a hattyúk mégiscsak kellemesebb látványt nyújtanak a tavakat megfojtó cickafarkfűnél. Charles Aliin, á Rhode Island-i Környezetvédelmi Intézet biológusa szerint tavaly januárban 8000 bütykös hattyút számláltak meg ezen a vidéken, 3000-rel többet, mint 1987-ben. E madarak főleg New York, Connecticut, Rhode Island, New Jersey, Massachusetts és Maryland partjainál élnek. A legtöbb — mintegy kétezer — New York államban fészkel. Michigan államban 2800 bütykös hattyú él vadon, szaporodásukat itt is korlátozni kellene, mert olyan védett fajokat fenyegetnek, mint a trombitás hattyú, amelyet mesterségesen kell a kipusztulástól megmenteni és a vadonnak visszaadni. Wisconsin államban például 1987-től kezdve azzal kísérleteznek, hogy sterilizálják a bütyköshattyú-gúnárokat, az igazi tojások helyére műtojásokat csempészszenek. sebészi beavatkozással repülésre képtelenné tegyék a hattyúkat, majd állatkerteknek és parkoknak ajándékozzák őket. A végső megoldás a hattyúk lelövése. Connecticutban 1813 bütykös hattyút számoltak meg tavaly télen, az állatvédő liga azonban tiltakozik a ma már törvényes keretek között folytatott „tojászápítás" ellen. Chuck Keene, a Hudson Highlands Múzeum természetkutatója szerint több száz hattyú teljesen megvadult a vízivilág egyensúlyának a helyreállítására tett kísérletektől: olyan gyorsan felfalják a növényeket, hogy nem győzik újratelepíteni azokat. Egyszóval a bütykös hatytyúknak, bármilyen szépek is, nincs helyük Észak-Amerikában. Vitatják az „okay” eredetét Valamennyi amerikai kifejezés közül talán a legamerikaibb és napjainkban a világ szinte valamennyi nyelvében találkozhatunk vele — ami az eredetét illeti, az „okay” (minden rendben) körül a jelek szerint mégsincs minden rendben. Amerikai nyelvészek két lehetőséget valószínűsítenek. Az egyik szerint az „okay” (O.K.) 1839. március 23-án született, amikor egy bizonyos Charles Gordon Greene nevű újságíró a Boston Morning Post aznapi számában „oll korrect” kifejezést használt az „all correct” helyett. A másik lehetőség szerint az „okay” kifjezés egy évvel később született — 1840-ben a Demokrata Párt egyik helyi szervezete Martin van Buren elnök születési helyére vonatkoztatva használta az „O.K.”-t, ami azt jelentette, hogy „Old Kinderhook New York államban". Az az évi választási kampány lázában azután az „O.K.” politikai jelszó lett és rövidesen meghódította az egész amerikai nyelvterületet. Ezzel azonban az „okay” története még távolról sem ért véget. Nem létezik még egy olyan kifejezés, amely annyi új elméletre és spekulációra sarkallta volna a nyelvészeket, mint ez. Közben pedig minden nyelvész azon igyekszik, hogy lehetőleg még korábbról keltezze az „okay” megszületését. így egyesek 1790-ben jelölik meg ezt az időpontot, arra hivatkozva, hogy Andrew Jackson akkori amerikai elnök egy irat alá az „O.K.” betűket biggyesztette. Vannak olyan brit nyelvészek is, akik 1565-re mennek vissza, miközben egy állítólagos brit végrendelet szövegére hivatkoznak. De ez a feltevés is elhalványul a mellett az elmélet mellett, amely szerint az „okay” az ógörög nyelvből származik — görög tanítók írták a két betűt dolgozatok alá, jelezve, hogy „óla” (minden) és „kala” (jó). Mivel pedig a XIX. században minden jobb amerikai iskolában tanítottak görögöt, lehetséges, hogy az újságíró Greene a tanárain keresztül ismerte meg a kifejezést. Természetesen nemcsak amerikai nyelvészek foglalkoztak a rejtély megoldásával. Különösen Németországban mutatkozott nagy érdeklődés az „okay” eredete iránt, s a legkülönfélébb elméletek születtek. Például, hogy az amerikai polgárháború idején született és az „O.K.” az „Oberkommando” (főparancsnokság) rövidítése. Más elmélet szerint német újságok korrektorai az „ohne Korrektur" (javítás nélkül) szavakkal minősítettek egy-egy kiváló kéziratot. Végül van, aki azt állítja, hogy a kifejezés egy bizonyos Otto Kaiser amerikai gyárostól ered, aki a gyárában készült minden egyes munkadarabot személyesen ellenőrzött és ha kifogástalannak találta, nevének kezdőbetűivel jelölte meg azt. Radar helyett lézerrel A sebességkorlátozást túllépők pénzbüntetése az Egyesült Államokban is jelentős bevételi forrása a rendőrségnek, pontosabban az önkormányzatoknak. A természetesen szigorúan nem a pénzt, hanem a biztonságot szolgáló ellenőrzésnél újabban azt a „csodafegyvert., vetik be, amelyet a légierő oly sikeresen alkalmazott Irak ellen az Öböl-háborúban: a lézert. A hagyományos radaros módszer ugyanis egyre kevésbé sikeres. Sok amerikai autós szerelte fel magát radarjelzővel (még akkor is, ha azok használata több államban tilos): a már 100 dollárért kapható berendezések idejében jelzik a rendőrt, van mód lelassítani, mielőtt rögzíthető a szabálysértés. A lézer szűk, irányított sugara azonban sokkal gyorsabb, a másodperc harmadrésze alatt eléri áldozatát, és megadja a sebességet. A rendőrnek már csak meg kell várnia, amíg odaér az áldozat. Az újításnak a rendőröknél csak az elektronikai cégek és a kereskedők örülnek jobban, hiszen az autós, aki meg akarja úszni a büntetést, a hagyományos radarjelző helyett immár kombinált radar-lézerriasztót vesz - nem 100, hanem 300 dollárért. A beruházás a gyorshajtóknak mindenesetre így is megéri. Az új iparág nem csökkenti a hatóságok lendületét. Páfrányfenyő és az édesgyökér? • Ilyen szép lenne jó! A páfrányfenyőt az ókori Kínában a fejsérülések kezelésére használták, a hinduk pedig az életelixír alkotórészének tartották. A modern orvostudomány bebizonyította, hogy e növényi kivonatnak élénkítő, serkentő hatása van, azáltal, hogy fokozza a vérkeringést. Az édesgyökérrel pedig a népi orvoslás ugyancsak kétezer éve gyógyítja a gyomorfekélyt. E hatást gyulladáscsökkentő, irritációgátló tulajdonságai révén fejti ki. E két növényt együttesen alkalmazzák az új Hélia—D hajhullás elleni készítményben, mert ezek így elősegítik a szervesen kötött kén, a keratin, a korpásodást gátló komponens, a haj növekedésében szerepet játszó B^- és H-vitamin, és az eszenciális zsírsavak felszívódását. Persze senki ne higgye, hogy csodaszerről van szó. Nem a bűbájos hajnövesztő szerek számát gyarapították. Csak a hajhullást csökkentik a készítmények. De az a „csak” igen sok esetben, és igen sok embernek nyújt elégedettséget, jó közérzetet. Merthogy a hajhullás manapság egyre több férfi és nő problémája. Ha a kihullott hajszálak száma meghaladja a napi százat, akkor már kóros. A kiváltó okok igen különbözőek lehetnek, például gyulladásos betegségek, röntgen- vagy más sugárártalom, környezetszennyeződés, stresszhatás, valamint terhesség, szülés, és egyéb hormonális változások. A hajat termelő mátrixsejtek ilyen esetekben nem működnek. A kóros tünetek mérséklődnek, ha elősegítjük a fejbőr és a mátrixsejtek természetes funkcióinak visszaállítását, tápláló vitaminoknak és aminosavaknak a fejbőrbe juttatásával, a vérkeringés fokozásával. A páfrányfenyő és az édesgyökér hatóanyagai pedig éppen így hatnak. Ne felejtsük el azt sem, hogy a haj minősége, szépsége eredendően befolyásolja közérzetünket is. Ezért sem árt megtenni mindent, hogy szép, egészséges legyen.
