Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-15 / 162. szám

1993. július 15., csütörtök MEGYEI KORKÉP SZERETEM A DOLGOKAT MEGVALÓSÍTANI Kiskőrös új polgármestere Az önkormányzati rendszer óta Kiskőrösön már a harmadik polgár­­mestert választották e posztra. Leg­utóbb, a korábban lemondott Kálecz János helyére — a harmadik fordu­lóban — Barkóczi Ferenc került, akit esküje létété után kértem e rövid be­szélgetésre. — Sokan tudják, hogy az előző két képviselő-testületi ülésen is egyedül ön volt a jelölt, s mindkét alkalom­mal határozott nemet mondott. Most ismét ellenfél nélkül került a szava­zócédulára, ami előtt igent mondott. Győzelme pedig száz százalékos, már ami a szavazatokat illeti. — Nehéz helyzet ez, de nem kére­­tés volt. Ismerem önmagam. Bíztam abban, lesz olyan polgármestere a városnak, aki játszi könnyedtséggel ellátja e feladatot, aki szereti a közé­leti szereplést. Műszaki ember lévén szűk beszédű vagyok. A dolgokat in­kább megvalósítani szeretem. Végte­len nagy belső harcot kellett önma­gámmal vívni, hiszen sokszor többen biztattak. De én már az ígéreteket csak akkor értékelem, ha azok reali­zálódnak. Korábban is — mint az tu­dott, hogy egykor indultam már pol­gármester-választáson — sokan bíz­tattak, s volt, aki cserbenhagyott. — A hivatalt, ahol eddig vagyon­kezelési és vállalkozási ügyintéző volt, ismeri éppúgy, mini a testület tagjait. — Talán változott már a testületi tagok felfogása, s jobban szívügyük­nek tekintik a várost érintő dolgokat, amelyek mellett eddig lazábban el­mentek. Vannak, amiben halasztha­tatlanul dönteni kell, s nyilvánvaló, hogy a testületi munkának kollektív­nek kell lennie. Ha nem megyünk egy irányba, abból csak baj szárma­zik. — Beszédéből kicseng, hogy a so­kat emlegetett mínuszos költségvetés miatt sorra került intézmények átvi­lágítására, és az abból kerekedett ki­# Barkóczi Ferenc sebb viharra gondol. — Úgy érzem, hogy az intézmé­nyek felülvizsgálatával bizonyos fo­kig az a 31 millió forint költségvetési hiány csökkenni fog. Tudom, hogy jövőre ez édeskevés lesz. Sőt, lehet, komolyabb intézkedésekre is sorke­rül. Én azért bízom abban, hogy lesznek többletbevételek, úgy intéz­ményi szinten, mint egyéb területen. Gondolok ingatlanértékesítésre, va­gyongazdálkodásra. Bizonyos mennyiségű — de kezelhetőség szintjén és nem hosszú távra — hitelt is fel lehet venni. Az intézményveze­tőkkel együtt kell működni. Elvá­rom, hogy közösen találjuk meg a közös célok megoldását, anélkül, hogy nagyobb csorbát szenvedne a város. Áldozat nélkül ugyanis nem megy. De az a kérdés, mennyire kis áldozat árán tudjuk a város működő­­képességét megvalósítani — fejezte be a város új polgármestere, a há­romgyermekes, 45 éves Barkóczi Fe­renc. Pulai Sára Új játszópark az újvárosi gyerekeknek • Három évvel ezelőtt hozták létre az újvárosi ÁMK-ban; A gyermek a jövő záloga című alapítványt, melyre a szülök mellett több bajai vállalko­zás és cég fizetett be tekintélyes összeget. Az alapítvány pénzéből, és más pályázatokon nyert összegekből felújítják az intézményhez parkoló és játszóteret. Az erdőgazdaság, a honvédség és a Bereczki Máté Szakközép­­iskola segítségével a zöldfelületet már rendbehozták, és most folyik a já­tékok cseréje. A gyergyószentmiklósi szakközépiskola III—IV-ik osztá­lyos fafaragói Kozsnyai János tanár úr vezetésével készítenek csodálatos játékokat. CIKKÜNK NYOMÁN A késedelmes átadás valódi okai Az újságban a polgármesteri hiva­tal nyilatkozata szerint a tiszakécskei tornacsarnok műszaki átadása az ÉPKER KFT. szakember hiánya mi­att lesz később átadva. Szeretnék tájékoztatni a késedel­mes átadás valódi okairól: 1. 