Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-09 / 132. szám

^ Csökkenő ^ kamatok A takarékszövetkezeteknél július 1-jétől csökkennek egyes betéti ka­matok. Az Országos Takarékszö­vetkezeti Szövetségnek kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a takarékszövetkezeteknél elhelyezett takaréklevél-betétek, valamint ifjúsági takarékbetétek kamatát 1—2,5 százalékkal csök­kentik. Részletes információval a csökkentésről az egyes takarékszö­vetkezetek szolgálnak. Megcsapolt távvezeték Ismeretlen tettesek megfúrták és „megcsapolták” Baracska külterü­letén, a Széna-völgyben a Százha­lombatta—Pécs közötti 1,5 méter mélyen húzódó, 250 milliméter át­mérőjű kőolajtermékeket szállító vezetéket. A beavatkozásra a disz­pécserközpontban észlelt nyomás­csökkenés, valamint az úgynevezett vonalbejáró szakember által a föld felszínén felfedezett olajfolt hívta fel a figyelmet. A vezetékdézsmálók kilétének megállapítására nagy erőkkel nyomoz a vizsgálatot végző Fejér Megyei Rendőr-főkapitány­ság. Lombikikrek Egy 32 éves ózdi asszony hétfő éjszaka hármas ikreknek adott éle­tet Miskolcon, a Borsod-Abaúj- Zcmplén megyei kórház szülészeti osztályán. A terhesség mesterséges megtermékenyítés útján jött létre. Annak ellenére, hogy a három bébi, akik közül kettő fiú, egy pedig kis­lány, majdnem két hónappal a szo­kott idő előtt született, egészséges. A császármetszéssel világra segített gyerekek súlya 1,20, 1,50, illetve 1,60 kilogramm. Az édesanya jól van, a három csöppséget egyelőre a kórház koraszülött osztályán ápol­ják. Miniszter­gyilkosság Kedden párizsi otthonában agyonlőtték René Bousquet-t, a ná­ci Németországgal kollaboráló francia Vichy-kormány rendőrsé­gének főtitkárát —r- azaz lényegében az akkori kormány belügyminiszte­rét. Bousquet több ezer francia zsi­dó összegyűjtését és deportálását rendelte el 1942-ben. A merényletet követően a rendőrség elfogta az öt­ven év körüli Christian Didier-t, akinek beismerő vallomását a TF1 televízió be is mutatta. A TF1 sze­rint Didier 1987-ben merényletet kísérelt meg a lyoni gestapo főnöke, Klaus Barbie ellen, akkor négy hó­nap börtönre Ítélték. Embargós veszteségek Több milliárd forint veszteséget okoz néhány magyar vállalatnak a Szerbia elleni ENSZ-embargó — hangzott el egy Dunaújvárosban tartott tájékoztatón. Eszerint a Du- naferr Dunai Vasmű eddigi veszte­sége 3,6 milliárd forint, a Diósgyőri Nemesacél Műveknek 800 millió, míg a Mahartnak eddig több mint 600 millió forint bevételkiesést oko­zott az embargó. Mérleghiány Az idén elérheti az egymilliárd dollárt az ország folyó fizetési mér­legének hiánya — jelentette ki a jegybank alelnöke. Hárshegyi Fri­gyes sajtótájékoztatón azt is közöl­te, hogy a Magyar Nemzeti Bank 150 millió dollár értékben Euro- dollár kötvényt bocsátott ki. A Nyugat felelőssége A Nyugatnak el kell döntenie, hogy hozzájárul-e a közép-európai piac építéséhez vagy nem segíti a térség fejlődését, és így ez a terület instabillá válik. Erről Göncz Árpád beszélt, amikor fogadta az Európa Parlament magyar ügyekért felelős képviselőit. Az államfő arra is rá­mutatott, hogy hazánk mielőbb szeretne teljes jogú tagja lenni az’ Európai Közösségnek. Falvak lángokban A szarajevói rádió keddi beszá­molója szerint a boszniai szerbek hétfőn harckocsikkal és újabb gya­logsági egységekkel erősítették meg a muzulmánok lakta Gorazdét ost­romló csapataikat, amelyek lángba borítottak a város környékén négy faival. A brit hírügynökség emlé­keztet: Gorazde egyike annak a hat muzulmánok lakta térségnek, ame­lyeket az ENSZ „védett övezet”- yrník nyilvánított. , Pályázat gimnázium építésére Döntött a halasi közgyűlés a fel­építendő világi gimnázium elhelye­zéséről. Mint arról már korábban írtunk, a református egyháznak visszaadott Szilády-gimnáziumért 300 milliót kért cserébe a város önkormányzata. Az együttműkö­dési szerződés értelmében az öreg épületben szeptembertől két intéz­mény kezdi meg működését, majd három év múltán a közben felépü­lő új gimnáziumba költözik az ön- kormányzati iskola. Hogy a határ­időt tartani tudják, a képviselők már most elkezdték az építkezés előkészületeit. A korábbi közgyű­lésen felmerült két elhelyezési lehe­tőség közül hétfőn eldöntésre ke­rült a végleges hely. Miután a Sár­kány utcai terület tulajdonosai — Sepsi László vállalkozó és a KUN­ÉP KÉR Kft. — írásban nyilat­koztak, hogy nem áll szándékuk­ban eladni ingatlanjaikat, eldőlt a kérdés. A belváros helyett — ahol a Sepsiker 1994-től sportcsarnok építésébe kezd — a városközpon­tot és a kertvárost összekötő Szász Károly utcai elhelyezést választot­ták a képviselők. Az a körülmény is ezt a döntést támogatta, hogy itt a későbbiekben terjeszkedési lehe­tősége is adott lesz az új intéz­ménynek. Döntöttek egyúttal hét­fői ülésükön a meghívásos tervpá­lyázat kiírásáról is a városatyák. Feljelentett vagyonkezelők Szabó Iván pénzügyminiszter 1993. június 8-án fegyelmi eljárást rendelt el a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet két igazgatóhelyettese ellen. A Pénzügyminisztérium sajtóosz­tályától kapott információ szerint a központi számvevőségi hivatal 1993. április 21 -én kezdte meg a vizsgálatot. Egyértelművé vált, hogy a KVSZ gazdálkodásában, illetve az állami vagyon értékesítésének gyakorlatá­ban komoly szakmai és etikai hiá­nyosságok mutatkoznak. A központi számvevőségi hivatal elnöke kaidén ez ügyben feljelentést tett a rendőrsé­gen. A GANZ ANSALDO FELSZÁMOLJA A CSÁTALJAI ÜZEMET Sokkolta a hír a munkásokat Amint Gombkötő István polgár- mester elkeseredetten mondja, Csát- alja megszűnik a térség munkával legjobban ellátott települése lenni. Ez ideig ugyanis 134 munkanélkülit tartott számon a bajai munkaügyi központ, ami az 1837 lakos mind­össze 7 százalékát teszi ki. Ha vi­szont megszűnik a Ganz Ansaldo itteni, 120 főt foglalkoztató telephe­lye, akkor Csátalja is „felzárkózik” a térségi átlaghoz. A megszűnést munkásgyűlésen is hivatalosan bejelentette a részvény- társaság személyzeti igazgatója, dr. Mario Brancucci, aki azonban teg­napi, csátaljai tárgyalása alkalmával nem kívánt a sajtónak nyilatkozni. Nem sikerült a Garai út mellett fek­vő impozáns telepre, illetve műhely- csarnokba sem bejutnom, mert eh­hez — amint az üzemrendészet tájé­koztatott — Ignácz Antal, a bajai gyár igazgatójának írásbeli engedé­lyére van szükség. Ami a tényeket illeti: összesen 120 dolgozót, nagyobbrészt az admi­nisztratív állományból, kívánnak el­bocsátani a bajai és a csátaljai gyár­ból, illetve üzemegységből. A csátal­jai üzemet teljesen felszámolják, de az itteniek egy részét a bajai gyárban tovább foglalkoztatják. Arról, hogy kiket bocsátanak el, a dolgozók kép­viselőinek bevonásával kívánnak dönteni. A csátaljai üzem felszámo­lását a munkásgyűlésen azzal indo­kolták, hogy a Ganz Ansaldo Rt.-be —melynek Budapesten kivül Baján, • Ha megszűnik az üzem, az utcára került dolgozók többsége nem talál munkát a faluban. (Fotó: PN-archív) Gyulán és Szolnokon van gyára — az Ansaldo cég kénytelen volt 2 mii-, liárd forintot invesztálni a csőd elke­rülése végett. (A Ganz Ansaldo olasz—magyar részvénytársaság, melyet 51, illetve 49 százalékos olasz —magyar alaptőkearánnyal hoztak létre.) A csátaljai dolgozókat szinte sok­kolta a helyi üzem termelésének a megszüntetése. Mélységesen el van­nak keseredve, hiszen, akik utcára kerülnek, helyben vagy a környéken aligha találnak más munkát. Akiket pedig, bejáróként áthelyeznek Bajá­ra, nos, ez sem jelent igazán perspek­tívát — mondják —, az utazás ne­hézségeire, és az ezzel kapcsolatos többletköltségre gondolva. G. Z. ■-----­I . £ A menekültek továbbutaznak • Sok ezer délszláv menekült tartózkodik magyarországi menekülttáborban. (Fotó-MTI) A szabályosan utazók száma csökken, az illegális határátlépők száma pedig növekszik a magyar —jugoszláv határon. Tulajdon­képpen hónapok óta tartja magát ez a helyzet, lényeges változás nem történt és nem is várható. Május­ban valamivel több mint egymillió személy és 288 665 jármű lépte át déli átkelőhelyeinket. A határőr­ség kéri az utazóközönséget, elin­dulás előtt feltétlenül tájékozódja­nak az utazási feltételekről. Az em­bargó hatására a teherforgalom megszűnése azt eredményezte, hogy a személyforgalom még gyor­sabban és folyamatosan kezelhető. Tovább nőtt az elmúlt hónapban a menekültek száma, azonban 99 százalékuk tranzitmenekült, azaz továbbutazó volt. Csupán egy sze­mély kért menekültstátust, 21-en pedig ideiglenes védelmet. Határ- rendsértés magyar részről nem tör­tént, jugoszláv oldalról pedig két esetben. Áttévedés egyszer-egyszer mindkét oldalról bekövetkezett, azonban ez mindig rendeződött. PÉNTEK DÉLUTÁN Sztrájk a Kunság Volánnál A Kunság Volán Rt. vezérigaz­gatója, Hunyady Szabolcs tegnap arról tájékoztatta lapunkat, hogy az Autóbusz-közlekedési Dolgo­zók Uniója megyei szervezete pén­teken kétórás figyelmeztető sztráj­kot tárt. Kecskeméten csak a 11- es, valamint a 21—1 -es vonalon a 13.30 és 14.30 órakor induló jára­tok közlekednek. Minden más vo­nalon 13.25 és 15.25 óra között a forgalom szünetel. A távolsági au­tóbusz-vonalakon Kecskemétről, Kiskunfélegyházáról, Kiskunha­lasról és Kalocsáról ebben az idő­ben a járatok nem indulnak el, il­letve késve közlekednek. Konkoly István szakszervezeti elnök a figyelmeztető sztrájkról ér­deklődésünkre elmondta, hogy azt a dolgozóik emberhez méltó mun­kakörülményeinek kiharcolásáért, valamint bér- és szociális követelé­sek teljesítéséért hirdették meg. Az utazó polgárokra tekintettel — a múltkori sztrájkon okulva — nem a reggeli csúcsforgalmi időben, ha­nem kora délután szüntetik be a munkát. Konkoly István a lakos­ság megértését kéri azért, hogy egy évben két óráig, a Volán dolgozói­nak családja érdekében, nem jár­nak a buszok. — m — CSEMPÉSZEK UTÁN NYOMOZ A RENDŐRSÉG KECSKEMÉTEN RENDEZIK Természetgyógyászok kongresszusa — A modern orvostudomány a természetgyógyászatból nőtt ki. Ne tagadjuk meg az alapokat! — hangsúlyozta a Magyar Termé­szetgyógyászok Kamarájának tit­kára, Király István, a kamara ked­di sajtótájékoztatóján. Az Életfa Oktató és Gyógyító Központban a kamara orvos­természetgyógyász munkatársai az augusztus 20—22-én Kecskeméten megrendezendő IV. Nemzetközi T ermészetgyógyászati-Bioenerge- tikai Kongresszus előkészületeiről számoltak be az újságíróknak. A kamara főtitkára, dr. Taraczkö­Az Országgyűlés kedden meg­kezdte a Magyar Tudományos Aka­démiáról rendelkező törvényjavaslat általános vitáját. Mádl Ferenc művelődési és köz­oktatási miniszter expozéjában a tör­vényjavaslat főbb elemeit ismertetve elmondta: az Akadémiát önkor­mányzati elven, köztestületként mű­ködtető jogszabálytervezet biztosítja a tudományos kutatás szabadságát, a tudományos intézetek autonómiá­ját a mindenkori politikai hatalom­tól. Ez szakítást jelent az eddigi gya­korlattal, amikor is az Akadémia a kormány felügyelete alatt állt. A képviselőcsoportok vezérszóno­kainak felszólalását követően a tör­vényjavaslat általános vitáját elna­poltak. Ezután a T. Ház folytatta a felső- oktatásról szóló törvényjavaslat álta­lános vitáját. A hétfői plenáris ülésen még véleményt nem nyilvánító frak­ciók vezérszónokai az előterjesztés zi István elmondta: szakmai fóru­mot akarnak teremteni a termé­szetgyógyászat iránt érdeklődők, a természetgyógyászok és az orvos­természetgyógyászok számára. A nemzetközi kongresszuson a magyar természetgyógyászok mel­lett Németországból, Szlovákiá­ból, Olaszországból, Oroszország­ból és Grúziából érkező természet- gyógyászok, a szakma kiemelkedő gyógyítói és oktatói tartanak elő­adásokat. Ismertetik statisztikai­lag is igazolt gyógyító eredményei­ket, illetve a szakmai továbbképzés lehetőségeiről tárgyalnak. kapcsán egyetértettek abban, hogy szükség van a tandíj bevezetésére a felsőoktatásban, ám azt csak megfe­lelő kompenzáció mellett tudják tá­mogatni. A kormánypárti képviselők a tör­vényjavaslat kapcsán a tanszabadság érvényesülését, az intézmények auto­nómiájának, valamint egyenrangú­ságának biztosítását emelték ki. Üd­vözölték, hogy a tudományos minő­sítés jogát visszakapják az egyete­mek. Az akadémiai törvény vitájá­hoz hasonlóan, s kiemelték annak fontosságát, hogy az akadémiai ku­tatóintézeteket az egyetemekhez ren­deljék. Az Országgyűlés kedden foly­tatta a felsőoktatásról szóló tör­vényjavaslat általános vitáját, mégpedig az előző napi plenáris ülésről elmaradt képviselőcsoporti vezérszónokok felszólalásával. (Folytatás a 2. oldalon) Húsipari döntés A tervezett állami sertésfelvásár­lás főként a termelőknek, de emel­lett a húsfeldolgozó üzemeknek is nagyon előnyös lehet. Az állami felvásárlás lehetősége ugyanis, mint a továbbiakban rámutatott, jelentős mértékben javíthatja azt a helyzetet, amely egy sertéstúlkíná­lat nyomán már a közeljövőben bekövetkezhet, s nagymértékben csökkentheti a tenyésztési kedvet. Minden remény megvan arra, hogy az állami felvásárlás helyreál­lítja a termelés biztonságát. A felvásárolt élő sertéseket az állam bérvágás formájában dol­goztatja fel a húsipari üzemek­kel, az így nyert húst készletezi, majd később, ha kereslet lesz rá, értékesíti. Alkotmánysértés nem történt Nem alkotmányellenes a biró- sági szervezeti törvény. Ezt álla­pította meg az Alkotmánybiró- ság határozatában. Az Alkot­mánybíróság az indítványozók által kifogásolt törvényi rendel­kezések alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisí­tésére irányuló kérelmeket és az alkotmányjogi panaszt egyaránt elutasította. Az Alkotmánybíróság határo­zata leszögezi: a bírói független­ség garantálása nem azonosítha­tó a bírói hatalom és a másik két (a törvényhozó és a végre­hajtó) hatalmi ág elválasztásá­val. Az Alkotmánybíróság sze­rint a birósági szervezeti törvény eleget tesz az alkotmányos köve­telményeknek. Az Akadémiáról és a felsőoktatásról tárgyaltak a honatyák Olaj vagonszamra A VÁM és Pénzügyőrség Bács- Kiskun Megyei Nyomozó Hivata­lának tájékoztatása szerint, a na­pokban csempészet bűntette elkö­vetésének alapos gyanúja miatt nyomozást rendeltek el — előzetes letartóztatás mellett — H. Ferenc és V. Imre kiskunhalasi, valamint Sz. Ferenc bajai lakosok ellen. Ne­vezett személyek is a belföldi for­galom számára VÁM-kezelés nél­kül akartak több mint 40 millió forint értékű gázolajat forgalmaz­ni. A pénzügyőrség huszonegy va­gon olajat lefoglalt, az ügyben még tart a nyomozás. Törökellenes merényletek A németországi Wülfrathban keddre virradóra tizennégy török állampolgárt szállítottak füst­mérgezéssel kórházba, miután — feltehetőleg szélsőjobboldali ide­gengyűlölők gyújtogatása követ­keztében — házuk lángba bo­rult. A Reuter szerint a Majna menti Frankfurtban egy törökök és volt jugoszláv állampolgárok lakta házban ütött ki tűz, ame­lyet azonban sikerült eloltani. Több török család költözött ki otthonából, mert a nemet idegengyűlölök rájuk gyújtották házaikat. MA: Tisztelt Szerkesz­tőség (7. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom