Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-09 / 132. szám

2. oldal, 1993. június 9. PETŐFIKÉRE KÉRDŐJELEK Kiszámolósdi? Számolnak a honatyák és a frakciók, számolnak a pártok, a koalíciósok és az ellenzékiek, számol a sajtó és az olvasó, egy­szóval mindenki számol. A fel­advány látszólag egyszerű: meg- van-e még, megmarad-e a kor­mánytöbbség, avagy elveszti parlamenti túlsúlyát a koalíció ? Ehhez pedig csak összeadni és kivonni kell—figyelembe véve a kizárások, át ülések nyomán ki­alakult pillanatnyi helyzetet. Egyetlen „apró" probléma, hogy a pillanatnyi helyzet mo­mentán áttekinthetetlen... A számháború kimenetele a fontos?Félreértés ne essék: ér­dekes és nem is lényegtelen, mi a parlamenti sokismeretlenes po- li( ma téma) tikai műveletek vég­eredménye. De sokkal-sokkal fontosabb, hogy 215 milliárdos deficit mellett be kell-e léptetni —s ha igen, mikor—a 10száza­lékos áfát: mennyivel emelked­nek az alapvető élelmiszerek, gyógyszerek és egyéb „kemény" cikkek árai. Milyen kompenzá­ciós megoldásokkal lehet men­tesíteni az új inflációs hullám ter­heitől legalább a legszegényebb rétegeket? Vagy: milyen garan­ciákkal, hitelkonstrukcióvaljut­hatnak törvényben is megígért béremelésükhöz a közalkalma­zottak, mit jelent a gyakorlat­ban a szociális juttatások köré­ben az állampolgári jogosultság helyett érvényesítendő rászo- ndtság elve? Megannyi tisztá­zandó, mérlegelendő kérdés és vitatéma — amely alighanem ezerszer jobban érdekli az átlag­polgárt, mint a parlamenti párt­szektorok határainak módosu­lása. Válasz — vakáció előtt? A parlamentben folyó „kiszá­molósdi” közben (helyett?) alighanem elsősorban ezekkel a súlyos kérdésekkel kell a hon­atyáknak szembesülniük, s min­den eröt.figylemet az optimális válaszok megtalálására össz­pontosítaniuk. Július második hetében vakációra megy a Tisz­telt Ház — az idő tehát rövid, a felelősség pedig nagy. A háztáji esélylatolgatás, a szavazótábo­rok méricskélése és a színfalak mögötti lázas „diplomáciai ma­nőverezés" persze, nem bűn. De csak ezzel foglalkozni — hi­ba... B. Zs. Gazdálkodók a költségvetésről A magyar gazdálkodók csak olyan költségvetési politikát tud­nak támogatni, amely nem erősíti a gazdasági recessziót. Szerintük nem a hiány mérséklését kellene prioritásnak tekinteni, mert ez to­vább mélyíti a hanyatlást. A válla­latok úgy érzékelik, hogy a hitel­konszolidáció első üteme nem ol­dotta meg a problémákat mondták Szabó Iván pénzügymi­niszternek kedden, a Magyar Gaz­dasági Kamara Szövetségi Taná­csának ülésén. Válaszában Szabó Iván előrebo­csátotta, hogy nehéz azon követel­ményeknek megfelelni, amelyek a gazdaság élénkítését is szolgálják, ugyankkor a költségvetés deficitjét is megállítják. Nem lehet egyidejű­leg az összes érdeket figyelembe venni, hiszen vagy a gazdaság nem növekszik, vagy a társadalom tilta­kozik a költségvetés kiadási olda­lának újragondolása kapcsán, vagy esetleg Magyarország nem kap külföldi forrásokat. Egyetértett a kamarával abban, hogy a hitelkonszolidáció a mai gazdálkodási rendszer kulcskérdé­se. Ez ugyan nagyobb költségveté­si áldozatvállalást is igényel, ám a körvonalazódó, kétlépcsős világ­banki hitellel történő megoldás egy vállalati reorganizációval is össze­kapcsolható. Ehhez azonban a Nemzetközi Valutaalappal kell megeg; 'jzni. A bevételi oldalon vannak még bevethető tartalékok, a kiadásról viszont nem növelhető tovább a szociális és jóléti költeke­zés. Többet kell fordítani az inf­rastruktúrára és a mezőgazdaság­ra. Itt mondta el a pénzügyminisz­ter, hogy a közalkalmazottak tör­vényes, jogos követeléseit nem szándékoznak a költségvetésből fi­nanszírozni. Ezek kielégítését az önkormányzati vagy társadalom- biztosítási forrásokból azonban a Valutaalap a megállapodás kiját­szásának tekinti, es egyáltalán nem támogatja ezen összegek kifizeté­sét. Az akadémiáról és a felsőoktatásról tárgyaltak a honatyák (Folytatás az 1. oldalról) A kisgazda 36-ok képviseletében Hajdú Istvánné a tanszabadság ér­vényesülését, valamint az intézmé­nyi autonómiát emelte ki az előter­jesztés kapcsán. Jánosi György, a szocialista frakció szónokaként az oktatási törvénycsomag legkidolgozottabb előterjesztésének nevezte a tör­vényjavaslatot, ám jelezte: képvise­lőcsoportjuk csak jelentős módosí­tások után tudja azt támogatni. A fiatal demokraták részéről Sasvári Szilárd a felnőttoktatásra, valamint a távoktatásra vonatko­zó részeket hiányolta az előterjesz­tésnél. Javasolta egyúttal, hogy a felsőoktatásban képzési áganként kidolgozott finanszírozási forma érvényesüljön. Tóth Sándor (KDNP) többszintű diplomarend­szer bevezetése mellett érvelt, java­solva, hogy három esztendei kép­zés után úgynevezett egyetemi alapdiplomát szerezhessenek a hallgatók. A törvényjavaslat általános vi­táját elnapolták, a vezérszónokok sorában már csak a függetlenek képviselője nyilvánít véleményt a jogszabály tervezetéről. Mennyit ér a kárpótlási jegy? Május végéig az Állami Vagyon­ügynökség nyilvántartásai alapján mintegy 3,9 milliárd forintnyi kár­pótlási jegyet használtak fel ál­lami tulajdon megvételére. A fel­használt kárpótlási jegyek mennyi­sége alapján összesen több mint 855 millió forint címértékű kárpót­lási jegyet fordítottak az ÁVU ál­tal felajánlott részvények megvá­sárlására. Ezzel a kárpótlásijegy­tulajdonosok 780 millió 725 ezer forint névértékű részvényhez jutot­tak. A legtöbb kárpótlási jegy, mintegy 241 millió forintnyi az OTP-papírok ellenében került az ÁVÜ-höz. Az Intereurópa Bank és a Csemege Julius Meinl részvé­nyeiért pedig 184, illetve 185 millió forint értékű kárpótlási jegy futott be az ÁVÜ-höz. A Pillér Befekte­tési Alap jegyeiből 1,384 milliárd forint címértékű kárpótlási jegyért közel 1,846 milliárd forintnyi be­fektetési jegyet jegyeztek. Az egyéb privatizációs célú kár- pótlásijegy-felhasználás teljes érté­ke meghaladja az 1,73 milliárd fo­rintot. Ebből az önprivatizációs program keretében mintegy 407 millió forint értékű kárpótlási je­gyet használtak fel tulajdonosaik, míg az előprivatizációs üzletvásár­lásokra több mint 917 millió fo­rintnyi kárpótlási jegyet fordítot­tak. Közel 103 millió forintnyi kár­pótlási jegy szolgált Egzisztencia­hitel saját részeként. A kárpótoltak között viszony­lag alacsony az érdeklődés a kár­pótlási jegyek életjáradékra váltá­sa iránt. A néhány ezer kárpótolt mintegy 84 millió forintnyi kárpót­lási jegy ellenében kérte életjára­dék folyósítását. A kárpótlási hi­vatalok eddig 50 milliárd forint címértékü kárpótlási jegy kibocsá­tásáról döntöttek. Duna—Európa terv Meglepő javaslattal állt elő a bol­gár védelmi miniszter. Valentyin Alekszandrov „Duna—Európa ter­ve” a közép-kelet-európai stratégiai vákuum kitöltésére első ütemként — intézményi keretek nélkül — az osztrák ,a magyar, acseh, a szlovák, a szlovén, a horvát, a román és a bol­gár vezérkar szorosabb együttmű­ködését indítványozza. A politikus kifejtette, hogy ezek az országok geopolitikai szemszög­ből „konglomerátumot” alkotnak, s ezért cselekvésüket sürgősen össze kell hangolni. A „Welt” című német lapnak nyilatkozva Alekszandrov kijelentette, hogy ötlete máris ked­vező fogadtatásra talált. A bolgár miniszter síkraszállt a dunai államok szövetsége mellett, mert ezeket az országokat összeköti az európai eszmeiség és a „német— osztrák befolyás”. Az egyesült Né­metország ugyanakkor — a jelek szerint nem kíván nagyhatalmi szerepet betölteni, és a befolyási öve­zet központjává válni. A Duna- régió értelmiségét és hadseregeit több generáción át fűzték szoros szálak Németországhoz, ezek a tör­ténelmi kapcsolatok most felbomla- ni látszanak, fejtegette Alekszand­rov.''— ............ ”■ " "• A Duna—Európa terv érezhető; en egyenlő távolságtartásra törek­szik Nyugat-Európától és Oroszor­szágtól. A földrész nagyhatalmai a védelmi miniszter meglátása sze­rint — a korábbiakhoz képest el­vesztették hagyományos befolyásu­kat Délkelet-Európában. Oroszor­szág határai Nagy Péter cár korát idézve összezsugorodtak, a Duna- deltáról pedig kénytelen volt lemon­dani. Ilyen körülmények között sür­getően szükség van a „dunai-euró­pai biztonságpolitika” kialakításá­ra. Alekszandrov a német lapnak adott nyilatkozatában nem említet­te, vajon Kis-Jugoszlávia, illetve Ukrajna tagja lehetne-e egy ilyen vé­delmi szövetségnek. Adóperek Nem kielégítő a büntetőjogi sza­bályozása az adózással kapcsolatos törvényellenes magatartásnak. Ugyanakkor az adóerkölcs jelenle­gi állapotában nem lenneszabad ki­használatlanul hagyni a büntetőjo­gi elrettentés eszközét — mondta többek közt a Co-Nex-Training BT. által rendezett adójogi fóru­mon kedden Várszeghi György, az APEH jogi főosztályának vezetője. 1991 és 1992 között több mint kétszeresére nőtt az adóhatóság pe­res ügyeinek száma. Ennek az is az oka lehet — volt a főosztályvezető véleménye —, hogy a fizetési gon­dokkal küszködő adózóknak léleg­zetvételt jelenthet az adóhatóság határozatának megtámadása, és a bírósági eljárás folyamán is elmen­nek a végsőkig. Az eljárás időtarta­mára ugyanis a bíróság a végrehaj­tást rendszerint felfüggeszti. A sta­tisztikák szerint a bíróságok az adóhatósági döntések 55-60 száza­lékát hagyják helyben. Ezen a téren nem volt változás az elmúlt évek­ben. Sok peres ügy indul azért, mert az adójogszabályokban sok az ellent­mondás a gyakori módosítások mi­att. Ezek időleges feloldására az APEH általában — a Pénzügymi­nisztériummal konzultálva — nem kötelező érvényű irányelveket dol­goz ki. Az iránymutatást követő adózókra később akkor sem rónak ki bírságot, ha ajogértelmezés meg­változik. Várszeghi György véleménye szerint több, adózással kapcsolatos jogszabály is módosításra szorul. Az adócsalás fogalma például rendkívül elavult a büntető tör­vénykönyvben, számos, újabban elterjedt csalásfajtára nem lehet vo­natkoztatni, és indokolatlanul eny­he a büntetése. Több más példa közt a fórum előadói megemlítették azt is: gazdasági és méltányossági szempontból is ésszerűtlen az a sza­bály, hogy a részvényt vásárlók nem kaphatják meg az