1992. évben az eredetileg kije­lölt helyre nem lehetett építeni. Az eredeti terület a református egyház tulajdona. A tervezési időszakban az egyház a területet átadta, a kivitele­zés időpontjában viszont nem járult hozzá az építés megkezdéséhez. Ez a huzavona 3 hét késést okozott. így a kezdési időpont 1992. november kö­zepe lett. 2. Új hely kijelölése miatt a tor­nacsarnoknál az eredeti mélység he­lyett 50 cm-rel mélyebb kútalapokat kellett kiásni. Ez többletidőt és költ­séget is okozott. 3. A fentiekhez még csatlakozott a rendkívüli hideg időjárás is. A ke­mény fagyok miatt a Kft. kénytelen volt a betonozással leállni, amennyi­ben az I és 2 pontban lévő akadályok nincsenek, úgy 1992. évben a teljes alapbetonozást el tudtuk volna vé­gezni. 4. Az új helyszín miatt az iskola­­épület és a tornacsarnok között csat­lakozó rendszernél 185 cm-es eltérés van. 1993. március 22-én írásban kértük a beruházót az új terv elkészí­tésére. Az új terv 1993. június 29-én lett kész. E késedelem miatt nem le­hetett kb. 3 m-es szakaszon az alap­­betonozast es a lalazast elvégezni. 5. 1993. április 5-én a beruházó részéről kértük az acélszerkezet sze­relését. A beruházó a szerelést 1 hó­napos késéssel indította el 1993. má­jus hónapban és fejezte is be. Az acélszerkezetek közötti távolság nem a tervnek megfelelő mérettávolság­gal van elkészítve. A mérethiba miatt nem lehet a tetőborítást alsó és felső részen elvégezni, valamint a hőszige­telést sem. 6. Többszöri sürgetés ellenére a beruházó a Kft. részére nem tudta meghatározni a beépítendő tornafel­szerelésnek a típusát. A felszerelések vasanyagának hiánya miatt nem le­het elvégezni a padló szigetelését és a térbeton elkészítését. Ez további határidő csúszást jelent. 7. A tetőborítás, padlószigetelés és betonozás elvégzése után kb. 3 hétnek kell eltelni, hogy teljesen szá­raz betonon el lehessen kezdeni a csarnok parkettázását: 8. Tornacsarnok építésének vég­leges befejezéséhez még a következő tervek hiányoznak: — Szennyvíz elvezetés, — Ókécskei Iskola mögött járda + korlát, — lépcsőjeláró a tornacsarnokhoz, — tornacsarnok és a magasabban fekvő iskola közötti támfalrendszer. Kérem a Tisztelt Olvasót, hogy a fentiek alapján döntse el, hogy a ké­sedelem oka valóban mi miatt merült fel: ÉPKER KFT., vagy Polgármes­teri Hivatal? Tiszakécske, 1993. július 12. Konfár János főkönyvelő Közszolgálati érdekegyeztetés Az érdekelt tárcák, az önkormány­zati érdekszövetségek és az érintett szakszervezetek képviselőinek tár­gyalócsoportjai részvételével kedden megalakult a Közszolgálati Érdeke­gyeztető Fórum (KÉF). Ennek leg­fontosabb feladata a közszolgálati munkáltatók és munkavállalók érde­keinek, törekvéseinek egyeztetése, az információk cseréje, illetve a köz­­tisztviselők élet- és munkakörülmé­nyeit érintő megállapodások kialakí­tása. A megállapodások létrejöttének feltétele a tárgyalócsoportok kon­szenzusa. A közeljövőben országos felmérés készül a közszolgálati köztisztvise­lők élet- és munkakörülményeiről. A KÉF elsőként a köztisztviselők sztrájkjogával kapcsolatos kérdése­ket vitatja meg, majd a költségvetési dolgozók bérviszonyainak témaköre következik. A belügy a lakásokról Az Országgyűlés által elfogadott, a lakások és a helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonat­kozó egyes szabályokról szóló tör­vény 1994. június 30-ig megtiltja az önkormányzati lakások lakbérének emelését, továbbá vásárlási jogot ad a lakások és a nem lakás céljára szol­gáló helyiségek bérlőinek, hogy bér­leményük tulajdonjogát megszerez­hessék. Jogviták sorozatát indítaná el, ha egyes önkormányzatok a már elfogadott törvényt figyelmen kívül hagyva, kísérletet tennének arra, hogy a lakásokat és helyiségeket ki­vonják a törvény hatálya alól, és e vagyonkimentéssel megakadályoz­zák a bérlők tulajdonszerzését. Ez szembehelyezkedés lenne a magyar törvényhozás akaratával, ami sértené a bérlők és a vállalkozók érdekeit, joggal váltaná ki ezen rétegek felhá­borodását. A Belügyminisztérium felhívja a figyelmet, hogy ha az ön­kormányzat lakást vagy helyiséget kíván elidegeníteni, azt előbb a bér­lőnek kell vételre felajánlania. Folytatódik az éhségsztrájk A szlovák hivatalos szervektől ez idáig semmilyen értseítést nem ka­pott Barati Attila, a bodrogközi Pácin és Jakus Péter, a szlovákiai Nagykö­­vesd (Velky Kamenec) polgármes­tere, akik immár hatodik napja foly­tatnak éhségsztrájkot a két falu kö­zötti határátkelőhely megnyitásáért. Mint ismeretes a Bodrogköz és a szomszédos szlovákiai régió mintegy 50 ezer lakója immár három éve küzd a határátkelőért, hiszen a Sáto­raljaújhelyi állomás felé 100-120 ki­lométert is kell kerülniük, hogy ro­konaikat, barátaikat a határ túlsó ol­dalán meglátogathassák, holott pél­dául Pácin és Nagykövesd csupán két és fél kilométerre van egymástól. Jeszenszky Géza külügyminiszter az üggyel kapcsolatban úgy nyilatko­zott, hogy bármikor kész a szlovák féllel az átkelő megnyitásáról szóló megállapodás parafálására. Futás a törvény elöl (Folytatás az I. oldalról) A tizennégy képviselőből azonban ketten rögtön kinyilvánították ellen­­véleményüket. Dr. Nagy Lajos és Nagy Péter képviselők úgy vélték, visszaélés lenne az önkormányzat ré­széről, ha a törvény megtorpedózá­sával a halasi polgárok féláru lakás­­vásárlási lehetőségét megakadályoz­nák. A képviselők többsége viszont úgy látta, igazságtalanság lenne azo­kat „bagóért” lakáshoz juttatni, akik eddig is a „kényelmet választották”, azaz önkormányzati lakásokban élve nem vállaltak közterheket. Míg má­sokat kamatterhek nyomasztanak, a bérlők — köztük az üzlethelyisége­ket bérlők is — most kispénzért és kamatmentesen ingatlanhoz juthat­nak, s az önkormányzatnak még a mérlegelés sem adatik meg. Németh B. László képviselő egyenesen a tör­vény alkotmánysértő vonásaira fi­gyelmeztetett ezzel kapcsolatban. Az alpolgármester a létszám diáktálta döntést elkerülendő szünetet rendelt el, amelyről két képviselő, Rostás László és Tóth Istvánné nem jött vissza az ülésterembe. Az így hatá­rozatképtelenné vált ülést pénteken 14 órára ismét összehívják. H.T. (Folytatás az I. oldalról) Amennyiben Kecskemét képvi­­selő-testülete is úgy dönt, hogy a bér­lakások eladásakor a törvény szerint járnak el, úgy az otthon forgalmi ér­tékének 50 százalékáért és további kedvezményekkel vehetik meg a bér­lők minden bizonnyal a már kijelölt ezer lakást is. Az eladási tilalmi lista is jórészt hatályát veszti. A nem lakás céljára szolgáló he­lyiségek törvény alóli kivonásának vitájában elfogadták dr. Molnár Ilona azon módosító indítványát, hogy az önkormányzati intézmények elhe­lyezését szolgáló helyiségeket ne vi­gyék be apportként az lkt.Kft.-be. Nem tisztázott még, hogy a kft.-be bevitt vagyon után kell-e az önkor­mányzatnak áfát fizetni? A határozat mellékletét képező vagyoniista is hi­ányos, ennek elkészítésével a pol­gármestert bízták meg. A vitában Hideg Antal alpolgármester azt java­solta, hogy a Rudolf laktanyát szin­tén vigyék be az ingatlankezelő kft.-be. Mint ismeretes, a megyei bí­róság a laktanya tulajdoni lapjáról tö­rölni rendelte a Közép-európai Nem­zetközi Egyetem Alapítványt, így az ingatlan a város tulajdonába került. Merász József polgármester nem tar­totta ezt szükségesnek, mivel a lak­tanyában a vállalkozóknak csak hatá­rozott idejű bérleti szerződése van. A parlament által alkotott törvény vi­szont csak a határozatlan idejű bér­leti joggal rendelkezőknek biztosítja a kedvező vásárlási feltételeket. A szavazás előtt a képviselőktől szót kapott a Kisosz megyei elnöke, Nyírádi Miklósné. Az elnökasszony szerint a képviselők kijátszani ké­szülnek a törvényt. Megkérdezte, az így nagy vagyonhoz jutó Ikt.Kft.-t ki (Folytatás az I. oldalról.) Fontos tudnivaló, hogy a bármi­lyen jogcímen kapott egyszeri támo­gatás adó- és tb-járulékmentes; nem kell beszámítani a személyi jövede­lem adó—alapba és társadalombizto­sítási járulék sem terheli. Nyugdíja­sok esetében további szempont, hogy a kompenzációra való jogosultságnál az augusztus havi járandóságot ve­szik alapul, a szeptemberi nyugdíj­­emelés tehát senkit nem zár ki a mos­tani térítésből, függetlenül attól, hogy esetleg valaki csak szeptem­berben kapja meg a pénzt. Jó tudni, hogy a szeptemberben esedékes 4 ellenőrzi majd, s úgy vélte: érdek­­csoportok kezére kerülhet a hatalmas ingatlantömeg. Szerinte a tervezett döntéssel cserbenhagyják a kisvál­lalkozókat és kérte a képviselőktől, név szerint szavazzanak. Merász József polgármester rea­gált a kemény szavakra. Úgy vélte, a közgyűlésnek 110 ezer embert kell képviselnie és tulajdonosként kell a szenátoroknak gondolkodniuk. Az üzletek és garázsok kivonása a tör­vény hatálya alól pedig a jog határain belül van, hiszen a Magyar Közlöny még nem jelent meg. A képviselők egyhangú döntése után, mellyel kivonták az ingatlano­kat a törvény hatálya alól, Farkas Zoltán azt javasolta: a Megyei Jogú Városok Szövetsége — melynek Kecskemét is tagja — kérjen Alkot­mánybírósági vizsgálatot az egész lakástörvényre vonatkozóan. Mint kiderült, ez már folyamatban van. Természetesen a másik oldal sem nyugszik bele a történtekbe. A Bel­ügyminisztérium politikai államtit­kára, dr. Józsa Fábián lapunk keddi számában úgy nyilatkozott, hogy a minisztérium is törvényességi lépé­sekre készül az önkormányzati va­gyonok kivonásáról a törvény hatá­lya alól. Érdekesség, hogy a református egyháznak a Katona József tér 6. számú lakóépülettel egy helyrajzi számon visszaadott sétálóutcái üzle­teket is bevitték az apportjegyzék szerint az IKT.Kft.-be. Információ­ink szerint az önkormányzat telek­­megosztást kezdeményez a földhiva­talnál. mivel a városatyáknak az üz­letsort nem állt szándékukban odaa­jándékozni az egyháznak. Mihályka Gyula százalékos nyugdíjemeléskor és a jövő évi emelés alapját képező idei nyugdíjátlag ( az egész évben kapott nyugdíj összege osztva 12-vel ) ki­számításakor sem veszik figyelembe az 1 000 illetve I 500 forintos egy­szeri kompenzációt, mivel azt az ál­lami költségvetésből utalják át az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigaz­gatóságnak. Az egyszeri támogatás összegét előreláthatólag legkésőbb szeptember közepéig kapják kézhez a nyugdíjasok. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a tervek szerint külön utalványon postázza a kompenzációt. Szabó Margit Új ruhában a postások Új ruhát kapnak a postások. Az új ruházat zöld alap-, sötétszürke és fe­hér kiegészítő, piros díszítő színei­ben a hagyományosan piros postalá­dát, a zöld postakocsit i'dézi emléke­zetünkbe. A ruhaváltásra 11 év után került sor, a dolgozói észrevételek eredmé­nyeként. Az 1982-ben rendszeresített ruházat színe és fazonja már nem volt népszerű viselői körében, eljárt felette az idő. A viselésben érintettek túlnyomó többsége a sportosabb, a könnyebb mozgást elősegítő ruháza­tot kérte, ami jobban igazodik a je­lentős számú — mintegy 13—14 ezer kézbesítő sajátos munkakörül­ményeihez. A küldeményekkel tö­mött táska például rövid idő alatt de­formálta a régi zakót. Hazai alap­anyagokat vettek igénybe. Nyolc alapanyaggyártó és tizennyolc kon­fekcionáló jelenti a gyártási hátteret. A viselésben érintettek sokrétű te­vékenysége, a különböző munkakö­rök miatt többféle, variálható elem­ből álló ruhacsaládot honosítottak meg. A nyári-téli ruhakollekció mintegy 40 fajta termékből áll. Az új ruházat kialakítása során a munka jellegéhez kevésbé alkalmaz­kodó korábbi zakós öltöny helyett a dzseki, a feszesebb nadrágot lezse­­rebb, bővebb fazon váltja fel. • Az új postás egyenruhák Kicsi a dinnye, de finom Ezen a nyáron a dinnyefronton a kisméret a divat. Egyesek dühönge­­nek emiatt, mások pedig örülnek a kicsi dinnyéknek. Hier Ferenc, aki gyümölcsöt árul az 51-es úton, Baja határában, elmondta, az aszály a fő bűnös a dinnyék csökött voltában. Belejátszik azonban még egy beteg­ség is, amely azon a laza homoktala­jon, melyen a környéken termelnek, igencsak könnyen támadhat. A be­tegség neve: fuzárium. Hier Ferenc hangsúlyozta, hogy nem attól van ki­csi dinnyéjük is, mert azokat valami­lyen vegyszerrel kezelték. Termésük kizárólag bio-gyümölcs, semmilyen növényvédőszert nem alkalmaznak. Van óriási dinnyéjük is, a fuzárium csak néhány fajtát támad meg. Ezek kilóját 5-10 forinttal kevesebbért árulják. Bőven akadnak olyan vevők, akik csak ezeket a kisebb méretű dinnyéket keresik, mert ízletesebb­­nek, édesebbnek találják a többinél. Mozgáskorlátozottak szervezete Kunbaján Június utolsó napjaiban Kunbaján is megalanult a mozgáskorlátozottak helyi szervezete. Jelenleg több mint hatvan tagjuk van. Ez azért is figye­lemre méltó, hiszen a település la­kossága alig haladja meg a kettő ez­ret. A szervezet kialakítása a jó egy­üttműködésnek köszönhető, melyet az önkormányzat anyagilag is támo­gatott. A tagság az idősek napközi otthonában kapott helyet, csütörtöki napokon találkoznak egymással. A négyfős vezetőség az érdekvédelmi feladatok ellátása mellett színes programok biztosításán fáradozik. Augusztus 20-án kézimunka kiállí­tásra várják az érdeklődőket. Közügyekről Kunszálláson Hétfőn, július 19-én délután hat órai kezdettel tartja soronkövetkező ülését a kunszállási önkormányzat. A képviselők előtt beszámol az Intéz­ményirányító Társulás vezetője és tá­jékoztató hangzik el a labdarúgó- és a sportszakosztály működéséről. A testület ülése a személyi kérdések el­bírálása kivételével nyilvános. Még egyszer egy hitelügyről A Dél-Alföldi Regionális Fejlesz­tési Társaság által meghirdetett hite­lakciót — sajnálatos módon, téves információ alapján — tegnapi lap­számunkban (7. oldal) összefüggésbe hoztuk az OTP-vel. A két szervezet között nincs üzleti kapcsolat, így te­hát az említett társaság tevékenysé­gével kapcsolatos hitelügyről az OTP nem tud tájékoztatást adni. Ugyanakkor felhívjuk az érdeklő­dők figyelmét, hogy a fenti regioná­lis társaság Békéscsabán pénteken sajtótájékoztatót tart a lehetőségek­ről, s lapunkban visszatérünk e soka­kat érdeklő témára. Bajor söripar hazánkban Bemutatkozott szerdán Budapes­ten a 403 éves Hotbrau München, Európa egyik legnagyobb sörgyára. A cég sajtótájékoztatóján bejelentet­ték: a müncheni sörgyár, ősztől kezdi forgalmazni termékeit Magyarorszá­gon. A 170 embert foglalkoztató sör­gyár 1992-ben 210 ezer hektoliteres termeléssel 40 millió márkás forgal­mat bonyolított le. A bajor söripar je­lentős szerepet játszik a magyar sör­piacon, tavaly 20 ezer hektolitert ex­portált hazánkba. Ez az 1991-hez képest mintegy 100 százalékos nö­vekedést jelent. KÖZÉLETI HÍREK • A Köztársaság Párt 8. sz. vá­lasztókerületi helyi szervezete tart zászlóbontó összejövetelt Kiskunha­lason. A szervezők július 16-án, 18 órára várják az érdeklődőket az ÁMK épületébe. A TÖRVÉNY KIJÁTSZÁSA? Kecskeméti vagyonmentés Szeptemberig megjön a pénz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom