Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-22 / 169. szám
2 PETŐFI NÉPE 1993. július 22., csütörtök KÉRDŐJELEK S mit szól ehhez Gorbacsov? A világsajtóban még mindig első oldalas hír egy-egy érdekes Gorbacsov-interjú. Sokan — .v nemcsak külföldön, hanem az egykori Szovjetunióban is -— kiváncsiak arra, hogyan látja az alapvető) politikai reformok elindítója az országában ma lezajló változásokat. Nos, az exelnök a napokban éppen az orosz televízióban fejtette ki a véleményét, amely nagy visszhangot váltott ki odahaza és külföldön egyaránt. Miként vélekedik az unió felbomlásáról? „Még mindig nem késő, hogy a szovjet utódállamok szorosabb szövetségre lépjenek egymással—mondotta. — A politikailag független köztársaságok föderatív alapon egyesítsék gazdaságukat és honvédelmüket. Oroszország csak így szerezheti vissza korábbi nagyhatalmi tekintélyét, és súlyos bűnt követtek el azok. akik gyakorlatilag szétverték a Független Államok Közösségét." (A széthúzást és a moszkvai belső zűrzavart példázta az a szokatlan eset, hogy az ENSZ-ben — Szevasztopol hovatartozása ügyében — Ukrajna „feljelentette" Oroszországot, majd a Biztonsági Tanácsban az orosz kormány képviselője elítélte saját parlamentjének az ukránokat sértő döntését.) Gorbacsov mindenben igazolva látja saját politikáját? Éppen ellenkezőleg, politikájának kudarcáról szólt és három olyan területet említett, ahol ő és hívei „rosszul számítottak": 1. lebecsülték a nemzetiségi feszültségek súlyát; 2. a régi politikai struktúra lebontását nem követte időben az új intézményrendszer felállítása; 3. a vezetés nem törődött eléggé azzal a sok millió tisztességes emberrel, aki az SZKP tagságát alkotta. Van-e politikai jövője Gorbacsovnak? A tévéinterjúban elmondta, hogy ma is rengeteget dolgozik. De az a kérdés, hogy indul-e a következő elnökválasztáson, majd csak akkor lesz időszerű, ha kitűzik az elnökválasztás időpontját Oroszországban. Utazási tudnivalók Jugoszláviában továbbra is biztonságban vannak az átutazók, a közbiztonság nem romlott jelentős mértékben — jelentette ki Bán János, a belgrádi magyar nagykövetség konzuli osztályának vezetője. Az üzemanyag-ellátás változatlanul elégtelen, így a magyar utazóknak fel kell készülniük arra. hogy az országban nem tudnak tankolni. Akik Görögországba utaznak, azoknak Macedónián is keresztül kell utazniuk, ahol legalább ugyanolyan, ha nem súlyosabb az üzemanyaghiány, mint Szerbiában. Ha valakinek mégis elfogy az üzemanyaga, Jugoszláviában 3,5-4 márkáért vehet egy liter benzint. Az átutazóknak arra is fel kell készülniük, hogy a jugoszláv autóutakon, határtól határig mintegy nyolcvan márka úthasználati díjat kell fizetni, s visszafelé a határon pénzbiztosítékot kérhetnek a vámszervek az országba behozott áruk miatt. Az országból való távozáskor visszatérített kaució az áru vámértékének akár 100 százalékát is elérheti. Bán János azt is elmondta, hogy a belgrádi követségen szívesen adnak felvilágosítást az országban uralkodó helyzetről. A konzuli osztály telefonszáma, Jugoszlávia és Belgrád hívószámával együtt: 00-38-11- 141- 04-72 (00-38-11-444-04-72). Eltűnt a kunszentmiklósi kereszténydemokrata elnök (Folytatás az I. oldalról) Borbély Zsigmond azzal vált el az áruház előtt feleségétől, hogy mindjárt megy haza, de azóta — kerékpárjával együtt — nyoma veszett. A - kunszentmiklósi Kereszténydemokrata Néppárt tagjainak az eltűnt helyi elnök ez idő tájt hordta a másnapi, július 14-ei pártülésre a meghívókat. A szerda esti pártgyűlésen Borbély Zsigmond lett volna az előadó, de ezen már nem jelent meg cs haza sem tért. A szokásos tárgyak, pénztárca, kulcs és egy kistáska volt nála. Eltűnésének július 15-ei bejelentése után azonnal tájékozódtak a rendőrök az összes rokonnál, ismerősnél, hátha náluk van. Sehol nem találták, nem tudnak róla. Kutattak a kerékpárja után, de az sincs meg. Borbély Zsigmondnak mint eltűnt személynek a kecskeméti rendőrkapitányság kiadta a körözését, de ez még nem vezetett eredményre. A rendőrség most kigyűjti a • Borbély Zsigmond KDNP azon kunszentmiklósi tagjainak névsorát, akik nem kaptak meghívót a szerda esti rendezvényre. Az ő lakóhelyükhöz vezető útvonalakon folytatják a kutatást. (mihályka) Egészségügyiek béremelése Az egészségügyi dolgozók bércnek rendezéséről folytat tárgyalást hétfőn Surján László népjóléti miniszter, valamint az EDDSZ elnökének vezetésével az ágazat szakszervezetének képviselői. Erről a felek szerdai megbeszélésükön állapodtak meg. Gulyás Judit, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta: az EDDSZ kedden délután kapta meg azt az anyagot, amelyet a tárgyalásokat előkészítendő a szaktárca állított össze. Ez a dokumentum — amint az elnök asszony fogalmazott — több oldalon át taglalja az egészségügy nyomorúságos helyzetét, és ezen belül is az ágazat dolgozóinak bérhelyzetét. Amint a dokumentumból kiderül, az ágazat vezetése úgy gondolja, hogy reális esélye van a közalkalmazotti bértarifa jövő év eleji bevezetésének, s ily módon az egészségügyi bérrendezésnek is. Ez pedig — véli a tárca — mivel automatikusan a járulékok emelkedésével is jár, plusz forrást jelentene a járulékalapból is finanszírozott egészségügy számára. Nemcsak az előzetes anyagban, de a miniszterrel folytatott megbeszélésen is szóba került ezenkívül az a lehetőség, hogy — mivel az egészségügyi dolgozók a közalkalmazottak között meglehetősen speciális helyzetben vannak — szükség lenne egy, az egészségügyiek jogállásáról rendelkező törvényre. Az EDDSZ ezt nemcsak örömmel üdvözölné -— mondta Gulyás Judit —, de szakértői szinten is szívesen hozzájárulna egy ilyen jogszabály megszületéséhez. Mindezek ismeretében az EDDSZ elnöksége a dokumentumot megfelelő tárgyalási alapnak tekinti, ám azt a hétfői megbeszélés előtt még az országos vezetőségnek is véleményeznie kell — mondta az elnök asszony» Enyhítések a húsexportbari Az Európai Közösség Bizottsága tovább enyhítette a sertéspestis miatt a három kelet-magyarországi megyére vonatkozó beviteli korlátozó intézkedését. A Földművelésügyi Minisztérium szerdai tájékoztatása szerint az enyhítés a száj- és körömfájás miatt bevezetett, Magyarországot is sújtó intézkedésekre is kiterjed, így kedvezőbbé váltak az exportszállítást megelőző előkarantén-rendszer feltételei is. Az EK Bizottság hivatalos döntése alapján Békés és Hajdú-Bihar megyékből is engedélyezik — a sertéspestis miatt eddig korlátozott — élő sertés és sertés-nyerstermékek bevitelét az EK-tagországokba. A sertésekre hozott intézkedés csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, míg az élő vaddisznóra és nyers termékeire vonatkozó korlátozás továbbra is mindhárom megyére érvényes. Az állatok az exportszállítást megelőző I5 napon belül nem érintkezhetnek más, exportra kerülő hasított körmű állatokkal. Ha az előírt izoláció a termelő telephelyén is megvalósítható, úgy az állatokat nem kell más központi helyre szállítani. A karantén során az anya- és szopós állatot együtt lehet tartani, annak ellenére, hogy az anyák nem kerülnek exportra. Az Osztrák Állategészségügyi Szolgálat megadta a szállítások előfeltételeként kért állat-egészségügyi garanciákat, így feloldották a korábban elrendelt importkorlátozásokat. Az Orosz Föderáció a nyers sertéshús és -készítmények importját Békés megyéből is engedélyezte. Feltételük, hogy a hús olyan állományból származzon, ahol a vágást megelőző 12 hónapban nem fordult elő klaszszikus sertéspestis. A Dél-Afrikai Köztársaság a sertéshúsexportot Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyék kivételével engedélyezi. A hőkezelt termékek ebből a három megyéből is exportálhatok. MTI Készültség a Szigetközben Elsőfokú árvédelmi készültséget rendel el csütörtök reggel 6 órától a Duna szigetközi szakaszán az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Fokozott figyelőszolgálatot tartanak a folyószakaszon, s a szokásosnál sűrűbben regisztrálják a vízál lásváltozásokat. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy a németországi időjárás miatt árhullám indult el, s a Duna felső szakaszáéi bekövetkezett változások jelentős vízállásemelkedést idéztek elő a szigetközi Duna-szakaszon is. Rajkánál szerdáig 3 métert emelkedett a vízszint az áradás előtti állapothoz képest, a vízhozam pedig csaknem megötszöröződött a főmederben. Ki lesz Japán új miniszterelnöke? Egyelőre nincs a japán Liberális Demokrata Pártnak biztos pártelnökjelöltje, akit eséllyel javasolhatnak minis-'erelnöknek az augusztus elején tartandó rendkívüli parlamenti ülésen. Több vezető neve közszájon forog, ám egyesek betegeskednek, mások nem élveznek széles körű politikai támogatást a konzervatív párton belül. Mijadzava Kiicsi várhatóan csütörtökön jelenti be lemondását, amire eddig csak finom utalásokat tett. Az LDP elvesztette abszolút parlamenti többségét a vasárnapi választásokon, a kormányalakításnál rászorul tehát más parlamenti pártok támogatására, ezért az LDP-nek most az ő véleményükre is tekintettel kell lennie, a reformok mellett elkötelezett vezetőt kell jelölnie. Micuzuka Hirosi, az első politikus, aki jelezte, hogy indulni kíván a pártelnöki megbízatás elnyeréséért, de az LDP mostani legnagyobb frakciójának vezetőjét nem tekintik esélyesnek a megfigyelők. Őt is, mint a többi LDP-csúcsvezetőt, várhatóan inkább meneszteni fogják. Valamibe Micsio, volt kiilügyminsztert sokáig Mijadzava valószínű utódjának tartották, de ő sokat betegeskedik, áprilisban ezért le is kellett mondania külügyminiszteri megbízatásáról. #»tanabe most éppen nincs kórházban és dolgozik. Sokszor hangzik el Hasimoto Rjutaro volt pénzügyminiszter és Obucsi Keizo, volt pártfőtitkár neve is a lehetséges utódok között, Hasimotonak azonban állítólag nincsen szilárd támogatói bázisa a párton belül, Obucsit pedig nem tartják eléggé népszerűnek. Kulcsszerepet jászthat a Japán Új Párt és a Szakigake (Előőrs) párt az új kormányfő megválasztásánál Az ő parlamenti szavazatuk, de legalábbis tartózkodásuk szükséges ahhoz, hogy az új poltikai helyzetben a Liberális Demokata Párt kormányfőjelöltje befuthasson. Ezért is hangzik el gyakran Kaifu Tosiki volt kormányfő neve, akit a „reformok bajnokaként” ismernek, de neki sincs széles párton belüli támogatása. Gotoda Maszaharu igazságügy miniszterről, egyben miniszterelnök-helyettesről azt mondják, hogy jelölése kielégíhetné a reformerőket, egyben képes lenne az LDP egységének megőrzésére is. Gotoda azonban szintén betegeskedik, csak a napokban hagyta el a kórházat. Az indiai elnök programja Tegnap két miniszter tett látogatást az indiai elnök szálláshelyén a Béla király úti vendégházban. Elsőként Jeszenszky Géza külügyminiszter kereste fel Shanker Dayal Sharmát rövid udvariassági vizitre, úgy is, mint a magyar diplomácia vezetője, és úgy is, mint a miniszterelnök képviselője. Jeszenszky Géza a beszélgetés elején átadta Antall József levelét, amelyben a miniszterelnök összefoglalta gondolatait a magyar—indiai kapcsolat múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A magas rangú indiai vendég érdeklődött a magyar kormányfő egészségi, állapota iránt és reményét fejezte ki, hogy az érvényes indiai meghívással rendelkező miniszterelnök ellátogat országába. A külügyi tárca vezetőjét követően Kádár Béla külgazdasági miniszter kereste fel az indiai elnököt. A miniszter a beszélgetést követően elmondta: az eszmecsere célja nem az volt, hogy konkrét üzleteket hozzanak létre, hanem az, hogy a jövőre tekintve felvázolják azokat a területeket, amelyekkel az elmúlt évben háttérbe szorult magyar—indiai együttműködés új életre kelthető. II. János Pál felhívása II. János Pál szerdán újabb felhívást intézeti a boszniai viszályban részt vevő felekhez, arra kérve őket, hogy szüntessék be a harcokat és vessenek véget ennek az embert lealacsonyító, kegyetlen háborúnak. Szokásos heti általános kihallgatásán a pápa közölte, hogy üzenetet kapott Vinkó Puljictól, Szarajevó érsekétől. Puljic könyörögve kérte őt, tegyen meg minden tőle telhetőt a háború befejezéséért, nemkülönben azért, hogy véget vethessenek egy olyan kegyetlen szembenállásnak, amely megszűnéssel fenyegeti az érsekség területén és a Banja Luka-i püspökségben a katolikus jelenlétet. Felfüggesztett éhségsztrájk Szerdán Pácinba látogatott Arnold Mihály vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka, hogy tárgyaljon a Pác in—Nagykövesd (Velky Kamenec) magyar—szlovák kétoldalú közúti határátkelőhely megnyitásáért 12 napja éhségsztrájkot folytató Barati Attila pácini és Jakus Péter nagykövesdi polgármesterrel. A magyar vámparancsnok közölte, hogy előrehaladtak a szakértői tárgyalások a két ország között a határátkelő megnyitásáról. Magyar részről már semmi akadálya nincs annak, hogy a lehető legrövidebb időn belül megnyissák a bodrogközi átkelőt. Bejelentette, hogy július 27-én, kedden a Parassapuszta—Sahi határállomáson egyeztető tárgyalásokat folytat Jaromir Kaliciak szlovák fővámparancsnokkal a probléma rendezésére. A vezérőrnagy kérte a két sztrájkoló polgármestert, hogy a tárgyalások zavartalan lebonyolítása érdekében függeszszék fel éhségsztrájkjukat. Megköszönte azt a bátor, következetes kiállást, amivel a két polgármester hitet tett a határnyitás mellett, elősegítve ezzel a sok év óta húzódó probléma mielőbbi megoldását. A két polgármester közleményt fogalmazott meg. Kijelentik, hogy az éhségsztrájkot július 22-éveI felfüggesztik. SZDSZ-kritika Átgondolatlannak, kapkodónak tartja a törvényhozás első féléves munkáját a legnagyobb ellenzéki párt. A Szabad Demokraták Szövetségének első féléves parlamenti mérlegét Kuncze Gábor frakcióvezető, Kóródi Mária, Hack Péter és Gaál Gyula vonta meg a párt székházában tartott szerdai sajtótájékoztatón. A képviselők szerint a törvényhozás ütemében elért „világcsúcstempó” nem bizonyult hasznosnak — kevesebb törvény többet jelentett volna. Ennél is nagyobb gondnak tartják a szabaddemokraták, hogy a kormány nem volt képes teljesíteni saját ígéreteit, egy sor alapvető fontosságú jogszabálytervezetet mind a mai napig nem nyújtott be az Országgyűlésnek. Az áfa-módosítás kapcsán az SZDSZ politikusai megemlítették, hogy habár a pénzügyminiszter az ÉT-megállapodás szentesítésének nevezte az áfa-törvény módosítását, a valóságban az egyeztető tárgyalásokon elfogadottól eltérő kulcsot állapítottak meg, tehát éppenséggel felrúgták a megegyezést. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Kínaiak kitoloncolása Mexikóból Hazatoloncolták az első csoportját annak a 400 illegális kínai kivándorlónak. akik a múlt héten Mexikóban értek partot, miután két teherhajó fedélzetén megtett hosszú tengeri útjuk végén nem sikerült beszökniük az Egyesült Államokba — jelentette kedden a Ven Vej Po című, Peking-barát hongkongi lap. Fucsien tartomány külügyi hivatalának egyik vezető tisztviselőjére hivatkozva azt írta, hogy a tartományi hatóságok büntetőjogilag nem vonják felelősségre az oda visszatelepített illegális kivándorlókat, csupán a kötelező ideológiai pótképzésben részesítik őket, mielőtt mindenkit visszaengednének otthonába, családja körébe. Morillon a szerb előrenyomulásról Egy Szarajevó elleni támadás az ENSZ-erők elleni támadásnak minősülne — közölte keddi New York-i sajtóértekezletén Philippe Morillon tábornok, a boszniai békefenntartók nemrégiben távozott főparancsnoka. A francia főtiszt ezzel nyilván Alija Izetbegovic bosnyák elnök szavaira reagált, aki felhívásban kérte a világ segítségét a szerb előrenyomulással szemben. Morillon szerint a boszniai biztonsági zónákat — tehát például Szarajevót — érő támadásokra azonnali, korlátozott légi csapással kell válaszolni. A tábornok „nagyon aggasztónak” mondta a múlt hét végén indított Szarajevó környéki szerb-offenzívát. Szállít-e Kína rakétákat? Az Egyesült Államok kész gazdasági szankciókat hozni Kína ellen, ha bebizonyosodik, hogy Peking, kijátszva a rakétatechnológia elterjedését gátló egyezményt (MTCR), rakétákat szállít Pakisztánnak. Ezt a washingtoni külügyminisztérium szóvivője közötte kedden. Az MTCR értelmében — amelyet Peking nem írt alá, de amelynek rendelkezéseit elvben elfogadta — tilos 300 kilométernél nagyobb hatótávolságú, s 500 kilogrammnál nagyobb robbanófejű rakéták exportálása. Kína mindig cáfolta, hogy a korlátozás alá eső rakétákat szállított volna Pakisztánnak, s a washingtoni szóvivő is elismerte: egyelőre nincsenek biztos adataik a kínai rakétaszállításokról. Londonban a maastrichti szerződésről A brit parlament felsőliáza szerdára virradóra harmadik olvasatban is elfogadta az európai pénzügyi-gazdasági unióról szóló maastrichti szerződés ratifikálási javaslatát. A végső szavazásnál I4l-en voksoltak igennel, s csak 20-an nemmel. A maastrichti egyezmény törvénnyé válásához a kormánynak még meg kell vívnia egy nehéz ütközetet: az alsóházban csütörtökön szavaznak arról az ellenzéki javaslatról, hogy a szerződés szociális fejezetét — amely alól London „felmentést kapott” — mégis vegyék be az egyezménybe. Mivel a kormánynak csak 18 fős többsége van, s lehetséges, hogy taktikából több konzervatív is az ellenzékkel szavaz, s ez még megzavarhatja a ratifikálás menetét. Közvetítés Irak és Irán között Közvetítésre vállalkozott Irak és Irán között Mohammed Ali, a nehézsúlyú ökölvívás egykori legendás bajnoka. A két ország között továbbra is vita folyik arról, hogy milyen feltételekkel engedjék szabadon az 1988-ban lezárult háború óta kölcsönösen fogva tartott katonákat. Mohammed Ali szerdán utazott el Iránba Bagdadból, ahol fogadta őt a kormányzó Forradalmi Parancsnokság Tanácsának elnökhelyettese is. Irak azt állítja, hogy már szabadon bocsátott minden hadifoglyot, de Irán szerint a bagdadi hatóságok még mindig 8 ezer iránit tartanak fogva. A Nemzetközi Vöröskereszt is több ezerre teszi az iráni hadifoglyok számát. Bagdad 30 ezer iraki szabadon engedését követeli. Megfúrták a kőolajvezetéket Rövid idő alatt immár másodszor fúrták meg és ütötték csapra a Kárpátalja területét átszelő nemzetközi kőolajvezetéket, ezúttal a hegyvidéki Nagyberezna közelében. Ily módon a tettesek — akiknek kiléte még ismeretlen —- tetemes kárt okoztak: nem csak azzal, hogy jelentős mennyiségű kőolaj folyt el, hanem azáltal is, hogy a környéken hosszú időre tönkretették a kaszálókat és a burgonyaföldeket. Német ENSZ-katonák Szomáliában Szerdán kora reggel útnak indult Szomáliába az ENSZ-békefenntartó erők kötelékébe tartozó német katonák újabb egysége. A 250 katonát Volker Rühe védelmi miniszter búcsúztatta a köln-bonni katonai repülőtéren. A beszállás előtt mondott rövid beszédében a miniszter utalt rá, hogy a katonákra Szomáliában váró feladat „nem veszélytelen”. Elsősorban a fővárosban, Mogadishuban kell „bizonyos kockázattal” számolni, még ha az illetékesek mindent meg is tesznek a katonák biztonsága érdekében. A szerdán útrakelt 250 ember az 1500 főnyi központi kontingens első részét képezi. Újabb orosz-muzulmán összecsapás Heves összecsapások voltak az orosz katonák és a muzulmán lázadók között szerdára virradóra az afgán-tádzsik határ mentén. A Tádzsikisztán déli részén fekvő Moszkovszkij körzetben több határőrposztot lőttek Afganisztánból. A támadásokban két orosz katona megsebesült — jelentette az ITAR-TASZSZ tudósítója. A Moszkovszkij határkörzet parancsnoka, Vaszilij Matyuk alezredes szerint nem zárható ki, hogy a tádzsik muzulmán fegyveresek az afgán modzsahadek támogatásával rövid időn belül nagyarányú támadást indítanak ebben a térségben.