adókedvez­ményt, ha az adóév december 31- éig nem kapták meg a részvényt, ak­kor sem, ha a vásárlás igazolhatóan megtörtént még e dátum előtt. (MTI) Véget ért a kurd tűzszünet Felújítja támadásait a kurdok függetlenségért harcoló törökor­szági gerillaszervezet. A Kurd Munkapárt (PKK) vezetője beje­lentette, hogy tegnaptól véget ér a szervezet által áprilisban egyolda­lúan elhatározott tűzszünet, mivel „a török központi hatalom nem fo­gadta el a feléje nyújtott kezet". A török kormány ugyancsak teg­nap, de a kurd bejelentést megelő­zően közölte, hogy amnesztiát ad a PKK azon tagjainak, akik vissza akarnak térni a normális életbe. Atomlétesítmény Tibetben? Cselekvési program Az Országgyűlés keddi munka­napjának zárásaként megkezdte és be is fejezte a Duna egyoldalú elte­relése következtében szükséges cselekvési programról szóló, a du­nai vízlépcsőrendszer kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottság ál­tal beterjesztett határozati javaslat általános vitáját. Az előterjesztés arra kívánja felszólítani a kor­mányt, hogy haladéktalanul ter­jessze az Országgyűlés elé a Duna egyoldalú elterelése következtében szükséges cselekvési programot és pénzügyi tervet. Az illetékes testület állásfoglalása szerint a kormány­nak a szigetközi mellékágak vízpót­lását szolgáló műszakimeg­oldás-tervezete a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer egyik fő létesít­ményének, a dunakiliti duzzasztó­nak a részleges üzembe helyezését feltételezi. Ez a megoldás ezért nem állna összhangban a vízlép­csőrendszer megvalósításáról szó­ló rendelkezéseket hatályon kívül helyező, 1992. évi XL. törvénnyel. A tervezett intézkedésekkel szem­ben — állítják az előterjesztők — az alávetési nyilatkozatban rögzí­tett kötelezettségvállalás teljesítése — a közös ideiglenes vízmegosztá­si rend megvalósítására — nem­csak a szigetközi mellékágak viz- pótlását, hanem a térség vízkészle­teinek megóvását is szolgálná. Pécsi Expo „Pécs Expo” néven rendezik meg ez évtől a Pécsi Ipari Vásárt. A tíz napig látogatható vásár június ti- zennyolcadikán, jövő hét péntekén nyílik. A nemzetközi árubemutató már nemcsak az ipari termékek, ha­nem a fogyasztási és beruházási ja­vak általános vására lesz. A pekingi rendszer határozott cáfolatai ellenére a dalai láma képviselői azt állítják, hogy a Kínához autonóm körzetként csatolt Tibet északi részén atom­létesítmény működik. Erről a ti­beti buddhisták szellemi vezetője Közismert tény, hogy mind a nők, mind pedig a férfiak rákhalá­lozását tekintve Magyarország az elsők között szerepel a világlistán. E kétes dicsőségen, pontosabban a mögötte rejlő megdöbbentő valósá­gon kíván változtatni az Országos Onkológiai Intézet és a Magyar Rá­kellenes Alapítvány a nemzeti rák­programmal, amelynek részleteiről kedden tájékoztatták az újságíró­kat. Kásler Miklós, az Országos On­kológiai Intézet vezetője elmondta: az intézet munkatársai egy évvel ezelőtt kezdték meg a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos ha­zai ténykedések felülvizsgálatát, s ezzel együtt egy nemzeti rákprog­ram kidolgozását. Első lépésként oktatási koncepciót készítettek az orvosképzés számára, mert jelenleg a daganatos megbetegedésekkel összefüggő komplex ismeretek az egyetemek egyiken sem szerepelnek önálló tantárgyként. Ezt követően és ez adja tulajdonképpen a program gerincét — nagyító alá vették a megelőzés egyik alapkövét jelentő szűrési rendszert. Kiderült mulatott rá Kásler professzor —, hogy a szűrési szisztémát gyö­keresen meg kell változtatni ah­hoz, hogy a jelenleginél kedvezőbb helyzet alakuljon ki. Az elmúlt év­által nyilvánosságra hozott jelen­tés számol be. A létesítmény fontos szerepet játszik a kínai atomprogramban, és egyúttal a nagy hatékonyságú fegyverek legtitkosabb előállítási helye — olvasható a jelentésben. tizedekben ugyanis a rákszűrés szinte egyet jelentett a nőgyógyá­szati rákszűréssel, miközben a test többi pontjának vizsgálatát elha­nyagolták. Pedig a tüdő, a bélrend­szer és a szájüreg daganatos meg­betegedései jóval gyakrabban for­dulnak elő, mint például a méh­nyakrák, s ezek ráadásul kis ráfor­dítással hatékonyan szűrhetők. Az intézet ezért kidolgozott egy, az életkorral összefüggő halmozó­dást, a rizikócsoportokat és a föld­rajzi gyakoriságot is figyelembe ve­vő szűrési rendszert. A nemzeti rákprogram másik alappillére a komplex onkoterápia feltételeinek megteremtése. A sebészeti, a gyógyszeres és a sugárkezelés ugyanis szinte minden betegségnél csak együtt hatásos, ezért létkér­dés, hogy minden onkológiai cent­rum rendelkezzék a szükséges esz­közökkel. Mindezen túl azonban a betegek testi, lelki rehabilitációját elősegítő osztályok sem hiányoz­hatnak a programból. Az elképze­lések megvalósításához a személyi és a tárgyi feltételek már megvan­nak. A program sikeréhez azon­ban még szükség van némi anyagi támogatásra, illetve ami még ennél is fontosabb, az emberek felelős­ségtudatának változására mondta a főigazgató. TÁJÉKOZTATÓ A NEMZETI RÁK PROGRAMRÓL Rendszeres szűrés szükséges EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Az RMDSZ segítséget kért A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nyilatkozatban adott hangott megdöbbenésének, és a nemzetközi közvélemény segítségét kérte azzal kapcsolatban, hogy a legfelsőbb törvényszék hétfőn megerősítette a Cseresznyés Pál ügyében a Maros megyei bíróság által tavaly júliusban kiszabott tízéves börtönbüntetést. Az 1990. márciusi tömeges marosvásárhelyi összecsapások magyar résztvevőjére gyilkossági kísérlet címén szabták ki ezt a büntetést. Cseresznyésről videofelvétel készült. Ez azt mutatta, hogy egyszer beletalpalt a földön heverő Mihaila Cofariuba, aki később felépült ebből és több más (ismeretlen személytől eredő) sérüléséből. Akciók Draskovicék érdekében Már 19 szervezet kérte Slobodan Milosevic szerb elnöktől, hogy rendelje el Vük Draskovic ellenzéki vezető szabadon bocsátását. A Szerbiával hagyományosan szoros kapcsolatot fenntartó álla­mok vezetői Francois Mitterrand francia elnök és Konsztantin Micotakisz görög kormányfő — a hét végén szintén sürgették a szerb elnököt, hogy vessen véget a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője és felesége elleni eljárásnak. Erélyes állásfoglalásában ezt követelte az Amnesty International is. A szerb rendőrség azonban egy lépést sem tett annak érdekében, hogy enyhítsen a helyzeten. Hétfőn este véget vetettek a Szerbiában szervezett aláírás-gyűjtési akciónak, amelyet Vük és Danica Draskovié érdekében szerveztek. Mozgósítások Horvátországban Horvátország 150-200 ezer katonát mozgósított és a horvát­országi Krajina elleni végső támadásra készül — állítja Djorge Bjcgovic krajinai miniszterelnök a belgrádi Vecernje Novosti című lap tegnapi számában. A nemzetközileg el nem ismert szerb köz­társaságkormányfőjének interjúját a Tanjug jugoszláv hírügynök­ség ismertette. Bjegovic szerint Horvátország teljes harci készült­ségbe helyezte Scud típusú föld-föld rakétáit. A krajinai politikus elmondta, hogy értesüléseit megosztotta a jugoszláviai ENSZ- békefenntartók felelőseivel, akiknek elmondta: a Krajina elleni támadás az „általános háború” kezdetéhez vezetne. Owen ellenzi a konföderációt Rendkívül veszélyesnek ítélte Lord Owen a boszniai és horvát- országbeli szerbek azon törekvését, hogy egyfajta konföderáció­ban egyesüljenek. Ezzel ugyanis a mohamedán közösségek helyze­te még sebezhetőbbé és kiszolgáltatottabbá válhatna, állandósítva a harcok kirobbanását. A jugoszláv békekonferencia társelnöke azt követően tartott rövid sajtótájékoztatót, hogy részt vett a közösségi külügyminiszterek tanácsülésén. Kérdésre válaszolva értésre adta, hogy a védett övezetek létesítésére vonatkozó elképze­léseket csakis ideiglenes intézkedésként tudja elfogadni, és nem tekinti a végleges megoldás hatékony eszközének. Moszkva óvatosságot mutat Orosi részről a rendezés felé tett fontos lépésnek tekintik az ENSZ. Biztonsági Tanácsának a délszláv válsággal kapcsolatos legutóbbi határozatát, s bíznak benne, hogy valamennyi érintett megvalósításában — fejtette ki tegnap az orosz külügyi szóvivő. A szóvivő válaszolt Lord Owen párizsi nyilatkozatára is, amelyben bizonyos ígéretek megszegésével vádolta Moszkvát. Jasztr- zsembszkij leszögezte: A washingtoni akciótervben semmiféle utalás nincs arra, hogy Oroszország kötelezettséget vállalt volna katonák küldésére. Orosz részről úgy tartják, hogy más lehetősé­gek is vannak az ENSZ boszniai akciójában való orosz részvételre, így például Oroszország közreműködhetne megfigyelők boszniai határra történő kiküldésében — tette hozzá a szóvivő. Kravcsuk lemondását követelik Leonyid Kravcsuk elnök és a kormány lemondását követelik a donyecki bányászok, akik tegnap hajnalban meghatározatlan ide­jű sztrájkba léptek. Hosszú hónapok óta ez az első olyan komo­lyabb akció, amelyen nemcsak a munkakörülményeik javítását sürgetik, hanem immár politikai követelésekkel állnak elő. A jelentés szerint kedden délelőtt tüntetést tartottak Donyeckben, a polgármesteri hivatal előtt. Ezen hangzottak el a legfelsőbb veze­tést távozásra felszólító követelések. Az akciót elindító független szakszervezetek a törvényhozás feloszlatását és új parlamenti vá­lasztások kiírását is követelik. Űj sajtófőnök a Fehér Házban Marc Gearan, a Fehér Ház helyettes kabinetfőnöke lett Bili Clinton elnök új „kommunikációs igazgatója”, azaz a sajtó- és propagandaügyek fő felelőse. E tisztet eddig George Stephanou- pulos, Clinton kampányának korábbi sikeres menedzsere töltötte be, aki azonban új posztján kevésbé bizonyult sikeresnek. Dee Dee Myers, Clinton régi sajtótitkára a helyén maradt, és várhatóan Mark Gearannel felváltva tartja majd a fehér házi sajtóértekezlete­ket. Új szóvivő mutatkozott be hétfőn a külügyminisztréiumban is: Michael Mccurry. Richard Bouchert váltotta, aki — hivatásos diplomataként - a Bush-kormány idején került a posztra, amelyet a kormányváltás idején is megtartott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom