Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-22 / 169. szám

1993. július 22., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3 SZEPTEMBERTŐL TÖBB ÉHEZŐ GYEREK? Csökken a menzán étkezők száma • Hányán tudják majd befizetni a menzadíjat? Éhező, finomabban szólva: rend­szeresen jól nem lakó gyerekekről írni meglehetősen olcsó fogás is le­hetne, ha az erre utaló tapasztalatok­kal mind többen nem rendelkeznénk. Nem nehéz megjósolni, hogy a szep­tembertől induló tanévben esetleg egyre több tanító néni kérleli majd a szülőket, ne csomagoljanak hivalko­dóan kiadós tízórait gyermekeiknek, mert rossz hatással van azokra a ta­nulókra, akik felmenőinek erre nem futja. Amióta iskola létezik, azóta éli meg mindenki személyesen, hogy az otthonról hozott tízórai közös elfo­­gasztásának mekkora az összetartó ereje. Valószínűleg valamennyien számtalan példát tudnánk idézni arra, hogy valamelyik volt iskolatársunk hozzánk képest mennyire értékelte a vajas vagy parizeres kenyeret. Nyilvánvaló, hogy a forgalmi adó „kismértékű" megváltoztatása kö­vetkeztében délidőben tovább csök­ken a zsivaj a legtöbb alma mater ebédlőjében. Éspedig annak okán, hogy kompenzáció ide vagy oda, a szülők — egyikük nagy valószínű­séggel tartósan munkanélküli — kép­telenek lesznek befizetni a lehetős­ségüket meghaladó étkezési díjat. Azt csak feltételezni lehet, hogy a többszörösére dráguló tankönyvet megveszik a gyerekeknek. Az iskolák vezetői mondják: az el­lentételezésnek még a gondolata sem merült fel az alapellátást nyújtó in­tézményekkel kapcsolatban. Az isko­lák, kórházak ugyanúgy érintettek az. áfa csapásainak elviselésében, akár a lakosság. Mert tény, hogy az iskolá­ban, óvodában és vég nélkül lehetnek folytatni a sort. minden többe kerül ezután. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy az alapvető élelmiszere­ket, a gyógyszert, a villamos energiát immár nem a nullakulcsos kategóri­ába sorolják. A folyamat érzékeléséhez a kalo­csai Alsófokú Oktatási Intézmények Gondnokságától kértünk segítséget. Az élelmezés minősége miatt örökös céltáblaként szereplő szervezet veze­tőjétől megtudtuk, az óvodákban és iskolákban két év alatt 11,1 száza­lékkal csökkent az élelmezési napok Amikor e sorokat írom, már tu­dom, ki lesz az „ász”, egy az utcára kipakoló, tüntetőleg egy hat hónapos gyereket is a szabad ég alatt altató család és az önkormányzat lakásü­gyekben illetékes bizottságának küz­delmében. Hiszen túl sok esélye a másik félnek nincsen: ágy és matrac a Foktői út jegenyéi alatt mégsem le­het. Még akkor sem, ha a jelenlegi helyzet és helyszín kísértetiesen ha­sonlít arra a nemrégiben felháboro­dást kiváltó esetre, amikor egy másik család az immár jól bevált módszer­rel harcolta ki soron kívüli elhelye­zését a volt szovjet lakótelepen. Ugyanis maga a szegénység olyan fajta megközelítése, hogy saját hely­zetemet, gyerekeim egészségét ve­szélyeztetem azzal, hogy a meglévő, Tompán többször volt az elmúlt évben és ez év elején hosszabb ideig tartó áramkimaradás, amely jelentős károkat okozott a lakosságnak. Azt is panaszolták az emberek, hogy helyi hibák esetén is többször váratnak magukra a szerelők, és a közvilágítás is gyakran hiányos. A község ön­­kormányzata levélben kérte a Dé­­mász Rt. bácsalmási kirendeltségétől a problémák indoklását és megszün­tetését. A kirendeltség vezetője, Ottmár László előbb írásban, majd a­­júliusi testületi ülésen szóban is tájé­koztatta a falu vezetőségét a bajok okairól és az orvoslás eddigi lépései­ről, eredményeiről. A tompái áramkimaradásokról azt a felvilágosítást adta a kirendeltség­vezető, hogy Bácsalmástól Tompáig — több évre ütemezetten —- kicserél­ték az elavult és elhasználódott ge­rincvezetéket, amely sok hiba forrása volt. A község területén húzódó utolsó nyolc kilométer cseréje az el­múlt évben és ez év elején került sor. A munkálatok befejeztével a hosszú áramkiesések megszűntek. A tompái körzetszerelőség három fővel látja el a községet, Kelebiát és Kisszállást, tehát előfordul, hogy másik faluban dolgoznak, és hívásra nem bírnak azonnal menni, de igyekeznek a beje­lentéseknek idő- és fontossági sor­rendben minél hamarabb eleget tenni. Ok is tudják, hogy a mai életvi­tel nehezen viseli el a hosszabb áramszüneteket. Torlódás és na­gyobb munkák esetén a központtól kapnak segítséget. A közvilágításban száma. A legszembetűnőbb csökke­nés az iskolai menzánál mutatkozik, itt a visszaesés 17,8 százalék, 36 ezer adag ebéddel főztek kevesebbet egy év alatt. A közel hasonló tanulóté­­szám felett ez azt jelenti, hogy a szü­lők majdnem 20 százaléka egysze­rűen nem tudta befizetni a menzadí­jat, és esetleg szégyenében még se­gítséget sem kért ehhez. Ugyan a meglehetősen rossz, de mégis vé­delmet nyújtó fedelet a szabad éggel cserélem fel zsarolásként -r- remél­hetőleg sokáig már nem mehet. Többen fölháborodnak azon, hogy az illetékesek egy ilyen helyzetben nem segítenek. Ok talán nem tudják, hogy Kalocsa azon városok közé tar­tozik, ahol a Máltai Szeretetszolgálat jóvoltából zuhanyozós, vetett ágyas „átmeneti szállás”, menedékhely van, ahová eddig még mindig befo­gadták a nem várt élethelyzetbe ke­­rülteket. Az önkormányzat és az utcára „kényszerülők” csatája még most in­dul. Mire megjelenünk, a kalocsai Foktői út felé járó olvasóink már minden bizonnyal tudni fogják, ki nyert... Zsiga Ferenc —- amelyben 575 lámpa ég, ha nincs meghibásodás — kicserélték azokat a szigetelőket, amelyek nem váltak be, nem feleltek meg a róluk adott áruismertetésnek, és a higanylámpá­kat folyamatosan az energiatakaré­kosabb nátriumlámpákkal váltják fel. Arról is szólt Ottmár László, hogy Tompán is vannak olyan tanyás terü­letek. ahol az elavult kisfeszültségű vezetékeket a tartószerkezettel e­­gyütt ki kellene cserélni, vagy ha már nincs rájuk szükség, akkor meg kell szüntetni. A megoldást hátrál­tatja, hogy ezek a vezetékek nem az áramszolgáltató, hanem az önkor­mányzat vagy más üzemeltető tulaj­donát képezik. A csere költségeinek 75 százalékát fizetné a Démász, és jó lenne — már az új birtokviszonyok kialakulása miatt is —, ha a fennma­radó 25 százalékot felvállalná az ön­­kormányzat. Az új vezeték már az áramszolgáltató tulajdonába kerülne a karbantartás gondjaival és költsé­geivel együtt. Tájékoztatóját azzal zárta a kirendeltségvezető, hogy Tompa áramellátását kiemelten ke­zeli a Démász, tekintettel a község nagyságára és határátkelői funkció­jára. A képviselők az ismertetőt általá­ban reálisnak tartották, elmondták még a területükön tapasztalt hibákat, hiányosságokat, majd a tanyás terüle­tek vezetékeivel kapcsolatosan úgy határoztak, hogy alapos felmérés után hoznak ebben döntést, amelyről értesítik az áramszolgáltatót. Kiss B. most induló tanév adatait csak jó­solni lehet, a kétéves trend minden bizonnyal nem pozitív irányba válto­zik majd. Hogy a terhek tovább már nem fokozhatok, azt az önkormány­zat megállapíthatja majd, de lesz-e elegendő pénze ahhoz, hogy pár száz óvodás és tanuló déli harangszó ide­jén ne hagyjon fel az étkezéssel? Zs. F. Mibe kerül a kórház? (Folytatás az 1. oldalról) Amikor a biztosított nem ért egyet háziorvosával és más kórházba akar beutalót kapni, akkor a háziorvos a beutalón jelzi ellenvéleményét. A be­teg ilyenkor részleges térítést fizet. Teljes térítésre kötelezi a kórház azt a biztosítottat, aki teljesen önálló el­határozásból — beutaló nélkül — keresi föl az intézményt, továbbá a nem biztosított betegeket. Ám őket csak fölösleges kapacitás esetén fo­gadhatja a kórház. A kalocsai kórház már hónapokkal ezelőtt eljuttatta hozzánk a július el­sejétől érvényes tarifarendszerét, így más, nagyobb gyógyítóhelyekkel összevetve megállapítottuk: Kalo­csán a gyógyítás országosan is a leg­olcsóbbak közé tartozik, vagy a kö­zépkategóriához közelít. Szomorú valóság, hogy a fejlesztés előtt álló kórház műszerezettségének hiányos­ságai bizony kihatnak arra, hogy sok beteg a szabad orvos- és gyógyító­hely-választás jegyében távolabbi te­lepüléseken, elsősorban Szegeden, Budapesten, Pécsen kívánja meg­romlott egészségi állapotát helyreál­lítani. Ezért utánanéztünk, ha ott kell fizetnie a betegnek, milyen árakkal találkozhat, ha háziorvosával nem egyezik a véleménye, netán valami­lyen oknál fogva nem biztosított. Észerint a napi ellátási díj egy fürdő­szoba nélküli, 5-10 ágyas kórterem­ben napi háromezer forint. Az inten­zív betegellátó osztályon egy nap tel­jes térítése átlagosan eléri a 15 ezer forintot. Ebben az árban benne fog­laltatik a teljes ellátás, természete­sen, a gyógyszerek ellenértéke is. A legtöbb helyen négy kategóriát állí­tottak föl: egyszerű, ambulánsán is elvégezhető 7 ezer forint, középnagy 15 ezer forint, nagy 30 ezer és külön­leges 50 ezer forint műtétenként. Az egyszerűek között a testüregen kívüli tályogfeltárást említik, a középnagy kategóriába tartozik a sérvműtét, nagyműtétnek számít a pajzsmirigy­­kiirtás. Fontos szabály, hogy a mes­terséges megtermékenyítés három kezelésig ingyenes, ám azt követően 45 ezer forint alkalmanként. A térí­tési díj mérséklésére is van lehetőség méltányossági alapon, melynek elbí­rálása az orvos igazgató hatáskörébe tartozik. A szakemberek véleménye: kevés olyan betegük lesz, aki a teljes ellá­tást fizeti, a kórházak ilyen úton nem jutnak majd különlegesen nagy jöve­delmekhez. Zs. F. Gyerek az ég alatt? MI OKOZTA AZ ÁRAMKIMARADÁSOKAT? Démász-tájékoztató Tompán Kecskemétnek nem kell a kanadai nyugdíjasfalu? Az építkezés során száz, a későb­biekben pedig harminc állandó mun­kahelyet jelentett volna Kecskemé­ten a Mária-kápolna közelében ter­vezett kanadai nyugdíjasfalu. A ha­zatelepülni szándékozó, külföldön élő nyugdíjasoknak a falu helyét egyszer már jóváhagyta Kecskemét képviselő-testülete, ám hétfőn meg­változtatták döntésüket a szenátorok. Az önkormányzat kommunális és környezetvédelmi bizottsága azt állí­totta ugyanis előterjesztésében, hogy még az eredeti tervnél hátrább— He­­tény felé — kijelölt terület is az ős­gyep része, amit védeni kell. A kommunális bizottság építészeti szakvéleménnyel felérő véleményt is a közgyűlés elé tárt: — Mind a hetényi úton, mind az Északi körúton a kápolna irányába közeledő utazó számára fenséges látványt nyújt a lombok közül ki­bukkanó templomtomyocska, illetve a piros tető a fehér falakkal, amely a tájnak hangulatot kölcsönöz. A nyugdíjasfalu kialakításával ez az ér­zet nagymértékben csorbul, mivel az így kialakítandó nagy tömegű, hang­súlyos épületegyüttes vizuálisan a tekintetet elvonja és ezáltal a kápolna háttérbe szorul — írja a kommunális bizottság. A természetvédelmi szakembe­rekkel vitába szállt Merász József polgármester is. Elmondta, gyerek­korától ismeri ezt az úgynevezett ős­gyepet, ami akkor még korántsem így nézett ki. Tehát nem lehet olyan ősi, hiszen a polgármester mindössze 36 éves. Katona László képviselő is hasonló véleményen volt, szerinte majd 200-300 év múlva lehet, hogy itt ősgyep lesz, de egyelőre ez nem az. De ennyi erővel tarackkal bárhol bevethetnek egy parcellát, majd az is ősgyep lesz valamikor — mondta a képviselő. Ivanics István alpolgár­mester azon a véleményen volt, hogy igaza van a szakembereknek, ez bi­zony ősgyep. Aggályosnak vélte a kanadai falut a búcsújárás szempont­jából is, hiszen kevés tér maradna erre a célra a kápolna körül és gép­kocsival nem lehetne megközelíteni. Arra az ellenvetésre, hogy a védett ősgyepen ugyan mit keresnének az autók, úgy reagált: búcsújáráskor ideiglenesen behajthatnak. Kecskemét képviselő-testülete vé­gül többségi szavazással elfogadta a kommunális bizottság előterjesztését és ezzel gyakorlatilag meghiúsult a kanadai nyugdíjasfalu. Az újonnan kijelölt terület ugyanis már nagyon távol van, igen drága lenne az inf­rastruktúra kiépítése és a nagyfe­szültségű légvezeték is a házak köz­vetlen közelében húzódna. A pol­gármester elmondta, az előzetes tár­gyalásokon a falut tervezők közölték, ezen a helyen nem kívánják felépí­teni a nyugdíjastelepülést. Mihályka Gyula Önkormányzati rendeletek, szankciók nélkül (Folytatás az 1. oldalról) Egyszerűen tarthatatlan az a hely­zet, ami Kiskunfélegyháza szemét­­gyűjtő konténerei közül, a temetők környékén, a játszótéri homokozók­ban, s főleg a város központi részét érintő járdákon, s közterületeken ki­alakult. Az önkormányzat részéről már kész köztisztasági rendelet van, amely azonban még elfogadásra nem került. Javítani fog a helyzeten, ha a rendelet értelmében, a helyi vállal­kozóknak kötelességük lesz az üzlet környékét önmaguknak takarítani. A munkanélküli-segélyből kike­rülő, egyre nagyobb számban segé­lyen lévőket közhasznú munkára, közterek, parkok, játszóterek tisztítá­sára kell felhasználni — javasolta a főorvos asszony. Önkormányzati ha­táskörben lehetőséget kell adni a közterület-felügyeletnek szigorú szankciók alkalmazására. Tóth László, a gazdasági bizottság részéről ígéretet tett arra, hogy havi listát ad a kiadott vállalkozási enge­délyekről. így a tisztiorvosi felügye­let ellenőrizheti a vállalkozásokat közegészségügyi szempontból is. Szankciók kellenek, vagy a polgá­rok önkéntes jogkövető, a rendelete­ket betartó magatartását kell meg­győződéssel, propagandával elérni? Bár a résztvevők eltérő vélemé­nyeket hangsúlyoztak, abban min­denki egyetértett, hogy a város tisz­taságáért csak együttműködve, in­tézményi és civil polgárként is, de valóban tenni kell, azonnal. A konkrét feladatok megoldásaira és ellenőrzésére, a szakbizottságok képviselőiből munkabizottság ala­kult, amely várhatóan szigorúbb, kö­vethetőbb intézkedéseket tesz a vá­ros tisztaságáért. b. n. k. SVÉD MENEDZSEREK KECSKEMÉTEN Privatizáció előtt a Hírős Rt. • Pernilla Nilsson, Asa Björken, Vilmos Mezey és Jan Eriksson Svédországból érkeztek Kecskemétre. Kecskemét és környékén a piac mintegy 60 százalékán van jelen a Hírős Sütőipari Rt. A cég egyik leg­fontosabb célja pillanatnyilag ennek a részesedésnek a megtartása, illetve a piacok további bővítése. Ehhez a minőség javítása mellett jó marke­tingpolitika is kell. Egyebek mellett ezt is megtudtuk a napokban a Hírős Rt. igazgatótanácsi ülésén. A megbeszélésen rész vettek azok a fiatal svéd menedzserek is, akik a svéd kormány segélyprogramjának a keretében tartózkodnak Kecskemé­ten. Felkészítésüket a Magyar Gaz­dasági Kamara oktatási központja végezte két héten keresztül. Ezt kö­vetően kerültek a városba, ahol gya­korlati tanácsokkal igyekeznek segí­teni a cég munkáját. Jan Eriksson lapunk kérdésére el­mondta, hogy leglényegesebbnek a piacgazdaságba való beilleszkedést tartják. Svédország negyven évvel ezelőtt már elindult ezen az úton, te­hát a svéd és magyar viszonyok ösz­­szehasonlítása nagyon nehéz. Úgy vélik, hazánkban sokkal gyorsabban fog beindulni a piaci mechanizmus. A részvénytársaság jelenlegi hely­zetéről dr. Szegő Andrea, az igazga­tóság elnöke adott tájékoztatást. Ki­fejtette, hogy az átalakulással csak a cégtáblát festették át, érdemi válto­zások azonban nem történtek. Ah­hoz, hogy ezt az évet várhatóan vesz­teség nélkül könyvelhessék el, egy sor kérdést kell még megoldaniuk. A legfontosabb teendők közé sorolta Szegő Andrea a még mindig túlságo­san nagy előállítási költségek lefara­gását, az adminisztratív kiadások csökkentését. Ki kell alakítani olyan információs rendszert, amely képes a gyors piaci reagálásra. Ehhez a dön­tési mechanizmus átalakítása is szükséges. A vezetőség tagjai úgy vélik, a szakértelem adott ahhoz, hogy minő­ségileg egyre jobb termékekkel je­lentkezzenek a kiélezett piaci ver­senyben. Ez az év eldöntheti, mire képesek, így a privatizáció csak a jövő évben lehet időszerű. Ez azért is lényeges, mert nem akarják azt a rossz magyar gyakorlatot követni, hogy a leszálló ágban lévő cégeket áron alul értékesítik. Egy talpra álló, eredményeket felmutató Hírős Rt. vélhetően vonzóbb lesz a befektetők számára is. Nagy Ágnes Burkolatcsere A bácsalmási önkormányzat közel egymillió forintot biztosított a költ­ségvetésből a művelődési központ előcsarnokának burkolatcseréjére. Az 1971-ben átadott épületben min­den évben felújítanak valamit: ta­valyelőtt kicserélték a korszerűtlen vízvezetékrendszert, tavaly pedig a színpad faburkolatát javították meg. Szükséges lenne az oldalfolyosók burkolatának cseréjére is, azonban jelenleg erre nincs anyagi keret. A kutyatartók érdekében A tavaly alkotott kecskeméti állat­­tartási rendelet azon kitétele, hogy többlakásos épületben a kutyatartás­hoz előzetesen írásos hozzájárulást kell kérni a lépcsőház valamennyi lakójától, rengeteg galibát okozott. Sok esetben személyes bosszúállásra használták fel, ezért a kecskeméti képviselők ezt a passzust törölték a rendeletből. A hivatal a jövőben csak akkor lép fel az ebtartóval szemben, ha az állat rendszeresen zavarja a szomszédokat. A többlakásos házak otthonaiban csak egy eb tartható, de akinek a rendelet kihirdetése, 1992. december 3. előtt több kutyája volt, az a módosítás szerint azokat to­vábbra is a lakásban tarthatja. Kollégiumi névváltozás A kecskeméti Bányai Júlia-kollé­­gium nevelőtestületének és diákkö­zösségének kérelmére Kecskemét képviselő-testülete szeptember 1-jé­­től Ferenczy Ida Középiskolás Le­ánykollégiumra változtatta az intéz­mény nevét. Az indoklás szerint sok gondot okozott a gimnáziummal való névazonosság. Ferenczy Ida az ősi kecskeméti Ferenczy család tagja- I ként 1839-ben született. Később Deák Ferenc ajánlásával Erzsébet ki­rályné felolvasónője, később társal­kodónője, majd bizalmasa lett. Min­dig ragaszkodott Kecskeméthez és amikor csak lehetett, előmozdította szülővárosa érdekeit. Expokabala Megszületett a döntés az 1996-os Expo kabalafigurájáról. A Világkiál­lítási Programiroda által kiírt pályá­zat második fordulóját a Los Ange­lesben élő, magyar állampolgárságú Bányai István nyerte meg „Csibe” című pályamunkájával. A győztes egymillió forintos fődíjban részesül. Mint a programiroda szerdai sajtótá­jékoztatóján elhangzott: a Rubik Ernő vezette tizenkét tagú bíráló bi­zottság tizenegy pályamű közül vá­lasztotta ki a legjobbat. A zsűri egyúttal azzal bízta meg Bányai Ist­vánt — aki eredetileg egy pályamű­kettőst küldött be —, hogy a pá­lyamű mindkét alakjának újabb vari­ációit dolgozza ki. Ezekkel szemben az a kívánság, hogy még nagyobb le­gyen a kommunikációs értékük, még jobban kidomborodjon az eredetisé­gük. Befejeződött a lövészet A Magyar Honvédség alakulatai — a tervezettnél egy nappal koráb­ban — szerdán befejezték a hortobá­gyi légvédelmi rakétalövészetet. A sikeresen végrehajtott gyakorlat helyszínén sem tűzeset, sem más rendkívüli esemény nem történt — tájékoztatta az MTI-t a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya. KÖZÉLETI HÍREK • A Független Kisgazdapárt és a Parasztszövetség nagygyűlést tart 1993. július 24-én (szombaton), 18 órai kezdettel Tompán a művelődési házban. Előadók: Vörös Vince orsz. alelnök, Gerbovics Jenő társelnök, dr. Bemáth Balázs megyei elnök. A Kisgazdapárt tájékoztatja az érdek­lődőket, hogy Király B. Izabella jú­lius 23-ára hirdetett előadása július 30-án, 17 órai kezdettel lesz. meg­tartva Kecskeméten a Kisgazdapárt székházában, Bánk bán u. 9. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom